Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 289. szám 1985. december 10., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Országgyűlési bizottságok napirendjén: Ipari termelés, környezetvédelem Az Országgyűlés ipari bi­zottsága hétfői ülésén meg­vitatta a jövő évi népgazda­sági tervről készített ipari minisztériumi előterjesztést. Az ülésen Kapolyi László ipari miniszter mondott szó­beli kiegészítőt, amelyben többek között hangsúlyozta, a jövő évi elkéozelések tel­jesítése az egész hetedik öt­éves terv szempontjából meghatározó jelentőségű. — Az iparral szemben a legnagyobbak a követelmé­nyek — mutatott rá a to­vábbiakban az ágazat veze­tője —, s a tervelőirányza­tokban foglaltakat csak erős exportnövekedés mellett le­het végrehajtani. Az ipar feladatai tehát az előző évek­hez hasonlóan a külgazda­sági egyensúly javításához való hozzájárulást célozzák, amelyhez azonban — a ki­vitel fokozása mellett — ja­vítani kell a hatékonyságot és ugyancsak elengedhetet­len a termékszerkezet át­alakítása. A hatékonyság fo­kozása és a műszaki fejlesz­tés meggyorsítása már csak azért is elengedhetetlen kö­vetelmény, mert az iparban foglalkoztatottak száma vár­hatóan tovább csökken. A jövő évi tervek valóra váltásának egyik fontos fel­tétele a megbízható energia­ellátás. A vitában több kép­viselő — így Juratovics Aladár (Csongrád m.) és Lé­kai Gusztáv (Hajdú-Bihar m.) — is rámutatott a kér­dés fontosságára, hangsú­lyozva az ésszerű energia­gazdálkodási politika jelen­tőségét. A terv egyébként a villamosenergia-ipar terme­lésének mintegy 2 százalékos növelésével számol, és to­vábbra is kiemelt feladat­ként kezeli a széntüzelésű erőmüvek kapacitásának le­hető legjobb kihasználását, s a megkezdett rekonstruk­ciós munkák folytatását. A népgazdasági helyzet javítá­sában kiemelkedő szerep jut a gépiparnak, mert dollár­elszámolású exportját 7 szá­zalékkal kell növelnie. Eh­hez. mint azt több hozzá­szóló is hangsúlyozta, bőví­teni kell a kooperációt a tő­kés cégekkel, javítani kell a minőséget, és elengedhetet­len a szállítási határidők eddiginél pontosabb betartá­sa. Mindemellett az ipar di­namizálásához a döntésho­zatali mechanizmus gyorsí­tására is szükség van. A növekvő export-elő­irányzatok mellett egyenran­gú feladatként szerepel a belföldi — ezen belül a la­kossági — igények kielégíté­se, a hiánycikkek számárjak csökkentése. A belföldi piac műszaki fejlődést sürgető követelményeire hívta fel a figyelmet Kapolyi László is. A szabályzó rendszerben nem lesznek lényeges válto­zások 1986-ban. A kiigazítá­sok részben az elmúlt idő­szakban bevezetett és átme­netinek tekinthető kedvez­mények körének csökkentését célozza, másrészt azt. hogy a jövedelmező és exnortké­pes termékek gyártásának fejlesztési lehetőségei bővül­jenek. Több képviselő is hangot adott azonban annak a véleményének, hogy 02 adóterhek növekedése sok jól gazdálkodó vállalatot ne­héz helyzetbe hoz. Gorjanc Ignác, az ipari bizottság el­nöke is rámutatott ennek veszélyeire és az elképzelé­sek támogatása mellett fel­hívta a tervezőapparátusok figyelmét a kérdés alapos át­tekintésére. * Az Országgyűlés telepü­lésfejlesztési és környezetvé­delmi bizottsága Straub F. Brúnó akadémikus elnökle­tével tartott ülést hétfőn a Parlamentben. A testület tagjai a hetedik ötéves terv­környezetvédelmi koncepciót vitatták meg, illetve tájéko­zódtak az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal 1986. évi költségve­téséről. Szóbeli kiegészítőjében Ábrahám Kálmán államtit­kár, az Országos Körnvezet­és Természetvédelmi Hivatal elnöke hangsúlyozta: a hete­dik ötéves népgazdasági tervtörvény-javaslat önálló környezetvédelmi fejezetet tartalmaz. A hetedik öt­éves terv idejére reális cél­ként a környezet romlásá­nak fékezését jelölték meg A környezetvédelmi prog­ram megkülönböztetett fi­gyelmet szentel a veszélyes hulladékok tárolásának és hasznosításának, a levegő tisztaságát javító intézkedé­seknek és az ivóvízbázisok védelmének. A környezetvé­delmi alap 1986-ban 620 mil­lió forintot tesz ki, ebből 300 millió forint az állami támogatás, a fennmaradó rész a környezetvédelmi bír­ságokból adódik majd. Mi­vel hazánkban a környezet állapota a hatodik ötéves tervidőszakban az eddigi erőfeszítések és eredmények ellenére több szempontból tovább romlott, az új terv­koncepció a visszafordítha­tatlan folyamatok megállí­tására helvezi a hangsúlyt. A jelenleginél jobban ki kell használni az irányításban és a szervezésben rejlő lehető­ségeket — emelte ki az OKTH elnöke —, a környe­zetvédelmet nem szabad ki­szorítani a termelés egyetlen területéről sem. Tudati vál­tozásra, a környezetvédelmi ismeretek széles körű ter­jesztésére, a bírságolási rendszer szigorítására, a szankciók következetes érvé­nyesítésére van szükség. A jövőben az új beruházások­nál már nem fogadható el az az érvelés, hogy a környezet­védelmi beruházásokra nem maradt pénz. Cravero Róbert, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese utalt arra, hogy meg­újult a tervezés rendszere, a megyei és a helyi taná­csok a hosszú és a közép távú fejlesztési célokat együttesen határozták meg. Ezáltal is megalapozottabbá válhattak a célkitűzések a hetedik ötéves néogazdasági tervtörvény javaslatában. A középtávú településfej­lesztési elképzelésekkel kap­csolatban kiemelte: fontos feladat az életkörülmények területi eltéréseinek csök­kentése; kívánatos, hogv a lakás- és az oktatási hely­zetben. a vízellátásban, az út- és a kereskedelmi háló­zat fejlettségében országosan kiegyenlítettebb állapot jöj­jön létre. A hosszabb távra szóló koncepcióról szólva ki­fejtette: a kormányzat az elkövetkező 15 évben diffe­renciált és szelektív támoga­tási politikát hajt végre. Hét megyében olyan nrogramot dolgoznak ki, amely módot ad a gazdasági potenciál bő­vítésére, az elmaradt térsé­gek eltartó képességének erősítésére. Az infrastruktú­ra színvonalának emelésére Pest, Békés, Borsod-Abaúj­Zemplén és Szabolcs-Szat­már megve kiemelt állami támogatást kap az elkövet­kező öt évben. A vitában felszólalók kö­zül többen hívták fel a fi­gyelmet, hogy a hfelyi taná­csok a közműfejlesztési fel­adatokkal nem tudnak saját erejükből megbirkózni, s a csatornázás és a szennyvíz­tisztítási gondok orvoslásá­nak halogatása súlyos káro­kat okozhat; A bizottság elfogadta az OKTH 19Ö6. évi költségveté­si tervét, majd Straub F. Brúnó zárszavával fejezte be munkáját. (MTI) Mi legyen a fa alatt? Karácsonyi kereslet-kínálat Immár hetek óta nagy a zsúfoltság a játékboltokban, az áruházak játékosztályain, a fővárosi önkiszolgáló já­tékszaküzletek előtt a kosa­rakért is sorba kell állni. Nem lesz tehát idén sem könnyű megvásárolni az ajándékot a legkisebbeknek. Mint a Triálnál elmondot­ták, a kereskedelem beszer­zési lehetőségei sem javul­tak az elmúlt évek alatt. A forgalomba kerülő já­tékok mintegy fele a kará­csony előtti néhány héten ta­lál gazdára, és ez a Triálnak azt jelenti, hogy az 1,4 mil­liárd forintos évi forgalom 50 százalékát alig két hónap alatt kell lebonyolítani. A vállalat karácsonyra a leg­keresettebb játékokat szerzi be. Ezeknek mintegy negy­ven százaléka hazai gyártók­tól származik, akik ezúttal sem rukkoltak ki sok újdon­sággal, mindössze néhány újfajta itthon gyártott játék színesíti a választékot. A Triál kínálatának 60 százaléka import termék. A legnagyobb szállító az NDK — babák, vasútmodellezési cikkek, autópályák, elemes játékok érkeztek az elmúlt évekéhez hasonló mennyi­ségben. Az elemes kis mosó­Szigetelés — energia A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalatnál korszerűsí­tési munkákat végeznek. Az energiamcgtakaritás érde­kében a Hőtechnikai Válla­lat szigeteli a csőrendszere­ket. Fotósunk, Schmidt And­rea felvételei a halászlc­lizemben és a bojlerházban készültek, ahol speciális bur­kolattal vonják be a csöve­ket. gépből, varrógépből, porszí­vóból — amelyek nagyon kedveltek — idén sem lesz elegendő, hiszen körülbelül 100 ezerre lenne igény, de a szállító partnerek ennek csak felét tudták küldeni. A legtöbb újdonság Kíná­ból érkezett: sokfajta elemes és lendkerekes kisautó, plüssjátékok és babák, já­tékzongorák, Csehszlovákiá­ból elsősorban hagyományos játékokat vásárolt a Triál, ezek minősége általában megbízható, s áruk sem túl­ságosan magas. A világmárkának számító Lego-, matchbox játékokból, Barbi-babákból, korszerű robotjátékokból az idén va­lamivel több lesz kapható karácsony előtt, mint az el­múlt években. A játékvásár­lás devizalehetőségei ugyan nem nagyon bővültek, a Tri­ál mégis arra törekedett, hogy kielégítse az igényeket. Sajnos az üzletek falait nem lehet kitágítani: a já­tékboltok átlagos alapterüle­te 70 négyzetméter, ezért a zsúfoltságra továbbra is .számítani kell. Gondot okoz az is, hogy a szállítmányok nem érkeznek ütemesen. A Triál arra törekszik, hogy kiskereskedelmi partnerei­nek — az országban csak­nem 800 vállalatnak — úgy szállítsa a játékokat, hogy a csaknem ötezer boltban mi­nél egyenletesebben legye­nek kaphatók. * Minden évben ilyentájt növekszik a forgalom az áruházakban, boltokban. Sokan ugyan — eddigi ta­pasztalataik alapján — már a nyár közepén megvásárol­ják és jól eldugják a fenyő­fa alá szánt meglepetéseket, ilyenkor azonban mindig akad még vásárolnivaló. Akár azért, mert nem értünk rá a nyáron, akár azért, mert már szeptemberben átadtuk ajándékainkat. Ilyenkor mintha az egész ország üz­letről üzletre járna. A kará­csonyi kínálatot Szegeden, a nagyáruházban, a Centrum­ban és néhány kisebb bolt­ban jártuk körbe. A nagyáruházban a tava­lyi 44 millió forinttal szem­ben az idén 54 millió forin­tos árualappal készültek. Lé­nyegesen több híradástech­nikai cikket kínálnak, mint eddig, iparcikkekből általá­ban jobb a választék. Olcsó színes tévéből és fekete-fe­hér készülékekből tartós hi­ány mutatkozik, márkás híradástechnikai cikkekkel azonban állnak a vásárlók rendelkezésére. Élelmiszer­osztályukon — azt mondhat­nánk, mint mindenhol — ke­vesebb a déligyümölcs, és olcsó borból sincs sokféle, de minőségi borral, belföldi pezsgővel és az alapvető élel­miszerekkel felkészültek az ünnepre. Ajánlják vevőik­nek az újdonságnak számí­tó Fotopontot, és a tavaly ilyenkor még szintén nem lüzemelt használtcikk-osz­tályt. Igény szerint ajándék­kosarakat, ajándékcsomago­gokat is állítanak össze, díszcsomagolást is lehet kér­ni. A Centrum Áruház kará­csony előtti árukínálata, for­galma szintén jónak mond­ható. A konfekcióosztály kí­nálatából ki kell emelnünk a bakfiskabátokat, görög ir­hakabátokat és a reklámárú NDK férfi szövetpantallókat. A méteráru osztály ágyne­mű-garnitúrákat, cserge­szőnyegekel és csak itt kap­ható NSZK-függönyöket kí­nál karácsonyra. Nagy a vá­laszték gyermek- és bébi­kötöttárukból, a felnőtteknek való kevesebb, mint ahogy hiány van vastag harisnya­nadrágokból is. Jó hír a kis­mamáknak: sosem tapasz­talt mennyiségben van Biemme összecsukhass gyermekkocsi. Itt is nagy a választék márkás híradás­technikai cikkekből, hat­nyolc féle táska- és zsebrá­diót kínálnak, négy típusban magnetofondecket, elektro­mos háztartási gépeket, kü­lönféle kazettákat. Sajnos itt sem várható azonban nagyobb tételben Energomat mosógép és színes tévé. A sportboltokban általá­ban hiány mutatkozik téli. sportcikkekből — sílécekből, siruhákból, korcsolyákból —, elfogyott a szánkó is. Téli pulóvereket és melegítőket viszont szinte korlátlan mennyiségben kínálnak. Aki tehát még nem vásá­rolta meg a fa alá valót, meg­teheti ... R. É. Kisiparosok, kereskedők a választék bővítéséért Az Ipari Minisztérium és a Kiosz közös szervezésében hétfőn a Stadion Szállóban kétnapos szakmai tanácsko­zás kezdődött, amelyen a résztvevők — több mint száz kisiparos és mintegy húsz kereskedelmi vállalat képviselője — a lakossági áruválasztékot bővítő kis­ipari tevékenység helyzetét, a továbbfejlesztés lehetősé­geit vitatja meg. Az elmúlt időszakban a kisiparosok tevékenységének szabályozásában kedvező változások történtek, s ez új vállalkozási formák elterje­dését eredményezte. Nőtt a vállalkozókedv, amit jól mu­tat az is, hogy az utóbbi 5 évben a kisiparosok áruter­melő tevékenységének érté­ke csaknem megduplázódott: míg 1980-ban 12,4 mil­liárd forintot, addig az idén várhatóan több mint 21 mil­liárd forintot tesz ki. A kisiparosok a lakossági szolgáltatásokban továbbra is igen jelentős szerepet töl­tenek be, hiszen az összes fogyasztási szolgáltatás mintegy felét a kisipar nyújtja, s ezzel nagymérték­ben befolyásolja a lakosság közérzetét. Jelenleg mintegy harmincezer kisiparos vesz­részt az áruválaszték bőví­tésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom