Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

Szombat, 1985. december 28. 3 JELENTÉS Csongrád megye gazdasága 1985. évi fejlődésének tapasztalatairól, javaslat az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatokra A megyei pártbizottság az MSZMP KB 1984. decemberi határozata alapján megjelölte az 1985. évi főbb gazdaságpolitikai féladatokat, tennivalókat a megyei gazdasági építőmunka fejlesztése érdekében. Nagy jelentőséget tulajdonított a VI. ötéves terv sikeres befejezésének, a VII. ötéves tervre történő megalapozott felkészülésnek. Hangsúlyozta a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése által támasztott követelmények érvényesítését. Felhívta a gazdálkodó egységek figyelmét a legfontosabb népgazdasági feladatok végrehajtásának segítésére, az exporttervek teljesítésére, a műszaki fejlesztés gyorsítására, a versenyképesség és a minőség javítására, a hatékonyság, a takarékosság fontosságára. Az állásfoglalás szorgalmazta a megye lakossága életkörülményeinek javítását. Az elvárásoknak megfelelően a politikai munka súlypontját a gazdasággal összefüggő kérdések képezték. Az aktívabb politikai légkör (pártértekezlet, kongresszus, országgyűlési és tanácstagi választások stb.) lehetővé tette a tennivalók szélesebb körű ismertetését, elfogadtatását. Ugyanakkor az új vállalatvezetési formákra történő áttérés többlet szervező munkája, a szabályozórendszer módosítása nehezítette a hosszabb távú feladatok kimunkálását. A párt gazdaságpolitikai munkájában megkülönböztetett figyelmet kapott: — a XIII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak feldolgozása és a végrehajtás megkezdése; — a VII. ötéves és hosszú távú területfejlesztési terv összeállítása, a vállalati tervező munka segítése; — a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos követelményekhez való rugalmas alkalmazkodás elősegítése; — az 1985. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, párttestületek előtti rendszeres értékelése; — a megye lakosságának életkörülményeit és a közhangulatot befolyásoló tényezők alakulásának vizsgálata, a hátráltató tényezők elhárításának segítése. Mindezek együtt jelentős feladatai voltak a párt-, állami és társadalmi szerveknek, melyeket összességében jó színvonalon oldottak meg. QD A gazdasági fejlődés 1985. évi eredményei Megyénk gazdasága a következetesebb és aktívabb szervező, ellenőrző politikai munka hatására továbbfejlődött, ez azonban nem volt olyan mértékű, hogy a gazdaság versenyképessége, jövedelemtermelő képessége érdemben javuljon. A fejlődés egyes területeken megfelelt az éves gazdaságpolitikai állásfoglalásban megjelölt iránynak. Az életkörülmények a tervezettnek megfelelően alakultak. A gazdaságpolitikai munka legátfogóbb tapasztalatai a következőkben összegezhetők: A GAZDASÁGI építőmunka feltételeinek biztosításában a korábbiaknál több feszültség jelentkezett. Az év eleji kedvezőtlen időjárás (600—700 millió Ft kiesés), az anyag- és alkatrészellátás területén jelentkező hiányok, a növekvő import ellenére tapasztalt beszerzési gondok, az árpozíció romlása kedvezőtlenül hatott a gazdálkodó egységek munkájára. A földgázkorlátozás és a szilárdtüzelő-ellátás feszültségei ellenére — a folyékony szénhidrogének kivételével — minden energiahordozóból nőtt a felhasználás. Az időjárási viszonyok miatt bekövetkezett fajlagos fogyasztásemelkedést az év végéig nem sikerült teljes mértékben ellensúlyozni. (Mezőgazdaság, közlekedés.) A SZABÁLYOZÓRENDSZER követelményeihez — a párt- és szakszervezeti szervek aktív tevékenysége ellenére — a vártnál nehezebben alkalmazkodtak a gazdálkodó egységek. Ez megmutatkozott többek között az év eleji tervező munkában, a költség, az exportértékesítés, a beruházási és műszaki fejlesztési tevékenység, a kistermelői álattartás alakulásában. A keresetszabályozás új formáit általában sikerrel alkalmazzák, de a nagyobb biztonságot adó formák választása túlzott vállalati óvatosságot takar. A BERUHÁZÁSI teljesítmény volumenben tovább mérséklődött. Új beruházás gyakorlatilag nem indult, nem javult a kivitelezés üteme. Sok az áthúzódó beruházás, mely a VII. ötéves terv kezdését is nehezíti. Szűk körben sor kerül a vállalati forrásokat kiegészítő megoldások (kötvények, lizing stb.) alkalmazására. A szűkösebb pénzügyi lehetőségek miatt a fejlesztési forrásokat a rekonstrukciókra, a meglévő eszközök korszerűsítésére fordították. Ennek ellenére folytatódott az állóeszközök avulása. A kiemelt népgazdasági célok elérését segítették az olajipari fejlesztések (üllési mélyfúrás, algyői mező termelésének szintentartása, Kiskundorozsma termelésbe állítása stb.), a Medikémia üzemházának, a szegedi és szentesi kenyérgyárak építése, a szalámi gyári rekonstrukció, gabonatárolók építése. A GAZDÁLKODÓ egységek munkaerő-keresiete tovább mérséklődött. A létszám a ter melő ágazatokban közel 2 százalékkal csök kent, de ez lényegesebb munkaerő-ellátási gondot — az építőipar kivételével — nem okozott. A létszámcsökkenést ellensúlyozó intézkedések hatására javult a termelékenység, kivétel az építőipar, ahol a termelés visszaesése miatt romlott. A teljesítmények növekedését segítette az új tipusú kisszervezetek számának mintegy 10 százalékos (a létszám 15 százalékos) további emelkedése, ezekben ma már 27 ezer fo dolgozik. AZ IPARI termelés az országosnál jobban, mintegy 2—3 százalékkal emelkedett. A nehézipar átlag feletti növekedése mellett a könnyűipar termelésbővülése átlagos, az élelmiszeriparé tervtől eltérően csak bázisszinten alakult, alapvetően a folyamatban levő húsipari rekonstrukció, valamint az alapanyaghiány következtében. A piaci hatásoknak megfelelően az egyes vállalatok teljesítményének alakulása erőteljesen differenciálódott. Az átlagosnál jobban növekedett a Szegedi Ruhagyár, a Démász, a Fémtechnikai Vállalat, a Medikémia Szövetkezet, csökkent a KSZV, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát termelése. A szövetkezetek termelése az állami iparénál dinamikusabban emelkedett. A termelési szerkezetben tovább bővült a korszerűbb, magasabb feldolgozottságot képviselő termékek (fémbetétes gumitömlő, hírközlő kábelek, építőipari alumíniumállványzat, hőszigetelő ipari kapu, malomipari termékek, baromfihúsból készült vörösáru, húskonzervek) aránya. A külpiaci kereslet kedvezőtlen alakulása és a belföldi igények alapján a többlettermelés belföldi felhasználásra került (földgáz, kábelek, kerámiaipari és textilipari termékek). A kivitel értéke a bázisév szintjén maradt, jövedelmezősége nem javult. A rubelelszámolású export árbevétel 7 százalékkal emelkedett, a vállalt kötelezettségek teljesültek. Kiugróan bővítette kivitelét a Szegedi Ruhagyár, a Szegedi Konzervgyár, a Hódiköt. A nem rubelelszámolású exportértékesítés a bázisév rekordszintjéhez képest (7 százalékkal) visszaesett. Ebben meghatározó volt a húsipari rekonstrukció miatti termeléskiesés, valamint a gázipari termékek kivitelének visszafogása. Értékesítési gondok voltak a KSZV-nél, a Hódikötnél, a Csongrád Megyei Tejipari Vállalatnál. Jelentősen növelte konvertibilis elszámolású exportját a Hódgép, a Metripond, a Szegedi Konzervgyár. AZ ÉPÍTŐIPAR teljesítménye — a rendkívüli időjárás, kapacitási gondok, nem kielégítő munka- és üzemszervezési tevékenység, továbbá munkafegyelem-lazulás következtében — az országosnál is jobban (mintegy 8 százalékkal) csökkent, és romlott a kivitelezés minősége. Ezek együttes hatására romlott a jövedelemtermelő képesség, elmaradtak a szükséges technikai fejlesztések. Több egység veszteségessé, illetve alaphiányossá vált. A tervező szervezetek a kedvezőtlenebb munkaellátottság ellensúlyozása érdekében javították piaci munkájukat, így biztosították a capacitásuk kitöltését. A MEZŐGAZDASÁGI termelés az előrányzott 2—2,5 százaléknál mérsékeltebben, 1,5—2 százalékkal emelkedett. A tervezettet meghaladóan bővült — a rendkívüli időjárás ellenére — a növénytermesztés, kedvezőek az átlaghozamok. Nem sikerült szinten tartani — döntően a kisüzemi sertésállomány csökkenése miatt — az állattenyésztés teljesítményét. Dinamikusan (14 százalékkal) nőtt a kisegítő telékenység, mely elsősorban a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának emelésére, í melléktermékek hasznosítására irányult. Feszültséget okozott a kukoricavetés-terület csökkenése. Az ipari növények területe jól igazodott a feldolgozóipar szükségleteihez. A zöldségtermelő terület az előző évektől eltérjen nem csökkent, mégis hiány mutatkozott egyes konzervipari alapanyagokból. Jelentős volt a szőlő hozamkiesése, a termés az elmúlt évinek fele, kipusztult 700 hektár szőlőültetvény, több ezer hektár károsodott. Az import csökkentése céljából növelték a magasabb fehérjetartalmú takarmányok termelését. Tervszerűen, emelkedett a húshasznú s;:arvasmarha-állomány. A tejhasznú tehénállomány — a tartási körülmények és a jövedelmezőség romlása miatt — csökkent ugyan, de a fajlagos hozam emelkedése következtében a tejtermelés bázisszinten maradt. A sertésállomány mintegy 10 százalékkal esett vissza, túlsílyban a kistermelőknél. A baromfihús-termelés kismértékben nőtt, folytatódott viszont a juhállomány csökkenése. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozottsága egyes területeken javult, összességében azonban az ágazat beruházási, fejlesztési lehetősége kedvezőtlenebbé vált. Megkezdődött a megyei öntözésfejlesztési kcncepció kidolgozása, bővült az öntözőkapacitás, ütemesen folytatódott a melioráció. Bővült a hűtő- és tárolókapacitás. A termelés, feldclgozás, tárolás, szállítás összhanghiányának mérséklésében jelentősen nem sikerült előrelépni. Nem megfelelő a gépesítés, az ültetvényrotáció, az állattartásban a technológiai korszerűsítés, a rekonstrukció. A KÖZLEKEDÉSBEN a nehéz évkezdet miatt romlott a kapacitás kihasználtsága. Az év második felében az exportszállítások torlódása okozott feszültséget a vasúti áruszállításban. összességében azonban a közelekedési vállalatok zökkenőmentesen elégítették ki a gazdaság mérsékelten csökkenő szállítási szükségletét. A hírközlés területén ütemesen haladt a szegedi és hódmezővásárhelyi telefonkörzeti hálózatépítés és főközpontbővítés. A KISKERESKEDELMI forgalom folyóáron 6,5—7 százalékkal haladta meg az előző évit, de a tervezettől 1,5 százalékponttal elmaradt. A munkabérek, mezőgazdasági jövedelmek mérsékelten emelkedtek. Bolti élelmiszerekből a tervezettnél dinamikusabb, a ruházati árukból a tervhez hasonló volt a forgalom, ugyanakkor a vegyesiparcikkeknél jelentős, a vendéglátásban pedig kisebb a tervtől való elmaradás. A lakossági élelmiszerellátás színvonalát megőriztük. Jelentős volt a hiánycikkek száma műszaki és ruházati árukból. Legnagyobb gondot a tüzelőanyag-ellátás Okozott. A kiskereskedelmi hálózat bővült. Az új üzemeltetési formákra további 157 egység tért át. Nem javult a fogyasztói érdekvédelem. A fokozottabb ellenőrzés több árdrágítást, bizonylati fegyelemsértést tárt fel. Határátkelő helyeink utasforgalma növekedett. Az idegenforgalmi fogadóképesség és termékkínálat tovább fejlődött (Szegeden, Csongrádon, több községben). A LAKOSSÁG életkörülményei szerény mértékben javultak. A jövedelemkiáramlás (8 százalék), nem érte el az előző évit. Továbbra is dinamikusan emelkedett a kisvállalkozásokból származó jövedelem. A vállalati átlagkeresetekben nőtt a differenciáltság (1 — 15 százalék közötti volt a bérfejlesztés). Emelkedett a lakossági betétállomány. A lakáskörülmények javítását biztosította a terv szerint megépült 3100—3200 lakás, melyből 500—550 állami volt. Folytatódott a fiatal házasok, többgyermekes családok 3 éven belüli lakáshoz jutási programja. Egyéni pénzügyi támogatásban 700 család részesült. A felhasznált, közel 70tnillió forint azonban a rendelkezésre álló keretnek csak 55 százaléka. A fogyasztói szolgáltatás teljesítménye több mint 12 százalékkal emelkedett. Átlag feletti volt a növekedés a bőr-, szőrmejavítás, a gázkészülékek javítása terén. Nem javult érzékelhetően a külterületek, községek szolgáltatási ellátása. Javult viszont az ellátás a vezetékes gázhálózat újabb 8 községben történő kiépítése által (mintegy 8500 lakás bekapcsolására került sor). Tovább fejlődtek a közoktatás feltételei a szeged-rókusi, a deszki óvodák átadásával, valamint további 254 férőhely kialakításával. Létesült 87 általános iskolai tanterem, s több községben tornaterem. Előrelépést jelentett a közművelődés terén az Alföldi Galéria, Szegedi Munkásmozgalmi Múzeum elkészülte. A Szegedi Rádió Stúdió építése a Nemzeti Színház rekonstrukciója, a kábeltelevízió-hálózat megvalósítása folytatódott. Az egészségügyi és szociális ellátást javította a makói kórház rekonstrukciója, a szentesi kórház 2000 adagos konyhájának és a szegedi kórház urológiai oktató épületének átadása, a szeged-makkosházi 80 férőhelyes bölcsőde és a Tolbuhin sugárúti 110 férőhelyes szociális otthon kialakítása. Bővült a községi körzetorvosi és a szociális otthoni hálózat is. A KONGRESSZUSI és felszabadulási munkaverseny, amely megyénkben széles körűvé vált, eredményesen járult hozzá az éves feladatok teljesítéséhez. Segítette az év eleji lemaradások pótlását, az alapellátás javítását. Nőtt a kommunista műszakok szervezettsége. A szocialista brigádok jól segítették a környezetvédelmi feladatok megoldását, a hasznos hulladékok begyűjtését. A településfejlesztési versenyben teljesített munkák értéke közel 30 százalékkal emelkedett. Felajánlások születtek az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére. Az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok A gazdaság előtt álló feladatok az MSZMP XIII. kongresszusa, a megyei pártértekezlet, valamint a Központi Bizottság 1985. december 4-i határozataira épülnek. A VII. ötéves tervidőszakra előirányzott célok már 1986-ban feltételezik a gazdaság fokozottabb fejlődését, a minőségi jegyek erősítését. A gazdasági építőmunka ennek megfelelő fejlesztését mindenekelőtt a korszerűbbé váló gazdaságirányítási rendszerhez történő javuló alkalmazkodóképességre, a VII. ötéves tervi fejlesztési elgondolások mielőbbi realizálására kell alapozni. A célok elérése érdekében súlyponti feladatot képezzen : — a gazdaság jövedelemtermelő képességének emelése a tartósan veszteséges tevékenységek gazdaságossá tételével és az eszközök célszerű átcsoportosításával; — a külgazdasági egyensúly javításához történő hozzájárulás fokozása az exportérdekeltséget növelő kedvezmények megállapodásokkal, a belépő exportbővitő kapacitások hasznosításával, valamint a gazdaságos importhelyettesítő intézkedésekkel; — a műszaki fejlődés és termékszerkezetkorszerűsítés gyorsítása a központi gazdaságfejlesztési és cselekvési programokhoz történő kapcsolódással. Adottságainknak jobb hasznosításával, ezen belül a kiemelt mezőgazdasági tevékenységek (gabonaprogram, hústermelés) fejlesztésével; — a vállalatirányítás új formáira történő átállás befejezése, a kollektív vezetési formák tartalmas működésének biztosítása, a vállalati belső mechanizmus komplex továbbfejlesztésével, a gazdálkodás és vezetés színvonalának emelésével; — a korszerű gazdálkodási, szervezési és fejlesztési megoldások és a tudomány által feltárt újabb eredmények széles körű bevezetése, ezeknek megfelelő belső érdekeltségi formák alkalmazása. A megye gazdasága termelő ágazatainak fejlődését a jövedelemtermelő képesség fokozása, az egyensúly javításához való hozzájárulás növelése alapozhatja meg. Szükséges ezért, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek e törekvéseket segítve, ösztönözzenek a műszaki fejlesztés növelésére, a szélesebb körben érvényesülő, takarékosabb gazdálkodásra, a munka- és üzemszervezés színvonalának emelésére, a munkaidőalap veszteségeinek csökkentésére. A politikai szervek működjenek közre az ehhez szükséges vállalati feltételrendszer megteremtésében. A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSBAN az utóbbi időben jelentkező kedvező jelenségek fenntartása mellett — a foglalkoztatás hatékonyságának növelése, a termelési feladatokhoz igazodó munka- és munkaerő-átcsoportosítás előtérbe helyezése az egyik legfontosabb feladat. Ennek megoldása szükségessé teszi a munka szervezettségének javítását, a dolgozók át- és továbbképzésének időbeni biztosítását, a szakmunkások jelentős pályaelhagyása okainak vizsgálatát. Célszerű továbbfejleszteni a Munkaügyi Szolgáltató Iroda tevékenységét. Fontos követelmény a műszaki szakember-ellátottságjavítása, az utánpótlás kedvezőbb feltételeinek megteremtése, a műszaki értelmiség jobb anyagi és erkölcsi elismerése. A pártszervek hívják fel a gazdaságvezetés figyelmét a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjával, megfelelő foglalkoztatásával kapcsolatos feladatokra. A BERUHÁZÁSI politikában alapvető fontosságú a kezdődő tervidőszak kiemelt céljait szolgáló fejlesztési törekvések megalapozása, a feladatok megoldásának megkezdése, ezek szelektív és koncentrált végrehajtása. Szorgalmazni kell az átmenő beruházások ütemes megvalósítását, az adottságok jobb kiaknázását, a struktúra váltására való felkészülést szolgáló fejlesztéseket. A vállalati fejlesztési politikában a perspektivikus szemléíet kialakítása kerüljön előtérbe az érdekeltségi alapok ésszerűbb felhasználásával. A vállalatoknál a felhalmozási források megteremtésével kell biztosítani a központi programokhoz való csatlakozás (például: energiaracionalizálás, hulladékhasznosítás, exportnövelés stb.) lehetőségeit. A fejlesztésekhez, korszerűsítésekhez a nemzetközi pénzügyi konstrukció lehetőségeit is célszerű kihasználni (állatférőhely-bővítés és -korszerűsítés, húsipari kapacitásnövelés, gabonaprogram, szénhidrogén-bányászat stb.). A tanácsoknál az önállóság növekedése új formák, módszerek kialakítását igényli. Különösen fontos területe ennek a pályázati rendszerű forráselosztás megvalósítása. A TUDOMÁNYOS műhelyek, a gazdálkodó szervezetek és az érdekképviseleti szervek segítsék elő a legkorszerűbb ismereteket hordozó információk, kutatási eredmények jobb hasznosítását, az innovációs folyamatok társadalmi, gazdasági feltételeinek biztosítását. Feladat a gazdálkodók fogadókészségének a javítása. A biotechnikai ismeretek jobb hasznosítása érdekében kezdődjön meg a Biotechnológiai Rt. fejlesztőlaboratóriumának épitése, a biomassza és egyéb környezetszennyező anyagok (vágóhídi, tejipari hulladékok, furfurol, korpa stb.) felhasználása. A MEGYE IPARÁNAK teljesítménye a népgazdasági előirányzatnak megfelelő termelésemelkedéssel, az eddiginél jobban járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához, a gazdaság egészének gyorsabb fejlődéséhez. A kitűzött célok elérése érdekében, a belső tartalékokra jobban támaszkodva, gyors ütemben emelkedjen az élőmunka termelékenysége, mérséklődjön az eszközigény, javuljon az eszközhatékonyság, csökkenjen a fajlagos anyag- és energiafelhasználás, emelkedjen a termékek műszaki színvonala és minősége. Az ipari fejlődés mozgatója az innovatív, kezdeményező, kockázatot is vállaló vezetői munka, a helyi adottságokat minél jobban hasznosító, korszerű ösztönzési és szer(Folytatás a 4. oldalon.)