Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

3 Csütörtök, 1985. december 19. Könnyűipar Feszített terv végén nehéz év előtt A könnyűipar ma közel 350 ezer dolgozót foglalkoztat. Ez az ipar teljes létszámának 25 százaléka. Az éves termelési crték meghaladja a 150 milliárd forintot. Ebből 52 milliárd forint értékű áru kerül a belföldi boltokba. Több mint 60 milliárdra tehető az az érték, amit a kooperációs kapcsolatokban értékesítenek a vállalatok. Az iparág szocialista exportja közel 700 millió rubel. A dollárban fizetett export 420 millió körül van. Tegnap, szerdán az Ipari Minisztériumban a könnyűipari ágazat irányítói találkoztak a sajtó munka-társaival . Tájékoztatót adtak az ágazat -helyzetéről, idei eredményeiről, a jövő év és a hetedik ötéves terv időszakának feladatairól. Az idei .népgazdasági terv a könnyűipari termelés nagyságát 3 százalékkal kívánta növelni. A tényleges teljesítmény ettől elmarad é.s a tavalyihoz közeli szintet ért csak el. Folyóáron előreláthatóan 6-7 százalékos növekedés lesz. Ami azt jelenti, hogy az iparág termelése az értékesebb termékek irányába fejlődött és lényeges áremeléséket is végrehajtottak. A termelésnek az előirányzattól való elmaradását több tényező okozta. Ezek közüJ a szigorú tél miatti energiahiányt, a munkaerő további csökkenését és az alap-, segédanyagok, kellékek hiányát emelték ki a minisztérium munkatársai. A könnyűipar szocialista exportjának növekedése lényegesen meghaladja a tervezett 6 százalékot és 17-19 százalék körül alakul. Ez a túlteljesítés tulajdonképpen az 1984. évi elmaradást pótolja. Pozitívum, hogy jelentősen javult a szállítások ütemessége -mind mennyiségben, mind választékban. A tőkés export tervezett 10 százalékos növekedés helyett 2-5 százalékkal elmaradt a tavüJyútóJ. Ennek Oka, hogy nemegyszer hiányzott a szükséges áruallap, és a vállalatok a .konvertibilis kivitelnél a hatékonysági követelményt helyezték előtérbe, ami helyes törekvés, de a piac nem fogadia az elképzelt mértékben a gazdaságosan értékesíthető magyar árut. A minisztérium úgy értékeli, hogy a belföldi fogyasztói igényéket egészében a könnyűipar kielégítette. Az ágazatban folytatódott a munka- és üzemszervezési tevékenység, ami részben se-gítetite a csökkenő létszám pótlását. Az új irányítási formákra való áttérés az iparág vállalatainak közel 70 százalékában már megtörtént. A jövő évi terv nagyon feszítettnek tűnik. Az ideihez képest a termelés nagyságát 2,5 százalékkal kellene emelni. Ezen -belül a szovjet export körülbelül 12 százalékkal nő, a konvertibilis export tervezett emelkedese, mintegy 7 százalék. A belföldi lakossági fogyasztásnál a könnyűipari cikkekből a terv 2,5 százalékos csökkenéssel számol. A hetedik ötéves terv feladatai a könnyűipar számára csak akkor lesznek teljesíthetők, ha a vállalatok piaci munkája jelentősen javu-l A termelési biztonság abban az esetben javítható, ha a vállalatok vidéki telephelyein sikerül dinamikus fejlesztéseket megvalósítani, s így a fővárosban és a nagyvárosokban folyó termelés aránya asökken. Sürgős szükség van az automatizálás és az elektronizálás széles körű elterjedésére. A termelékenységet a szövőelőkészítökben éven te 3-5, a szövedék ben 2-4, a fonodákban 2-2,5 százalékkal emelni lehet. A különböző alágazatokban strukturális változásokra is szükség van, ü textilruházati ágban a jelenlegi 55 százaiékos felsőruházati arányt tovább kell növelni. A cipőiparban • a ragasztott talppal készült termékek részaránya is nő. A kötőipar feladata az igényesebb, kisebb szériájú árucikkek előállítása. A bútoriparnak úgy kell változtatnia a termékösszetételét, hogy az alkalmazkodjék a .lakások méretéhez és funkcionálisan elégítse ki a vevők igényeit, Jegyen esztétikus, és árban (!) elérhető. Mán doki László minisztériumi tanácsos lapunk munkatársának kérdéséire a következőket válaszol tu: — A minisztérium képviselői termelést há.tráltató tényezők közül hármat emeltek ki. Ügy .tűnik, egyes vállalatok önállósodása, szervezeti formaváltása körüli bizonytalanság som fokozta a termelésit. — Valóban. -Bár ezek a dolgok inem számszerűsíthetők, de befolyásolták a normál üzemmenetet — válaszolta Mándoki László. — A bizonytalanság a vezetők idegállapotában, a itárgyalásdkon érezhető vci'.it, de a munkapadoknál is nyugtalanságot keltett. Feltétlenül szükség Benne ezeknek a folyamatoknak a felgyorsítására. —A műszaki fejlesztésnek egyre gyakoribb módja hazánkban .is a lízing. Ügy tűnik, ily módon behozott gépek az országhatárokon belül drágulnak meg -igazán. — Igen, ez a fejlesztés egyik leggyorsabb eszköze. Máris sók jó példát -tudnánk rá sorolni. Kétségtelenül drága, de még mindig olcsóbb, mint a beruházás vagy ha egyáltalán nem lenne ilyen lehetőség. Igénybevétele révén egyes vállalatok a hiánycsatornában jelentős előnyökhöz juthatnak. A magyar gazdaságban mindenütt drága a forint. Kemény költségtényező. Ettől ez a bérletforma sem mentesülhet. B. I. • • Ülésezett a mérahalmi pártbizottság Megtartotta soros és kibővített ülését tegnap, szerdán délután az MSZMP Mórahalom Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága. A testület tárgyalt az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról, területi tapasztalatairól. Beszéltek az MSZMP KB 1984. október 9-i állásfoglalásából adódó feladatokról, szóltak a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai feladatainak végrehajtásáról és a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai irányelveiről. A pártbizottság a napirendi témákat megtárgyalta, azokat elfogadta. Az első napirendi témához hozzászólt Fődi Imre, Tóth Mihályné, Dobó József, Pőcze Levente, Jobba György, Szondi Sándor, Kószó Mária pártbizottsági tagok és ördöghné Gárgyán Mária. A második napirend vitájában felszólalt Masa József, Murányi György, Seller Antal, Dobó Lajos pártbizottsági tagok, valamint Szaniszló József, a megyei pártbizottság munkatársa és Zahorán János. Hogyan élnek a forráskútiak? Tanácskoztak Üllésen Az Ullés—Forráskút Nagyközségi Közös Tanács tegnap, szerdán tartotta soros ülését a Déryné Művelődési Házban. A testület előtt Nyáriné Tüjti Anna tanácselnök beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrekarékszövetkezete 1980-tól munkálkodik közösen. Forráskúton 2 ezer 257-en laknak. Közülük 4311-en munkaképes korúak, s 1084en aktív keresők. A dolgozók többsége helyben talált munkát, 200-an pedig ingáznak. A forráskútiak 54 százaléka tanyavilágban él. Az ivóvizet 2 mély fúrású kút és egy 100 köbméteres hidroglóbusz biztosítja. Nagy előrelépés a község vezetéhajtásáról. Megvitatták és kes gázhálózatának kiépítéjóváhagyták ad 1986. évi se. Az egészségügyi ellátás költségvetési és fejlesztési megfelelő. Az anya- és tervet, meghatározták és tu- gyermekvédelmi munkát egy domásul vették a tanács és védőnő látja el. -nőgyógyáa végrehajtó bizottság jövő szati és gyermekorvosi szakévi munkatervét. Beszámoló rendelés pedig kéthetente hangzat el Forráskút társközség helyzetéről, majd interpelláltak. Üllés és Forráskút községeknek 1977. április elsejétől közös a tanácsa, de ezt megelőzően a gazdaság területén már korábban kialakult a szorosabb együttműködés. Forráskút ellátásáról 1963 óta az Üllés és Vidéke Áfész gondoskodik. Előbb 1971-ben a Kossuth, majd 1974-ben az Árpád Téesz fuvan. Az időseken egy főállású és két tiszteletdíjas házi szociális gondozónő segít. Óvoda, iskola és napközi otthon áll a gyermekek rendelkezésére. A tanácsi testületi döntések meghozatalában a forráskúti tanácstagok a lakosság érdekeit megfelelően képviselik. A letelepedést házhelyek kialakításával, nagyobb telekválasztékkal segíti a közös tanács. A tervezett gázvezeték hossza hét és fél zionált a forráskúti Haladás kilométer, amiből eddig 3 Téesszel. A két település ta- ezer 680 méter épült meg. Az autóklub és törekvései A Magyar Autóklub elmúlt ötévi tevékenységét értékelő november 30-i országos küldöttgyűlés jelmondatában — ,,A biztonságos, energiatakarékos, kulturált közlekedésért" — a három jelző pontos kifejezője volt a szervezet céljainak. Sok szó is esett e program megvalósításának esélyeiről, a klubmozgalom lehetőségeiről. Ezekből aztán seregnyi tennivaló adódik a megyei szervezetek, helyi csoportok számára is. Nagyságát, szolgáltatásainak színvonalát és sokféleségét tekintve az autóklub Csongrád megyéi szervezete az országos „listának" nagyjából a harmadik helyén áll. E rangból következően és elvárhatóan a megyei elnökség újfajta kezdeményezésekkel és újszerű törekiapunkban már hírt adtunk. A megyei közlekedésbiztonsági tanács elnökségének, mely tegnapi ülésén tájékozódott az autóklub közlekedésbiztonsági törekvéseiről, egyebek közt erről a célprogramról is beszámolt Faragó Aurél, a klub elnöke.) Szóba kerültek persze az érdekvédelem gondjai, segy ezzel összefüggő ötlet is: a klub azt tervezi, hogy a használt autópiacokon szakmai tanáccsal, diagnosztikai mérések elvégzésével könynyíti meg klubtagjai gépkocsivásárlását. Nem állítanak ki semmiféle hivatalos tesztet, nem szólnak bele az árkérdésekbe, de felhívják a leendő vevő figyelmét az esetleges hiányosságokra. Ugyancsak a tagság érdekvédelmét szolgálják a rendvésekkel igyekszik kiegészí- szeres jogi tanácsadások, a teni, bővíteni hagyományos szolgáltatásai sorát. Az élet kényszeríti rá. Az a tény például, hogy míg a 70-es évek derekán a szegedi műszaki állomáson a javítási munkák aránya cSak 5 százalék volt (a diagnosztikaiak vitték a prímet), mára felefele arany alakult ki... Márpedig a műszaki állomások nem vállalhatják át az állami és szövetkezeti javítóműhelyek funkcióit! Ebből a felismerésből kiindulva indították útjára — először kísérletképp Szegeden — az úgynevezett rcferenciaszervíz-mozgalmat. Azaz: a klub megbízottja a klubtag nevében és helyett intézi, ellenőrzi a gépkocsi javítását — a Sárosi utcai autószervizben. (Erről az újdonságrol nyílt napok és a jól ismert, közkedvelt kedvezményes, vagy ingyenes szolgáltatások. Az MKBT ülésén hallottuk azt is, hogy a klub elnöksége változatlanul napirenden tartja az új gépkocsik értékesítésével kapcsolatos törekvését. Annak a gazdaságtalan állapotnak a megszüntetését, hogy a Csongrád megyei, sőt délalföldi Merkur-ügyfelek Debrecenbe, Budapestre kénytelenek utazni (sokszor hiába!), hogy új kocsijukat átvegyék. Noha a feltételek az úgynevezett 0-revízióra, a kocsik helybeni átadására Szegeden jórészt megvannak, illetve nagy áldozatok nélkül megteremthetők. P. K. Évzáró ülés az MTESZ-ben Szerdán megtartotta idei utolsó országos elnökségi ülését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A testület — Fock Jenőnek, a szövetség elnökének elnökletével — értékelte az MTESZ-nek a XIII. közgyűlés óta végzett nemzetközi tevékenységét, a szövetségben folyó ifjúsági munka továbbfejlesztésével kapcsolatos teendőket, az MTESZ elmúlt évi munkáját, valamint meghatározta az 1986. évi munkatervet. Tóth János, az MTESZ főtitkára az elmúlt időszak eredményeiről elmondta, hogy a szövetség programjaival, rendezvényeivel — konferenciáival, szimpóziumaival, fórumaival — jól szolgálta a műszaki halasége. A tanya körül másfél hold szántó, plusz területeket bérel, lucernát, kaszálót. Ez egy taghoz sem volna méltó, nemhogy egy elnökhöz. Háromezerért megvett egy pótkocsit, de hogyan vehetett részt maga is a selejtezésben? A tanyacserék is jogtalan előnyökkel jártak. Ebből azért nem lett ügy, mert letelt a három év, s elévült. Hát erről nem kaptak eddig tájékoztatást önök? Amikor védekeznie kellett. Boros elvtárssal szemben pont olyankor járt el. Két hónapja a vezetés nem dolgozik, az emberek sem, a dolgozók nem tudják, ki kinek a pártján áll. Ennek véget kell vetni, meg kell oldani a szakmai erősítést! Erre az elnök visszavág: — Nem védelmet, csak igazságot kérek a tagságtól. Csodálatos dolog, milyen öntudatosak vagyunk. Közben épp ő az, akinek négy holdon van fóliása Tápén, s hozzá társa is. Vajon az adóhivatalnál rendben van-e mindez? Más is fusiztat itt a műhelyben az ellenfelek közül. Nem igaz, hogy nem dolgozunk! Megfejik a teheneket, a traktorosok felszántottak. Nem tudok én ennyi embert megfizetni, és nem is akarok, hogy mellém álljanak. P. M.: Tápén ilyen szépen még nem volt felszántva, mint most. Sz. A.: A felsők is lássák a felelősségüket, hogy mit mulasztottak el az évek során. Ahol vita van, ott nincs teljes értékű munka. Miért hagyták idáig fajulni a dolgokat? Mindig van, aki a viszályt kihasználja. Nem vezettek, ellentétes parancsot adtak. Ez a vezetés nem maradhat, ha az egyikük maradna, beindul a húsdaráló. Boros Mihály elnökhelyettes: Az eddigiek a párbajhoz hasonlítottak. Én inkább a szeretet hangján szólnék. A Rákócziba 1969-ben hívtak vissza, a leváltott vezetőség helyébe. A nagy szegénység után látványos fellendülés következett, két egyesülés után már 8 ezer 600, a '82es tápéi csatlakozás után 13 ezer 600 hektáron gazdálkodunk. Hétszer lett kiváló a téesz. A '83as átmeneti visszaeséstől eltekintve, a gazdálkodás stabil, tavaly 50 millió forint volt a nyereség, az idén ősszel 32 millió a részeredmény. Legutóbb a béreket 8 százalékkal növeltük, s ez 10 millióval csökkentette a nyereségünket. Emellett a fejlesztésekről sem feledkeztünk el. Erőgépeket vásároltunk, a hizlaldát építettük, s megvettük a Hódgép csarnokát. A hibák, tévedések ellenére, tizenhét év óta mindig előrehaladtunk. A tápéi százmilliós adósságból időközben százmilliós vagyon lett. Az én természetem, irányító módszerem kockáztató, az alaptermészetem az elnökével ellentétes. Sok mindenben nem értettünk egyet. Azt senki sem vitathatja, hogy a vállalkozások eredményeként nőhetett a tagság jövedelme. Ezután felolvasta felmondó levelét, melyben kérte, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közeledve, felmentését kéri, mivel az új ötéves terv, s a jövő év a termelésben új vezetőket kíván. P. I.: A szövetkezeti demokrácia valódi fenntartása érdekében, vonják meg a levezető elnöki tisztet Szűcs Józseftől, mivel azt személyeskedésre használja fel. Korábban csak az olcsó népszerűséget kereste, a „cukrot" osztogatta. Mindkét vezető hibás, itt már csak egy új vezetőség a megoldás. K.J.: Boros önkényeskedő volt, de éjt nappallá téve dolgozott. Ha az egyik le tudott mondani, mondjon le a másik is. Tiszta lappal kell indulni. T. F.: A versenyautó egy darabig jól ment, azután árokba borult, Boros volt a motor. Szűcs a vezető. A motor most kiállt, a vezető mégis maradni akar. Tovább kellene versenyeznünk, de új motorral, új vezetővel. P. I., KISZ-titkár: A vádbeszédek nem helyesek, mi döntsük el, hogy nekünk mi a jó. Szilágyi Ernő, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője: A bizalmi szavazás nem helyes. A pártszervezet javaslatára — hogy mentsék fel az elnököt —, ő rágalmakkal felelt. Ezek a dolgok nem így voltak. Három éve kezdtük figyelmeztetni, nem hallgatott ránk. Vezető társai is hibáztak, nem tett ellene semmit. A fegyelmijavaslatot elvetették, ez a közgyűlés nincs rendesen előkészítve. Ezek után jött a szavazás, két szavazólapon, az egyiken öt név volt, és négyet kellett belőle hagyni — ők lesznek az új vezetőségi tagok a megüresedett helyeken. A másikat, ha érintetlenül hagyták, s nem húzták át, bizalmat szavaztak elnöküknek. Nyolcszáznyolcvannégy résztvevőből 726-an szavaztak, a többiek vagy megunták a vitát vagy nem volt idejük kivárni a délutánt. Az első cédulán 113-an rajtahagyták mind az öt nevet, vagyis érvénytelenül szavaztak a cédula változatlanul hagyásával. A végeredmény: 398-an nem értenek egyet az elnök felmentésével, 328-an a távozását kívánják. Ezek után az elnök megköszönte a bizalmat, s bejelentette, hogy nem tudja, ezután mi következik, mindenesetre a megyei pártbizottság és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter döntéséig marad. — Tegyük rendbe a szénánkat, és ezzel a nappal szűnjék meg a torzsalkodás! A szünetben beszélgetők arcáról kétkedést olvastam le: mintha későn jött volna az intelem. Tóth Szeles István dást, segítette az ország műszaki, technikai fejlődését, a szakemberek tájékozottságának, szakmai látókörének bővülését. Az idei rendezvények közül kiemelkedő jelentőségű volt a geofizikai világkongresszus és a külföldön élő magyar származású agrár szakemberek találkozója. Az MTESZ társadalmi szervezetként aktív részt vállalt a műszaki fejlesztésekkel kapcsolatos helyi és központi döntések ki. dolgozásában. Tevékenyen részt vett a VII. ötéves terv koncepciójának véleményezésében is. A szövetség sok más eszközzel is igyekszik támogatni a minél hatékonyabb. gazdaságosabb technológiák feltárását, elterjesztését. Idén például három kormányprogram támogatására szervezett pályázatot, közösen több más társadalmi szervezettel. Az elnökségi ülésen adták át az idei MTESZ-dijukat is. Ez alkalommal 35-en részesültek a szövetség legrangosabb elismerésében, kiemelkedő társadalmi, valamint műszaki-tudományos tevékenységükért. Elismerés Negyedik alkalommal ítélték oda a szovjet Exportljon Össz-szövetségi Külkereskedelmi Egyesülés elismerő oklevelét a Buda-flax Lenfonó és Szövőipari Vállalatnak. A szovjet vállalat a magyar partner minőségi munkáját, a szállítási határidők pontos betartását ismerte el a Buda-flax kereskedelmi irodáján szerdán átadott oklevéllel. A Buda-flax gyümölcsöző kapcsolatokat épített ki az Exportljonnal, a két vállalat közötti áruszállítás mértéke évente 2,5-3 millió rubelt tesz ki. A lenfonó elsősorban sátor- és takaróponyvákat exportál a Szovjetunióba.