Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

2 Hétfő, 1985. december 16. Befejezte munkáját a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa Gácser József javaslatai (Folytatás az I. oldalról.) jülftí többet fordíthassunk belső felhasználásra, a technikai haladást segítő beruházásokra, a/, életszínvonal és az életkörülmények javítására. A kormány a Kozponti Bizottság irányelvei alapján e szellemben dolgozta ki a népgazdaság VII. ötéves tervét, a végrehajtást segítő műszaki-gazdasági programokat. Lázár György hangsúlyozta. hogy a terv szigorú követelményeinek teljesítéséhez elengedhetetlen társadalmi viszonyaink és a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése. hogv szabadabban bontakozhassanak ki az alkotó energiák. hatékonyabba váljék az emberi munka. Nagyobb fegyelemmel Kiilön kiemelte a teljes, ugyanakkor hatékony foglalkoztatás egyidejű követélményét, s ennek kapcsán szólt arról a nyugtalanító jelenségről, hogy fellazult a gazdálkodási, helyenként az állampolgári és a munkafegyelem. E helyzet megszüntetéséért — mondotta — mindenekelőtt a kormánynak. a gazdasági vezetésnek kell cselekednie, abban a biztos tudatban, hogy a szervezettebb. fegyelmezettebb munka igénye találkozik a becsületesen dolgozók nagy tömegének helyeslésével. Köszönetet mondott a Hazafias Népfrontnak az ötéves terv megformálásához nyújtott értékes segítségéért, s azt kérte, "hogy vállaljon továbbra is részt a szocialista építést, a társadalmi viszonyok fejlesztését szolgáló erőfeszítésekből. — A népfrontmozgalom segítsen tudatosítani, hogy van programunk. Talán nem olyan látványos, mint korábban, de ambiciózus, söt, lelkesítő program, mert a megújulás programja. Es segítsen eloszlatni a kishitűséget, erősíteni azt a meggyőzödest, hogy pártunk vezetésével, a nep összefogásával kepesek leszünk tervünket teljesíteni. Békésebb világért Nemzetközi kérdésekről szólt ezután a kormány elnöke. Napjaink világpolitikájának legfontosabb eseményeire utalva kiemelte: a békeszerető emberiség, népünk üdvözölte az emberiség sorsáért legnagyobb felelősséget viselő kel nagyhatalom vezetőjének személyes találkozóját. az újrakezdett párbeszédet. Fontos lépés volt ez azon az úton, amely a szovjet—amerikai kapcsolatok Szirtesi Zoltán Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Az elmúlt évek alatt igazolódott, hogy pártunk és kormányunk cigánypolitikája a cigány lakosság folyamatos felemelkedését biztosítja. Ezt bizonyítja az elmúlt négy év alatt a cigányság körében végbemenő fejlődés, változás — kezdte hozzászólását dr. Szirtesi Zoltán, kiskundorozsmai körzeti orvos. A négy évtizedes fejlődés nagy d i f f ere nci á 11 sá got ered mé nyezett, de a ma még leghátrányosabb helyzetű csoportok is egy minőségileg magasabb fokon várják, igénylik a segitseget, támogatást az önerőre támaszkodás mellett. Magyarországon jelenleg körülbelül 400 ezer cigány él. A hatvanas évek elején a cigányság 70 százaléka élt szociális követelményeknek meg nem felelő telepeken. Ezek felszámolása jó ütemben folyik, hiszen míg az 1979-cs felmérés alapján ilyen körülmények között még 80 ezren laktak, jelenleg 25-30 ezer főre tehető az ott élők száma. A telepek felszámolása két szembetűnő folyamatot tükrözött, amely szerint sor került a cigánylakosság széttelepítésére, de számos helyen jobb életkörülmények között együtt maradtak a cigány közösségek. A felszabadulás után a cigányság a földosztásból túlnyomóan kimaradt, aminek egyenes következménye volt, hogy ez a népréteg a mezőgazdaság szocialista átszervezésében sem kapott szerepet. A cigányság nagy többsége akkor is, de ma is falvakban élt és él. Az iparosodással a cigányság azon rétege is rosszabb körülmények közé került, amely kézművességgel foglalkozott. A legújabb adatok szerint a cigány férfiak foglalkoztatási szintje megegyezik a nem cigány lakosságéval. A nők körében ez a folyamat kedvezően alakul. Bizonyos hátrányok azonban ma sem szűntek meg. Nagy probléma az elégtelen iskolázottság, emiatt jövedelmük jójavulásán át az egész nemzetközi helyzet enyhüléséhez vezethet. Pártunk és kormányunk továbbra is arra törekszik. hogy szövetségeseinkkel együtt hozzájáruljunk egy enyhültebb világ megteremtéséhez, elősegítsük a nepek és államok egyenjogú. gyümölcsöző kapcsolatainak fejlesztését. Ennek jegyében voltunk házigaz dái a közelmúltban befejeződött európai kulturális fórumnak is. — A fórum sikere bizonygatta, hogy az elmúlt évek zordabb nemzétközi légkörében sem szenvedtek jóvátehetetlen kárt az enyhülés vívmányai. E tanácskozás egyben hozzájárult hazánk nemzetközi tekintélyének növeléséhez is, amelynek mindenkor belső épitőmunkánk eredményei adhatnak valódi fedezetet. Ez eggyel több ok arra, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk szeretett hazánk, a szocialista Magyarország felvirágoztatásáért — mondotta Lázár György, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében kérve ehhez a jelenlevők, a Hazafias Népfront, egész népünk támogatását. Végül a kongresszusnak további sikeres munkát, a résztvevőknek jó egészséget, boldog újesztendöt kívánt. val az atlag alatti. Súlyosbítja a helyzetüket. hogy amíg a nem cigányoknál 100 dolgozóra 60 eltartott jut, addig e réteg 100 dolgozója 150 eltartottról kénytelen gondoskodni. Növekszik azoknak a száma, akik szakmunkás-képesítést szereznek, ugyanis a szakképesítés nélküliek mind nagyobb hátrányba kerülnek. Megvan rá a remény, hogy a gazdasági szükséglet a kézművesség újraéledését eredményezi. Ezt jelenlegi gazdasági viszonyaink lehe'/vé teszik, és a cigányság e lehetőségekkel megfelelő mértékben él. Jelentős az a tény, hogy számszerűen is gyarapodóan kialakulóban van egy értelmiségi réteg. A cigányság életvitelében, környezeti és személyi higiénés viszonyaiban, a társadalmi normák szélesebb körű elfogadásában és követésében differenciált szinten fejlődés lapasztalható. A cigányság egészségi állapota javult a gondos orvosi ellátás és igénylése következtében. Beszélt arról is a dorozsmai körorvos, hogy a társadalmi fejlődés ezt az etnikumot is formálja. Javuló a lakáskultúrájuk. — Sorsunk egyre jobb, mert a társadalomnak egy része vagyunk, valamennyien magyar állampolgárok. A cigányság jelentős hányada él a közéleli szereplés és részvétel lehetőségével. A cigányértelmiség a cigányság helyzetének jobbításáért. etnikai identitásuk megőrzéséért dolgozik, fáradozik. A Hazafias Népfront keretében tevékenykedő cigányok száma megnőtt az elmúlt években. Kiemelten nagy jelentőségűnek tartom az 1985. májusában alakult Országos Cigány Tanácsot, amely az 1980-ban felújított Cigányfórum bázisára épült. E tanácsnak elsődleges feladata a cigányság politikai érdekképviselete a népfronlmozgalom keretein belül. Célunk a cigányság társadalmi integrációjának elősegítése. Törekszünk a cigányok es a nem cigányok közötti együttműködést előítélet nélküli, természetes kapcsolattá fejleszteni. — mondotta befejezésül Szirtesi Zoltán. — Napjainkban egyre lobb szó esik a nevelésről, az iskoláról, a családról és a gyermekekről — kezdte hozzászólását Gácser József. — A gazdasagi, tarsadalmi fejlődés olvan időszakát éljük. amikor az ember szerepének jelentősége mindinkább megnőtt. Ez feltétlenül szükségessé teszi a jövő nemzedék nevelésének még tartalmasabbá tételét. Ebben az össztársadalmi igényű és méretű munkában nagv segítséget nyújthat a szülői munkaközösség és a Hazafias Népfront. Ez a segítség nem képzelhető el másként, mint tartalmas. minden szempontból összehangolt együttműködéssel. A munka során növelni kell az iskola és a család felelősségét, segíteni kell a fiatal szülők gyermeknevelő munkáját. Az iskola jobban ismertesse meg a szülőkkel célés követelményrendszerét. Amíg a szülök ezeket kellő színvonalon nem ismerik, nem várható tőlük a nevelésben való hatékonyabb közreműködésük. Ezután arról beszélt, hogy a HNF Csongrád megyei pedagógiai bizottsága mivel foglalkozott az elmúlt öt évben. Elemeztük a hazafias nevelést a családban és az iskolában. Szegeden a szülői munkaközösség munkáját. Az ötnapos munkahét tapasztalatait nemcsak a pedagógusokkal, szülőkkel beszéltük meg, hanem az általános és középiskolai tanulókkai is. hiszen elsősorban róluk van szó. A hazafias nevelésről fórumot tartottunk a gyerekeknek, amelyen Szántó Imre egyetemi tanár is réSz.t vett. Beszélt a hazáról, a hazafias nevelésről is. A jelenlevők sok kérdést és problémát vetettek fel. így az. érdeklődők meghívást kaplak/ az egyetemre. ahol további tájékozódásra nyílt lehetőség. Az iskolák működési feltételeinek javításához a kiemelkedő példákat bizottsági üléseken is népszerűsítettük. Az. egyik kis településen társadalmi összefogással épült fel e"v iskola. Szentesen hagyománnyá vált az üzemi szülői értekezletek rendszere, legutóbb a gyermekvédelmi munkát és a hátrányos helyzetű tanulók pályaválasztását elemeztük és vizsgáltuk, mintegy tiz évre visszamenőleg. A szülők számára készítettük a ..Kedves szülők . . . Nevelésről, iskoláról, szülőknek" cimü kiadványunkat. Ez a népszerű és olvasmányos könyvecske társadalmi munkával készült. Meg a megye határait is átleptük vele, mert egy békéscsabai szakközépiskola tanulói végezték a nyomdai munkát. a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei tanács csak a papír költségeit fedezte. Szeretnénk felajánlani — kisebb módosítással — ezt a könyvecskét országos kiadásra is. Ezután az iskolatanácsok megal ak í tásáva 1 k apcsolatos véleményeket összegezte, majd ígv folytatta: — DélAlföld megyéivel közösen kezdeményezni akarjuk a pedagógiai bizottságok tervszerű együttműködését. Hiszem. a testi táplálás mellett a lelki táplálásra is kell. hogv maradjon idő és energia, mind lobb családi beszélgetés legyen. Ezt ugyancsak hiányolják a gyerekek! A gyermek mindenkor érezzen biztonságot a családban. Kapjon sok élményt, részesüljön következetes bánásmódban. hogy mindenkor visszavágyódjon a családi otthonba. hogy igényelje édesapjával, édesanyjával. testvéreivel, nagyszüleivel. rokonaival való találkozást. Sikerüljön gyermekeinket úgy útnak indítani. hogy kapaszkodót talál ianak a családban. ha nagy öröm. vagy nagy gond éri őket. Hiszen a családi kanaszkodók révén juthatnak el gyermekeink a nagyobb közösséghez — fejezte be hozzászólását Gácser József. Pozsgay Imre zárszava Miután a kongresszüsi Vita lezárult, iSmét Pozsgay Imre emelkedett szólásra, hogy összefoglalja az elhangzottakat. — Kiterjedt és nagy érdeklődés mellett lezajlott vita volt ez, amelynek során 54-en szóltak hozzá, és rajtuk kivül még 62-en kértek szót —, mondotta elöljáróban. — Azoknak a véleménye, akik e három nap során nem jutottak szóhoz, ugyanúgy bekerül a kongresszus dokumentumaiba, s a kongresszus útmutatásai, állásfoglalásai között e hozzászólásokat is figyelembe vesszük majd. — Ügy hiszem, a kongresszus elérte célját, s méginkább eléri azt, ha, megerősíti az állásfoglalást, amely a jövő feladatainak megoldását szolgálja, s megerősíti azt a testületei, amely képes lesz e feladatokat az ország színe előtt képviselni. A tanácskozás kiegyensúlyozott, jó légkörű munkaértekezlet vólt —, állapította meg. — Mértéktartóan. aránytévesztés nélkül. egy nagy nemzeti öszszefogás jegyében erősítette a szocializmus pozícióit országunkban. A vita tehát nem torzította el a nép hangját, s nem tartalmazott Határozat és választások Pozsgay Imre vitaösszefoglalója után határozatho. zatal következett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az Országos Tanács jelentését a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról. az Országos Tanács nevében elmondott főtitkári beszámolót, a hozzászólásokra adott vitaösszefoglaló választ, az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését, valamint a Hazafias Népfront állásfoglalásának és a mozgalom alapszabályának a tervezetét, s egyúttal megbízta az Országos Tanácsot, valamint a megválasztandó országos titkárságot: a vitában elhangzottakat mérlegelve végezzék el a dokumentumokon a szükséges módosításokat és gondoskodjanak azok közzétételéről. Miután az Országos^Tanács tagjait a kongresszust megelőző budapesti és megyei küldöttértekezleteken, valamint a résztvevő; szervek testületi ülésein megválasztották, a kongresszusra a megerősítés feladata hárult. Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjaira a jelölőbizottság tett javaslatot. A kongresszus megerősítette az Országos Tanács tagjait, majd elfogadta a jelölőbizottság javaslatát és megválasztotta az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait. Ezután a két új testület megtartotta alakuló ülését, amelynek során megválasztotta a tisztségviselőket, az elnökséR és a titkárság tagjait, kijelölte az országos testületek társadalmi bizottságainak vezetőit, kinevezte az országos titkárság osztályvezetőit, és megerősítette tisztségükben a népfrontsajtó vezetőit. A tisztségviselők A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke: Kállai Gyula; alelnökök: Bencsik István, Bihari István, Czihere Tibor, Horváth Lászlóné, Márton János, Papp Gyula (a szegedi városi tanács elnöke), Szemők József és Varga Imre. A HNF OT főtitkára: Pozsgay Imre; titkárok: Garamvölgyi József, Molnár Béla es Ribánszki Róbert. Az Országos Tanács elnökségének tagjai: Apró Antal, Asbót Janosné, Adam Antal, Bariha Tibor, Bognár József, Duschek Lajosné, Emöd Péter, Fekete Gyula, Gyúró Ferenc. Hambuch Géza. Hantos János, Horváth Endre. Ispánovits Marton, István Lajos, Jakab Róbertné, Jakab Sándor, Kanyar József, D. Káldy Zoltán, Králikné Cser Erzsébet, Kodályné Péczely Sarolta, Koncz Karoly, Kósáné Kovács Magda, Kovács András, Kovács Béla, Láng István, Lékai László, Losonczi Pál, Mándity Marin, Márk György, Mészáros Imre, Molnár Frigyes, Molnár Sándor (a HNF Csongrád Megyei Bizottságának titkára). Nagy Józsefné, Papp Lajos, Peják Emil, Pethö Tibor, Pióker Ignác, Polinszky Károly, Rónai Rudolf, Rottler Ferenc, Sarlós István, Schöner Alfréd, Sebestyén Nándorné, S. Hegedűs László, Szabó István, Szalayné Pásztor Gabriella, Szentistványi Gyuláné, Székely György, Szilvásán Pál, Tóth János, Trautmann Rezső, Vadász Anna és V. Nagy Imre. egyetlen olyan elemet sem, amelyik ne e színtérre való lett volna, ,, Pozsgay Imre ezután néhány, a vitában elhangzó kérdéscsoportra reagált. A javaslatot az új Országos Tanács figyelmébe ajánlva, egyetértőleg szólt arról a kezdeményezésről, hogy alkossunk más országok haladó erőivel közös népfrontot a béke védelmére. A különböző társadalmi osztályok, rétegek helyzetéről, a köztük lévő egyenlőtlenségről elhangzottakra reagálva leszögezte: Az egyenlőtlenségek megszüntetésének ma még nincsenek meg a feltételei. Az alapprobléma az, hogy az egyenlőtlenségek nem a társadalmi céloknak megfelelően mutatkoznak, ezért nem előrelendítő, hanem inkább visszahúzó erőt jelentenek. Kitért nemzetiségi politikánkra, amely visszatérő témája volt a tanácskozásnak. Illyés Gyula gondolatát idézve, leszögezte: ebben az országban magyarnak lenni nem származás, hanem választás kérdése. Magyarok és nem magyarok, e hazán belül úgy élhetnek tisztességben egymással, ha ezt az elvet tartjuk szem előtt, s ha ebben kényszerek nélkül, szabad belátás alapján, állampolgári jogainak teljes birtokában dönthet mindenki. Pozsgay Imre végezetül hangsúlyozta: a szocializmus nem lezárt rendszer, s a kommunizmus nem elvont cél, hanem valóságos mozgalom, amelyben kritikailag meghaladjuk nap mint nap azt, amit már elértünk. Ezt érdemes figyelembe venni e fórumon is. Ezen az alapon, a pártunk XIII. kongreszszusán elfogadott határozat nemzeti programként való vállalásával kongresszusunk, a Hazafias Népfront most megalakuló új testület tei betölthetik azt a hivatást, amelyet a magyar társadalom tőlük elvár. A Hazafias Népfront VIII. kongresszusa a Szózat eléneklésével véget ért.