Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

8 Csütörtök, 1986. január 23. Ml? HOL? MIKOR? „Ostoba dival"? Az elektronikus és kvarc karórák, melyek az utóbbi időben világszerte elterjed­tek, annyira népszerűek, hogy félő: hagyományos, mechanikus működésű tár­saik a múzeumba kerülnek. Kevesen tudják azonban, hogy a karóra viszonylag nemrég vált hétköznapi és megszokott tárggyá, életünk magától értetődő tartozé­kává A karóra a műit század végén jelent meg először, de sokan kezdetben közönsé­gesnek tartották. 1917-ben ezt irta egy német profesz­szor: „Hamarosan elmúlik ez az ostoba divat, hogy a karon hordják az órát". Az efféle jóslatokon ma már csak mosolyogni tudunk, de akkor, a század elejen, a karóráknak állniuk kellett a versenyt zsebben hordott ..vetélytársaikkal" szemben. Az első világháborúban a tisztek rájöttek, hogy az üt­közetben a karóra sokkal ké­nyelmesebb. mint a zsebóra. A világon jelenleg évente csaknem 400 millió karórát gyártanak, s ezek többségét elektronikus és kvarcórák teszik ki. A műit század vé­géről. a század elejéről szár­mazó karórák ritkaságokká váltak, melyekre vadásznak a gyűjtők. De a gyűjtőknek ez a kategóriája nehéz hely­zetben van: a szakkatalógu­sok csak az 1930 után gyár­tott modelleket tartják nyil­ván. 1930 előtt sem a svájci mesterek, sem más orszá­gokbeli kollégáik nem doku­mentálták készítményeiket. Mandulaműtét — lézerrel Mint dán orvosok beszá­molnak róla, a mandulákat ugyanolyan jól el lehet tá­volítani lézerrel, mint szi­kével — hagyományos mó­ldoni Egy tanulmányban a kutatók összehasonlították a hagyományos és a lézeres mandulaműtétek eredmé­nyeit. Az űj módszer negye­dére csökkenti a vérveszte­séget, és a fájdalmakat is lényegesen mérsékli a műtét után. Az eljárás révén azon­kívül kisebbek a kezelés költ­ségei is. Szakszerű alkalma­zás esetén ez a módszer rendkívüli sebészi precizitást tesz lehetővé. A lézert ed­dig már nagy sikerrel al­kalmazták szemműtéteknél, pl. retinaleválások esetén. Százéves a Tisza Szálló Szeged tán legjelentősebb emlékhelye. Nevét nem a fo­lyóról kapta, mint a szolno­ki, hanem Tisza Kálmán mi­niszterelnökről. Ezt erőltette rá Kállay Albert főispán a szállodát, éttermet és kávé­házat magába foglaló, ma száz éve megnyíló vendéglá­tó „kombinát" első bérlőjé­re, Kass Jánosra. Az 1885. március 25-i építési enge­dély még „vigadó" céljára szólt. A Víz (1879) utáni új­jáépítésben jeles szerepet vállaló Jiraszek Nándor és Krausz Lipót saját telkén építette föl a palotát. Bérlői Kass János 189H-ban űj szállodát építtetett magának, a régi Kasst (a régi Hungá­riát); a Tiszát Bereczky La­jos vette bérbe, de ő egy év alatt csődbe vitte. Ekkor Gundel János sógora, Marschal József próbálko­zott, de ő sem boldogult/ í90I-ben részvénytársaság; alakult a vezetésére; főrész­vényese és elnöke Juráno­vics Ferenc lett. ö építtette föl 1903-ban szállodának a Deák Ferenc utca felé eső, addig üres telkén az új szárnyat. 1910-ben Magyar Edével már a fölhúzandó harmadik emeletet tervez­tette, de 1912-ben visszavo­nult, és a vezetés fiára, ifj. Juránovics Ferencre, majd ennek halála, 1916 után öcs­csére. Juránovics Gyulára maradt, ő — egy időben a sógora. Schermann Kálmán — vezette, majd a család más tagjai is 1948-ig, az ál­lamosításig. 1949 februárjá­ban bezárták; a rendőrség költözött ide. A fölújított Tisza 1963. jűnius 30-án nyílt meg újból. vész, Walter Crane is; a szabadtéri játékok sok-sok vendége (pl. Giuseppina Co­belli, Apollo Granforte) szintén. Zenészek Vendégel A szállodának vendég­könyve vplt, és 1942-ben eb-' bői sok nevet idézett Sz. Szigelhy Vilmos a Délma­gyarországban megjelent cikkében. Itt szálltak meg a híres gyálai vadászatok fő­úri résztvevői, grófok és bá­rók. Rendszerint itt szállt meg Dohnányi Ernő, és 1922-ben a feleségének, Ga­lafrés Elzának az aláírását is látta Sz. Szigethy a ven­dégkönyvben. Jeles szálló­vendég volt Bródy Sándor és Krúdy Gyula a tízes, Mó­ricz Zsigmond a hűszas években. Szabó Dezső ide szállt először 1925 márciu­sában, szegedi tartózkodá­sának elején. 1900 októberé­ben a jeles angol festőmű­Nyilván szállóvendég volt a legtöbb muzsikus, aki a hangversenyteremben sze­repelt. Dohnányi 1908 és 1944 között éppen tucatszor koncertezett itt. Utána gya­koriságban Bartók követke­zik: 1910 és 1939 között hat ízben hangversenyezett ben­ne; egyszer Basilides Máriá­val, egyszer Zathureczky Edével Pablo Casals két al­kalommal (1913, 1914) adott koncertet a díszteremben. A neves külföldiek közül Emil Sauret (1899), Emil Saurer (1903 és 1939 közt többször), Ján Kubelík (szin­tén többször 1900 és 1932 közt), Arvo Hannikainen (1922). Eugen D'Albert (1924), Jeanne-Marie Darré (1928) stb. A magvarok közt Koncz János, Németh Má­ria. Telmányi Emil, Geyer Stefi, Vecsev Ferenc. Anday Piroska. Hubay Jenő. Wald­bauer Imre, Kerpely Jenő, Kósa Györgv. Szigeti József. Pataki Kálmán. Stefániái Imre, Kentner Lajos, Lau­risin La ios, Báthy Anna s ígv tovább, fölsorolhatatla­nul sok énekes, hangszeres előadóművész. írók, költők 1888-ban itt adták át tisz­telői az Aranytoll irodalmi díjat Pósa Lajosnak, s egy év műlva itt bűcsűzott nyolc­évi szegedi színházi titkár­kodás után a várostól Be­nedek Elek és Sas Ede je­lenlétében. Itt volt Az Én Újságom mesedélutánján — Hock János, Rákosi Viktor és Sebők Zsigmond társasá­gában — 1891. április 26-án is. 1893-ban verseivel szere­pelt Heltai Jenő, elbeszélé­sével Ambrus Zoltán. 1906 és 1908 közt „a tanárok asz­talánál" étkezett Babits Mi­hály. „A Tisza-szállóban ét­kezem, így iszom a Tisza vizét és sörét" — irta 1906. október 27-én a szülőváro­sától messzire vetődött Ju­hász Gyulának, Máramaros­szigetre. Esti kérdés című nagy versében a kávéház — maga mondta el Szabó Lőrincnek — a Tisza: vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban, vagy kávéházban bámé­szan vigyázd. hogy gyújtják sorban a napfényü gázt Madarak a téli Tiszán Egy borongós reggelen, szemerkélő esőben, majd ar­cunkat szurkáló hódarahul­lásban madarászunk a Tisza űjszegedi partján két fiam­mal és barátjukkal. Milyen meglepetést tartogat szá­munkra a madárvilág? Táv­cső és madárhatározó kónyv a felszerelésüpk: a biztos határozáshoz szükségesek. A klinikák fölött galam­bok menekülnek. A télire lakolt helyre húzódott kar­valy hajszolja őket. A fa­jion cinegék tornásznak élel­met keresve, a bokrokban jöttünkre ökörszemek cser­regnek. Nagy hangjuk jóval meghaladja apro termetüket. A cinegék között két tü­zesfejű királykát fedezünk fel. A part menti füzesben csilpcsalp-füzikék bujkál­nak. A vonulási menetrend szerint már tőlünk messzire kellene járniuk. A tüzesfejü királyka Magyarországon még csak egy alkalommal telelt át 1978/1979 telén, és éppen ezen a területen, s akkor az ugyancsak ritkán áttelelő csilpcsalp-füzike is itt maradt. Enyhe telet jó­solnának késlekedő mada­raink? A folyón élelmet kereső tökésrécék és dankasirályok úszkálnak, lejjebb a Bo­szorkány-sziget vonalában kercerécék és kontyosrécék bukdosnak a víz alá táplá­lékért. Tőlük nem messze egy nagyobb termetű récét pillantunk meg. Tolla fényes fekete, szárnyán — amint felröppen — fehér szárnytü­kör villan. A szeme körül apró, hátrafelé elhegyesedő fehér folt látszik. Gyorsan előkapjuk a határozókat, és máris megállapítjuk, hogy füstösréce (Melanitta fusca) gácsért látunk. Ez a récefaj Észak-Európában költ. Vo­nulása főként a tengerpar­ton zajlik, de a szárazföld belsejében is vendégeskedik télen. Magyarországon — a legújabb adatok szerint — az utóbbi 60 évben mintegy száz esetben fordult elő. A megfigyelők főleg a Dunán és a Dunántűi vizein látták. Megyénkben csupán a Fe­hér-tón és a Csajtón lát­ták pár alkalommal. Ügy tű­nik, a Tiszán mi, és most láttuk először. Részben a megfigyelés he­lyességét erősíteni, részben az örömöt megosztani tele­fonon tapasztalt madarászo­kat hívok. Rövidesen meg­érkeznek, s ők is megállapít­ják, hogy a „vendég" füstös­réce. Több mint három hét műlva — december vege felé — ismét füstösrécét lát­tam a Tiszán. Ekkor a part­fürdő és a szabadstrand kö­zötti szakaszon úszkált egy tojó. A gácsértól annyiban különbözik, hogy tollazata feketésbarna szinü, vala­mint fejoldalán két elmosó­dott szélű, fehéres folt van. Kihívott madárfotós bará­taimmal — munkálkodásuk közben — hosszasan figyel­tük. Madarunk élvezve a napsütést és az enyhe időt, kényelmesen úszkált, és tol­lászkodott a vizén. Több­ször átúszott a híd alatt anélkül, hogy a legkisebb mértékben is zavarta volna a forgalom zaja. Dr. Kasza Ferenc ez az emlékkép is nnen való. Az újságírók asztalánál törzsvendég volt Juhász Gyula. Emléktáblája az egy­kori bejárat mellett, az ét­terem falán, jó helyen van: még Magyar Lászlónak. a Délmagyarország egykori munkatársának útmutatása szerint helyezték el. Az irók és művészek reseasztalánál (ahol a távollevőket kive­sézték) gyakran vitte ő a szót. „Sok vesével és sok velővel" — ahogy írták ró­la 1928-ban. „Éjfélkor kezd­te, de még két órakor is harsogott a kacagás a fehér asztalok körül." Akkor arat­ta első nagy sikerét Molnár Ferenc Liliomában Páger Antal. 1927 áprilisában Móricz Zsigmond második feleségé­vel, Simonyi Máriával sze­repelt: előadott fölvidéki és erdélyi útjának élményeiből. 1929. március 21-én „a szé­kely írók estjén' Tamási Áron, Benedek Elek, Nyirő József, Kacsó Sándor és Szentimrei Jenő olvasott föl műveiből. Juhász Gyula ha­lálának első évfordulóján. 1938. április 6-án Veres Pé­ter, Dutka Akos és Sik Sán­dor emlékezett Szeged poé­tájára. Veres Péter 1939. de­cember 19-én Parasztok az irodalomban címmel is .be­szélt itt, Szabó Dezső 1939 április 26-án A magyar sors alapvető problémáiról tar­tott előadást. 1930. április 6-án a Nyugat estjén Mó­ricz, Babits, Kosztolányi és rr.ég sokan mások szerepel­tek. 1938. május 21-én a Magyar Élet című folyóirat első irodalmi estje volt itt 1940. április 20-án a Kelet Népe estjén Móricz Zsig­mond Darvas Józséf és Sza­bó Lőrinc szerepelt. Munkásmozgalmi emlékhely is Háborúellenes, antifasisz­ta tüntetes volt a szegedi szervezett munkásság két irodalmi estje 1943-ban. Május 16-án Kállai Gyula és József Jolán József Atti­láról, október 10-én az Ady­esten Szakasits Árpád be­szélt. A munkásdalegylet is számos hangversenyt adott itt: 1919. január l-jén itt ala­kult meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának szegedi szervezete. 1944 őszén itt szállt meg a párt több vezetője is. A 38. szá­mú szobában Vas Zoltán, a 23. számúban Révai József lakott, de innen irányította a pártszervező munkát a fölszabadult Dél-Magyaror­szágon Gerő Ernő is. No­vember 5-én itt alakult meg a Magyar Kommunista Párt ideiglenes Központi Vezető­sége, és 9-én a nagyterem­ben tartotta első, tájékoztató gyűlését a párt programjá­ról a környék (Orosháza, Vásárhely, Makó stb.) kom­munistái számára. Itt tisz­tázták először a párt és a népfront nevét, a párt szer­vezési elveit. A Tisza Szálló évszázados múltja éppúgy hozzátarto­zik Szeged művelődéstörté­netéhez, mint a Somogyi Könyvtáré, vagy a színházé. Érdemes lett volna centená­riumáról méltóképpen meg­emlékezni. Péter László A legszennyezettebb folyó A hagyomány szentnek tartja, valójában a Gangesz a világ legszennyezettebb fo­lyója: naponta 900 millió li­ter szennyvíz, évente 3000 tonna rovarirtó, naponta több száz félig elhamvasztott holttest kerül a vízbe egye­dül Benares városánál. Ily módon a Gangesz rendkívül •veszélyes folyóvá vált. a betegség forrása a sok millió zarándok számára. akik minden évben eljönnek, hogy megmártsák testüket a hitük szerint tisztulást hozó folyóban. A kormány ígéretet tett rá, hogy öt év leforgása alatt felére csökkenti az egészségre káros tényezőket: tervbe vették hatalmas elektromos hamvasztó ke­mencék, szerveshulladék­feldolgozó berendezések lé­tesítését a Gangesz partjai mentén emelkedő mintegy 100 nagyvárosban 1986. JANUAR 23., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: ZELMA A Nap kel 7 óra 22 perckor, és nyugszik 16 óra 31 perekor. A Hold kel 13 óra 33 perekor, és nyugszik 5 óra 34 perékor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szégédnél szerdán plusz 199 rm (áradó). NYOLCVANÖT ÉVE halt meg Brpdszky Sándor (1819—1901) festőművész. Gyak­ran festette a felvidéki, a du­nántúli tájakat, de legszebbek balatoni képei, kőztük a Kilátás a Balatonra és a Vihar a Bala­tonon. (Mindkettő a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményé­ben található, egyéb fontos mü­veivel együtt.) NYOLCVANÉVES Erwin Bünning (sz. 1.906) né­met botanikus, a tübingeni (NSZK) egyetem tanára, a nö­vényélettan kutatója. Könyvet irt a trópusi őserdőkről. TlZ ÉVE hunyt el Paul Robe.son (1693— 1976) kiváló amerikai néger basszuséneKes. színész, a béke­mozgalom vezetó személyisege, nemzetközi Lenin-békedíjas. Szegeden a Dóm téren is éne­kelt. ZENÉS SZÍNHÁZ Este 7 órakor: ltair — Uray Tivadar 1—2. bérlet. K1SSZINHAZ Délután 3 órakor: Tündér a padláson. — Bérletszünet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után negyed 4. fél 6 és három­negyed 8 órakor: A Poszeidon katasztrófa (színes amerikai film. 111. helyár! 14 éven aluli­aknak nem ajánlott!). Fáklya: délután háromnegyed 3, negyed 6 és fél 8 órakor: A poszeidón katasztrófa (színes amerikai film. III. helyár! 14 éven aluliaknak nem ajánlott!). Kisknrnssy halászcsárda (vi­deomozi): este fél 9 órakor: Tombol a Hold (szines angol film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEnÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, se­bészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4 ), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 őnálg a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. L sz. alatt. Telefan: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: U-000. Dnr/j BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: 1TV 10.00: Dühöngő ifjúság — amerikai tv-íilm — (ism.) 11.40: Rózsaszín párduc a Téli Olimpián — amerikai rajzfilm — (ism.) 12.05: ITV ¡2.30: Képújság 15.45: ITV 16.45: Hírek 16.50: Képek a világ­gazdaságból — 3. — Menekülés előre 17.20: Képújság 17.25: Adni érdemes . . . — Hol tart a kozadakozás az új Nemzeti Színházért? 17.30: Telesport 17.55: Üj Reflektor Magazin 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Egységben az erő — Esettanulmány három tételben 21.05: Panoráma 22.10: Római bronzszobrászat Pannóniában — riportfilm 22.45: Tv-híradó 3. 22.55: Himnusz BUDAPEST 2. 17.0o: '/„seb,-tv — (ism.) 17.30: Képújság 17.35: Pedagógusok fóruma 18.10; Egészen normális őrület NSZK tv-filmsorozat — 2. — (ism.) 19.00: Ilándcl: Vizizene — NSZK film — (ism.) 19.50: Cseh gránátok — csehszlovák dok.-film — (ism.) 20.00: A Natura Szerkesztőség összeállítása 21.35: Tv-hiradó 2­21.55: Vitassuk meg! — az Egységben az erő című tv-filmet 22.25: Egészen normális őrület — NSZK tv-filmsorozat — 3. 23.15: Képújság BELGRÁD 1. 17.00: Tv-hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Smogosok — tv-film­sorozat 18.15: A munkától a tervig — ismeretterjesztő műsor 18.45: Montreaux 1985. — rockfesztivál 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó 20.00: Panoráma 21.00: Választott pillanat 21.10: Rejtvénytár — vetélkedő 22.15: Tv-hiradó 20.00: Panoráma 21.00: Választott pillanat 21.10: Rejtvénytár — vetélkedő 22.15: Tv-híradó BELGRÁD 2. 17.30: A Sutjeszka iskola — ifjúsági műsor ,9.30: Tv-hiradó 20.00: Es az élet folyik tovább ­olasz tv-filmsorozat 21.05: Művészeti est ÜJVIDÉK Tv-hiradó magyarul és szerbhorvátul Smogosok — tv-film­sorozat Jog a fejlődéshez Dok.-műsor Rajzfilm Tv-híradó Panoráma Az örökkévalóság színe Tv-hiradó szerb­horvátul PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. Tv-torna ITV Életet, az éveknek Bertesik Imre: Én, Strasznov Ignác, a szélhámos — tv-film — 1—2. Képújság 17.00: 17.45: 18.15: 18.45: 10.15: 19.30: 20.00: 21.00: 22.30: 8.55 9.00 9.50 10.10 KOSSUTH 8.20: Jegyzet 8.30: Purcell: Az indián királynő — egyfelvonásos drámai opera 9.37: Két induló 9.45: Nefelejcs 10.05: Diákfélóra 10.35: Muzsika gyerekeknek 10.50: Nótacsokor 11.40: Epizódok Lénárd Sándor önéletírásából — 13. 12.45: Régen találkoztunk 13.03: A kamarazene kedvelőinek 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai — Toldy lstvin: Anatole 14.25: Harangozó Teréz és Poór Péter énekel 15.00: Irodalmi világjárás 15.30: Népdalkórusok. hangszerkettösük 16.05: Révkalauz 17.00: Szirom és boly — Tamasi Áron magyar regéje 17.55: Operettünálék 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk — (ism.) 18.30: Esti Magazin 19.20: Emberek, évek, egy élet dok.-műsor Uja Ehrenburg születésének 95. évfordulóján 20.15: Népszerű dallamok — esti .hangverseny Kb. 21.15: Jegyzet Kb. 21.25: Dzsesszfelvételeinkből 21.40: Tudósportré 22.20: Tiz perc külpolitika 23.30: Jákó Vera nóta­felvételeiböl 22.47: Egy igazgató névjegye 23.07: Évszázadok mesterművei 0.15: — 4.20: Éjfél után . . . PETŐFI 8.05: Mátló Éva népdalokat énekel 8.20: A szabó család — "(ism.) 8.50: Tiz pere külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Táncok fúvósokra ¡2.25: Néhány szó zene közben 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám 14,00: Alföldi népdalkörök énekelnek 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágere.k 15.45: Törvénykönyv — (Ism.) 16.00: Rockhangvcrsenyckból 17.05: George Bensőn és George Duvivier dzsessz­felvcteleibül 17.30: old telefon 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelöknek 20.03: A poptui l.sznya dalaiból 21.10: Kabarécsütörtök — a Rádiókabaré k ivánsáamüsora 22.20: Slágerról slágerre 23.20: — 0.14: Operettrészletek 4.20: Éjfél után ... ­PÉNTEK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.25: Koránkelök 8.55: Beethoven: F-dúr vonósnégyes 9.33: Az óvodások műsora 9.53: Lottósorsolás 10.05: Gyulai Pál versel 10.10: Hétszfnvirág 10.40: Iránytű PETŐFI 8.05: Fali operettjeiből 8.50: Tiz perc külpolitika 9.0Ö Napközben

Next

/
Oldalképek
Tartalom