Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

2 Péntek, 1986. január 3. 7 Libanoni bonyodalmak gj) Bejrút (MTI) Az egyik szilveszteri me­rénylet igazi célpontja Elie Hobeika, a „Libanoni Erők" nevű jobboldali keresztény milícia vezetője volt. A Dzsemajel elnök elleni „me­rényletet" pedig maga az elnök biztonsági csoportja tervelte ki, hogy eltereljék a figyelmet az elnök szere­péről — hangoztatta csütör­tökön a „Libanoni Erők" ke­zén levő sajtó és rádió. Szilveszter napján először a libanoni államfőt szállító gépkocsisort vették tűz alá — de az elnök nem ült ko­csijában. Percekkel később két rakétagránát is eltalálta azt a gépkocsit, amely Asz­szad Saftarit, Hobeika köze­li munkatársát szállította. Saftari sértetlen maradt, Hobeika pedig nem sokkal előbb már kiszállt az autó­ból. A Libanoni Erők — a da­maszkuszi egyezmény egy.k aláírója — azt állítja tehát, hogy Amin Dzsemajel elnök el akarta tétetni láb alól Elie Hobeikát. a jobboldali keresztény erők tényleges, fegyveres hatalommal ren­delkező vezérét, aki eltávo­lodott a falangista párttól. Az akcióra azelőtt került sor, hogy Dzsemajel elnök csütörtökön Szíriába uta­zott. A libanoni államfő ne­héz helyzetben van: Háfez Asszad szíriai elnök azt vár­ja tőle, hogy igent mondjon a damaszkuszi egyezményre, annak adjon alkotmányos érvényt, s így induljon meg az egyezmény gyakorlati végrehajtása. Tehát mond­ják ki a tűzszünetet, nevez­zék ki az új nemzeti egység­kormányt. kezdődjék meg az alkotmány reformjának előkészítése. Ha Dzsemajel igent mond, kihívja maga ellen az egyezményt ellen­ző — és Hobeika ellen fel­lépő — keresztény vezetők dühét. Ha viszont elutasító választ ad, nemcsak Szíriá­val kerül szembe, de szinte egész Libanonnal, mert a lakosság mintegy megvál­tásként fogadta a milíciák damaszkuszi békéjének hí­rét. A Libanoni Erők vádiait nem támasztotta alá bizo­nyítékokkal. Tény azonban, hogy szerda este Camille Sa­mun lakásán — a veterán maronista politikus az egyezmény leghevesebb el­lenzője — ismét összedugta fejét a keresztény ellenzék, és ismét hangoztat­ták üdvözlik ugvan a bé­két. de a felvázolt politikai reformokkal nem értenek egyet Bejrúti megfigyelők sze­rint jelenleg a jobboldali ke­resztény táborban csúcso­sodnak ki az ellentétek a damaszkuszi egyezmény kö­rül. A régi politikusgárdá­nak. Dzsemajel elnököt is beleértve, azonban igen kor­látozott a cselekvési lehető­sége. Hobeika pedig figyel­meztette őket: kíméletlen lesz, ha meghiúsítják terve­it. „Ezt az egyezményt a harci terepen kötötték, nem pedig a tárgyalóasztalnál" — mondotta. Ez világos célzás arra, hogy ez idő szerint Li­banonban a terepen dőlnek el a dolgok, márpedig ott a fegyveres „Libanoni Erők" tartja kézben az ellenőrzést. Új rendelkezés az adózásról Ez év január elsejétől új adót vezettek be, amelyet a nem lakás céljára szolgáló építmények után kell fizet­ni. Az erre vonatkozó tör­vényerejű rendeletet leg­utóbbi ülésén alkotta meg az Elnöki Tanács. Békési László pénzügyminiszter­helyettes csütörtökön az Országházban a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hiva­talának sajtóértekezletén .ismertette a rendelkezés részleteit. Az új adó bevezetését in­dokolva kiemelte, hogy az intézkedés a jövedelmekkel arányos közteherviselés elvéi nek fokozatos megvalósítását célzó törekvéseket szolgaija; egyszersmind a 20 éve vál­tozatlan, s immár elavult házadórendszer korszerű­sítésének első lépéseként is tekinthető. Hozzáfűzte: in­dokolt volt a jövedelemadóz­tatás mellett a lakossági va­gyon adóztatását is tovább­fejleszteni, hiszen a társada­lomban meglevő, s növekvő jövedelemkülönbségek a sze­mélyi vagyonok differenciá­lódásában is érzékelhetők. S mivel a teljes személyi va­gyon felmérésének, nyomon­ikövetésének feltételei, így egy általános vagyonadó­rendszer megalkotásának le­hetőségei mára még nem alakultak ki, a vagyonkü­lonbségek egyik legjellem­zőbb tárgyát, az üdülőépüle­teket és más, nem lakásként szolgáló helyiségeket vették alapul a társadalmi igazsá­gosságnak jobban megfelelő teherviselés érdekében. Az új adó lényegében az eddigi názadót (amely a la­kásokra, családi házakra vé'!o»it'~-> nrri-'ékben érvé­nyes) váltja fel, s személyi tuiajdonu üdülőkre, vala­mint a hozzátartozó gará­zsokra, műhelyekre, üzletek­re, raktárépületekre, panzi­ókra, orvosi rendelőkre, mű­termekre vetik ki, attól füg­getlenül, hogy a helyiség a lakással egy épületben van vagy sem. A fizetési kötele­zettség a tulajdonosra, illet­ve az építmény haszonélve­zőjére hárul, vitás esetben a döntő szempont az. hogy ki használja a helyiséget Az érintett ingatlantulajdono­sokon kívül az üdülő-, mű­hely- és üdülőszövetkezetek tagjai is fizetik az új adót, ha a közös tulajdonban levő épületrészre állandó haszná­lati joguk van. A társas kis­vállalkozások — üzemi épü­leteik után — ugyancsak adókötelesek. Az adó alapösszege két té­nyezötöl: a település jellegé­től illetve az építmény alap­terüietetöl függ. Megállapí­tásában igen fontos szerepet kapnak a helyi tanácsi ön­kormányzatok, ugyanis az érintett övezet természeti fekvésétől, ellátottságától függően 10-50 százalékkal csökkenthetik vagy növelhe­tik az alapösszeget, s ugyan­csak — 10-40 százalékos — növelést, illetve mérséklést állapíthatnak meg az épít­mény jellegétől, értékétől függően. Néhány konkrét példa: egy 30 négyzetméte­res, s nem kiemelt üdülőkör­zetben fekvő hétvégi ház tulajdonosa az eddigi 300 fo­rintos házadó helyett 900 fo­rintos új adót fizet. Ha egy ilyen nyaraló 60 négyzetmé­ter körüli, akkor tulajdono­sa évi 450 helyett 2400 forin­tot fizet majd. S amennyiben üdülője, mintegy 100 négy­zetméteres, a korábbi 900 he­lyett 6500 forintra nő az adó. Ezek az összegek azonban csak az alapadó mértékét jel­zik. hiszen az illetékes ta­nács rendeletének megfele­lően a konkrét esetekben mérséklődhetnek, ám jelen­tősen növekedhetnek is. Így, ha a legutóbbi példában em­lített, viszonylag nagymére­tű üdülő a Balaton partján fekszik, s meglehetősen drá­ga építészeti megoldásokkai készült, tehát tulajdonosá­nak jelentős vagyonáról is tanúskodik, akkor a helyileg meghatározott százalékos nö­vekedésnek megfelelően az adó az évi 10 000 forintot is elérheti. Miként Békési László hangsúlyozta: ezek az adatok is mutatják az új adó progresszív jellegét, azt, hogy valóban a kiemelkedő vagyonnal rendelkezőkre esik majd a társadalmi köz­terhekből lényegesen na­gyobb rész. A megállapítható adó a különböző szempontok mér­legelése után szélső esetben 75 százalékkal haladhatja meg a központilag meghatá­rozott mértéket, illetve an­nak 10 százalékára is csök­kenhet. Ám ilyen esetekben sem lehet kevesebb évi 500 forintnál: ez az új adó leg­kisebb összege. Ugyanakkor az adórend­szer számos esetben megen­ged mentességet, illetve fize\ tési kedvezményt is, sőt bi­zonyos esetekben a rendel­kezés automatikusan elő is írja ezt. Így az üdülőhöz tar­tozó garázs tényleges alap­területéből 12,5 négyzetmé­ter után nem keLl adót fizet­ni. Adómentesek a mezőgaz­dasági célra szolgáló épüle­tek. Azok a kisiparosok, akiknek évi jövedelme nem haladja meg a 120 ezer fo­rintot, csak műhelyük alap­területének fele után fizet­nek adót. Kedvezményt él­veznek a Művészeti Alap tagjai a tulajdonukban levő műtermeket illetően,. vala­mint a műemléképületek tu­lajdonosai is. Azok az épít­mények (főként műhelyek, üzletek), amelyek jelenleg a hozzájuk tartozó lakássa! együtt 25-35 éves házadó mentességet élveznek, a to­vábbiakban sem esnek fize­tési kötelezettség alá. Az érintett állampolgárok előreláthatólag májusban kapják meg az adóbevallási kérdőíveket, amelyeket egy hónapon belül kell benyújta­ni, s ezek alapján állapítják meg a tanácsi adóhatóságok az új adó ös.sz.egét, s folya­matosan a helyszínen ellen­őrzik a közölt adatokat. Át­meneti rendelkezésként az 1985. évi házadó felét márci­us 15-ig azok a lakóépüiet­tulajdonosok is kötelesek megfizetni, akik eddig a tel­ken levő műhely, üzlet, vagy raktár után fizetlek házadót. A befizetett összeg és az új adó különbözetét idén no­vember 15-ig fizethetik meg. Ugyancsak ez időpontig fi­zethető meg az építményadó teljes összege. Békési László kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az új rendszer összesen 183ezei építményt érint; ezek túl­nyomó többsége üdülő. Évi, mintegy 100 millió forint többletbevételhez jut így a költségvetés, s a befolyt ösz­szeg teljes egészében a taná­csoknál marad, ám ugyan­ennyivel mindenütt csökken­tik is az állami támogatást. Tehát a tanács nem lesz ér­dekelt abban, hogy minél nagyobb adót vessen ki az építményekre, hiszen ezáltal végül is nem jut több pénz­hez. Utalt arra is, hogy a szakigazgatási szervek appa­rátusait megerősítik, hogy megfelelően elvégezhessék az adózással kapcsolatos fel­adatokat. (MTI) 1986 legyen a béke éve! Hetvenhárom olyan hatá­rozat, született az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének 40., jubiláris ülésszakán, amely a leszere­lés, a nukleáris háború meg­előzésének kérdéseivel, és az ehhez szorosan kapcsoló­dó «kérdésekkel foglalkozik. Túlzás nélkül elmondható tehát, hogy ezek a témák szerepeltek az ülésszak ér­deklődésének középpontjá­ban. Ez teljességgel érthető is, hiszen a világszervezet elsődleges feladata éppen a nemzetközi béke megóvása, a háború elkerülése, s mivel az ENSZ 1986-ot a béke évé­nek nyilvánította, az ezzel összefüggő tennivalók jogo­san kerültek az érdeklődés homlokterébe. Külön megnövelte a fi­gyelmet a leszerelés kérdései iránt, hogy az ülésszak ide­jén került sor a genfi csúcs­találkozóra. Egy nappal Reagan és Gorbacsov kézfo­gása előtt, a ko-'.a/" '. r= határozatban fejezte ki azt, hogy a két nagyhatalom ve­zetőjétől előrelépést vár, azt szeretné, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok lé­péseket tenne a háború koc­kázatának csökkentése érde­kében. A leszerelési határozatok egy jelentős része foglalko­zott a nukleáris háború megelőzésével és különösen a fegyverkezés megakadá­lyozásával a világűrben. Is­meretes, hogy a Szovjetunió külön javaslatot terjesztett erről az ülésszak elé, a „csil­lagok háborúja" helyett a „csillagok békéjét" javasol­va, arra hívta fel a világ­szervezet tagjait, hogv aia kítsanak ki széles körű együttműködést nemcsak a kozmikus fegyverkezési ver­seny megakadályozására, ha­nem egyúttal a világűr bé­kés célú felhasználására is. Több olyan határozatot fogadott el a jubiláris ülés­szak, amely a pukleáris kí­sérletek eltiltását javasolta az atomfegyver birtokában lévő nagyhatalmaknak. Az egyik ilyen javaslatot, ame­lyet a közgyűlés elfogadott? Magyarország terjesztette be, a szocialista országok társ­'"'er'őúasével. A közgyű­lés által megszavazott terve­zet. amely az ENSZ évköny­veibe a—40'88 számmal ke­rült be. üdvözölte azt, hogy a Szovjetunió egyoldalú mo­ratóriumot jelentett be a nukleáris kísérletek minden fajtájára, felhívta a többi nukleáris nagyhatalmat, hogy csatlakozzék ehhez a kezde­ményezéshez. A javaslat a helyszíni ellenőrzés megva­ENSZ-határozatok a teszerelesért lósitásáró] is tartalmazott ajánlásokat. A javaslatot a közgyűlés elfogadta — mind­össze. az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia­ország nem értett egyet az­zal. Hasonló tartalmú javas­latokat terjesztett az ülés­szak elé Mexikó, illetve Ü.i­Zéland is — ezek is meg­kapták a szavazatok óriási többséget. A leszereléssel, a nukleá­ris háború megelőzésével foglalkozó javaslatok máso­dik csoportja a nukleáris fegyverek befagyasztására vonatkozott — itt is három tervezet került az ülésszak elé, s az eredmény is ha­sonló volt: csupán a nukleá­ris fegyverek nyugati birto­kosai nem értettek egyet az­zal, hogy ne növeljék tovább az amúgyis hatalmas nukle­áris fegyvertárat, szüntessék meg újabb atom- és hidro­génfegyverek előállítását. Hasonlóképpen egyetértett az ENSZ-tagállamok túlnyo­mó többsége azzal a hatá­rozattervezettel is, amelyet a Német Demokratikus Köz­társaság nyújtott be, a töb­bi szocialista országgal egyetértésben, s amelyben a közgyűlés felhívta az érin­tett országokat, hogy vállal­janak kötelezettséget: nem alkalmaznak elsőnek nukleá­ris fegyvert. Ismeretes, hogy a Szovjetunió már korábban kijelentette, kész az ilyen kötelezettség vállalására, s a világszervezet tagjai a töb­bi érdekelt országtól is ha­sonló döntést várnak el ha­tározatukban Külön fontosságot tulajdo­nított a közgyűlés azoknak a javaslatoknak, amelyek nuk­leáris fegyvermentes öveze­tek létrehozására vonatkoz­tak. Egy határozat foglalt állást az ilyen övezetek meg­teremtése mellett, két továb­hi határozat pedig tamogatta azt. hogv atomfegwermentes övezet jöjjön létre Dél­Ázsiában, illetve a Közel­Keleten. Amellett is állást foglaltak az ENSZ tagálla­mai, hogy nyújtsanak bizto­sítékokat a nukleáris fegy­verekkel nem rendelkező or­szágoknak: nem intéznek el­lenük támadást ilyen eszkö­zökkel. A világűrbéli fegyverkezés megakadályozása érthető módon került a közfigyelem középpontjába akkor, ami­kor az Egyesült Államok meghirdette — és már ja­vában meg is valósítja — hosszú távra szóló űrfegy­verkezési programját. A köz­gyűlésen több javaslat is született, a világűr fegyver­mentesítésére, végül egy olyan közös tervezet került szavazásra, amelyet sok más állam nevében Egyiptom nyújtott be. Ez a tervezet leszögezi: meg kell akadá­lyozni, hogy fegyvereket jut­tassanak a világűrbe, és meg kell oldani, hogy a kozmoszt csak békés célok érdekeben lehessen felhasz­nálni. A szavazás eredménye önmagáért beszél: a javaslat mellett 151 tagállam szava­zót i igennel, s csupán kettő ellene: e kettő az Egyesült Államok és — Grenada volt. Néhány olyan téma is sze­repel a közgyűlésnek a le­szerelést sürgető határozatai között, amely újnak számít: határozat született például arról, hogy akadályozzák meg a fegyverkezés kiter­jesztését a világtengerek fe­néktérségében, egy másik határozat pedig minden ál­lamot felszólít arra. hogy tartsa tiszteletben az" ér­vényben levő leszerelési megállapodásokat. Ugyancsak új az a javas­lat. amelynek egyik szerzője Kanada volt: ez a leszere­lési megegyezések ellenőrzé­senek kérdéseit taglalja és ugyancsak elnyerte a tagál­lamok túlnyomó többségé­nek támogatását. Az ENSZ-közgyűlés arra is gondolt már. mit lehetne tenni, ha megvalósulna a fegyverzet csökkentese, a le­szerelés. Határozatával nem­zetközi konferenciát hívott össze annak megvitatására, hogyan lehetne a legjobban hasznosítani a fejlődés, a vi­lág jobbítása érdekében adott esetben az olyan ösz­szegeket. amelyek a fegyver­kezés csökkentése révén szabadulnának fel. Utópia? Az ENSZ-tagállamok több­sége nem tekinti annak, a konferencia már jövőre osz­szeül Párizsban. Igaz. mindenki tudja, hogy a közgyűlés határozatai nem köteleznek egyetlen államot sem. csupán erkölcsi súlyuk van. nem jelentenek nemze­tek feletti döntéseket. De a több mint hetven határozat elfogadása mutatja: a tagál­lamok többsége azt kívánja, hogv az elmúlt nehéz évek után talán most megnvíló úi lehetőségeket h^'-málíák fel értelmében a béke és az em­beriség javára, tegyék 1986­ot valóban a nemzetközi bé­ke évévé. Kis Csaba A19. áldozat # Róma (MTI) Csütörtökön az egyik ró­mai kórházban meghalt az a göróg asszony, aki súlyos fejsérülést szenvedett a fiumicinói repülőtéren vég­rehajtott merényletkor. Ez­zel tizenkilencre emelkedett a barbár vérengzés halálos áldozatainak száma. Az olasz fővárosban közben to­vább folynak a vizsgálatok az eset hátterének felderí­tésére. Kadhafi nyilatkozata £ Tripoli, Párizs (MTI) Líbia határozott választ adna mindenféle ellene irá­nyuló amerikai és izraeli ag­ressziós cselekményre, és „nem hagyatkozna korláto­zott visszavágásra, hanem a Közel-Kelet egész térségé­ben és a Földközi-tenger medencéjében felvenné a harcot az imperializmus és cionizmus ellen" — jelentet­te ki szerdán Moamer el­Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője Tri,po!iban tartott sajtóértkezletén. Izrael és az Egyesült Ál­lamok a békét fenyegető ter­rorpolitikát folytat — mond­ta Kadhafi, követelve az ag­resszív és ellenséges ameri­kai 6. hadiflotta távozását a Földközi-tenger vizeiről. A líbiai vezető hangsúlyozta: országa semmiféle fenyege­tés hatására sem mond le a hazájától erőszakkal meg­fosztott palesztin nép igaz­ságos felszabadító harcának támogatásáról. A paleszti­nok harca válasz az izraeli terrorra, mint amilyen a múlt év .gktóber elsején a PFSZ tunéziai központja ellen végrehajtott, hatvan halálos áldozatot követelő légitámadás volt. „Nem sza­bad összekeverni a paleszti­nok jogos akcióit és a ter­rorcselekménveket" — han­goztatta Kadhafi, a bécsi és a római merényletekre utalva Véres évkezdet |>él-Afrikában a rend­" őrök az új évben ott folytatták, ahol tavaly abbahagyták. Tizenegy fe­kete tüntetőt öltek meg a rendfenntartó erők, s egész január elsején tar­tottak a zavargások, til­takozó megmozdulások. Dúrban városában sor­tüzet nyitottak a felvo­nulókra, máshol meg­elégedtek a könnygázzal és a gumilövedékekkel. Az indulatok tehát egyetlen másodpercre sem csillapodnak, a „fe­kete karácsonyt" véres évkezdet követte. Immár ezerre rúg a tavaly ki­éleződött válság áldoza­tainak száma, s egyre messzebbre kerül a bé­kés rendezés lehetősé­ge. Az apartheid hívei nemcsak, hogy nem tár­gyalnak a legjelentősebb fekete politikusokkal, de elnyomó intézkedések so­rával sújtják még a mér­sékeltnek számító szer­vezetek vezetőit is. A fajüldöző rezsim két­ségkívül óriási elnyomó gépezetet tart fenn. A korszerűen felszerelt fegy­veres erők mellett szé­les körben alkalmazzák a tömegtájékoztatás mani­pulálását — nem nehéz, hiszen minden jelentős eszköz a fehérek kezé­ben van —, s nem, le­becsülhető a titkosrend­őrség szerepe sem. A törzsi iellentetek mögött is gyakran a megosztási politika, vagy éppen tit­kos ügynökök provoká­ciói sejthetők. Amíg Pre­toria legnagyobb tőkés kereskedelmi partnerei nem gyakorolnak na­gyobb nyomást a Botha­kabinetre, a feketék ügye aligha talál meghallga­tásra. Az állandó ost­romállapot, a vég nélküli feszültség azonban ed­dig is gyengítette a dél­afrikai vállalatok üzleti hitelét. A forradalmi helyzet­hez az elmélet sze­rint két dolog kell. Az egyik, hogy a tömegek ne akarjanak a régi mó­don élni — ez Dél-Afri­kában már adott. A má­sik, hogy az uralkodó­osztály már ne tudjon a régi módon kormányozni. Ha a dolgok menete nem vesz gyökeres fordula­tot, elképzelhető, hogy ez a feltétel is hamaro­san teljesül. Horváth Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom