Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
8 Csütörtök, 1986. január 23. Országos tanácskozásra készül az MHSZ Szerdán a Magyar Honvédelmi Szövetség vezetői sajtótájékoztatón értékelték a szervezet tavalyi munkáját, s ismertették az MHSZ idei feladatait. Tringer Gyula ezredes, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkárhelyettese az elmúlt év eredményeit értékelve elmondta: 1985-ben a szervezet jó színvonalon teljesítette kiképzési, társadalmi-politikai és sportfeladatait, s tevékenységéhez rendelkezésre álltak a megfelelő személyi, tárgyi és technikai feltételek. Igen eredményes évet zártak az MHSZ sportszakosztályai: versenyzőik a különféle rangos hazai és nemzetközi viadalokon 21 arany-. 27 ezüst- és 22 bronzérmet nyertek. A szervezet az elmúlt esztendőben is nagy figyelmet szentelt a szakosztályok fejlesztésének, technikai színvonaluk emelésének. Korszerű berendezésekkel gyarapodtak az MHSZ rádióamatőr-klubjai, s az anyagi lehetőségeknek megfelelően fejlődtek más technikai sportágak is. Az MHSZ előtt álló feladatokat ismertetve, Tringer Gyula a többi között elmondta: a szervezet életének kiemelkedő eseménye lesz július végén az MHSZ vezetőinek országos tanácskozása, amely az elmúlt oí évben végzett munkát értékeli, s kijelöli a további tennivalókat. íf Sikereink köteleznek" Európa-szerte ismert könynyűbúvárok és modellezők, autósok oktatása, lövészklubok, s persze bátor emberek — repülővel a felhők fölött. Ugyebár ennyit mindannyian tudunk az MHSZ-ről, s ha egy-egy nagyobb rendezvény adódik környékünkön — mint például tavaly a repülősök országos bajnoksága volt —, közelebbről is szívesen szemügyre vesszük mit és hogyan tanítanak a különböző klubokban. Egy évet értékelő, terveket felvázoló írásban azért nem árt ennél többet elárulni az MHSZ megyei munkájáról. Például azt, hogy a szövetségnek több mint 15 ezer tagja van mifelénk, 208 klub működik a megye területén, és... De a többiről már beszéljen a legilletékesebb, Palotai Jenő alezredes, az MHSZ megyei titkára. Beszélgetés Palotai Jenövei, az MHSZ megyei titkárával Palotai Jenő — Az MHSZ általános céljai — hazafias-honvédelmi nevelés, katonai erő- és futóképzés, a honvédelmi sportok szervezése — természetesen ránk is vonatkoznak. Ami speciálisan Csongrád Zsengellér' Öábor világbajmegyéi : mindezt minálunk nok lett. Vörös Endre a szo180 általános honvédelmi és c'ialista országok „kis világ28 úgynevezett szakági klub bajnokságán" lett első, könybiztosít keretet. Ez utóbbiba nyűbúváraink közül Veszelitartoznak repülőseink, a nov Annamária Európa-bajsárkányrepülők, könnyűljú- nok, Tóth Katalin Hannovárok, rádiósok, modellezők, verben állhatott a dobogó a minőségi lövészklubok és legfelső fokára, Ginczinger kapunk társadalmi a gépjárműbarát szakkörök. Edit előkelő helyen szere— Lehetőség tehát volt Pelt az európai ranglistán, tavaly is bőven. És jelentke- m»g Gyémánt Imre, versenyző? zőink felkészítője, mester— A taglétszámról már edzői fokozatot kapott. Autóvolt szó. Ehhez annyit ten- crossozónk, Nagy Sándor. nék hozzá, hogy az idén sze- jelenleg Európa negyedik retnénk elérni a 3.5 százaié- legjobbja, az összetett honkos szervezettséget, ami je- védelmi versenyen induló lenleg az országos átlag. magyar válogatott zömét peEz a mennyiség. A minő- di8 szegediek alkotják. fegyveres országos bajnokság nyitja a sort, majd az év során mi rendezzük a vitorlázórepülők Alföjd Kupáját, a szabadon repülő modellek ifjúsági és felnőtt országos bajnokságát, s nemzetközileg is rangos mezőnyt várunk a Szeged Kupa hajómodellversenyre. A felsoroltak mellett több MHSZ-válogatott felkészülését is mi biztosítjuk edzőtáborainkban. Megyei rendezvényeink közül ki kell emelni az úttörőszövetség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából tervezett honvédelmi napunkat. valamint a diákolimpiát. Végül hadd szóljak egy sokakat érintő szervezeti kérdésről. Tovább bővítjük klubhálózatunkat, így szeretnénk valamennyi, megyénkben működő egyetemen, főiskolán, középiskolában, valamint az 500 lakosnál nagyobb településeken és az 500 dolgozónál többet foglalkoztató üzemekben működtetni — jól működtetni — az MHSZ-csoportokat. Ma azt mondom: terveink reálisak, s ha annyi segítséget aktíváinktól, mint a korábbi években, nem okozhat gondot a megvalósítás sem. Bátyi Zoltán Szml elnökségi ülés A szakszervezeteik megyei tanácsa ez évben ás kiemelt feladatként kezeli településeink fejlesztését. Ilyen elv alapján az szmt elnöksége januárban 6 kiihelyezett ülést tart megyénk különböző településein. A tanácskozások sorát a tegnapi, Mindszenten megtartott ülés nyitotta, ahol a résztvevők értékelték az 1985. évi együttműködési megállapodások végrehajtását, s meghatározták az idei községfejlesztés fő feladatait. Ma Kisteleken találkoznak az elnökség tagjai a városi jogú nagyközség vezetőivel, január 29-én Vásárhelyen, 30-án Szentesen és Csongrádon, 31-én pedig Makón ülésezik az szmt elnöksége. A szegvári éis szegedi tanácskozásra februárban kerül sor. Környezetünk védelme Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének vezetésével szerdán, Budapesten tanácskoztak a fővárosi és a megyei környezet- és természetvédelmi bizottságok vezetői, s körvonalazták e bizottságok VII. ötéves tervi legfontosabb feladatait. A megyei környezet- és természetvédelmi bizottságok munkájának jelentősége nagymértékben növekedett a Minisztertanács 1985 augusztusi rendelete nyomán, a mostani tanácskozáson ezeket a feladatokat vitatták meg. Az elkövetkező időszakban a bizottságok fokozott gonddal vesznek részt a természetvédelmi értékek megőrzésében. A környezetés természetvédelem szempontjait ma már egyre fokozottabban érvényesíteni kell a népgazdasági tervezésben, ehhez a bizottságok is messzemenően hozzájárulnak. Emellett ösztönzik a környezetkímélő technológiai megoldásokat, különösen azokat, amelyek hosszú távon a leggazdaságosabbak. ségről pedig: korábban elért sikereink köteleznek. Természetesen ez alapján terveztünk 1986-ra is. Hogy milyen — Azt hiszem, ennyi elég ahhoz, hogy mindenki belássa.- igencsak kemény iramot diktáltak tavaly az sikerekre gondolok? Neveié- MHSZ klubjaiban. S mi szesi és képzési tevékenységünk repel az eredményekre épíugyan nem olyan látványos, tett tervekben? mint spertmunkánk, de ezen — Az eddiginél is magaa területen is előre léptünk, sabb színvonalon megrendeEzt tanúsithatiák mindazok, zett versenyekkel csalogatni akik bekapcsolódtak klubja- a jelentkezőket, még széleink munkájába. Sportered- sebb tömegbázist kiépíteni, menyeink már nagyobb nyil- Így foglalhatnám össze a vánosságot kaptak, de azért legfontosabbakat. Nos, rennem árt újra felidézni, hogy dezvényből nem lesz hiány, például modellezőink között Már e hétvégén a téli légKözös marketingvállalat alakul Szerdán az Ipari Minisztériumban a legfontosabb idei feladatokiról és az évindítás tapasztalatairól tájékoztatták az újságíróikat. 1986-iban a népgazdaságii terv az ipari termelés 2,8 százalékos növekedésével Számol, az ipari termékek rubelelszámolású kii vitel ét 4, a konvertibilis elszámolású exportot 4-5 százalékkal szükséges bővíteni. Azok a vállalatok, amelyek akár hosszú távon, tehát több évre előre, akár erre az évre többlet konvertibilis exportra vállalkoznak, pályázat útján bizonyos adó- és hitelkedvezményekhez juthatnak Az export széles körű növelésére azonban csak 'versenyképes és jövedelmezően értékesíthető .termékekkel nyílik lehetőség, ezért a minisztériumban rövidesen elkészítik az ipari szerkezetátalakítási programot. A vállalatok .piaci gond jainak enyhítése céljából az Ipari, a KüLkereskedelmii Minisztérium és a Kereskedelmi Kamara közös marketing vállalat létrehozásán fáradozik. Ez a kisvállalat ipari partnereinek piaci .információkat szolgáltat, piacot szerez a termékeknek, s ha az üzlet létrejön, meszesedik a váLlall árbevételéből. Fontos feladat a lakosság iparaikekkel való jobb el latosa. Már eddig ás jelentős erőfeszítéseket tettek a hiánycikkek körének csökkentésére A távközlés fejlesztéséről A Hazafias Népfront Közlekedési és Távközlési Albizottsága szerdán az új Krisztina központ épületében a távközlés 1986—90 évi fejlesztési céljairól tanácskozott. A posta vezető szakemberei elmondták, hogy jelenleg telefonellátottság szempontjából Európa országai között az utolsó helyek egyikét foglalja el Magyarország: 100 lakosra 14 telefon jut, bár az ország fejlettségi szintjének jelenleg a 22-es telefonsűrűség felelne meg. A posta 22 év alatt kapcsolt be annyi főállomást, amennyi nyilvántartott várakozó van. Különösen rossz a telefonok megoszlása: a mintegy másfél millió beszélőhelynek csaknem a fele a fővárosban van, s nyolcmillió vidéki lakosra jut a másik fele. A VII. ötéves tervi távközlési fejlesztésekre több változat is készült. A merészebb, s egyben az Állami Tervbizottság által jóváhagyott fejlesztési elképzelések szerint összesen 405 ezer főállomást létesítenek; ebből mintegy 150 ezret az elavult központok pótlásáfa fordítanak, s csak a fennmaradó rész szolgál kapacitásbővítésként. A tervek szerint 735 helységben automatizálják a telefonközpontokat, így megmarad a lehetőség arra, hogy 1995-ig teljesen befejeződjék az automatizálás. Mindezek ellenére, még ilyen arányú fejlesztések mellett is tovább nőnek a kielégítetlen igények, a számitások szerint a várakozók száma a tervidőszak végére meghaladja a félmilliót. A VII. ötéves tervidőszakban folytatódik az elavult távíróközpontok felváltása korszerű elektronikus rendszerekkel, és sor kerül a legfontosabb telex_ és adatállomási igények kielégítésére. Közügy kérdőjelekkel N evezetes dátum az egyetemes neveléstörténetben is a 800. esztendő karácsonya. Fényes ünnepségen a pápa ekkor koronázta császárrá Nagy Károlyt, a frankok uralkodóját, aki a feudális államszervezet kiépítésével egy időben az egész országra kiterjedő, a területi elven nyugvó iskolahálózatot hozott létre. Ennek előtte ismeretlen volt Európában a széles körű iskoláztatás. Azért emlékeztetünk erre a messzi századokba vesző epizódra, hogy kitessék: lám, már a kezdet kezdeténél, az intézményes „tömegoktatás" megszületésekor a frank birodalomban — a kor színvonalát és művelődési igényeit jóval meghaladva — közügy volt az ifjúság tanítása, nevelése, a műveltség alapjainak lerakása. Gyakran mondogatjuk, és így is van; a szocializmus abban is meghaladja a polgári társadalmat, hogy közkinccsé teszi a műveltséget, szélesre tárja mindenki előtt az oktatási intézmények kapuit, és az iskoláztatás alakulása az egész nép számára közüggyé válik. Az oktatás szervezése ugyan már nálunk is régóta állami feladat, de napjainkban sok olyan ember van, aki valamiképpen állást foglal a gyermeknevelés, a tanitás ügyes-bajos dolgaiban. Más kérdés, hogy az egyéni nézetek hangoztatása, az iskola mindennapi életébe való beleszólás, amely persze — a pedagógusok a megmondhatói — korántsem mindig indokolt, kellő segítség-e az érintetteknek közoktatásunk továbbfejlesztéséhez. Művelődési házak, klubok, színházak, mozik, rádió, televízió, könyvek és önképzés — számos útja-módja van napjainkban a művelődésnek, az ismeretszerzésnek, de a gazdag kínálat ellenére is vitathatatlan, hogy a nemzet műveltségének megalapozója és legfontosabb intézménye modern világünkban is az iskola. A nevelés-oktatás ügyének további társadalmasítása jelenlegi gazdasági körülményeink között elsősorban cselekvő hozzájárulást igényel. Erre mutatott rá Pozsgay Imre is. a Hazafias Népfront decemberi kongresszusán: „A kulturális életben a közkiadásokkal való takarékosság érzékenyen érintette az iskolai-közművelődési területek fejlesztési és fenntartási, működési feltételeit. Az állam ellátási kötelezettsége és felelőssége továbbra sem csökkenthető a feladatokban, dé keresni kell a társadalmasítás és a társadalmi közreműködés újabb lehetőségeit." Mit tehet a népfront az iskoláért, a nevelésügyért; hol lehet elkezdeni a mostaninál hathatósabb patronálást? Azt hiszem, mindenkinek kézenfekvő, hogy a családi nevelés erősítése a kiindulópont. Amennyire egyértelmű ez, legalább annyira nehéz kérdés is egyúttal Ez idő tájt a család funkciója átalakulóban van. Szemünk láttára zajlanak le a családban azok a szerkezeti változások, amelyek hatásaként sajnálatos módon a nevelés háttérbe szorul. Egyfajta válság ez, hiszen a családok jelentős része nem vagy csak akadozva látja el első számú kötelezettségét, a gyerekek nevelését, mi több, ezt a terhet igyekszik teljesen áthárítani a társadalomra, leginkább az iskolára. Fölborul a család és az iskola közötti hagyományos, nagy múltú munkamegosztás — az iskola terhére, végső soron azonban gyerekeink kárára. Helyesen ismerték föl tehát a kongresszus fölszólalói, hogy a családi nevelés sáncait kell megerősíteni minél előbb — a 'pedagógusok közreműködésével —, a család és az iskola viszonyában kell újra összhangot teremteni. E tekintetben a legsürgősebb tennivalót a kongresszuson így jelölték ki: „Az iskola és a család közötti együttműködés jegyében erősítjük kapcsolatainkat a szülői munkaközösségekkel és a tantestületekkel. Arra törekszünk, hogy minél több család vállalja a gyermekeink jövőjét megalapozó, a jellem- és a munkára nevelés, az érzelmi és értelmi nevelés fáradságos, de sok örömet is nyújtó munkáját." Mostanátjan hajlamosak vagyunk a társadalmi együttélés zavaraiért is kizárólag a gazdasági nehézségeket okolni. Pedig a gazdasági rendteremtés csak az egyik kulcs a társadalmi gondok zárjához, a másik kulcs tudati jellegű, tehát bennünk van, az emberekben. A társadalom lendületes fejlesztéséhez az intézmények kapcsolatának összhangba liozásán kívül magunknak is meg kell újulnunk, főleg közösségi kapcsolataink újrarendezésével. A nagyobb szabadság, a szocialista demokrácia kiterebélyesedése kitűnő alkalmat kínál a megújuláshoz, csak élni kell a lehetőséggel. A családi nevelés fogyatékosságai — a velük szoros összefüggésben az elharapódzó magatartási kulturálatlanság —, az iskolai élet ellentmondásai sem szűnnek meg maguktól; fölszámolásukhoz tudatos közösségi munka szükséges, ami óhatatlanul a nevelésre, az iskolaügyre mutat vissza. Nincs a társadalmi fejlődésnek olyan kérdése. amely valamiképpen ne kapcsolódnék az iskolához, a művelődéshez. Az iskola rangjának emelése ezért egyik legfontosabb közügyünk. P. Kovács Imre A szövetkezeti lakásépítkezésekről Az elkövetkező időszakban a Szövosznál arra számítanak, hogy a VII. ötéves terv idején folyamatosan növekszik a szövetkezeti formában épített és fenntartott otthonok száma. Négy-öt év múlva — az idei kétezerrel szemben — évente már 9-10 ezer lakást hoznak tető alá. Az idén január l-jével megszűnt a tanácsok szövetkezeti lakásépítési kiutalása, ám továbbra is léteznek és életképesen működnek a lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek, amelyek egyre bátrabban vállalkoznak nemcsak lakások, hanem műhelyek, garázsok és üdülők építésére. Az országban csaknem 1400 lakásszövetkezet tevékenykedik. Közülük 1080 a -fenntartó, 54 az -építő, 190 a garázs- és 17-t-17 az üdü-. lő-, illetve a mühelyfenntartartó szövetkezet. A szövetkezetek által fenntartott lakások száma eléri a 260 ezret, s kezelésükben van 1300 üdülő, 48 ezer garázs és 140 műhely. A jelenlegi lakásállomány több mint 70 százaléka származik még tanácsi értékesítésből. Az adatok szerint csaknem 50 ezer az olyan otthon, amelyet maguk a szövetkezetek építettek. A jövőben nemcsak az építőkedvet kell fokozni, hanem a karbantartásokat is, mivel a tagok birtokában lévő 2530 éves épületek is tatarozásra szorulnak. A szövetkezetek karbantartó tevékenységére egyébként jellemző, hogy a lakások kétharmadánál a kisebbnagyobb felújításokat saját brigádjaik végzik, önköltségesen, 20-30 százalékkal olcsóbban dolgoznak, mint a szakvállalatok. Szintén a szövetkezetek dolgozói foglalatoskodnak összesen több mint 300 park és játszótér, 200 klubhelyiség, valamint számos kondicionálóhelyiség állagának megóvásával is. Az elmúlt években csökkent a szövetkezeti lakásépítés teljesítménye. Gondot okozott — részben még ma is —, hogy az építkezők nehezen jutottak telekhez. Esélyeik január l-jétől javultak, mivel immár a lakásépítő szövetkezetek hitelt kaphatnak a terület-előkeszitéshez is. A Szövoszban és a lakásépítő szövetkezetek munkáját irányító fővárosi, valamint megyei szervezetekben keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel jobban, korszerűbben lehet (építkezni. Igyekeznek olyan, viszonylag olcsó technológiákat megalapozni, amelyek bevezetésével a tagok, ezen belül is elsősorban a fiatalok munkáját az építkezés során nagyobb arányban képesek igénybe venni (MTI)