Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

Szombat, 1986. február 22. 91 Haderő-csökkentési tárgyalások • Bécs (MTI) A NATO a Szovjetunió európai területeire is Ki sze­retne terjeszteni a közép­európai haderők csökkente­séneK ellenőrzését. A meg­lepő igényt a Varsói Szerzo­des tagországai elutasítják, így — a Nyugat taktiKája miatt — továbbra sem vár­ható haladás a kózép-euró­pai haderő-csökkentési tár­gyalásokon, Bécsben. A csütörtöki ülésen a NA­TO képviselője, Marcel Ry­menans belga nagykövet is­mét csak azzal foglalkozott, hogyan kellene ellenőrizni a tervezett egyezményt, és ar­ról beszélt: a bizalomerősí­tő kiegészítő intézkedéseket, azaz a csapatmozdulatok elő­zetes bejelentését, a haderő­csökkentés területén túlme­nően is ki kellene terjeszte­ni mindkét oldalon. Egyúttal elégtelennek minősítette a Varsói Szerződés legutóbbi ellenőrzési javaslatait. A NATO-tagországok szó­vivője az ülés után nem volt hajlandó megmondani, mit jelentenek a gyakorlat­ban az új elgondolásaik. A kérdést a szovjet küldöttség szóvivője tisztázta, beszá­molva Valerian Mihajlov szovjet nagykövet (válasz)­felszólalásáról. Mint a szov­jet szóvivő elmondotta, a NATO (a közép-európai tér­ségen túlmenően) a Szovjet­unió mintegy 8-10 katonai körzetét szeretné bevonni a „kísérő intézkedések" hatá­lya alá. A szóvivő 'emlékez­tetett arra, hogy a NATO­tagországok egyre kisebb csapatcsökkentésről akarnak tárgyalni — ugyanakkor egyre nagyobb ellenőrzést szeretnének. Míg a VSZ eredetileg 33 ezer katona és teljes fegy­verzetük visszavonását java­solta, ez a szám már — a Nyugat ellenállása miatt — felére csökkent, s a NATO a fegyverzetek kivonásáról még tárgyalni serin akar, ugyan­akkor egyre nagyobb elleni­őrzési igényeket támaszt. A Szovjetunió határozottan el­utasítja a területén állomá­sozó csapatokra vonatkozó igényeket. E kérdésről a VSZ nem hajlandó tárgyalni, hangoztatta a szovjet nagy­követ (A tervezett haderő­csökkentés térsége a felek eredeti megállapodása alap­ján a Benelux-államok, a két német állam, Csehszlo­vákia és Lengyelország te­rülete.) Mihajlov nagykövet gya­korlati példák sorával iga­zolta, hogy a VSZ tagorszá­gai, amint legutóbbi, febru­ár 20-án beterjesztett javas­latuk is mutatja, messzeme­nő megegyezési készséget mutatnak: 12 pontban fog­lalta össze a VSZ kompro­misszumait, a haderőcsök­kentés létszámától az ellen­őrzésig. A tények ellenére a NATO tudatosan eltorzítja a másik fél javaslatait, han­goztatta. MÁPRHL Megállapodás A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselete és á Puskin Nyelvi Intézet ki­helyezett magyar tagozata közötti megállapodást írtak alá csütörtökön Budapesten, a Barátság Házában. A do­kumentum körvonalazza az Orosz Nyelv- és Irodalom Tanárok Nemzetközi Szö­vetsége, a MAPRJAL idén augusztusban Budapesten megrendezendő VI. kong­resszusának előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Nyugatnémet­francia csúcs Q Bonn (MTI) Hét minisztere kíséreté­ben utazott csütörtökön Kohl kancellár a francia főváros­ba, ahol a rendszeres kor­mányközi konzultációk 47. fordulójára került sor. A bonni kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint a meg­beszéléseken elsősorban az EGK reformjával összefüg­gő kérdéseket, leszerelési és világgazdasági témákat, va­lamint a nyugatnémet—fran­cia együttműködést vitatták meg — ez utóbbi témakörben főként biztonság- és fegy­verkezéspolitikai, valamint technológiai-együttműkö­dési kérdések szerepeltek a napirenden. A megbeszélések kiertielt témája a biztonságpolitikai együttműködés, amely a leg­utóbbi baden-badeni Kohl— Mitterrand találkozón is sze­repelt. Kohl kancellár sze­rint Mitterrand késznek mutatkozott olyan kötelezett­ség vállalására, amelynek ér­telmében a francia nukleáris erő esetleges bevetése előtt konzultál a szövetségi kor­mánnyal. Időközben a Bun­deswehr és a francia főpa­rancsnokság javaslatot dol­gozott ki az együttműködés fokozásáról, beleértve a poli­tikai, stratégiai, operativ szempontokat, a hadgyakor­latokat, sőt a vezérkari tisz­tek közös képzésnek megva­lósítását is. A szakminiszterek megbe­szélésein jelentős helyet fog­lal el néhány olyan kérdés, amelyben vannak még áthi­dalásra váró nézeteltérések — az Airbus és nagy sebes­ségű vasúti közlekedés fej­lesztése, a nyugatnémet cé­gek részvétele a brit—fran­cia csatornaalagút építésé­ben. Antonov-ügy Bolgár nyilatkozat 0 Szófia (MTI) Az olasz főügyész állás­pontja cáfolja a vádat, és mindazon állításokat, ame­lyeket a Bolgár Népköztár­saság, bolgár állami szervek és bolgár állampolgárok kompromittálására hoztak Zendülés a piramisoknál Celdúlt üzletek, golyó­• lyuggatta gépkocsik százai, kiégett szállodák — ijesztő, vigasztalan képet mutat az egyiptomi fővá­rosból a világhírű pirami­sokhoz vezető út. Páncél­kocsik állnak a kereszte­ződéseknél, katonai egysé­gek ellenőriznek sebtében felállított barikádoknál, s helikopterek köröznek a le­vegőben. A hét közepén váratlanul kirobbant rend­őrzendúlés után a helyzet némileg nyugodtabb Kairó­ban — igaz, ;ez részben az időközben bevezetett rend­kívüli állapotnak köszön­hető. Az események viharos forgataga még az egyipto­mi politikával foglalkozó szakértőket is meglepte. Hivatalos vélemények sze­rint a lázongást a bizton­sági őrök »óraiban elter­jedt rémhírek okc^ták a szolgálati idő meghosszab­bításáról, ám a nyugtalan­ság gyors terjedése arra utal, hogy mélyebb, tár­sadalmi okok is állnak az erőszakos cselekmények mögött. Ezt jelzi, hogy nem csupán a gizai körzet­ben robbant ki lövöldözés, és került sor gyújtogatá­sokra, hanem az összecsa­pások hamar átterjedtek a főváros más részére, sőt Egyiptom egyéb vidékeire is. A lázadó egységek mel­lé felsorakoztak iszlám jelszavakat hangoztató szélsőséges fiatalok, poli­tikai elitélteket szabadítot­tak ki egy börtönből, s za­vargások törtek ki Aszjut­ban, abban a városban, ahol korábban is volt már kormányellenes felkelés. Nehéz lenne tehát a mos­tani fejleményeket más­ként értékelni, mint tüne­tet, a több szempontból nehezedő gazdasági hely­zetre való reagálást. Ellá­tási zavarok, lakáshiány, demográfiai robbanás, csök­kenő devizatartalékok, ha­zaáramló vendégmunkások — hosszan sorolhatók a Mubarak elnök előtt álló feladatok, a részben örö­költ, részben mostanában keletkezett problémák. k^feglehet, a mostani in­cidensek elszigetel­tek maradnak, jelentősé­güket figyelmen kívül hagyni azonban hiba len­ne a kairói kormányzat ré­széről. Mubarak, akinek lépéseit mindeddig a meg­fontolt taktika, az óvatos­ság, a kiegyensúlyozott kompromisszumok jelle­mezték, nem felejtheti, hogy elődjét, Szadatot a terjedő iszlám eszmék ra­dikális képviselői gyilkol­ták meg, s 'hogy a gazda­sági gondok továbbra is gyúlékony táptalajt képez­nek. Sz. G. fel — állapította meg a Szergej Antonov védelmére alakult bolgár országos bi­zottság csütörtökön közzé­tett nyilatkozatában. A nyilatkozat közzétételé­re azután került sor, hogy a II. János Pál pápa elleni merénylet hátterének tisz­tázására Rendomomo római bírósági tárgyaláson a fő­ügyész a perbe fogott há­rom bolgár állampolgár, Szergej Antonov, Todor Aj­vazov és Zselju Vaszilev — felmentését kérte elegendő bizonyíték hiányában. A bolgár bizottság leszö­gezte, hogy a pápa elleni merényletben vádolt három bolgár állampolgár bűncse­lekmény hiányában való felmentéséért száll síkra. Ez felel meg a tényeknek, a törvénynek, a jognak és az igazságosságnak — emelték ki a nyilatkozatban Postai fejlesztések Természetes — a jelenle­gi távbeszélő-hálózat hely­zetének ismeretében —, hogy szinte nincs olyan ta­nácskozás postai ügyekben, amelyben ne kerülne szóba a telefon. Ez történt tegnap, csütörtökön Szegeden .is, ahogy megyénk és a Magyar Posta vezetői — többek kö­zött Bartha László, a megyei pártbizottság titkára; Frak­nóy Gábor, a szegedi városi pártbizottság titkára; Fetrik István, a megyei tanács el­nökének általános helyette­se; Papp Gyula, a Szegedi Városi Tanács elnöke, vala­mint Oláh László, a Magyar Posta igazgatási igazgatója és Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság távközlési igazgatóhelyettese — tár­gyaltak a napirenden levő feladatokról, amelyeket együttműködéssel kell meg­oldani. Ezek között első he­lyen szerepelt a távbeszélő­szolgáltatás helyzete, fejlesz­tésének lehetősége. A megyében a legjelentő­sebb előrelépés ezen a téren a VI. ötéves tervben indult meg, ám még korántsem ne­vezhető kielégítőnek az ellá­tottság. A három góckörzet (Szeged, Makó és Szentes) közül a legjobb eredményt Szegeden érték el, míg a másik kettő igen elmaradott. A tanácskozáson megálla­podtak abban, hogy a ma­kói góckörzet körülményei­ről, fejlesztésének feltétel­rendszeréről tanulmányterv készül, s az elképzelések sze­rint a VIII. ötéves tervidő­szak elején ennek alapján megkezdődhet a munka. A jelenlegi szentesi állapoto­kon egy új postaforgalmi és műszaki épület javít majd, ez fogja ellátni a környező településeket is. A posta kö­zel 200, a tanácsi szerveze­tek és a gazdálkodó intéz­mények, vállalatok pedig mintegy 75 millió forinttal járulnak hozzá a szentesi fejlesztésekhez. További pénzforrást jelent majd a tervidőszak vége felé a Szen­tesen kibocsátásra kerülő ezer telefonkötvény, 25 mil­lió forint értékben. Átvitel­technikai fejlesztésre — az egész megyében — pedig 100 milliót fordít ebben az idő­szakban a posta. A másik kiemelt téma volt a tegnapi tanácskozáson a televízió és a rádió műsorai­nak vételi lehetősége. Az előbbire igen sok a panasz, ugyanis nincs a megyében átjátszóadó. A posta ezt a beruházást 1087—88-ra ter­vezte, de a megyei vezetés kérte, hogy az 1986—87-es években oldják meg a fel­adatot. A posta ígérete sze­rint megvizsgálják, hogyan lehet a kérésnek eleget ten­ni. Ismeretes, hogy a jövő év végére a szegedi rádióstú­dió is megkezdi működését. Indokolt, hogy minél előbb megteremtődjenek az URH­adás feltételei is. A tervek szerint Újszegeden építenek tornyot, amely alkalmas lesz az URH-berendezés és az át­játszóadó működtetésére. Ifjúsági napok Csütörtökön a Kertészeti Egyetemen megkezdődtek az Egyetemi, Főiskolai Ifjú­sági Napok. A rendezvény­sorozaton a budapesti egye­temek, főiskolák hallgatói találkoznak, hogy jobban megismerjék egymást, s megvitassák helyzetüket és törekvéseiket. A március 3-ig tartó ese­ménysorozat nyitóprogram­jaként az Ifjúság és társa­dalom a nyolcvanas évek második felében című fóru­mon Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ KB el­ső titkára válaszolt a részt­vevők kérdéseire. A fóru­mon szó volt az ifjúság egé­szét, illetve a hallgutókat érintő problémákról, a KISZ XI. kongresszusa elé kerü­lő elképzelésekről, vala­mint időszerű ifjúságpoliti­kai-mozgalmi kérdésekről. Haematológiai Intézet Avatóünnepség Csütörtökön átadták az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intezet új épületét. A hétemeletes, csu­pa üveg homlokzatú épület avató ünnepségén dr. Hollán Zsuzsa, az intézet fő­igazgató főorvosa meg­nyitó beszédében elmond­ta: az itt dolgozók a haematológia, a vértransz­íúzió és az immunológia te­rületén szolgálják a magyar egészségügyet. Dr. Medve László, egész­ségügyi miniszter a többi között arról szólt, hogy a magyar egészségügyben ki­alakult a lakosság ellátásá­hoz szükséges tanácsi intéz­ményhálózat, a központi in­tézetek azonban eközben hátrányosabb helyzetbe ke­rültek, elmaradtak a tárgyi, felszereltségbeli követelmé­nyektől. Az egészségügyi kormányzat ennek felszá­molására tudatosan törek­szik. E sorba illeszkedik a Haematológiai Intézet is, amely — miként a miniszter rámutatott — példamutató­an látja el szakmai felada­tait. Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter az építészek és épí­tők felelősségéről beszélt. Az Országos Haematológi­ai Intézet új épülete négy év alatt, 250 millió forintos beruházással készült el. Mostantól itt folytatja mun­káját többek között az im­munológiai, az immungene­tikai, az immunpathológiai osztály, a morfológiai és ci­tokémiai részleg. Itt kezdő­dik meg az AIDS-vírus ki­mutatásához szükséges el­lenanyag szúrése is. (MTI) Találmányok, újítások Tájékoztató a Parlamentben A feltalálók és az újitók tevékenységéről tájékoztatta Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke csütörtökön a Parlamentben az újságírókat. Elmondotta, hogy a korábbi évekhez ké­pest megnőtt a szabadalmaz­tatásra bejelentett hazai ta­lálmányok száma; míg 1980­ban 1601, addig 1985-ben már több mint 2900 bejelen­tés érkezett a hivatalhoz. Az elfogadott és hasznosított ta­lálmányok évről évre mind A textilipar feladatairól Csütörtökön az Ipari Mi­nisztériumban Cseh József miniszterhelyettes tájékoz­tatta a textil- és textilruhá­zati ipar igazgatóit, vállala­ti tanács elnökeit az elmúlt évi gazdálkodás eredményei­ről és a további feladatok­ról. A miniszterhelyettes el­mondta, hogy a textil- és textilruházati ipar adja a könnyűipar termelésének 45 százalékát, az ágazat rubel­exportjának 45, konvertibi­lis exportjának 10 százalé­kát, s a következő években az export további bővítése szükséges. A termelés növe­lése a csökkenő létszám mellett csak úgy lehetséges, ha az iparvállalatok jobban kihasználják kapacitásaikat, új technológiákat alkalmaz­nak, modern, nagy teljesít ményú gépeket állítanak üzembe. A következő öt esztendőben a textil- és tex­tilruházati ipari vállalatok évente I milliárd 700 millió forintot fordíthatnak kor­szerűsítésre. Fontos, hogy a lehetőségek szerint meglévő kapacitásaikat korszerűsít­sék, s ezzel főként a minő­séget javítsák. A vállalati jelzések szerint — mint a miniszterhelyettes mondot­ta — saját forrásból a ter­vezett beruházásoknak csak mintegy egynegyede valósít­ható meg. Ezért fontos új lehetőségek, módszerek ke­resése; a műszaki termelési kooperáció létrehozása, mo­dern gépek bérbe vétele, ve­gyes vállalatok alapítása. Az igazgatók tanácskozá­sán felszólalt Kapolyi Lász­ló ipari miniszter is. (MTI) nagyobb értéket képvisel­nek, pénzben mért gazdasá­gi hasznuk tíz év alatt a négyszeresére emelkedett, s 1985-ben már túlhaladta a 8 milliárd forintot. Ezzel együtt emelkedett a feltalá­lók anyagi és erkölcsi elis­merése is, 1984-ben az elfo­gadott találmányokért 734 millió forint díjat vehettek át szerzőik. A feltalálók a korábbiaknál 'több újszerű megoldást javasolnak kör­nyezetünk védelmére, s mind többen foglalkoznak például új növényfajták ki­kísérletezésével, hatékony orvosbiológiai diagnosztikai 6zerek és állatgyógyászati oltóanyagok kikísérletezésé­vel. Az újítások között is mind több az értékesebb, maga­sabb színvonalú műszaki megoldás. Az elmúlt évek­ben ugyan valamelyest csök­kent a benyújtott újítások száma, de évente így is több mint százezer újszerű meg­oldásra érkezik javaslat. Az újítások emelkedő hasznos­ságát jelzi, hogy bevezetésük a vállalatok gazdasági ered­ményét 1985-ben már több mint 7 milliárd forinttal nö­velte, míg 1980-ban még csak 4,2 milliárd forint hasz­not hoztak. Munkájuk elis­meréseként az újítók is na­gyobb anyagi megbecsülés­ben részesültek, a számukra kifizetett díj összege 1984­ben elérte a félmilliárd fo­rintot. A találmányi hivatal el­nöke elmondotta, hogy az elmúlt években már számos kormányzati intézkedés ja­vította az újítómozgalom ki­szélesítésének feltételeit. Az előírások módosításával le­hetővé vált, hogy a műszaki értelmiség is bekapcsolódjék a mozgalomba. Most már a vállalat életét érintő minden értékesebb elgondolást újí­tásként lehet hasznosítani, így például újításnak számí­tanak a gyártás- és az ügy­vitel-szervezési javaslatok egyaránt. Sok korábbi bi­zonytalanságot szüntetett meg az is, hogy pontosan megfogalmazásra kerültek az újitók jogai. Ugyanakkor még mindig hosszadalmas eljárás előzi meg egy-egy újszerű mec:l­dás bevezetését — bár eb­ben a tekintetben a vállala­ti szakemberek viszonylag kedvezőbb helyzetben van­nak, mint azok a feltalálók, akik maguk kilincselnek ta­lálmányaikkal. Elsősorban a vállalatok rugalmasságán múlik az innovációs folya­mat felgyorsítása. A VII. ötéves terv célki­tűzései építenek a feltalálók, újitók tenni akarására, an­nál is inkább, mert a gaz­daság fejlesztéséhez, az or­szág nemzetközi versenyké­pességének fokozásához kü­lönöseit fontos a műszaki fejlődés minőségi megújítá­sa, a korábbiaknál nagyobb szellemi értéket képviselő, technikailag igényesebb technológiák kidolgozása. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom