Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

4 Szombat, 1985. december 28. (Folytatás a 3. oldalról.) vezési módszerekkel alátámasztott tevékenység legyen. Javuljon a kapacitások kihasználtsága, gyorsuljon a műszaki fejlődés és a tudományos eredmények hasznosítása. Erősödjenek a beszerzési és értékesítési kapcsolatok, szélesedjenek a termelési kooperációk. A megvalósuló fejlesztéseknél fokozottabban érvényesüljenek a gazdaságosság, a gyors megtérülés követelményei. Növekedjen a termékek feldolgozottsági foka, bővüljenek a magasabb kvalifikáltságot igénylő szellemi és fizikai tevékenységek. Javuljon a bérek ösztönző szerepe. A megyei vállalatok, szövetkezetek fokozottabban kapcsolódjanak a nemzetközi munkamegosztáshoz, törekedjenek a vegyes vállalatok létrehozására, éljenek jobban a licenc-, know-how vásárlások lehetőségeivel és a lízingügyletekkel. El kell érni, hogy az export jövedelmezőségének javításával a rubel-piaci-kivitel tovább emelkedjen, a nem rubelelszámolású kiszállítás pedig az országosan előirányzottnál dinamikusabban emelkedjen. Az építőanyag-ipar jobban alkalmazkodjon az építőipar fejlődésének követelményeihez, növekedjen a nagyobb használati értékű termékek részaránya, javuljon a fal- és padlóburkoló termékek minősége, esztétikai kivitele. Az új beruházásokra alapozva biztosítani kell a kőolaj- és földgáztermelés szintentartását. A vegyiparban dinamikusan növekedjen a hagyományosan gyártott, versenyképes termékcsoportok előállítása, valamint a műszaki gumiipari termékek, festékek, háztartásvegyipari, autóápolási cikkek, növényvédő és fertőtlenítőszerek gyártása és exportja. Növekedjen a vegyipari termelés importhelyettesítő szerepe. A gépipar termelése a megvalósult technikai korszerűsítésekre, a kapacitások intenzívebb kihasználására, valamint a gyártástechnológiák fejlesztésére alapozva dinamikusan emelkedjen. A termelés bővítését elsősorban a korszerűsített termékcsoportok (kábelek, zöldségbetakarító géprendszerek, lég- és méréstechnikai eszközök, járműrészegységek, villanyszerelési cikkek) konvertibilis piaci kivitelének növelése biztosítsa. A Szegcdi Kábelgyár, a Szentesi Kontakta, a Fűtőber Csongrádi Gyára, a Szegedi Vas- és Fémöntöde, a szövetkezeti gépipar termékszerkezetének fejlesztése növekvő mértékben járuljon hozzá a hazai háttéripari igények jobb kielégítéséhez. A textil- és textilruházati iparban a termelés, a termékszerkezet korszerűsítésével, az eszközhatékonyság javításával, a kapacitások jobb kihasználásával és a minőség javításával differenciáltan emelkedjen. Javuljon az export nettó devizahozama és jövedelmezősége. A bőrszőrme, cipő-kézműipari egységek új termékek bevezetésével javítsák a belföldi ellátást, növeljék exportjuk versenyképességét. A bútoripar a korszerűsített telephelyek megfelelő kihasználásával járuljon hozzá az exportárualapok bővítéséhez. Az élelmiszeripar a kedvező nyersanyagbázisra és az új, korszerű kapacitások belépésére alapozva az ipari átlagnál dinamikusabban növelje termelését és exportját. Javuljon a termelés és a feldolgozás, a tárolás és az értékesítés összhangja. A szövetkezeti iparban valósuljon meg a termékek választékának bővítése, a minőség javítása, a konvertibilis valutaszerző export dinamikus növelése. A kisiparosok és gazdasági munkaközösségek vállaljanak nagyobb szerepet a hiánycikkek csökkentésében, a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésében. Jobban kapcsolódjanak a szocialista szervezetekhez, bővítsék exporttevékenységüket, növeljék a helyi árualapokat . AZ ÉPÍTŐIPAR alapvető feladata a hatékonyabb működést biztosító megújulás kibontakoztatása. Ezt a szervezeti keretek indokolt mértékű egyszerűsítésére, a minőségileg jobb és termelékenyebb munka megkövetelésére, a beruházási igények érdemi kielégítésére kell alapozni. A pártszervezetek következetesen segítsék elő a kezdeményező, a folyamatokat körültekintően szervező káderállomány kialakulását. Az új tervidőszakra való átmenet sajátos feladata az ágazat megújulását szolgáló fejlesztési elgondolások kimunkálása. Kapjon nagyobb szerepet az optimálisabb döntések meghozatala érdekében a számítástechnika alkalmazása, a normatívakra épülő ajánlatok kidolgozása. A MEZŐGAZDASÁG alapvető feladata továbbra is a belföldi igények színvonalas kielégítése, az exportárualapok növelése, a piaci versenyképesség, a minőség, a jövedelmezőség javitása. A termelés reálisan 2—2,5 százalékkal növelhető. Ennél erőteljesebben (2,5—3 százalékkal) a növénytermelés, az állattenyésztés mintegy 1,5—2 százalékkal fejlődjön. Indokolt, hogy az Üzemi párt- és gazdasági vezetés jobban segítse a termelési szerkezet további módosítását, javítva ezzel a piaci igényekhez való alkalmazkodást, az adottságok jobb kihasználását. Folytatódjon az intenzív gabonaprogram, ennek keretében növekedjen a kukorica vetésterülete. A fehérjeimport mérséklése érdekében indokolt bővíteni a fehérjetakarmányok területét és mennyiségét is. A szántóföldi tömegtakarmány-termelésben a területcsökkenés ellensúlyozására a fajlagos hozamnövekedés a cél. Az ipari növények vetésterülete — a feldolgozó vállalatok igenye alapján — a szerkezet minimális változása mellett bázis szinten maradjon. A zöldség-gyümölcs termelésben különösen fontos a piaci igényeknek jobban megfelelő termelési szerkezet kialakítása. A jelentős fagykárok ellensúlyozására gyorsuljon az ültetvénytelepítés, pótlás. Az állattenyésztésben használják ki az üzemek azokat a támogatási lehetőségeket, melyek az állománycsökkenés megállítására, a tartási feltételek javítására irányulnak. A kisüzemi gazdaságokban indokolt az 1983. évi sertésállomány elérése. Ezért szélesebb körben kerüljön sor a jobb genetikai értékű tenyészállatok kihelyezésére. A tejtermelésben az előző évi teljesítmény megtartása, a marhahústermelésben további növekedés elérése indokolt. A gazdaságosabb tartási feltételek kialakításával álljon meg a juhállomány fokozatos csökkenése. A baromfiágazatban az élénkülő piaci feltételekkel összhangban gyorsuljon meg a termelés,"ezt segítse elő a telepek bővítése is. A kismértékben élénkülő beruházási lehetőségeken belül folytatódjanak a meliorációs munkák, az öntözőkapacitások bővítése. Indokolt elkezdeni a homoki térségben a víztározók építését. Gyorsítani kell a folyékonyműtrágya-előállító üzemek építését és az agrotechnikában történő alkalmazást. A pártszervezetek aktívan működjenek közre annak érdekében, hogy a kutatás eredményeinek gyakorlati elterjesztése nagyobb hangsúlyt kapjon (honoki kutatás, biotechnika). Törekedni kell a háztáji és egyéb kisegítő gazdaságok esetében a nagyüzemi integrációs tevékenység javítására, az ellátás és értékesítés biztonságának növelésére. Az alacsony hatékonyságú üzemek gazdálkodási eredményének javítása érdekében indokolt szorgalmazni az üzemek közötti együttműködés szorosabbá tételét, a szakemberek ideiglenes vagy végleges átcsoportosítását. Ezt az állami és érdekképviseleti szervek is támogassák. A KÖZLEKEDÉSI vállalatok készüljenek fel a gazdaság élénkülésével, az életkörülmények javulásával emelkedő szállítási feladatok gazdaságos és kulturált kielégítésére. Javuljon a járműpark kihasználtsága, csökkentsék a szezonjelleg kedvezőtlen hatásait jobb szervezéssel, ösztönzéssel. A MÁV az 1986-tól megnövelt előszállítási díjkedvezményét jó propagandamunkával széles körben népszerűsitse, a gazdálkodók pedig nagyobb mértékben éljenek a lehetőséggel. A közlekedési vállalatok bővítsék szállítmányozói szolgáltatásaikat, növelve ezzel hatékonyságukat. Fordítsanak kiemelt figyelmet a nemzetközi fuvarfeladatok zavartalan lebonyolítására. A személyszállítás terén nagyobb szervezettségre, az utazás kulturáltságának javítására van szükség. Valósuljon meg szorosabb kapcsolat a helyközi és városi tömegközlekedés között a járművek jobb kihasználása érdekében (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó). Növekedjen a MÁV részvétele a személyszállításban az utazási idő csökkentésével, további kedvezmények nyújtásával. A Volán 10. számú Vállalat és a Szegedi Közlekedési Vállalat vezetői a városi tanács koordinálásával tekintsék át együttműködésüket, valósítsanak meg ésszerűbb munkamegosztást. A HÍRKÖZLÉS kiemelt feladata a távbeszélőhálózat fejlesztése: Szegeden és Hódmezővásárhelyen a főközpontok bővítésének megvalósításával mintegy 4500 előfizető bekapcsolása, Szentesen a megkezdett beruházás folytatásának biztosítása. A KISKERESKEDELMI forgalom volumene mintegy 1—2 százalékkal bővülhet, ezt meghaladóan a vegyesiparcikk-forgalom. Fő feladat továbbra is az ellátási színvonal megőrzése, az alapvető cikkek kínálatának folyamatos biztosítása, a tüzelőanyagból és az olcsóbb árukból az ellátás javítása, a kistelepülések ellátási színvonalának emelése. A szerződéses üzletek az eddiginél jobban járuljanak hozzá ellátáspolitikai céljaink megvalósításához (olcsó termékek, választékbővítés). A belföldi árualapok és az export bővítése céljából a kereskedelmi vállalatok fokozzák termelésszervező munkájukat, az áfészek felvásárlási és ipari tevékenységüket, bővítsék vállalati kapcsolataikat. A vendéglátás jobban igazodjon a kereslethez. Elégítse ki a közétkeztetés — elsősorban a gyermek- és diákétkeztetés — növekvő igényeit. Javítsa a környezeti kulturáltságot, a kereskedelmi vendéglátás szolgáitatásának színvonalát. Fontos feladat a vásárlási körülmények javítása. Az áthúzódó beruházásokkal együtt előreláthatóan közel 5 ezer négyzetméter alapterületű új kereskedelmi hálózat épül. Ezzel együtt a meglévő hálózat rekonstrukciója is folytatódjon. A tanács és a KISOSZ szorgalmazzák a magánkeresekedelem fejlesztését, elsősorban a községekben, lakótelepeken, peremkerületekben. Tovább kell fejleszteni az idegenforgalom komplex programajánlatait, propagandáját, az idegenforgalmi kínálatot és a szolgáltatás színvonalát. AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK a teljesitmenyek függvényében javuljanak tovább. Központi intézkedések alapján a gyermekgondozásidij-folyósítás idejét meghosszabitják, a 70 évesnél idősebb korosztályban sor kerül a nyugdíjak jelentősebb emelésére a vásárlóerő megőrzése érdekében. Az alkoholfogyasztás visszaszorítása löntos feladat. Az ellátás színvonalának megőrzése — kedvezőbb feltételek esetén növelése — változatlanul kiemelt politikai cél, melynek elérése igényli a gazdálkodó egységek és tanácsok közötti hatékonyabb együttműködést, elsősorban a közös fejlesztések megvalósítása területén. A szolgáltatási igények jobb kielégítése érdekében a tanácsok továbbra is támogassák újabb községi komplex szolgáltató helyek létesítését. A kistelepüléseken és tanyás térségekben az alapellátás körébe tartozó szolgáltatások fejlesztésére kell törekedni. A lakásellátás 2600—2700 lakás felépítésével tovább javul. A magánerős építés szerepe az érdekeltség javításával fokozódjon. A családi házak építéséhez mintegy 2400—2500 állami telek áll rendelkezésre, s további 550—600 telek kialakítására kerül sor. A helyi tanácsi támogatást a legjobban rászorulók lakáshoz jutása érdekében kell felhasználni, illetve ennek megfelelően továbbfejleszteni. Korszerűsíteni indokolt a lakáscsererendszert is. Folytatódjon városaink vízrendezése. A gázhálózat fejlesztése továbbra is igényli a lakossági erőforrások igénybevételét. Javuljon tovább az óvodai ellátás (Hódmezővásárhely, Ásotthalom), folytatódjon az általános iskolai fejlesztés (Hódmezővásárhely, Makó, Szeged). A községekben társadalmi összefogással épüljenek tornatermek. A közművelődés területén a megkezdett létesítmények építése gyorsuljon (például Nemzeti Színház, kábeltelevíziózás stb.). Indokolt megvizsgálni a JATE, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola közös kollégiumépités gyorsításának lehetőségeit, feltételeit. Az egészségügyi és szociális ellátás területén fejeződjön be a szegedi egészségügyi gyermekotthon pavilonjának építése, folytatódjon több egészségügyi, szociális intézmény építése (például SZOT-gyógyszálló, 410 ágyas klinikai tömb, szociális otthonok stb.). A SZOCIALISTA munkaversenymozgalom lendületének további fenntartása alapvető fontosságú. A korábbiaknál nagyobb figyelmet kell fordítani a verseny minőségi, tartalmi követelményeire, azok fokozására. A társadalmi és tömegszervezetek a gazdasági vezetőkkel egyeztetett feladatokhoz kérjék a brigádok támogatását, felajánlásaikat, ehhez körültekintően biztosítsák a feltételeket. Kezeljék kiemelten a gazdálkodás minőségi követelményeire alapozott vállalásokat, elsősorban a takarékos, költségkímélő gazdálkodást anyaggal, energiával. Az iparban a nem rubelelszámolású export növelése, a gyártmányfejlesztés, az újítómunka fellendítése, a munkaidőalap veszteségeinek mérséklése, takarékosabb költséggazdálkodás szükséges. Az építőiparban a brigádok kiemelt figyelmet fordítsanak a munkaidőalap jobb kihasználásáfa, a minőség, és munkafegyelem javítására, a teljesítmények fokozására. _ A mezőgazdaságban a ráfordítások csökkentése, a fajlagos hozamok javítása, a jó minőségű alapanyag biztosítása legyen a cél. A szolgáltatás területén a színvonal emelését, a kulturáltság fokozását tekintsék feladatnak. t Javuljon a munkaverseny-mozgalomban részt vevők évközi anyagi, erkölcsi elismerése. Folyamatosan értékeljék az SZKP XXVII. kongresszusára tett vállalások teljesítését. A versenypropagandamunkában biztosítani kell a folyamatosságot. — A PÁRTSZERVEK és -szervezetek 1986. évi munkájukban fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a gazdasági fejlődés gyorsítását szolgáló politikai irányító, ellenőrző munka színvonalának növelésére, a gazdasági fejlődést hosszabb ideje akadályozó körülmények megszüntetésére, a jobb munka társadalmi megbecsülésére. A pártszervek ösztönözzenek a megyei adottságok fokozottabb kihasználására, a gazdálkodó egységek jövedelemtermelő képességének növelésére, a településfejlesztési feladatok megoldására. Politikai állásfoglalásukkal segítsék a VII. ötéves terv időszakára szóló elgondolások végrehajtásának megkezdését, az össztársadalmi érdekek érvényre juttatását, az indokolatlan áremelési törekvések visszaszorítását, a vállalati irányítási, szervezeti rendszer korszerűsítésére vonatkozó határozatok végrehajtását, a kádermunkában az űj követelmények érvényesítését. Fontos politikai feladat az új vállalatvezetési formákra történő átálláskor a választások körültekintő elkészítése, a döntést hozó testületekbe választott párttagok, munkásképviselők felkészítése az érdemi munkára. A pártellenőrzés hatékony működésével biztosítsák, hogy a vállalati tanácsok és küldöttgyűlések tevékenysége, határozatai összhangban legyenek gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel. Áz alapszervezeti munkában is a korszerűbb módszerek, formák alkalmazására van szükség. Kerüljön előtérbe a gazdaságpolitikai határozatoknak, a szabályzórendszer céljainak, a népgazdaság helyzetének- megértése, a vállalkozó, kezdeményező, cselekvő gyakorlat támogatása. Politikai eszközökkel segítsék elő a tervcélok realizálási feltételeinek megteremtését, a kitűzött feladatok megoldását. Fokozódjon felelősségük a párt káderpolitikájának helyi érvényesítésében. Az új követelményekhez alkalmazkodva alakítsák ki a káderhatásköröket, fordítsanak gondot a káderutánpótlásra. A H N F-BIZOTTS ÁG OK már az érdekelt állami és társadalmi szervekkel koordinálva — javítsák településpulitikai munkájukat. A különböző társadalmi akciók eredményes lebonyolítását sokoldalúan segítsék. A SZAKSZERVEZETI'és a KlSZ-bizottságok az új tisztségviselőket, a megválasztott aktívákat a követelményeknek megfelelően készítsék fel az éves terv feladatainak megoldásában való aktív közreműködésre. Legyenek támogatói a takarékos gazdálkodásnak és a munkafegyelem megszilárdítására irányuló törekvésnek. Szorgalmazzák a műszaki fejlesztést, az anyag- és energiatakarékosságot, segítsék a szükséges és ésszerű munkaerő-átcsoportositásokat, az átképzéseket. Kisérjék figyelemmel a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, képviseljék és védjék a dolgozók jogos érdekeit. Kisérjék figyelemmel az új vállalati irányítási formákra való áttérést, támogassák az ezzel kapcsolatos előkészületi munkákat. A TANÁCSOK éljenek a nagyobb önállóság által biztosított lehetőséggel. A rendelkezésre álló anyagi eszközzel mindenekelőtt az alapellátás szükséges kielégítéséről gondoskodjanak. A településfejlesztési célok megvalósításának segítésére, a lakásépítés, -gazdálkodás tovább javítására (jó szervező tevékenységgel és anyagi támogatással is) kiemelt figyelmet fordítsanak. A KÖZGAZDASÁGI Társaság kezdeményezően segítse a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséből adódó vállalati feladatok eredményes teljesítését. Működjön közre a megyei hosszú és középtávú tervkoncepció térségi szintű konkretizálásában, fejlessze a megyék közötti tudományos és gyakorlati kapcsolatot. A TIT a kisebb településeken is járuljon hozzá a tudományos ismeretek széles körű terjesztéséhez. Vállaljon szerepet a vállalatok javaslatára a munkaerő átképzésében. A műszaki, agrár1 és természettudományi egyesületek megyei szervezetei építsék be munkatervükbe a VII. ötéves terv műszaki fejlesztési programjainak széles körű megismertetését. .Szervezzenek munkabizottságokat a központi fejlesztési programok megyei adaptálási lehetőségeinek vizsgálatára. Sajátos eszközeikkel segítsék a vállalati műszaki fejlesztési gyakorlat javítását. A SZAB műszaki szakbizottságával együttműködve szorgalmazza a helyi kutatóbázisok részvételét a gazdaság műszaki problémáinak megoldásában. A szövetkezeti érdekképviseleti szervek munkamódszerük gazdagításával, az érdekképviselet ellátása mellett jobban orientáljanak a gazdaságpolitikai célok megvalósítására, a szövetkezetek előtt álló legfontosabb feladatok megoldására. Továbbra is aktívan működjenek közre a tudomány és gyakorlat kapcsolatának elmélyítésében. A GAZDASÁGPOLITIKAI agitáció és propaganda legfontosabb feladata elfogadtatni a XIII. kongresszus és a VII. ötéves terv gazdasági célkitűzései megvalósíthatóságát, amely mindenekelőtt a belső erőforrások ésszerű felhasználásától várható. A pártszervezetek kiemelkedő feladata ismertetni azokat a gazdasági célokatkamelyek elérése egyaránt szolgálja a népgazdasági és helyi érdekeket. A szemléletformáló tömegpolitikai munka arra irányuljon, hogy a kezdeményező, ésszerű kockázatot vállaló, fegyelmet tartó és követelő vezetők részesüljenek támogatásban, nagyobb megbecsülésben. Az agitációs munka arra ösztönözzön, hogy mindenütt teremtődjön meg a fegyelmezett munka külső és belső feltétele (munkaerő- és anyagellátás, szervezett szállítás és értékesítés stb.). Nem nélkülözhető a munkahelyi rend megkövetelése, a fegyelmezett és kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozók anyagi elismerése sem. Hangsúlyozni szükséges, hogy a kisvállalkozások összességükben előnyösen befolyásolják gazdasági életünket, javítják a kapacitások kihasználását, bővítik a munkaidőalapot, és feloldják a szűk termelési keresztmetszeteket. Ugyanakkor arra is ösztönözni kell a vállalatokat, hogy növeljék a fő munkaidőben végzett tevékenység megbecsülését. A meghirdetett antiinflációs politika eredményes megvalósítása elsősorban a gazdálkodó és kereskedelmi egységek tevékenységén múlik, de a központi és helyi irányító szervek segítsék és ellenőrizzék a folyamatot. A tömegpolitikai munkában gondoskodni kell arról, hogy az árszínvonalemeléssel kapcsolatos állami és társadalmi magatartást, az esetleges intézkedések valóságos gazdasági hátterét minden társadalmi réteg megismerje. Az agitációs tevékenységben is legyen irányadó a munka szerinti elosztás elve. Ennek érvényesülése érdekében szükséges, hogy a munkahelyi közösségek saját környezetükben is fellépjenek az ezzel ellentétes nézetekkel szemben. * A megyei pártbizottság elismerését és köszönetét fejezi ki a párt tagjainak, megyénk dolgozóinak és lakosságának az 1985. évi gazdaságpolitikai feladatok megoldása érdekében kifejtett munkáért. Kéri a pártszerveket és pártszervezeteket, párttagokat, hogy 1986-ban hasonló aktivitással járuljanak hozzá céljaink eléréséhez. A pártbizottság felkéri a tömegszervezeteket, az állami szervek, a vállalatok, szövetkezetek és intézmények dolgozóit, megyénk lakosságát, hogy gazdaságpolitikai feladataink megoldásához hatékony, szervezett munkával járuljanak hozzá. AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA