Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-04 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 284. szám 1985. december 4., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Kihasználják a jó időt Újból nagyüzem a földeken A mezőgazdasági nagyüze­medben az év vége valóban a .kinti munkák végét jelen­ti. A betakarítás, az őszi tn­laj.munkák, a vetések ideje lejárt, vagy egyes szövetke­zetekben, kisebb területeken épp imost fejeződik ibe. Bakson, a Magyar—Bol­gár Barátság Tsz-ben az utolsó 30 hektáron a novem­beri folyamatos esőzés miatt csak az elmúlt napokban le­hetett a földekre merészked­ni. Itt most Jettek kész a ku­koricatöréssel. Most, hogy egy kissé félszikkadt a talaj, Csengeléről is kértek kölcsön két műtrágyaszórö Ifát, hogy mielőbb végezhessenek ezzel a nagyon fontos előkészítő munkával. Az őszi mélyszán­tásból 150 hektár van hátra, ez még egy pár napra ad tennivalót. Szőregen, a Tisza—Maros­Szög Termelőszövetkezet­ben a héten felszántják az utolsó 180 hektárnyi terü­letet. Az október elején és végén elvetett gabonatáblák között semmi ' különbség, zöldellő vetést alig látni. Az utóbbi tíz évben egyszer for­dult elő. hogy ilyén későn tud kibújni a gyenge ikis nö­vény. Ilyenkor a hó nélküli fagy nagy károkat okozhat, igy a havazast nemcsak a hógolyózni akaró gyerekek várják. Mint minden szövet­kezetben, .itt is a kalkulálás idejét élik, hogy mit érde­mes jövőre termelni. A bú­za, de főleg a kukorica nem ad annyi jövedelmet, hogy csak abból megéljenek. A le­hetőség szerint az ipari nö­vények területét szeretnék növelni. A napraforgó, a szó­ja és a lóbab, s más, gyógy­és fűszernövények .több nye­reséggel kecsegtetnek. A szatymazi Finn-Magyar Barátság Tsz-ben olyan ten­nivalók is akadnak, ami a jó gazda számára fájdalma­sak. Az őszibarackosból 12 hektárt, a szőlőből 18 hek­tárt 'kell kitelepíteni, a múlt téli fagyok vandál kartétele miatt. Helyettük egyelőre nem terveznek új ültetvé­nyeket. A támogatások erro egyáltalán nem ösztönöznek, és a gyümölcstermesztéshez szükséges munkaerő is fo­gyóban. A csapadékot vi­szont a november .itt is bő­kezűen adta. A 320 hektár­nyi búzára kijuttatták a nit­rogén fejtrágyát, hogy a nö­venykék kihasználva a mos­tani enyhébb időt, egy kissé „megugorhassanak" Megyénk termelőszövet­kezeteiben az idén a tavalyi­hoz hasonló nagyságú terü­leten vetettek búzát, rozsot és árpát. A 80 ezer hektárnyi területen rosszul .indult a ve­tési időszak az ősz eleji kevés csapadék miatt. A. novemberi esők sokat segítettek, de az elveszett időt nem pótolhat­ták, a nyugvó magvak ek­kor kezdtek kicsírázni. Je­lenleg a területek felén gyen­gék a növények, mindenütt kikeltek ugyan, de egyenlőt­len a fejlődésük. Az enyhe időjárás sok mindent pótol­hat még. Az igen hasznos esőzések okozta átmeneti kényszerpi­henő után kedden — a ked­vező, szinte tavaszias idő­járást kihasználva — újból teljes erővel munkához lát­tak a szántótraktorok. Sür­gető feladat az őszi mély­szántás ütemének gyorsítá­sa, minden munkára alkal­mas nap és'óra kihasználása. Csongrád megyében eddig az előirányzott 113 000 hek­tárnyi terület több mint 80 százalékán forgatták meg a talajt. Folyamatos, éjjel-nap­pali műszakban dolgoznak a gépek, hogy .mielőtt az eke „kifagyna" a földből, vagyis a kemény tél beköszöntése eiőtt, végezzenek a .munká­val. Ehhez még nyolc-tíz munkára alkalmas nap szük­séges. A Tisza menti kötött, fekete földekre — amelyek nehezebben fogadják be a csapadékot — a nagy telje­sítményű traktorokat irányí­tották. Csongrádban az aszályos szeptember és október után novemberben 70 milliméter csapadék hullott, ami 25 százalékkal haladja meg en­nek az időszaknak a sok­évi átlagát. A szomjas földek befogadták az éltető nedves­séget. Újfajta továbbképzés Vállalatitanács-tagoknak Újszerű oktatási forma szolgálja a MÉM-hez tartozó vállalatoknál, üzemekben és gazdaságokban a vállalati ta­nácsok tagjainak képzését. Nem szerveznek központi tanfolyamot, hanem az üzemben, a helyszínen tart­ják a tájékoztatást, az elő­adásokat. Az egy-, két- il letve háromnapos rendezvé­nyeket a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézeté­nek szakemberei irányítják Ám nem csupán az intézel szakgárdája foglalkozik a tanácstagokkal, hanem az Edosz és a Medosz munka­társai is bekapcsolódnak a képzésbe. Szükség esetén a minisztérium is elküldi a vállalatirányítással foglal­kozó előadóit az üzemekbe, segítve a képzést. A vállalati tanácsok tagjai a jogi és adminisztratív te­endőkről kapnak részletes tájékoztatást. A konzultáció­kon sajátos feladataikat is megvitathatják, és válasz.t kaphatnak a helyben felme­rülő kérdésekre is. Az. elő­adók korábban tájékozódnak a vállalat helyzetéről, és fel­mérik a vállalati tanács mű­ködésének eddigi tapasztala­tait. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését december 4-re összehívták. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — tá­jékoztatót hallgatnak meg a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prágai talál­kozójáról, valamint megvi­tatják az 1986. évi népgazda­sági terv és állami költség­vetés irányelveiről szóló elő­terjesztést. (MTI) Mórahalom Magyar-kambodzsai barátsági nap Magyar—kambodzsai ba­rátsági napot tartottak teg­nap. kedden Mórahalmon és ebből az alkalomból Kam­bodzsa ideiglenes budapesti ügyvivője. Koy Malay Mó­rahalomra látogatott. A váro­si jogú nagyközség pártbi­zottságán baráti találko*~n vett részt. A beszélgetésen Mórahalom párt-, tanácsi és népfrontvezetői tájékoztatták a vendéget. Ezután Öttö­mösre utaztak, ahol a Ma­gyar László Termelőszövet­kezet vezetője szólt a község életéről. Délután Koy Malavnak a házigazdák bemutatták az állattenyésztési szakágat, ez.t követően pedig a szövetke­zet dolgozóival beszélgetett a kambodzsai vendég. A ba­rátsági nap végén Utasi István Öttömös népfrontbi­zottságának elnöke és Koy Malay tartott beszédet. Nem torpant meg a pamutipar # Értékelés az év vége előtt A pamutipar termelési ér­téke folyó áron számítva az idén várhatóan 7-8 száza­lékkal lesz magasabb az el­múlt évinél. Ez, azért jelen­tős, mert a könnyűipar leg­nagyobb szakágazatában az utóbbi években folyamato­san csökkent a termelés; míg 1980-ban 330 millió négyzetméternyi, tavaly már csak 304 millió négyzetméter pamutszövetet készítettek. Korábban a pamutfonal ter­melése is visszaesett: az 1980. évi 67 ezer tonnáról 1984-ben 63 ezer tonnára. Az idén — bár még csaknem epv hónap hátra van az év végéig — e folyamat meg­fordult. és a pamutszövet termelése várhatóan 6 mil­lió négyzetméterrel, a pa­mutfonalé pedig 2 ezer ton­nával bővül a. tavalyihoz ké­pest. Mindez részben azért vált lehetővé, mert a vállalatok többségénél megszűnt a ko­rábbi folyamatos létszám­csökkenés, és emiatt egyes gépek leállítása. A textilgyá­rak igyekeztek mindenütt a legoptimálisabban kihasznál­ni meglevő kapacitásaikat. A folyamatos termelés érdeké­ben több pamutipari válla­lat — így a Kispesti Textil­gyár, a Kőbányai Textilmü­vek, a Pamutfonóipari Vál­lalat — vidéken alakított ki telephelyet, s ezzel pótolta hiányzó létszámát. Emellett az elmúlt két év­ben a namutipar valameny­nyi vállalatánál külföldi szer­Szegeden Testvéregyetemi megállapodás Több mint két évtizedes testvéregyetemi tudományos és oktatási kapcsolat jellem­zi a szegedi József Attila Tudományegyetem és az odesszai Állami Mecsnyikov Egyetem együttműködését. Az elmúlt öt esztendő közös munkájának értékelésére és az 1986-tól 1990-ig tartó idő­szak együttműködési szer­ződésének kialakítására Szegeden tartózkodik az odesszai egyetem oktatási rektorhelyettese, V. N. Toc­kij, valamint a testvéregye­.tem pártbizottságának tit­kára, I. I. Kondratyuk. Az elmúlt napokban a testvér­intézmény küldöttei ismer­kedtek az egyetemi tanszé­kek, valamint a kibernetikai laboratórium munkájával, és megbeszéléseket folytat­tak a közös tudományos ku­tatási témákról. Látogatásuk zárónapján, tegnap ellátogattak a megyei pártbizottságra, ahol Sebe János osztályvezető adott tájékoztatást megyénk okta­tási és kulturális életéről, valamint eszmecserét foly­tattak időszerű oktatáspoli­tikai, tudománypolitikai kérdésekről. A testvéregye­temi együttműködés követ­kező öt évre szóló, konkrét közös feladatokat rögzítő szerződésének aláírására tegnap, kedden délután ke­rült sor a József Attila Tu­dományegyetemen. A szer­ződést Leindler László tudo­mányos rektorhelyettes és V. N. Tockij, az odesszai egye­tem oktatási rektorhelyette­se látta el kézjegyével. A megállapodás aláírásánál je­len volt Anderle Ádám, a JATE pártbizottságának tit­kára, valamint I. I. Kondra­tyuk. Az odesszai egyetemi de­legáció ma utazik el Szeged­ről Nyereség a Taurusnál Sohmldt Andrea felvételei A szegedi Taurus gumigyárban nehéz fizikai munkát vé­geznek a dolgozók, de meg is van az eredménye. Jól sike­rült az idei mérleg, így 660 millió forint nyereséggel zár­nak az idén. A hevedergépsort korszerűsítették, mivel el­sősorban a szállítószalag, valamint a gumitömlő a legke­resettebb termékeik. Ez évben a tőkés- és a szocialista­exportjuk zömét is ezek a cikkek adták. Képeinken: a szállítószalag gyártásának mozzanatai láthatók vezési módszerek bevezeté­sével, vagy azok hazai adap­tálásárai korszerűsítették a munkát, főként a közvetlen termelést, a gépkezelök te­vékenységét. A termelés nö­velését jól segítették a gmk-k, és az, hogy — bár a műszaki fejlesztési források szűkösek —, a vállalatok gépbérlettel, f?"orsan megté­rülő kisebb beruházásokkal igyekeznek korszerűsíteni termelésüket. Így állítottak üzembe modern szövőgéne­ket és kikészítő berendezé­seket a Pamuttextilmüvek­nél és a Rábatext Gvöri Tex­tilipari Vállalatnál, fonógé­peket a Pamutfonóipari Vál­lalatnak kikészülő berende­zéseket a Budaprint Pamut­nyomóipari Vállalatnál. E korszerűsítések azért is szük­ségesek. mert a pamutipar­ban működő gépek, beren­dezések jó része elavult, s ez, növeli a termelés élőmunka­igényét, rontja a pamutfo­nal, illetve a szövet minő­ségét. Mivel az egész tex­til- és konfekcionáló ipar alapanyag-ellátását jelentő­sen befolyásolja a .pamutszö­vet minősége, e tényezőnek kiemelt szerepe van mind a hazai piacra,- mind a kül­földre szánt textiliák szövé­sénél. A pamutipar termékeinek harmadát értékesíti külpia­cokon, további harmadrésze pedig feldolgozva, konfek­cionálva jut a szocialista, il­letve a tőkés országokba. A rubelelszámolású exportot az idén várhatóan 21,2 száza­lékkal bővítik a tavalyihoz képest. A nagyarányú növe­kedés oka az, hogy a textil­gyárak pótolták tavalyi el­maradásaikat, és az idén — eddig — ütemesen, a meg­kötött szerződéseknek meg­felelően szállítottak szocia­lista partnereiknek. A kon­vertibilis elszámolású export mennyisége is több lett a tavalyinál, de nem éri el a könnyűiparban tervezett 10­12 százalékos növekedést. Az eredmények további javításában gondot okoz, hogy az átfogó intézkedések ellenére a nyereség színvo­nala csak 5-8 százalékkal itó. és bár eléri az 1,5 milli­árd forintot, ebből fejlesz­tésre csak igen kevés jut. Problémát jelent az is, hogv a túlnyomórészt három mű­szakban dolgozók átlagbére és keresetük emelkedése el­marad az ipar, és ezen belül a könnyűipar átlagától. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom