Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
2 Szombat, 1986. január 4. A XXI. század küszöbén A KGST történetében az 1985-ös esztendő a felgyorsított ütemű, intenzív fejlesztés és hatékonyságnövelés kezdeteként vonul be. Megkezdődött az 1984-es csúcstalálkozó határozatainak megvalósítása. Az akkori döntések értelmében, minden tagország fokozottan törekszik az együttműködés új formáinak kimunkálására. A népgazdasági tervek egyeztetése mellett elmélyül a termelési szakosodás és kooperáció, és az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a közvetlen vállalatközi kapcsolatok fejlesztésére. Ismeretesek napjaink problémái: az extenzív módszerek kimerülése, az energetikai helyzet nehézségei. Ezek mihamarabbi leküzdése érdekében a tagországok közös határozatai legfőbb stratégiai célként tűzték ki az intenzív tudományostechnikai és termelési együttműködésre való áttérést. Különösen a kulcságazatoknak számító energetikai, gépgyártási és elektronikai iparban. Csak az emiitett fő irányokban elért haladás lehet a záloga annak, hogv a KGST sikerrel lépje át a XXI. század küszöbét. E cél elérése érdekében igencsak megnőtt a beruházások szempontjából az együttműködés jelentősége, hiszen az új technológiák kidolgozása és bevezetése, a korszerűsítés és modernizálás megfelelő eszközöket követelnek. Az intenzív fejlődés legfőbb mozgatórugója a tudományostechnikai haladás erőteljes felgyorsítása. Ebben kap fontos szerepet az a törekvés, hogv a tagországok koncentrálják, összpontosítsák legjobb tudományos és termelési lehetőségeiket, erőiket egy-egy kiemelt ágazatban. Ilyen kiemelt terület az elektronika. A KGST-n belül megtörténtek az első lépések ez irányban, melyeknek eredményeként már százakban mérhető a tagországok által közösen gyártott félvezetők, mikroprocesszorok vagy éppen integrált áramkörök típusainak száma. Vagy vegyük szemügyre például az utóbbi években kritikus ágazatnak számító energetika helyzetét. A tagállamok figyelme egyöntetűen az atomenergia felé fordult. Megállapodtak az energetikai struktúra átalakításában, fejlesztésében, és az e téren folytatott együttműködés kiszélesítésében. (A szovjet Atommas együtt dolgozik a csehszlovák Skoda gyárral, a magyar Ganz-Mávaggal, és más, szocialista országbeli üzemekkel.) A 2000-ig szóló program kidolgozása jelenleg is folyik. A nukleáris energia békés célú felhasználásának előnye vitathatatlan. Elég csak megemlíteni, hogy a tervek megvalósítása esetén a tagországok és Kuba évente öszszesen mintegy 75 millió tonna fűtőanyagot takaríthatnának meg. Az adat érzékeltetéséhez: ez körülbelül a fele annak a mennyiségnek, amelyet napjainkban importálnak a Szovjetunióból... Már a jelent is. de főleg a jövőt képviseli a hatékonyságnövelés olyan módszere, mint a vállalatok, termelőegységek közvetlen együttműködése. 1985-ben a tagállamok 4 ezer vállalata tartott fenn ilyen kapcsolatot, amelynek előnye például az is, hogy elmélyíti az ágazati kooperációt, újabb és újabb tartalékokat tár fel. I. Szinyicin APN—KS Békés atomstratégia az EGK-ban Ügy látszik, az elmúlt évtized olajsokkjai megtették a magukét a Közös Piac energiapolitikájában: ma már a közösségi országok összességükben áramtermelésük 27 százalékát az atomenergiából nyerik. A most folyamatban levő beruházások eredményeként az arány 1990-ig 35 százalékra emelkedik. Igaz, az összesítő adatokon belül még elég nagy a „szórás": vannak országok, ahol.a nukleáris áramtermelés aránya ennél jóval nagyobb, például Franciaországban idestova vezető tényezővé válik, máshol azonban, például Görögországban, Luxemburgban, Írországban vagy Portugáliában, még egyetlen atomerőmű sincs, s talán még öt év múlva sem lesz. Az is'Igaz, hogy az atomerőmű-épités üteme, az elmúlt évek gazdasági visszaesése, a takarékosság, az energiaszükséglet növekedésének általános lassulása és az „atomtól" minden formájában irtózó környezetvédők akcióinak hatására valamelyest lelassult Nyugaton. Ennek ellenére a Közös Piacban változatlanul hosszú távú politika az atomenergiára való támaszkodás, sőt, a közösség információs főigazgatóságának legújabb atomenergia-ügyi kiadványa — amely az említett adatokat is tartalmazza — egyenesen stratégiai fontosságúnak mondja e politikát abban, hogy a tagországok tovább csökkenthessék függőségüket a külső energiaforrásoktól. A nukleáris energia azért ad ilyen lehetőségeket, mert — mindenekelőtt — a nyersanyag, az uránium beszerzési forrásai mind földrajzi, mind politikai szempontból más, kockázatmentesebben elérhető „szférákban" vannak, mint például a főbb olaj források — írja a kiadvány. A már megszerzett .uránium azonfelül „nem vész el" úgy, mint a többi energiaforrás. A jelenlegi atomerőművek az eredeti nyers uránnak csak körülbelül 1 százalékát hasznosítradó gazdasági előnyei, főként az, hogy egységnyi atomáram — más körülményeket is figyelembe véve a nagyra látó tervek megvalósításához előbb-utóbb üzembe kell állítani gyorsreaktorokat is. Annál is inkább, mert a hagyományos erőművek uránigényessége miatt az előrejelzések az urán drágulásával szárpplnak az ezredforduló táján. Az üzemanyaggal vagy ötvenszer takarékosabban bánó gyorsreaktorok beruházásai azonban igen drágának ígérkeznek, így az ilyen erőműláncok létrehozásához az EGK-tagországok sokkal szorosabb együttműködésére lesz szükség. A franciaországi Lyon mellett már működő — igaz, még csak kísérleti célokat szolgáló — Superphénix gyorserőmű is francia—olasz—NSZK—belga — egyhatodával, de akár —holland—brit együttműmajdnem felével is kevésbé k°dés eredménye. A Közös költséges lehet, mint a kör- Piac ismertető kiadványa nyezetet erősen szennyező szerint a gazdasági lehetősészéntüzelésű erőművekből nyert áram egysége, s az olajerőművel szemben még nagyobb az atomerőmű előnye. Igaz, az atomerőmű építése drágább, mint a többié. A közös piaci átlagszámok azonban jelenleg azt mutatják, hogy a termelt áram árában az importált energiahordozó, vagyis az importnyersanyag 10 százalékkal szerepel atomerőművek esetén, 60 százalékkal szénerőművek esetén és 90 százalékkal olajerőművek esetén. A fennmaradó részt minden esetben a hazai, pontosabban az EGK-forrásból szerzett nyersanyag, illetve a beruházás megtérülése, hitelei és kamatai, üzemeltetési költségei arányos hányadai teszik ki. De ez is arra utal, hogy a külső függőség pénzügyileg is az atomerőműnél a legkisebb, ez az energiaforrás a legkevésbé érzékeny a nyersanyagpiacok ármozgásaira. Ez kedvező az inflációs hatás kiszűrésére, és az ipar versenyképességére a gek és a várható szükségletek alapján 2005-re képzelhető el összesen négy gyorsreaktoros erőműlánc a tagországok ellátására. A kiadvány végezetül jótanácsokat ad közre, s ezek szerint az EGK-nak a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítania az olcsó uránbeszerzési források felkutatására, bővítésére, és a biztonságos készletezésre, a környezetvédelmi előírások betartására. Mindent egybevetve, ez az ismertetés is jelzi, hogy a Közös Piac — sok vita, sőt, akadékoskodás közben — hosszú távon mégiscsak kitart a ma legkorszerűbb, legtisztább, legbiz tonságosabb energiaforrás, az atomenergia növekvő fel használása mellett. Fábián Ferenc Külpolitikai reflektor (¿2) Hogyan alakul a kelet— nek, másfelől pedig épp a nyugati viszony az év első napjaiban? A Moszkva és Washington közötti újévi televíziós „üzenetváltás" kétségtelenül új elemet jelentett a két nagyhatalom közötti viszony enyhülési folyamatában. Minden hírmagyarázó kiemelte: „kicsik" jó kapcsolatai hatnak ki a „nagyok" tárgyalási készségére. Jelent-e új helyzetet a Közel-Keleten a szír— jordin csúcstalálkozó? Az arab hatatlanul világban tagadnagy szerepük 1972 óta nem történt meg, van az államok vezetőinek; hogy a vezetők a másik ország tévéjében a néphez szólhattak volna. Természetesen azonban az amerikai nézők Gorbacsov egy-egy személyiség rányomja bélyegét hazájának, népének tevékenységére. Gondoljunk Nasszerra vagy utána (és vele szemben) Szaszavaiból, a szovjet nézők datra, a marokkói Hasszánpedig Reagan beszédéből azt ra vagy a palesztin Arafatis láthatták-hallhatták, hogy ra ... a két nagyhatalom nézőpont- A szír e]nök( Háfez Asszad jai, szandekai mennyire kü- az úgynevezett Szilárdság lonboznek. Kitűnt, hogy az Frontjának vezéralakja, orMi áll a pakisztáni politikai igéretrk mögött? Még az óév utolsó napjának kisebbfajta szenzációja volt, hogy Pakisztánban bejelentették: véget vetnek a nyolc éve bevezetett katonai törvénykezésnek, visszaállítják a demokráciát, tiszteletben tartják az emberi jogokat. Az új év első napján aztán már közzé . is tették Iszlámábádban az „iszlám demokrácia" ötpontos kormányprogramját. Hangzatos ígéretekben nincs hiány. Az életszínvonal emelésére, a munkanélküliség megszüntetésére átfogó gazdasági »programot akarnak végrehajtani. Fel , ' * i unt laiiuiv vcociaipn a, u/i - . . , , * Egyesült Államok ragaszko- szágát a Szovjetunióval való feretnek számolni az iras.". — :ai.— „ — -í.. ... .. . . 11 iHatl anudan amp vnpk dik űrprogramjához, amelynek veszélyes voltára pedig Szovjetunió szüntelen figyelmeztet. Az úgynevezett regionális konfliktusok dolgában kialakított amerikai álláspontot csakúgy megpendítette üzenetében Reagan, mint az emberi jogok kérdéskörében sokszor hangoztatott nézeteit. Az üzenetváltás előtt a Pravda egy igen fontos szerkesztőségi cikkben ítélte el az amerikai politika különböző negatív elemeit a Közel-Kelettől Közép-Amerikáig, a fegyverkezési hajszától „a sajátos amerikai önzésig". Ugyanakkor a kommentátorok már az 1986-os esztendő várható nagy eseményeire gondolnak, azok kimenetelét latolgatják. Az amerikai sajtóban hírek jelentek meg arról, hogy míg Washingtonban a Gorbacsov-látogatás időpontjául júniust „javasolják, Moszkvában inkább egy szeptemberi dátumot látnának szívesen a jobb előkészítés érdekében. A szokásos újévi nyilatkozatokban Tokiótól Bonnig, vagy Berlintől Helsinkiig általában rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak az államférfiak a kelet—nyugati viszonyban mutatkozó enyhülési jeleknek, a két nagyhatalom párbeszéde folytatásának. Visszatérő az a megállapítás is, hogy egyfelől Moszkva és Washington kapcsolatainak normalizálása jót tesz a kisebb és közepes együttműködés útjára vezette, az utóbbi években a libanoni válság alakulására, a megoldás keresésére nagy befolyással van. Ugyanakkor köztudomású, hogy jelenleg a palesztinok egy része Szíriától vár segítséget, miközben Arafat, a PFSZ vezetője damaszkuszi megítélés szerint „kapituláns" magatartást tanúsít. Arafat tavaly látszólag sikeres tárgyalásokat folytatott Ammanban, hogy Jordániával szövetségben tevékenykedjen a rendezés érdekében, s azért is, hogy Washington késztesse engedményekre Izraelt. A közös jordán—palesztin tárgyalóküldöttségeket azonban nem tudták létrehozni, már csak az egymást követő véres túszdrámák és egyéb terrorcselekmények miatt sem. Husszein király — láthatóan szaúd-arábiai közvetítésre — most hajlandónak tudatlanságot, amelynek ijesztő a mértéke: 73 százalék! „Szent háborút" hirdetnek a korrupció ellen. Az ország védelmi képességének fokozását is szükségesnek tartják. (Emlékezetes, hogy időről időre az a hír járja: Pakisztánnak van vagy lesz atombombája...) Ugyanakkor az el nem kötelezett külpolitikai irányvonalat tiszteletben tartandónak mondják. A pakisztáni ellenzéket kevéssé hatotta meg a sok ígéret, amelynek fejében Ziaul Hakk azt várja el, hogy Bhutto hívei adják be derekukat. (1977 után Ziaul Hakk véresen, kíméletlenül leszámolt ellenfeleivel, kivégeztette a törvényesen megválasztott Bhutto elnököt, a maga politikájával egyet nem értőket pedig bebörtönöztette.) Az ellenzék szemutatkozott arra, hogy hat- törvénykezés evi szünet utan elmenjen M Damaszkuszba: Ez az út nemcsak a két szomszéd or^ szág viszonyának normalizálását hozhatja meg, hanem az arab világban is változásokat idézhet elő. Mindenekelőtt Szíria súlyát, tekintélyét növeli, ha az ammani uralkodó a jövőben kevésbé keresi az USA-val és Izraellel való együttmű.ködés lehetőségeit. A damaszkuszi diplomácia mozgásterének bővülése Asszad elnök libanoni döntőbírói szerepének növekedésével járhat. (Ott ugyanis csak keservesen tudnak megegyezni a különböző politikai erők, s valahányszor mégis sikerül megállapodniuk, mindig szír országok együttműködésé- tanácsra teszik.) megszüntetése kényszerintézkedés, és csak olyan politikai színjáték, amely a rendszert demokratikus színben akarja feltüntetni. S miért van erre szükség? Nos, a háttérben valószínűleg az Egyesült Államok áll, amelynek rendkívül fontos Pakisztán: mind Indiával szemben, mind pedig Afganisztánnal szemben. S most, amikor az afgán kérdés előtérbe kerülhet a világpolitikában, Washington Iszlámábádban a demokratikus látszatot fontosabbnak ítéli, mint bármikor eddig. Pálfy József Washington Líbia „megbüntetését" tervezi £3) Washington (MTI) kai hajtanának végre. HaCsütörtök esti jelentések sonl° manővert már kiprószerint az Egyesült Államok báltak; akkor a B—52 gepek katonai előkészületeket hajt Egyiptom területen hajtottak végre Líbia közelében. A véSre bombázási gyakoilaCBS televízió szerint jelentősebb számú amerikai katonai repülőgépet vontak össze a földközi-tengeri térségben, az ABC televízió pedig arról számolt be, hogy amerikai részről mérlegelik egy olyan légitámadás lehetőségét is, amelyet az Egyesült Államok területéről kiinduló hadászati bombázóktot. A katonai akciók célja a római és a bácsi repülőtéren elkövetett merényletek megtorlása lenne. Washington főként Líbiát teszi felelőssé a merényletet végrehajtó csoport tásáért. ják az energiatermelésben — Közös Piacban. persze dúsítás után. A gyors neutronokkal működő újfajMindennek figyelembevételével a Közös Piacban mái ta erőművek, az úgynevezett az ezredfordulóra tekintő gyorsreaktorok — melyek kikísérletezése igen előrehaladott szakaszban van például Franciaországban, a r NSZK-ban vagy Nagy-Britanniában — a nyers urán hasznosíthatóságát ehhez képest, több mint 59-szeresére terveket is kidolgoztak. Ezek szerint az atomenergia 1995-ben az áramtermelés 40 százalékát, 15 év múlva pedig mintegy 50 százalékát adja majd a közösségben. Az atomerőművek összteljesítménye 120 gigawatt lesz, eh növelik, és ehhez a koráb- hez csak 1991—95 között toban már felhasznált urán is adhat nyersanyagot. Nem mellékesek az atomenergia továbbra is fennmavábbi 25 gigawatt kapacitást kell beállítani. Egy darabig még használhatók a hagyományos atomerőművek, ám Reagan nyilatkozata O Los Angeles (MTI) Közép-amerikai tének" leépítésére szólította fel RonUd Reagan amerikai elnök a Szovjetuniót. Az amerikai elnök a Noticias de México hírügynök kenységet folytat, és ha . , ., valóban jobb kapcsolatokat „I,®"»" akar az Egyesült Államokkal. akkor föl kell számolnia ezt a tevékenységét. Az amerikai elnök szerint a Szovjetunió és Kuba f^ÍSifTl áu a kolumbiai, az ecuadoaz alkalombol. hogv péntekén a Mexicali határ menti városban több órás megberi és a salvadori partizánmozgalom mögött is. Az szélést tart Miguel de la einök érdes hangvételű nyiMadrid mexikói elnökkel. , ,, ,., , ... latkozatat egy napnál MiReagan azt állítja, hogy a hail Gorbacsov és Ronald Szovjetunió Közé--Ame'i- Reagan újévi üzenetváltása kában „áldatlan" teve- után tették közzé. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön csak „egybehangolt politikai és gazdasági intézkedésekről" beszélt, amelyeket Washington szerint a nyugati államoknak kellene végrehajtaniuk Kadhafi kormányának „elszigetelésére" és „megbüntetésére". Washington kifogásolja, hogy számos nyugati partnere változatlanul kiterjedt gazdasági kapcsolatot tart fenn Tripolival. A szóvivő nem volt hajlandó nyilatkozni katonai tervekről. © Bécs (MTI) Péntek délelőtti tájékoztatás szerint a bécsi repülőtéren elkövetett terrortámadás során megsebesült Szegedi vész állapotában nincs számottevő változás. A súlyosnak. életveszélyesnek minősülő időszakon még mindig nincs túl. Továbbra sem szállítható. £>J Tripoli (UPI) A tripoli rádió jelentése szerint pénteken számos líbiai városban Amerika-ellenes megmozdulások volállítólag tak válaszul azokra a watámoga- shingtoni jelzésekre amelyek amerikai megtorló akciót helyeznek kilátásba Líbia ellen a bécsi és fiumicinói merényletek kaocsán. A tüntetések résztvevői jelszavaikban hangoztatták: készek megvédeni országukat bármiféle amerikai, vagy izraeli támadás ellen. A líbiai televízió híradása szerint a tömegfelvonulásolc egyes líbiai városokban már csütörtökön megkezdődtek. Előző nap Moamer Kadhafi líbiai vezető sajtóértekezleten figyelmeztette az amerikai vezetést: országa az egész közel-keleti térségre kiterjedő háborúval válaszolna egy Líbia-ellenes amerikai csapásra. Irán korlátlan támogatásáról biztosította Líbiát arra az esetre, ha bármilyen Molnár Géza parodistamű- agresszió éri ¿'.-.VÁinéii¿Lí.%&i>.¡:*!i ,sfcj,T.ni ifolf Atfr 4