Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

92 Péntek, 1986. február 21. A diákévek terhei Az a szülő, akinek most általános iskolás a gyermeke, furcsa tudathasadás áldozat:). Ha a szó szoros értelmében szívvel-lélekkel „együtt él" diákoskodó fiával, lányával, rá kell döbbennie, hogy ez a tizenéves, fejlődésben levő emberke a nap 24 órájából több időt tölt munkával, mint ö maga a fizetéséért. Ugyanakkor, ha azt akarja a jó szülő, hogy csemetéje vigye valamire az életben, még hajtja is, le ne maradjon a továbbtanulásért vivott küzdelemben A hajnalban karikás szemmel, sápadt arccal ébredő gyereket látva azonban újból megszólal a szülő — szintén jót akaró — másik énje: hova vezet mindez, miféle fölnőtt válik ebből az agyonhajszolt, fáradt, követelmények alatt roskadozó gyerekből? Szülői értekezleten szólalt föl az egyik egyetemen oktató édesanya: „Jót teszünke. ha hetente három alkalommal hét órát zúdítunk a nyakukba, nem beszélve a délutáni tanulásról, a külön, órákról, netán — de szép is lenne! — az edzésről. Ha ezt „odafönn" engedik, akkor nekünk, szülőknek, pedagógusoknak kellene valamit „alulról" kezdeményeznünk, mielőtt tönkretesszük gyerekeinket." Érvei vitathatatlanok: az egyetemista, aki állandóan a heti kötelező óraszám csökkentéséért harcol — sikerrel —, megteheti, hogy ha fáradt, reggel egyszerűen ágyban marad. Az agyával dolgozó fölnőtt, a mérnök, a tervező, az ügyvéd, az adminisztrátor, ha lankad a figyelme, föláll az asztal mellől, trécsel egy kicsit vagy fölhörpint egy kávét. De ha percekre kikapcsol, s bambán bámulja az előtte fekvő papírlapot, akkor sem áll a háta mögött senki, hogy a fejére koppintson, vagy fekete pontot adjon Lelkileg, szellemileg túlterheltek a gyerekek — szülök, pedagógusok egyaránt úgy tartják, sőt mondhatni, ez a vélemény valahogy benne van manapság a levegőben. A tettek mezején azonban mintha néma csönd honolna .. . Azért is föltűnő egy „alulról" jövő kezdeményezés, amelyről a Csongrád megyei Pedagógiai Intézetben értesültem. Gifkó Máriát, a pályaválasztási osztály pszichológusát néhány hónapja fölkeresték a JATE Ságvari Endre gyakorló általános iskolájanak tanárai. Az osztályfőnököket, a pályaválasztási felelőst, a pártalapszervezetet nem hagyta nyugodni az a teny, hogy iskoláról szólva hovatovább központi kerdes gyerekek, szülők, tanárok között a fáradtság. Elhatározták, a maguk lehetőségeivel :utánajárnak. tényeket gyűjtenek, vajon indokolt-e ez a panasz. Ehhez kérték a pszichológus segítségét abban a reményben, hogy a konkrét ismeretek birtokában „házon belül" enyhíthetnek — a tőlük telhető módon — a gyerekek terhein. A szakember a diákok pszichikus terhelését, értelmi és érzelmi igénybevételét vizsgálta. Egy-egy ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályt választott mintának, amelyek létszámukat, órarendjüket tekintve reprezentálják az egész felső tagozatot. Csaknem száz gyerek az első és az utolsó tanítási órában 10 perces, állandó figyelmet igénylő tesztet oldott meg. Ennek alapján igyekezett képet alkotni a pszichológus arról, hogy milyen állapotban érkeznek reggel az iskolába a tanulók, s mennyire fáradnak el a tanítás végére Az eredmények azonban egyéb hasznos információval is szolgáltak: minősítették az egész osztályt, de az egyes gyerekek- alaposabb megismeréséhez is hozzásegítették a tanárokat. Meglepő tulajdonságok kerültek felszínre, ami ismét bebizonyította: az osztályzatok nem mindig az értelmi képességeket tükrözik. A föltételezést, miszerint délutánra elfáradnak a gyerekek, nem igazolta ez a vizsgálat. Kiderítette azonban, hogy reggel kimerültebben érkeznek az iskolába, mint ahogy távoznak. Okai a szülök előtt a legismertebbek: az esti tévénézés „leégek, ha nem szólhatok hozzá a vitához" — alapon, aztán sok gyerek autóval érkezik, ki se világosodik az agya, amig az iskolába ér. Különösen nem, ha odahaza a reggelire sem futotta az időből, s az éhség is „elborítja" a kisdiák eszét. A percek múltával „edzésbe jon" az agy, s délre csaknem az osztályok fele „följön" a kiváló figyelműek kategóriájába. Nagyon gyenge minősitést akkor már szinte senki sem kap. A többiek a középmezőnyben teljesítenek. A pszichés terhelhetőség fontos információt ad a tanárnak egy-egy diákról. A matematikából kapott közepes érdemjegy tükrözheti azt. hogy nagyon szorgalmas, de nem kiváló képességű az a gyerek, de azt is, hogy a készsége jó. de fáradékonyabb, mint a többiek. A kitűnő tanulóról kiderülhet, hogy 5—6 órai tanulás árán érte el ezt az eredményt, így ez a gyerek tovább nem terhelhető, több tartaléka nincs, idővel nem bírja. A közepes átlageredmény mögött nemritkán kiváló szellemi adottságok bújnak meg, csak éppen nincs, aki megmozgassa őket, vagy az otthoni, iskolai motiváció hiányzik. Pedig az ilyen gyerekről a vizsgálat kiderítette, hogy kiválóan terhelhető lenne. A pszichológus és a pedagógusok véleménye megegyezik abban, hogy a ma iskolája megkülönböztetett figyelmet szentel a nagyon kiválóra és a nagyon gyöngére, de átnéz a közepesek feje fölött... Bún, ha veszni hagyjuk a közöttük elkallódó tehetségeseket, akiket nem képességeik szerint terhelt meg a szülői ház. az iskola; félreismerve őket, nem követelt tőlük többet senki. A pedagógia igazi célja mégis csak az, hogy mindenkiből felszínre hozza a legtöbbet, a legjobbat, amirp képes. Mit profitálnak végül is a gyerekek a pedagógiai intézet és az iskola együttműködéséből? Amint az iskola, igazgató Makk Ferencné elmondta, a fölmérés eredményéről nevelői értekezleten számolt be a pszichológus. Az elhangzottakat kiegészítette a maga tapasztalataival az iskolaorvos és a testnevelő tanár, Protity Sándor is. A tanár úr a tanulók fizikai' képességét vizsgálta. Egyebek között megállapította: a futással kapcsolatos tantervi követelményt, a diá. kok 8—10 százaléka nem képes teljesíteni. Főként azok nem. akik nem sportolnak rendszeresen, vagy nem járnak tömegsportra. (Többnyire idő és hely hiányában.) A diákok állóképességének fejlesztésére a futást tartja legalkalmasabbnak, s ezt már iskolai gyakorlati eredményei is igazolják. De már a pszichológiai vizsgálat tapasztalatait is fölhasználják a tanárok a mindennapi pedagógiai gyakorlatban. Amint az igazgatónőtől megtudtam, a második félévben igyekeztek úgy összeállitani az órarendet, hogy az első órába lehetőleg ne agytornát igénylő tárgy kerüljön. Korán reggel, ha egy mód van rá, nem íratnak dolgozatot a diákokkal. Az egy-egy gyerek mélyebb ismeretét, eredményező fölmérés alapján még szorosabb lett a szülőkkel való kapcsolat. A nyolcadikosok osztályfőnöke különösen hasznosnak ítélte ezt a pályaválasztás szempontjából. Például a bőrdíszművesnek készülő kislány döntésének helyességét igazolta, hogy igen pontos munkavégzésre képes. A félszeg, visszahúzódó fiúnak önbizalmat adott, hogy reggel és délben ő nyújtotta a legkiválóbb teljesítményt. Másokról kiderült, hogy fáradtság nélkül terhelhetők. Mindezt szülői értekezleten közölte is az osztályfőnök a szülőkkel. Az ötödikesek körében az önismerethez, a helyes önértékeléshez segített a vizsgálat, s alkalom volt arra is. hogy a késői tévénézés káros hatásairól szó essék. A kollégisták reggeli fáradtságukat — bevallották —, a késő estébe nyúló cseverészés rovására írják. Az iskola — mindezen túl — arra törekszik, hogy minél több tanításon kívüli, oldottabb programot nyújtson diákjainak. Olyat, amely fölüdülést, kikapcsolódást, nem pedig stresszel járó feladatot jelent számukra. Az „alulról" jött hasznos és követés, re méltó kezdeményezés azonban nem minden, hiszen a nulladik orák, a napi 7 tanítási óra ügyében és sok más téren is „odafönn" megkötik az iskolák kezét is. Kíváncsian várjuk az „oldásról" szóló híreket és mi, — szülök, pedagógusok, diákok, kiegyensúlyozott fölnőttekre váró társadalom — reménykedünk .. . Chikán Ágnes fl Pártélet februári száma Kádár János, az MSZMP főtitkára, mint ismeretes, január 15-én látogatást tett a Taurus Gumiipari Vállalat fővárosi központjában. A folyóirat közli a látogatáson elhangzott két felszólalásának szövegét. A Pártélet szerkesztőségi .cikkben foglalkozik a szocializmus és a rend kapcsolatával. Sorra veszi a fejlett tőkés országok és a szocialista országok gazdasági összteljesítménye közötti különbség történelmi okait, majd rámutat: a történelmi okok mellett kétségkívül közrejátszik egy, az előbbiekkel sok szempontból összefüggő, mégis önmagában is megvizsgálandó tényező: a fegyelemnek, a munkaintenzitásnak, a kötelezettségek teljesítésének, a minden térületen nélkülözhetetlen rendnek, szervezettségnek a hiánya, nem kielégítő színvonala. Régóta tudjuk, hogy a cselekvés mozgatórugói között az érdekek állnak az élen. Ezt a felismerést mégis nehéz a fejlődés szolgálatába állítanunk. Cseh József megvilágítja a teljesítményfokozás és az érdekeltség közötti kapcsolatrendszert. Látos István összegezi a beszámoló taggyűlések tapasztalatait. Hangoztatva, hogy még nem mindenütt ismerték fel a fegyelmezettebb munka fontosságát, rámutat: az ország gondjainak állandó ismételgetése kevés az előrehaladáshoz. Osváth Lajos külgazdasági teljesítőképességünket mérlegeli. Ügy látja, hogy a VII. Ötéves terv célkitűzéseit a tartalékok mozgósításával teljesíteni lehet. Liptai Ervin megemlékezik a száz éve született Kun Béláról, az első magyar munkáshatalom vezéralakjáról. Hávzl József összegezi az SZKP kongresszusi előkészületeinek eddigi tapasztalatait. A szerkesztőség kerekasztal-beszélgetést rendezett a marxizmus—leninizmus egyetemi oktatásáról. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. Ml? HOL? MIKOR? 198«. FEBRUÁR 28., PÉNTEK — NÉVNAP: ELEMÉR A Nap kel 6 óra 28 perckor, És nyugszik 17 óra 26 perckor. A Hold kel 22 óra 26 perckor, és nyugszik 8 óra 8 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vizállása Szegednél csütörtökön plusz 407 cm (apadó). Együtt, közös célokért Szimpatikus a falugyűlés. Tetszik, mert demokratikus fórum. Lehet ott mondani „mindent", mindenki előtt, igy azonnal adott a kontroll jót, közérdekűt, elfogadhatót, megvalósíthatót mondtunk, kértünk-e, vagy egyéni serelmeket, ónös érdekeket híreszteltünk. Azért is jó dolog, mert a község vezetőitől „első kézből'' kapunk információt a falu helyzetéről, a jövő terveiről, de a „tanácsiak" is hasznos, fontos információkhoz jutnak a hozzászólásokból Így volt ez legutóbb Bordánybah, ahol a Dél-Tisza Menti Afész tagértekezletével kötötték egybe a falugyűlést. A lakók tehát két illetékes szervezet elképze lését hallhatták, sőt a jelen levő országgyűlési képviselőjükkel, Juratovics Aladárral is beszélhettek. A falugyűlésen előbb a tanacselnök tájékoztatott a tavalyi feladatok végrehajtásáról, majd beszélt az idei, illetve a következő évek munkáiról A gázprog Falugyűlés Bordányban ramot a tervezett idő előtt két évvel befejezték. Jelenti ez, hogy a községben 16 kilométer külső és 20 kilométer belső vezetéket építettek ki. (Az idő előtti teljesítés köszönhető a képviselőjük segítőkészségének is, aki megjegyezte, hogy a szomszédos Zsombóval kooperálva lényegesen könynyebb és gazdaságosabb lett a beruházás.) Példát mutattak a lakók: szabad idejüket társadalmi munkára áldozták, anyagi hozzájárulással pedig enyhítették a tanács gondjait. Jelenleg 75 gyermeknek építenek óvodát. Ezt az idén szándékoznak átadni, utána a harmadik ivóvízkút fúrása a feladat. (A személyenkénti 700 forintos településfejlesztési hozzájárulást ezekre szavazták meg ) Ez utóbbinál is támaszkodhatnak a képviselő segítségére. Az áfész a községek „Skálája". Boltjaikban a cipőfűzőtől a kenyérig, a pohártól a kéményajtóig mindent árusít (néha nem). A szövetkezet Bordányban a vendéglőt alakítja át hamarosan. Igény van az előfizetéses ebédre, a fiatalság kulturált szórakozását biztosító korszerű helyiségre. Felújítás után presszó, söntés és étterem szolgálja majd a lakókat. A hozzászólásokból étteremügyben aggályoskodnak: minek a felújítás, miért nem építenek újat? Egyszerű: a jelenlegi szabályozók mellett az átalakítás milliókkal olcsóbb! Kifogásolták az Ullésről szállított kenyér minőségét. Jogosan. A vezetők is elismerték ezt, és ígéretet tettek, hogy orvosolják a gondot. Így zajlott a bordányi falufórum. Meggyőződésem, hasznosan A. S. SZAZ ÉVE született Rác_z Aladár (1885—1958) Kossuth-díjas kiváló művész. a Zeneművészeti Főiskola tanára, cimbalomművész. A cimbalom az ő művészete révén vált hangverseny-hangszerré. koncertútjain egész Európát bejárta. HETVENÖT ÉVES Otakar Vávra (sz. 191:1) cseh filmrendező. a Fiimmúveszeü Főiskola tanára. Számos forgatokonvvet is irt. HATVANÉVES Soltész István (sz. 1923) Rózsa Ferenc-dijas újságíró, a Magyar Nemzet főszerkesztője. HATVANÉVES Vigh Tamás (sz. 1923) kötszeren Munkácsy-díjas és Kossuth-díjas szobrász, érdemes művész. ÖTVENÉVES Balogh .Mária (sz. 1938). a Magyar Televízió SZOT-dijas riportere. Főként gazdaságpolitikai műsorokat készít. HARMINC ÉVE hunyt el Rlesz Frigyes (1880— 1956) Kossuth-díjas akadémikus, a szegedi, majd a pesti egyetem tanára, a világhtrü magyar (szegedi) matematikai iskola egyik megteremtője. ZENÉS SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Hair — Bérletszünet. KISSZfNHAZ Este 7 órakor: Vágy a szilfák alatt — Bemutató a. bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Ágyúgolyó futam (színes. m. b. amerikai filmvígjáték. Ml. helyár!). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: Csalás az ötösért .(színes, m. b. szovjet ifjúsági), este negyed 6 és fél 8 órakor: Agyúgolyó futam (színes, m. b. amerikai filmvígjáték. III. helyár!). Kiskőrössy halászcsárda (vjdeomozí): este 10 órakor: Konvoj (színes amerikai film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (U/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket szegeden a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged. Hunvadi János sgt. L 6Z. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órátőt másnap reggel fél 8 óráig, szombaton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgós esetek orvosi eliátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig: Telefon: ll-OOO. BELGRAI) 1. 17.00: Tv-híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Add kölcsön a szárnyaid 18.15: Ismeretterjesztő műsor 18.45: Szórakoztató műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hlradó 20.00: A háború szelei — amerikai tv-film 20.55: Karneváli dalok 21.40: Tv-híradó BELGRÁD 2. 17.30: Belgrádi műsor 19.00: A Jövö történelme 19.30: Tv-hlradó 2fl.oo: Komoly zene 20.40: Kézilabda-vb— Jugoszlávia—NDK 22.20: Feljegyzések a felhőkarcolóról — dok.műsor 23.05: Remegés — lengyel játékliini ÜJVIDÉK 17.00: Tv-hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Hangverseny 18.15: Tv-magazin 19.16: Rajzfilm to m- Tv-hiradó 20.00: A háború szelei — amerikai tv-film 20.50: Alkalmi műsor 21.40: Tv-híradó 21.55: Művelődési műsor SZOMBAT DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.25: Tv-toma 8.30: Nasa obrazovka — a szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora 8.50: Testű rak — 6 9.10: Az Aphrodité-örökség — angol tv-íilmsorozat — 8. 10.05: Pulzus 10.55: Békéscsaba—FTC bajnoki la bd a rú gó- mérk nzés 12.45: Képújság EUfcl DQf/J BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna — (ism.) 9.00: ITV 10.00: Nyugdíjas-délelött Kb. 1,0.10: I. Grekova: Hölgyfodrász Tv-játék — (ism.) Kb U.20: Dieter Rahm — NSZK kisfilm — (ism.) Kb. 12.00: Képújság 15.06: ITV' 16.06: Hírek 16.10: A győzelem stratégiája — szovjet dok.-filmsorozat — 5. 17.10: Képújság 17.16: Egy szó mint száz — nyelvi fejtöröjáték 17.50: Három nap tv-músora 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Telefere 21.10: AZ SZKP xxvn. kongresszusáról Jelentjük 21.35: Amerikai szobalány — amerikai tv-film 23.06: Képújság 23.15: Himnusz BUDAPEST 2. 18.20: Képújság 18.25: Tau bácsi — csehszlovák—NSZ— osztrák filmsorozat — 4. — (Ism.) 18.55: Férfi kézilabda-vb AlgériaMagyarország mérkőzés 20.15: Képmagnósok. figyelem! 20.40: Egészségünkért! — (ism.) 20.50: Brahms: IV. (e-moll) szimfónia — (Ism.) 21.35: Nemzeti parkok Alaszkában — NSZK rövidfilm 22.15' Tv-híradó 2 KOSSUTH 8.20: Tudóskonferencia az éterben — (ism.) 8.50: Zenekari muzsika 9.33: Melyik az az egy — óvodások műsora 9.53: Lottósorsolás! 10.05; Berzsenyi Dániel versek AJOXITO-T. 10.10: Labirintus -rr (ism.) 10.25: Jan Peeree operaáriákat énekel I.1.00: Gondolat 13.45: Schwantruer: A sötétség ezredévéből 12.30: Ki nyer ma Bicskén? 12.45: Könyvszemle 12.55: A zene is összeköt 14.10: Válogatott perceink 15.30: Daloló, muzsikáló tájak 16.»: Teles zajjal — az Ifjúsági Rádió kabaréműsona — (ism.) 17.00: Mi közünk hozzá? — Mai mecénások? 1725: Az indiai klasszikus zene — 3. 17.50: Balázs Ferenc szintetizátoron Bachátiratokat Játszik 19.15: A lammermoori nász — Walter Scott regénye — 2. 20.13: Wilhelm Furtwangler öröksége — 3. 21.10: Szervé nszky Endre népzenei feldolgozásaiból 21.30: Munkások '86 — éjjeli műszakban 22 20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Rádiózenekar fúvósötöse játszik 23.35: Operaáriák 0.10: Himnusz 0.15: — 4.20: Hajnali Bagoly PETŐFI 8.05: Házy Erzsébet operettfelvételeiből 8.50: Tíz perc külpolitika 9.»: Napközben — zenés délelőtt 12.L0: Könnyűzene, hangszerszólók 12.25: Édes anyanyelvünk 12.30: Népi muzsika 13.»: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért 20.00: Nótakedvelöknek 21.»: Rádiószínház: csütörtök esti epizód — Don Hawort hangjátéka 22.00: — 4.20: Bagoly — estétől reggelig 3. MŰSOR 9.08: Iskolarádió — Szereted az operát? 9.38: Kamarazene 10.10: Csak fiataloknak! — II.05: Moldován Stefánia operaáriákat énekel 11.27: Zenekari muzsika 13.»: Érkezés 13.45: Bécsi klasszikus muzsika 14.45: Operatörténeti érdekességek — 13. 17.00: Iskolarádió — (ism.) 17.30: Hangversenyciklus Liszt müveiből — 5. 18.40: Szimfonikus táncok 19.05: Könyvszemle — (ism.) 19.15: Ernest Ansermet vezényli a Suisse Romande zenekart 20.13: A magyar nyelv századai — A Halotti beszéd — J. 20.28: Berzsenyi Dániel versei 20.34: A heavy-metal kedvelőinek 21.13: Hangverseny a 32. OIRTkonferencia alkalmából 22.31: G. B. Shaw és a muzsika — 3.