Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

8 Csütörtök, 1986. január 23. Távoktatás, fordítói iroda Eredményes esztendőt zárt 1985 végén a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A több mint harmincezer tagot számláló társadalmi szervezet mintegy 156 ezer rendezvényén — előadásain tanfolyamain, vitafórumain, konferenciáin — hétmillió érdeklődő vett részt. A hagyományos ismeretterjesztő munka mellett új feladatok megoldására is vállalkozott a társulat 1985-ben. Ezekről valamint az idei tervekről Rottler Ferenc, a TIT főtitkára tájékoztatta Nagy At. tilát, az MTI főmunkatársát. A korábbi esztendők ta pasztalataihoz képest feltűnő változást jelentett — mon. dotta —, hogy a 30-35 evesek körében csökkent a tan. folyamokon eltöltött idő, ugyanakkor növekedtek az ismeretek bővítését szolgáló kiadványokra fordított ösz. szegek. Népszerűnek bizonyultak például a távoktatás különböző formái, sokan éltek a nyelvtanulásnak ezzel a lehetőségével, nem sajnálva a pénzt a tankönyvekre, a kazettákra, a lemezekre. A TIT országos vezetésének és a társulat helyi szervezeteinek kezdemenyezésére számos olyan kiscsoportos. klubszerű foglalkozást szerveztek, amelyen a korábban csak passzív befogadó hallgatóság bekapcsolódhatott a vitába, cselekvően befolyásolhatta egy-egy program tartalmasságát, klubdélutánokon fokozódott az érdeklődés a politikai témák iránt. Így például napirendre kerültek az űrfegyverkezés kérdései, de a fórumok résztvevői a környezetvédelem világméretű gondjairól is kifejtették véleményüket. A tudományos. műszaki, technikai, közművelődési témákban is erősödött a vitakedv, a legkülönbözőbb szakmák képviselőit tömörítő klubok változatos programokat kínáltak a kisvárosokban az érdeklődőknek. Az idei tervekkel kapcsolatban a TIT főtitkára hangsúlyozta: 1986-ban — a VII. ötéves népgazdasági terv céljait szem előtt tartva — a műszaki technikai fejlődés segítése áll az ismeretterjesztő munka homlokterében. A társulat műszaki-természettudományos választmányai olyan programokat, előadássorozatokat dolgoztak ki, amelyek egyebek között a mikroelektronika, az automatizálás, az informatika, a számítástechnika. az anyagkutatás, a biotechnológia világába kalauzolja el az érdeklődőket. A választott témakörök egyébként egybeesnek a magyarországi tudományos kutatások távlati főirányaival. Folytatódnak a hagyományos szakmai tanfolyamok is. A fiatal és az idősebb szakmunkások továbbképzésére üzemekben, gyárakban tartanak előadásokat a helyi műszaki értelmiség közreműködésével. A kisebb ipari egységek tevékenységét azzal kívánja segíteni a társulat, hogy a helyi TlT-szervezetek segítségével fordítói irodákat hoz létre. Ezek öszszegyüjtik és magyar nyelvre teszik át a külföldi szaklapokban megjelenő technikai, technológiai tárgyú érdekességeket. A különböző művészeti ágak közötti kapcsolatteremtésre is nagy figyelmet fordítanak: az irodalmi és a művészeti választmány például olyan közös műsorokat szervez, amelyekben az adott szerzőről vagy műről szóló tudományos referátumot követően előadóművészek is fellépnek. A filmklubmozgalmat ugyancsak támogatni kívánja a TIT; ügy, bogy részt vállal a Magyar Filmklub Szövetség létrehozásában, és klubjaiban lehetőséget ad művészfilmek bemutatására. A társulati tanfolyamok egynegyede 198í-ban is a különféle idegen nyelvi kurzusokból áll. Míg a korábbi években Budapesten és néhány nagyobb megyeszékhelyen csökkent a TIT-es nyelvtanfolyamok látogatottsága, addig ez a tendencia mostanra — a -főváros kivételével — megszűnt. Az olcsó nyelvtanulási lehetőségek iránt nagy az érdeklődés, ennek megfelelően' már meg is kezdték az új tankönyvek. segédanyagok szerkesztését, illetve kiadását. A TIT értékmentő tevékenységével kapcsolatban a főtitkár kiemelte: a társulat helyi szervezetei az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal együttműködve egyebek közt az északmagyarországi településeken felvilágosítással, tanácsadással állnak a környezet- és a természetvédelmi kérdések iránt érdeklődők rendelkezésére. A többszörösen hátrányos helyzetűek segítésére szerveződő családgondozói hálózat kialakításához a gondozói munkát vállalók felkészítésével, tanfolyamok szervezésével járul hozzá a TIT. Az idei eseménynaptárból kiemelkedik az az országos konferencia, amelyet az esztendő második felében kívánnak megrendezni Az értelmiség helye, szerepe és feladatai a mai Magyarországon címmel — mondotta végezetül Rottler Ferenc. (MTI) új film A Poszeidonkatasztrófa Színes amerikai film. Paul Gallico regénye nyomán írta: Stirling Silliphant és Wcndell Mayes. Fényképezte: Harold F. Stine. Zene: John Williams. Rendezte: Ronald Neame. Főbb szereplők: Gcne Márkin .in. Erncst Borgnine, Red Buttons, Caroly Lynlcy, Roddy McDowall, Stella Stevens, Shelley Winters. Mit tesz a véletlen: éppen pár nappal azelőtt került ismét kezembe gyermekkorom kedvelt olvasmánya, Dékány András Jokko visszatér című regénye, melyben a Titanic pusztulásáról található egy fejezet — midőn televíziónk több részben sugározni kezdte a Lusitania elsüllyesztéséről szóló sorozatot. Éppen tűnődni kezdtem az imigyen hirtelen összetorlódott hajókatasztrófákkal történt találkozás kapcsán, mily elképzelhetetlenül borzalmas is lehet a valóságban megélni ilyesmit, hiszen terroristákhoz, háborúkhoz, földrengésekhez hál'istennek csak a tömegkommunikációk révén szoktatott, kvázi elkényelmesített fantáziánk csak satnya pótképeket alkothat magának az effélékről — amikor (a megszokott, ezúttal 16 éves késéssel) megérkezett a moziba A Poszeidönkatasztrófa. Ha azt mondom, enyhén szólva űj megvilágításba helyezte a fentieket, nagyon is finoman fejeztem ki magam. Rémlik, mintha a Pokoli torony lett volna az első „igazi" katasztrófafilm, mit kis hazánkban legálisan láthattunk. Tudjuk, csak a kezdet nehéz, érkeznek azóta szepecskén, s a mintadarabtól kezdve fölöttébb szórakoztató megfigyelni azt a jótékony üzleti érzésekkel megáldott építkezési mechanizmust, melynek alkalmazásával eme jeles mozidarabok készülnek. Kezdetben: gyaníthatóan leendő áldozatok és tűlélők. Még csönd és béke és nyugalom. Mindenki fölvonul, kinek majd szerepe lesz, akár az eposzokban, csak még nem tudjuk róluk. Lehet tippelni: ez tűi fogja élni, ez belehal, mert olyan. Minderre idő: ügy jó félóra. Ezután jő a nagv bimmbumm, azaz a katasztrófa, in vivo. Trükkmesterek a helyzet magaslatán, technika szuper, keltett illúzió tökéletes. Amint kissé túlvagyunk a Nagy Aktuson, már előttünk áll teljes fenséges pompájában a Hős, ki önfeláldozó, mint egy hittérítő az emberevők földjén, bátor, mint Oroszlánszívű Richárd, pompás emberismerő, mint Sigmund Freud, és zseniálisan átlátja a mindenkori helyzetet, miként Churchill a világháborúban. Társai közül ki segít, ki nem, ki gyáva, ki nem. a szituációk, formák ós variációk száma végtelen. Minderre idő: legalább egy óra. Vég: pár menekülő révbe ér. akár a boldog szerelmesek. Fellélegzés, villany föl. izgalmaktól megtisztulva-fölszabadulva irány a kijárat. Kész. Amiben A Poszeidon-katasztrófa fenti, kimeríthetetlen szívóssággal létező modelltől különbözik, a nullával egyenlő. Legföljebb itt a szokásosnál is több a lelkizés. a halál előtti szívszorító Utolsó Monológ (azért tanultak ám ezek a maiak a régiektől). no meg van kisgverek és idős házaspár, szeretetteli eevüttérzésünk fokozandó őszintén bevallom, nekem mégis az a hölgy tetszett legjobban, ki igen csinos, ezüst színű és alaposan magas sarkú cipőben tette meg a nagy menekülési útvonal javát, vizben, víz alatt, forró gépházban és mindenütt, ahol csak egy süllyedőfélben levő hajóról egy emberfölötti (bár kissé zavarosan eretnek nézeteket valló) tiszteletes űr vezérletével menekülni lehet. E kedves topánka feltehetően ilyen alkalmi viseletre készült. Hogy a hölgy végül a túl nem élők csoportjában fejezi be a filmet, csakis azért történhetett. mert nem olvashatta el a bizonvosan magyar gvártmányú lábbelin a mégszívlelendő figyelmeztetést: mérsékelten vízálló. Domonkos László A népfront és a tanács együttműködése Az elmúlt fél évtized együttmunkálkodását értékelték tegnap, szerdán a Hazafias Népfront elnökségi ülésén. Ezért kértük beszélgetésre Molnár Sándort, a megyei népfront titkárát. — Először az együttműködés kellemetlenebb oldaláról kérdezném, arról, hogy mit itél javításra, jobbításra szorulónak kapcsolatukban? — Inkább úgy fogalmaznék, melyek azok a közös munkaterületek, amelyeken tartalmasabbá kellene tenni az együttműködést? Az egyik a szocialista demokrácia erősítése, szélesítése, amely összefügg a közéleti demokráciával, a tanácsok önállóságának növekedésévei, a tanácsi önkormányzat, népképviselet erősítésével. A Hazafias Népfrontnak ugyanis éppen a demokráciával összefüggésben jobban részt kell vennie a különböző döntések, a legfontosabb tanácsi rendeletek előkészítésében. Eddigi gyakorlatunk szerint évente egy, esetleg kettő társadalmi vitát szerveztek a megye településein, akkor, amikor Szegeden több volt. Ezt a gvakoriságot szerelnénk általánossá teniji Csongrád megye városaiban, falvaiban és községeiben. A másik fontos terület, amelyre a jövő együttműködési megállapodásakor jobban kell figyelnünk: a tanácstagok és választóik kapcsolata. Ebben a választási rendszerben ugyanis alapvető igény, hogy szorosabb, rendszeresebb és gyakoribb kapcsolatba kerüljenek a választott tisztségviselők választóikkal. — A jelentésben szereplő idevágó mondatot idéznék: „A választási munka teljes időszakában minden korábbinál jobban érvényesül a népfrontjelleg." Mit jelent ez a gyakorlatban? — Azt, hogy a népfront nem csak a nevét adta, hanem aktívan részt vett a választás egész menetében: kezdve a káderpolitikai előkészítéstől a jelölő- és választási gyűlések megszervezésén át a választás napjának eseményeiig. A legutóbbi többes jelöléssel kiirt választásokon meg kellett tanulnunk. hogyan élhetünk azzal a lehetőséggel, amit az új választójogi törvény nyújtott. A nagyobb felelősséget Kétévenként értékelik és ötesztendönként újítják meg a Csongrád Megyei Tanács vb és a Hazafias Népfront megyei elnöksége közötti együttműködési megállapodást. amelynek célja a tanács és a lakosság kapcsolatának, a közéleti aktivitásnak jobbítása. az jelentette, hogy legalább két — és ami a fontos — alkalmas embert kellett kiválasztanunk, olyanokat, akiket nyugodt lélekkel javasolhattunk jelöltnek. Ez a korábbiaknál sokkal körültekintőbb munkát igényelt. Nagyobb figyelmet kívánt az is, hogy jelölteket az állampolgárok a választás előtt minél jobban megismerhessék. A legnagyobb nehézséget a rövidre szabott idő okozta. A megalapozott előkészítéshez, jó szervezéshez a jövőben több időt kell biztosítani. — A választásokat követően még egy nehéz feladattal is meg kellett birkózni. A településfejlesztési hozzájárulás melletti agitációra gondolok. — Még nincs végleges, hivatalos összesítés, de úgy tudom, a megye, településeinek túlnyomó többsége elfogadta a tehót. A megszavazott összegek között vannak differenciák. Egyik helyen 400, a másikon 800. néhol pedig 1000 forintot is ajánlottak. A népfrontaktíváknak természetesen ott volt könynvebb dolguk, ahol olyan célt határoztak meg a teho felhasználására, amely találkozott az ott élők igényeivel, érdekével. — Együttműködésükben fontos terület a fogyasztók megyei tanácsának léte. Hogyan és milyen mértékben tudja e társadalmi szervezet képviselni a lakosság érdekeit? — A fogyasztók tanácsai rendszeresen felkérik az illetékes szerveket — az ellátásért, szolgáltatásért felelős intézményeket — adjanak tájékoztatást számukra. Ugyanakkor a fogyasztói tanácsok is felkészülnek a lakosság csokorba gyűjtött panaszaival, észrevételeivel. Jelzik, közvetítik a fogyasztók felpanaszolt gondjait a megfelelő szerveknél. Azon túlmenően, hogy eleddig minden jelzésükre választ kaptak, az esetek túlnyomó többségében javító szándékú intézkedések is történtek. A fogyasztók tanácsai tehát nem formális szervek. hanem a problémák megszüntetését szorgalmazó lakossági érdekképviseletek. — Ismét a beszámoló egnik részletét idézem: „A középtávú fejlesztési tervek készítésekor az együttműködés még mélyebb lett." — így igaz. hiszen jelentős minőségi változás történt e területen. A tanácsokkal együtt most nem kimunkált tervjavaslatokat, hanem koncepciókat bocsátottunk időben társadalmi vitára. Ami azt jelentette, hogy megadatott a változtatás, a beleszólás lehetősége. A végleges tervek a lakosság észszerű és reális javaslataival kiegészítve készülnek el. K. K. Írószövetségi megállapodás Szerdán Budapesten aláírták a magyar és a lengyel Írószövetség közötti 1986— 87-re szóló együttműködési megállapodást. Az okmányt Jovánovics Miklós főtitkár és Zbigniew Safjan alelnök látta el kézjegyével. Az egyezmény többek között kitér a két ország íróinak kölcsönös fogadására. A megállapodás értelmében a magyar írók is részt vesznek a lengyelországi fiatal írók találkozóján, a hagyományos Varsói ösz című nemzetközi költőtalálkozón, valamint prózaírók találkozóján. A lengyel írók a tervek szerint ellátogatnak az ünnepi könyvhét rendezvényeire, a Tóth Árpád 100. születésnapja alkalmából sorra kerülő ünnepségekre, valamint részt vesznek aktuális témákról szóló kerekasztal-beszélgetéseken. Mindkét országban olyan könyvpremiereket, íróolvasó találkozókat is rendeznek, amelyeken azokat az írókat mulatják be, akiknek könyve jelent meg a másik ország nyelvén. (MTI) Á pártiskola évkönyvéről „Az oktatási igazgatóság 1985-ös évkönyve Csongrád megye és Szeged felszabadulásának évfordulójára 1984. november 22-én szer-' vezett tudományos ülésszak anyagát tartalmazza. ... Célunk, hogy a 40 é\; fontosabb helyi tapasztalatainak. tanulságainak öszszegzésével erősítsük a társadalmi önismeretet, hozzájáruljunk a történelmi tudati fejlesztéséhez." — olvashatjuk a közelmúltban SzegeSzentendrei szépítések Szentendre történelmi Belvárosához délről csatlakozó városrésznek, elsősorban a Kossuth Lajos utca és 'környékének rendelésére tervpályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Szentendre városi tanácsa és a fejlesztésben érdekelt m;is országos és regionális intézmény. Az a cél ugyanis, hogy a megjelölt terület — a Bükkös patakkal éis a Dunakanyar körúttal közrefogott térség — városképe és hangulata harmonikusan igazodjon Szentendre idegenforgalmi, műemléki jellegéhez. A pályázók szabad kezet kapnak a szükséges építészeti beavatkozások megtervezésére. Kötelező feladat csak annyi, hogy egy nagy kereskedelmi egységet ós egy 12 tantermes szakközépiskolát helyezzenek el a megjelölt területen. Fontos cél, hogy a Dunakanyar körút mentén és a Duna felöl is egységes, befejezett városképet formáljanak a pályázók. Javaslatokat várnak a tervezőktől a római Caistrum területének feltárására, felhasználására és 'bemutatásaira is. Alervezők maguk választhatják ki a JegalkaLmasabb heiyeket a parkosított területek, a kere&kedelmii hálózat bővítésére, idegenforgalmi létesítmények építésére, gépkocsitárolóhelyek kialakítására, a jármű- es gyalogosközlekedés legcélszerűbb útvonalaira. den megjelent kiadvány előszavában. A küllemében is igényes munka szerkesztői nemcsak) meghirdették ezt a célt, hanem tartalommal is alátámasztották. A mintegy 180 oldalt Komócsin Mihály: Csongrád megye a szocialista kor 40 éves fejlődésében című írása vezeti be, röviden összefoglalva megyénk általános jellemzőit. Réti László cikke a népi Magyarország négy évtizedét vázolja fel. Az ezt követő írások már egy-egy? részt ragadnak ki megyénk történetéből. így Kanyg Ferenc, a felszabadulás időszakával, Rácz János a népi demokratikus forradalom! helyi eseményeivel, Kovács László az 1945-ös nemzetgyűlési választások Csongrád megyei történetével foglalkozik A szerkesztők időrendi sorrendet követve adtak helyet Dégi István: Adalékok az 1947-es országgyűlési választások szegedi történetéhez. Szabó István: Földreform és osztályszövetség Csongrád megyében, valamint Oláh Miklós: A párt szövetségi politikájának alakulása az MDP és az MSZMP gvakorlatában című írásának. Akár külön fejezetként is kezelhetjük azokat az írásokat, amelyek megyenk gazdaságával foglalkoznak. E sorba tartozik Krajkó Gyula: A Csongrád megyei ipar fejlődésének néhány vonása, Fórizs Sándor a termelőszövetkezetek fejlődésé- • ről, Sípos Miklós a mezőgazdasági termelési rendszerek elterjedéséről és szerepéről, valamint Abonyiné Palotás Jolán megyénk élelmiszeriparáról szóló írása A kötetben több cikk is foglalkozik megyénk művelődésével, oktatásával, egészségügyi szociális ellátásával. E témakör bevezető írása Koncz János: Vívmányok és feladatok Csongrád megye művelődésében (1944—1981) című tanulmánya. Horuczi László a tudatváltozás néhány tendenciájával. Sebe János a közgondolkodás új vonásaival foglalkozik, míg Rigó Szilveszter a szegedi általános és középiskolák fejlődését vázolja fel a felszabadulástól napjainkig. Szilágyi László tollából olvashatunk írást megyénk, műszaki értelmiségéről. Nagy Antal a falusi, Kissne Nóvák Eva pedig a tanyai lakosság életmódjának váN tozásáról írt. Az egészségügyi ellátás témakörével Csanda Erzsébet foglalkozik", a kötet zárócikkében pedig a felszabadulás évében pártba belépettek köréBen végzett makói felmérés tapasztalatait teszi közzé Varga Dezső. B. Z.