Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

4 Csütörtök, 1985. december 19. Az egyre népszerűbb kötvény A kötvény szó hallatán régi történések elevenednek fel. Ez az értékpapír sajátos utat futott be a szocialista gazdaságban. Az asszociációk azonban nem egyértelműen kedvezőek, mivel a hajdani Tervkolcsön és a sorozatban kibocsátott Békekölcsönök jegyeztetési túlkapásai eltakarják a lényeget. De gondoljunk bele: ezeket a jegyzett kölcsönöket az állam az utolsó fillérig visszafizette az 1957 utáni gyorsított program szerint. Erre azért érdemes figyelmeztetni, • mert a két világháború után a kötvények elertéktelenedtek a bekövetkezett változások miatt. A hazai első kötvények lehát megtérülhettek, mert sikerült a békét fenntartani, és egy másik szempont: jelentősebb értékvesztés nélkül került vissza a jegyzők pénze. Ennek ellenére nem nagy a kötvény népszerűsége. Az év végéig várhatóan a négy milliárdot ugyan el fogja érni, de ez csupán egy százalek korüli érteke a népgazdaságban realizált évi beruházásnak. Nemzetközi öszszehasonlitásban ez aPacsony, mintegy harmada-negyede azon fejlett országokénak, ahol főleg a kommunális (városi és községi) fejlesztések forrása. Egy másik megközelítésben is mérhető a lakossági tartózkodás: a szokványos takarékbetétekkel szemben. Az időnként nyilvánosságra hozott adatok szerint ennek összege mintegy kétszázharminc milliárd. Ez a jegyzett kötvények értékének hatvanszorosa. Ha a kötvény növekvő, de viszonylag alacsony népszerűségét vizsgáljuk, néhány fontos problémát kell megvilágítani. Szóljunk elsőnek a biztonságról, mely a mai inflációs mérték mellett jelentős. Az állami garancia a kötvényre éppúgy vonatkozik, mint a betétekre. Sokan azt mondják: a kötvény nehezen tehető készpénzzé, mig a betét voltaképpen azonnal mobilizálható, legfeljebb némi kamatveszteséget kell vállalni. Kevesen tudják, hogy az Állami Fejlesztési Bank a jelenlegi bankszervezetben felvásárolja a felkínált kötvényeket (Szegeden is!). Miután a lakosság az árfolyamveszteséget és a kezelési költséget sajátosan értelmezi, jobban mondva a mértekről nincs tájékozódása, a takarékbetétek mobilitását jobbnak, sőt kizárólagosnak tartja. Kiemelten érdemes szólni a kamat szerepéről, mely még a nyilvánvaló számszerüségek mellett is sok kétséget okoz. Azt mindenki tudja, hogy a betétkamat alacsony, és csak a .hosszú lekötések mellett éri el az inflációs szintet. Ezzel szemben u lakossugi jegyzésű kötvények tizenegy százalékkal kamatoznak (a Szegedi Körzeti Telefonkötvény csak 7 százalékot hoz, na és szolgáltatást — azaz telefont). A kamatok a kötvények után is évente felvehetők. Kétségtelen azonban, hogy az eljárás nem oly automatikus, mint a betétkamatnál, mely hozzáiródik, tehát kamatos kamat keletkezik. A probléma azonban áthidalható, amennyiben a bankszervezet, mint tervezik, megváltozik. Hazunk lakossága általában nem eléggé tájékozott a gazdasági folyamatok megitélesében, a bankvilág pedig távol áll tőle. Erre a készpénzcsekk vesszőfutása is utal. Ezenkívül a tradíciók is azt mutatják: az államot alapjaiban megrázó politikai változások mindkét világháború után, nem tehették népszerűvé a kötvényt. Csak a szocialista társadalom tudott olyan életszinvonalat biztosítani a széles lómegek számára, hogy az már nagyságrendjénél fogva is alkalmas legyen a lökéként való felhasználásA Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Csongrád Megyei Szervezete a közelmúltban előadást szervezett Gidai Istvánnak, a Pénzügyminisztérium képviselőjének közreműködésével. Ezen a hazai kötvények funkciójáról és eddigi kérdéseiről volt szó. ra Ma már talán egyre többen látják, rr\£g a hiányos propaganda mellett is. miszerint a megtakarítások értelmes, állami garancia melletti befektetése a leghasznosabb, mind az egyén, mind a társadalom számára. Ha megtekintjük a heti árfolyamokat, azt tapasztaljuk: egy sor kötvény értékén felül kel el. így a kamat mellett alkalmasint további egyéni jövedelem forrása lehet. Meg e vázlatos és az érthetőség kedveert egyszerűsített megközelítés is mutatja, hogy a kötvényvásárlás —, mely a legteljesebb önkéntesség mellett, az egyéni érdek figyelembevételével történik —, jelentős tökeforrás lehet. Amint az is a fejlett ipari országokban, noha egy monetarista gazdaságban ezt elsősorban a kommunális szervek kultiválják. Ennek oka, hogy az ipari szféra nagyobb teljesitményorientáltsága miatt a részvényt alkalmazza. Noha kétségtelen, vannak meg elvi és információs problémák a lakossági megtakarítások társadalmi hasznosítására, nem lehet elhallgatni az elvi ellentmondásokat sem. Induljunk ki abból, hogy a korábbi megközelítés szerint a kötvényes betétkamatok valamiféle munka nélküli jövedelemszerzést testesítettek meg. Világosan kell látnunk azonban, hogy a politikai gazdaságtan a társadalom fejlődésével maga is változik. A fejlett szocializmus olyan forrásigénnyel lép fel, melyet csak az eredeti tőkefelhalmozásban való jelentős lemaradásunk dinamikus pótlásával teremthetünk elő. Miután pedig tisztázódtak a kizsákmányolás és a kapitalizálódási veszélyek körvonalai is, természetesnek kell vennünk, hogy a nagyobb teljesítmény utáni nagyobb (differenciált!) jövedelem fogyasztásra fel nem használt része a társadalmi célokat szolgálja. Vagyis, a kötvény nem ellentétes a szocialista életfelfogassal. Ellenkezőleg: a megérdemelt, átlagosnál nagyobb jövedelmek szabad részének a gazdasági reálfolyamatokba való irányítása a szocialista nemzeti konszenzus mély megértése, a társadalom iránti bizalom sajátos kifejeződése lehet. Arról máinem is szólva, hogy ennek gyakorlati megjelenése már ma is —, bár szerény mértékben — tükrözi a bizalmat, a politikával való egyetértést és mindegyre jobban a széles anyagi felemelkedést. Valójában azt látjuk, hogy a pénz kezd nemcsak általános mérő- és csereeszköz lenni, hanem egy jobb élet minőségi kifejeződése is. Ez természetes: a saját pénzünkről van szó, mely a minőségileg egyre magasabb szintű teljesítményértékben keletkezik M. J. Régészeti expedíció Ká'kasy László professzor irányításával folytatja egy 2300 éves sír feltárását a magyar régészeti expedíció a felső-egyiptomi Gurnia városkában. Gurna az újbirodalom virágzásának idején temetkezési hely volt, átellenben Thébával — a mai Luxorral —, a Nílus nyugati pariján. A mosd íf főnyi régészeti csoport a hónap elején kezdte meg harmadik ásatási idényét. Magyarországon többféle •tudósítás tájékoztatott arról, hogy az elmúlit években a Kálkosy-expedíció a II. Ramszesz uralkodásának korszalkáról vallló értékes leleteket itárt fel a srtk k or m án y li t ul u ssal f elruh á zott Dzsehuti-imesz udvari írnok sai'klasirjában. Ez a sír a gurnaiak ko^ül a 32-es számot viseli. A hathetesre tervezett újabb ásatási szezonban a magyar régészek, egyiptológusok és antropológusok feladata az Jesz, hogy a sziklasírban eltávolítsák az 56 méter hosszú spirális folyosó végén elhelyezkedő akna, s ennek oldalfalúiban levő kamrák törmelékét. Az akna oldal kamráinak megtisztítása után tudják majd meg: milyen mélyen fekszik az akna szlikluialjazaita. Az gkna kitisztítása után lehet a síikamra feltárását tökéletesein befejezni. Nem egészen egy hét alatt újabb érdekes Jeleteket .találtak a sírban a magyar tudósok. Tobb múmia került megint elö. Az elhunytak nem az ókori főtisztviselő, Dzsehuti-mesz kortársai, hanem később élt egyiptomiak valtak, akik, jobb híján, a már elkészült sírba temetkeztek. Áz oktatási törvény korszerűsítése Mi tette szükségessé? Ismeretes, hogy az Országgyűlés tavaszi üléssV-akán új oktatási törvényt fogadott el, amely a jövő tanév kezdetén lép majd életbe. A törvény előkészítésének időszakában a Művelődési Minisztérium kikérte a pedagógustársadalom véleményét a készülő javaslatról, és a szakmai viták alapján átdolgozott tervezet került január végén a Minisztertanács. illetve áprilisban a parlament elé. Mint minden csoda, vagy minden nagy újdonság, ez is csak három napig tartott; néhány alkalommal cikkeztek róla az újságok, aztán gyorsan lekerült a napirendről, mielőtt a közvélemény megtudhatta volna, hogy az 1985. évi I. törvénynek mi a lényege, jelentősége. Mindenekelőtt a lendületes társadalmi fejlődés. A legutóbbi magas szintű szabályozás, az 196l-es III. törvény óta negyedszázad telt el, ezalatt sok-sok kiegészítő-módosító rendelkezés látott napvilágot — nem mindig a törvény rendszerébe foglaltan —, ám ezek nem határozták meg a pedagógusok, a tanulók és a szülök jogait és kötelességeit, sem az oktatási intézmények irányításának elveit. A mostani jogi rendelkezés egyik gyakorlati feltétele a közoktatás és a felsőoktatás tavaly elfogadott programjának, amely a következő két évtizedre szabta meg a fejlődés irányát. Az új törvény a maga sajátos eszközeivel számottevően hozzájárul a fejlesztés útjában álló akadályok elhárításához. A 166 paragrafusból álló jogszabály tartalmazza az egész nevelési és oktatási struktúrára, és annak irányítására vonatkozó legfontosabb szabályokat, ezenkívül szól a tanítás demokratizálásáról, a tanulók, a nevelők, a szülők jogairól, kötelességeiről, az iskola ós a társadalom közötti kapcsolatok alakításáról. Mindezt a jog eddig nem szabályozta. Arra persze nem vállalkozhatunk, hogy részletesen ismertessük a törvény előírását, csupán, a korábbi szabályokhoz képest újdonságnak számító rendelkezések közül utalunk a fontosabbakra. A fogyatékos tanulókat nevelő intézmények — amelyeket a jelenlegi szabályozás „gyógypedagógiai intézmények" megjelöléssel foglal össze — ezentúl szervesen beépülnek az alap-, illetőleg a középfokú iskolák rendszerébe; azt remélve ettől az Intézkedéstől, hogy általa is csökken a fogyatékos gyerekek hátrányos társadalmi megkülönböztetése. A továbbképző iskolára ma már nincs szükség, mivel a középfokú továbbtanulásra jelentkezők száma nagyjából megegyezik az általános iskolát végzettekével. Megszűnik az állami zeneiskolák bizonytalan jogi helyzete, mert ez az alapfokú művészetoktatási intézmény ezentúl az alapfokú oktatás rendszerébe illeszkedik be. A közoktatás fejlesztésének tavaly elfogadott programja a pedagógiai tevékenység javításának egyik lényeges biztosítékát az intézmények szakmai önállóságának növelésében látja. A törvény most a szakmai önállóságot nemcsak alapelvként deklarálja, hanem annak tartalmát és megvalósításának feltételeit is meghatározza. Fontosnak tartja az új törvény az iskolai diákönkormányzat kiépítését. Általában újdonságnak számít az a tizennégy paragrafus, amely a tanulók jogait és kötelességeit veszi számba. Érré korábban nem volt példa. Ugyanakkor nyomatékkal szól a törvény a család, a szülök jogairól és kötelességeiről, é.s kitér a nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek felelősségére is az ifjúság nevelésében. A szakemberek tapasztalatai és vizsgálatai alapján a tankötelezettség — hattól tizenhat éves korig — kezdetének időpontját nem naptári naphoz, hanem a gyerek fejlettségéhez kötik, vagyis tekintetbe veszik az eltérően fejlett gyerekek tanításának gondjait, és a tankötelezettség végső időpontját is rugalmasabban állapítják meg, mint a korábbi előírás. Régóta ismert a magyar jogban a külföldön szerzett bizonyítvány, vagy oklevél honosítása. Ennek, valamint a külföldön folytatott résztanulmányok beszámításá-* nak átfogó szabályozására most első ízben kerül sor. Tavasszal a parlamentben a beterjesztett törvényjavaslathoz tizenkét képviselő szólt hozzá. A disputa szerteágazó volt; közoktatásunk eredményein kívül szinte minden neuralgikus pontra rátapintottak a felszólalók, magáról a törvényjavaslatról pedig azt állapították meg, hogy a továbblépés, a korszerűsítés záloga rejlik benne. A törvény persze csak jogi keret a magyar oktatásügy továbbfejlesztéséhez, a paragrafusok előírásaiba a közoktatás katonáinak kell életet vinniük — a szülők, a társadalom hathatós közreműködésével. Tehát végül is mindannyiunkon múlik, hogy Iskolaügyünk helyzete miként alakul az ezredforduló felé siető években. I'. Kovács Imre 1985. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: VIOLA A Nap kel 7 ora 28 perckor, és nyugszik 15 óra 54 perckor. A Hold kel 12 óra 13 perckor, es nyugszik 0 óra 00 perckor. VIZALLAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 148 cm (apadó). SZAZ EVE hunyt el Huber Károly (1828— 1885) hegediimuvész, zeneszerző és pedagógus, Hubay Jenő apja. 1884-tul I.iszt Ferenc ajánlatára a Zeneakadémia hegedűtanára volt. NYOLCVANÖT EVE született Féja Géza (1900—1978) József Attila-díjas irő, publicista é.s szociográfus, a népi irok jelentős képviselője. 1937-ben jelent meg eles larsadalomkritikájű irodalmi szociográfiája, a „Viharsarok", az AIso-TIxzavldék földjéről és népéről szóló megdöbbentő vádirat. Könyvéért nemzetgyalázás címén elitélték, s tanári állásából elbocsátották. Részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában. ZENES SZÍNHÁZ Délután l é.s este fél 8 órakor: Hangverseny. KISSZtNHAZ Este 7 órakor: IV. Henrik — Uray T. 2. bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. délután negyed i és fél ti órakor: Hamupipőke (színes, m. h. amerikai rajzfilm. II. helyár!) este háromnegyed 8 órakor: Az elelantember (m. b. angol. M éven aluliaknak nem ajánlott!). Fáklya: délután háromnegyed 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Hamupipőke (szines. m. h. amerikai rajzfilm. II. helyár!). MTESZ (Kígyó u. 4.) : péntek délután 4 órakor No, megállj csak! (színes szovjet rajzfilm) ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak síirgós esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma n balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti KUnlka (Pécsi u. 4.) veszi fel. sebészeti és urológiai Jelvételi ügyeletet a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: to-ioo. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap ős munkaszüneti napokon reggel fői 8 órától másnap reggel fői 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben törtőnlk a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-429. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. EMfi~J BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna — (ism.) 9.00: ITV 9.20: Golgota — szovjet filmsorozat — G. — (ism.) 10.35: Izlandi pehely récék — NSZK dok.-film — (ism.) L1.15: Bruckner: III. (d-moll) szimfónia — (ism.) 12.15: ITV 12.45: Képújság 14.45: ITV 15.45: Hírek 15.50: A sógun-orökség — angol filmsorozat — l. — (ism.) 16.55: Perpetuum mobile 17.30: Képújság 17.35: Tv-bórze 17.40: Telesport 18.05: Duna menti képek 18.20: Tájak, városok, emberek 18.45: Száz liires festmény — angol rövidfilm 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: F.sti mese 19.30: Tv-hirad<> 20.00: Vámos Miklós: Villanyvonat — tv-film 21.25: Hírháttér 22.15: Unokáink is látni fogják — de hogy látja ön? 22.55: Tv-hiradó 3. 23.05: Himnusz BUDAPEST 2. 18.15: Képújság 18.20: Betegség vagy állapot — 2. — A cukorbeteg-életmód 18.55: Turizmus '85 — Portugália 19.25: Hangverseny a kastélyban — csehszlovák film — (ism.) 20.0O: Periszkóp 20.30: Yunkang barlang templomai — kínai kisfilm 20.50: Tv-hiradó 2. 21.10: Reklám 21.20: Dietrlch Fischer-Dieskau énekel — 1. 21.55: Képújság BELGRÁD 1. 17.10: Szánkó-világbajnokság 17.25: Tv-hiradó 17.45: Hideg, inqleg 18.15: Ismeretterjesztő műsor 18.45: Show-express 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó 2. 20.00: Spektrum 2L.05: Rejtvénytár 22.10: Tv-híradó 3. , BELGRÁD 2. 17.30: Belgrádi műsor 18.25: Jelentheti a TASZSZ 19.30: Tv-híradó 29.00: Ilizet: Carmen — operaközvetítés ÚJVIDÉK 17.00: Tv-hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Hideg, meleg — gyermekműsor 18.15: Dok.-műsor 18.45: Az élet és az egészség — ismeretterjesztősorozat 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó 2. 20.00: Kétirányú menetjegy — jugoszláv tv-film 21.35: Jelentheti a TASZSZ — szovjet film 22.40: Tv-híradó szerbhorvátul PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna — (ism.) 9.00: ITV 9.20: Zenés kikapcsolódás — Bulgáriából 10.15: Himalája-trilógia — lengybl dok.-film — 1. — (ism.) 10.40: Képújság ESExI KOSSUTH 8.20: Köznapi ügyeink — jegyzet 8.30: Karvezetők — 6. — (ism.) 9.26: Fehér Sándor népi zenekara játszik 9.45: Beethoven-kánonok 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus 10.50: A Strauss-esalád szerzeményeiből 11.41: Történet a szerelemről és a halálról — Illés Endre kisregénye — 2. 12.45: Meghívó a Szovjet Tudomány és Kultúra Házába 13.00: Zenekari muzsika 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiói 14.10: A magyar széppróza századai — Uj törekvések — Zilahy Károly: Verőfényes napok 14.25: Zenei Tükör 16.00: Verseit elmondja: Orbán Ottó 15.28: Romantikus kamarazene 16.05: Révkalauz L7.00: Vizsgálatok nyomában 17.25: Reflektorfényben egy operaária 17.57: Munkásutánpótlás — 9. — (ism.) 18.07: Filmzene 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . 18.25: Mai könyvajánlatunk — (ism.) 19.15: Embermesék 20.15: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 21.1.3: Lavotta János verbunkosaiból 21.30: Gondolatok a hitről 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Kocsis Albert hegedül, a Nemzetközi Bartók Béla kamarazenekar játszik Szimfonikus táncok 23.30: 0.15: 4.20: Éjfél után . . . PETŐFI 8.1*3: Székely Mihály nótafelvételeiből 8.20: a Szabó család — (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.03: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Fuvószenc Csehszlovákiából 12.25: Nehany szó zene közben 12.30: „Énekeltem én: Tóth Antalné" 12.45: Palóc népdalkörök énekelnek 13.05: Nosztalgiahullám — Ralf Bendix 14.00: Tárogatómuzsika t 14.15: Idősebbek hullámhosszán — (ism.) 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: Operaslágerek 15.45: Közéleti jelenlét 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: Dávid Matthews bigbandje játszik 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: Opercttkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 2i.i>5: Közkívánatra! 23.20: Gyulai Gaál János szerzeményeiből 23.50: — 0.13: Nóták 4.20: Éjfél után . . . 3. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva — 9.23: Puccini operáiból 10.00: Kamaramuzsika 10.40: Felhívjuk a figyelmet' 11.28: Berlioz: Rómeó és Júlia drámai szimfónia 13.05: Kabul ma. 1364-ben 13.35: A Hamburgi Montevcrdikórus Monteverdimadrigalokat énekel 14.00: Zenekari muzsika 1.5.(Hl: Pophullám 10.30: A St. Martln-in-theFields kamarazenekar játszik 17.00: iskolarádió 17.30: Népzene sztereóban 18.00: Rádióhangversenyekről 18.30: In limba niaterna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról 19.05: Kamarazene korabeli hangszereken 19.45: Holnap közvetítjük — zenés este Pozsonyból 20.20: Kilátó — (ism.) 21.05: Operatörténeti érdekességek — 3. 21.52: Keith Jarrett triója dzsessz örökzöldeket játszik 22.40: A Magyar Kadió elektronikus zenei stúdiójának felvételeiből l