Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

2 Hétfő, 1985. november 11. Ml? H01? MIKOR? Mozgáskorlátozottak korlátai Olykor az épkézláb em­ber sincs ineg társai segít­sége nélkül, s mindenki szá­mára erőforrás a közösség együttérzése. Hát még a csak üggyel-bajjal mozgó embernek mennyire fontos mindez! Annak az 550 moz­gáskorlátozott nőnek es férfinak is, aki Szegeden és környékén a négy éve ala­kult egyesület tagjának mondja magát. A helyi cso­port — hasonlóan más tár­sadalmi és tömegszerveze­tekhez — a minap vissza­tekintett eddigi tevékenysé­gére, eredményeire és ku­darcaira. Meglepő, hogy az önvizsgálatban ezúttal több volt az önkritika, mint a kritika. Salgó László, a városi és környéki csoport titkára reálisan ítélte meg a rok­kantak éve óta eltelt utat: u mozgáskorlátozottak ügye — a kezdeti föllángolás után — sajnos, megtorpant. Oka ennek elsősorban a NCoritó gazdasági helyzet, de az is, hogy eleinte túlzott lelkesedésből illuzórikus perspektívát tárt a társada­lom a sérült emberek elé. Aligha hihető, hogy ezernyi gondjuk-bajuk egy csapásra megoldható. f. Nagy előrelépés volt már önmagában az is, hogy megalakult saját érdekkép­viseleti szervük, amely azonban csak az állami és társadalmi szervezetek tá­mogatásával életképes. Hogy miért? Mert a veze­tőség önzetlenül, társadal­mi munkában, ellenszolgál­tatás nélkül karolja föl a sorstársakat. Ez azt jelenti, hogy a napi 8—9 órai ke­nyérkereső elfoglaltság után várt rájuk az önként vállalt tennivaló. Csak hogy ami sújtja az egészséges emberek tömegeit, sújtja a rokkantakat is: ők is igye­keznek többletmunka árán többletjövedelemhez jutni. Nélkülözhetetlen számukra is a továbbképzés. A meg­maradt kevés időre és ener­giára meg igényt tart a család. S ami még súlyos­bítja az ö helyzetüket: fe­jük fölött, Demoklesz kardjaként ott lebeg a félsz, mikor rosszabbodik egész­ségi állapotuk. Ezek az emberek társaikért annyit lettek már, mégis azt érzik, nem eleget. Csakhogy, en­nél többet ritkán tudnak magukból kipréselni — mondták —, elfáradtak. De ahogy véges az ener­giájuk, nagyon is véges az az összeg, amelyből gazdál­kodniuk kell. Márpedig pénz nélkül, a puszta el­szántsággal nem lehet tolni a szekeret... Működésük­höz az állami költségvetés­ből nem kapnak rendszeres támogatást, az üzemek, vállalatok jó indulata tartja életben a csoportot. Nem csoda, ha a bizonytalanság érzése keríti hatalmába őket, amikor látják: az ed­dig oly jó szívű gazdálkodó egységek is egyre szűkmar­kúbbak lesznek, hiszen adó­zott nyereségükből egyre kevesebbet tudnak az effé­le segítségre fordítani. Mindenképpen elismerés és köszönet jár hát azoknak az intézményeknek, amelyek mégis megtalálták a mód­ját, hogy adjanak: az Uni­versal Ipari Szövetkezet, a Konzervgyár; a ,KSZV, a Medikémia, a Démász. a Fémtex és a szőregi dísz­növény jóvoltából az idén 35 ezer forint gyűlt össze, ebből gazdálkodtak. Az egyesület igyekszik rendezni tagjai rehabilitáci­ós jogi és szociális ügyeit. Első helyen áll a mozgás­korlátozottak életében a la­káskérdés A megoldás mi­napság számukra szinte re­ménytelen: kevés állami la­kás épül, a „magánerő" szót kiejteni is velük kapcso­latban enyhén szólva sértő, öten kérték a szervezet se­gítségét Trabant Hycomat­igénylésük támogatása ér­dekében, hároman meg is kapták a járművet. Gond, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak nyolc év eltei­lével lehet ismét igényelni gépkocsit, már pedig a fo­kozott használat miatt ha­marabb lenne indokolt a csere. Sikeres kezdeménye­zésnek tűnik, hogy a me­gyei egyesület által átutalt 50 ezer forint fejében a Szegedi Autójavító Kisvál­lalat enyhít a Hycomatosok alkatrészellátási gondjain. Megnyugtatóan rendeződött a parkolási engedélyek kér­dése az idén: az új kedvez­mény az egész ország terü­letére érvényes, s különö­sen előnyösnek ítélik meg a szegediek — ismerve az új, városrendezési elképzelése­kel — a behajtani tilos jel­zés alóli mentességüket. Se­gítenek az Expressz taxisok is nehezen közlekedő em­bertársaikon : együttműkö­dési megállapodásban vál­lalták. hogy különböző ked­vezményekben részesitik a rászorulókat. Vannak olyan tagjai is az egyesületnek, akik számára egyedül a telefon jelentené a kapcsolatot a külvilággal. Az igénylöknek azonban vajmi kevés esélyük van arra, hogy a lakásukra be­szereljék a készüléket; a kötvény ára számukra meg­fizethetetlen. A CB-rádiók használatáért járó díj fize­tése alól azonban — egv új rendelet szerint — kérni le­het a fölmentést. | 2.J örvendetesen föllendült Szegeden a klubélet: Keszthelyi Béla, Szécsi Jó­zsef, Kerekes József előadá­sainak, a SZOTE citeraze­nekarának sok lelkes hall­gatója volt, kisebb az ér­deklődés az egészségügyi programokon. Zsúfolásig megtelik a klub filmvetíté­sek alkalmával, sajnos, félő, hogy nem sokáig, mert ala­posan megemelik a filmek kölcsönzési diját. Pezsgést hozott a közösség életébe minden kirándulás, a buda­pestiért a Teszövöt illeti a köszönet, a saját munkákból rendezett kiállítás megszer­vezéséért pedig Nagy Bélát, a népfront Belváros IV/B körzeti bizottság titkárát, aki emléklapot és -plakettet kapott a mozgássérültektől. Egyébként az ö segítségével jelentős társadalmi munká­val kialakítottak egy 80 négyzetméteres helyiséget, ahol végre megfelelő mun­kahely várja a bedolgozást, gépírást stb. vállaló rokkan­takat. A Coopinveszt szö­vetkezet 10 munkalehetősé­get ajánlott föl az egyesü­letnek. A társadalmi és tömeg­szervezetek, az egyes intéz­mények segítőkészségéről általában elismeréssel szól­tak a mozgássérültek. Nem hallgatták el azonban azt sem, hogy közülük sokan nem igyekeznek mindent megtenni sorsuk javításáért. Létezik például a gyógyá­szati segédeszköz-ellátás ta­nácsadó szolgálata. Segített is jónéhany gond enyhíté­sében. mégis igen kevesen keresik föl, holott panasza szinte mindenkinek van bő­ven. Mindössze hárman kér­tek szociális segélyt, már­pedig jóval több * a rászo­ruló. Az országosan egyesí­tett adatlapok kitöltése a mozgássérültek érdeke, de alig akadt könnyen Járó ember, aki vállalta volna, hogy nehezen mozgó sors­társát fölkeresi. A vezető­séget a KISZ-esek segítet­ték ki. Hiába a tanulmányi tamogatás lehetősége, eddig mindössze egy szülő tartolt érre igényt. A gyalog, toló­kocsin vagy buszon, villa­moson közlekedők joggal veszik zokon, hogy éppen a személygépkocsi-tulajdo­nosok, akik egyesületi vív­mányként jutnak ingyenes üzemanyag-utalványhoz, igen kis számban válnak tagokká. Akadnak, akik még ha kínálkozik is mun­kalehetőség, nem kapnak utána: könnyű fizikai mun­kára például csak ketten jelentkeztek. 3. De hogy nem mindenki hagyja el magát, s, hogy az akarat a sors kegyvesztett­jeit is képes nagy teljesít­ményekre ösztönözni, bizo­nyítják Nagypál István at­létikai eredményei. Hogy csak a legjelentősebbeket említsük: az augusztusi brüsszeli Európa-bajnoksá­gon 800 méteres síkfutás­ban IV., 1500 méteren III. helyezést ért el, aranyérmes lett a Savaria Kupán 400 méteres síkfutásban. Megér­demelten vette hát át az idei Szeged legjobb mozgás­sérült soprtolójának járó vándordíjat. Ha némileg jogos is a mozgássérültek önkritikája —, a beszámoló ismeretében —, a társadalom szerencsé­sebb tagjainak is bőven van okuk, hogy lelkük mélyére nézzenek. Chikán Ágnes Aranytányér Takács Tibor új könyve Az Aranytányer valójában csak pléhtányér; a lakta­nyában ebből evett Takács Tibor honvéd, 1949. novem­berétől 1950. májusáig, de a szobaparancsnok ukáza sze­rint, úgy kellett ragyognia, mint az aranytányérnak. Takács Tibor nem szabá­lyos sorkatona volt. Mint a kisgazdapárti Szegedi Hír­lap munkatársa, a Szegeden 1946-ban A mindenség bal­ladái címmel megjelent el­ső verseskötet költője, arra a fölszólításra vonult be, amelyet a fiatal néphadse­reg és az írószövetség adott ki: „Írók, gyeiHek katoná­nak ..." Fél évre szólt csak a meghívó, s az volt a célja, hogy az írók, költők élmé­nyeikből novellát, regényt, verset írjanak. Takács Tibor megírta a várt regényt is, de — utóbb örömmel nyug­tázza — nem adták ki. „Egy bűnnel kevesebb terheli a lelkem" —, írja most, és „bocsánatos bűnei" közé so­rolja verseit, amelyeket az őszinte lelkesültségnek és a tőle elvárt lelkendezésnek furcsa ötvözeteként irt („mert ki volt bűntelen ab­ban a korban?"), s amelyek között éppen ezért akad vers, vagy legalább strófa, melyet ma is vállal. Annak a fél esztendőnek őszinte, hiteles, jól megirt históriája ez a kis könyv. (A Zrínyi Katonai Kiadó Élmények és gondolatok cí­mű sorozatában jelent meg.) Takács Tibor emlékei ve­gyesek: szívesen idézi a táj szépségét Esztergomtábor és Piliscsaba körül; jó ízzel emlegeti a neki tetsző bő­séges kosztot; kedves em­léke a népi írókon nevelődő századparancsnoka, és a fia­tal bányászból lett politikai tisztje, akikkel egyenrangú­ként tudott szót érteni. A tiszthelyettesek és tisztek zöme azonban a régi had­sereg durva, embertelen, csúnya szájú bánásmódját folytatta, s ez ellen lázado­zott a költő, aki — sok el­lenkező Jellel dacolva — hitt az új világ emberségé­ben, a jelmondatban, hogy nálunk h legfőbb érték az ember. A könyv lapjain kitűnő arcképek sorakoznak föl. Nem csak a parancsnokok, hanem azok az írók is. akik hozzá hasonlóan vállulkoz­Bérbe vett gyártelep Tíz évre bérbe vette a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat bölcskei gyáregységét a Dunai Vasmű. Az 1986. ja­nuár elsején életbe lépő szerződés célja a kohászati kombinát háttériparának fejlesztése, a tartalékalkat­részek gyártásának rugalma­sabbá tétele. A megállapo­dás szerint, a Vasmű meg­vásárolta a gyáregység ter­melésben használt szerszá­mait, anyagait, s évente hetvenmillió forintnál na­gyobb értékű tartalékalkat­részt, berendezést készít sa­ját maga, illetve partnerei részére, a 160 dolgozót fog­lalkoztató telepen. Egyebek •között csőköteges hőcserélő­ket, markolókat, osztályozó berendezéseket, forgácsolt alkatrészeket, gumiárut ké­szítenek majd Bölcskén, s ezzel jelentősen csökkentik azokat a gondokat, amelye­ket az akadozó háttéripari ellátás okoz a kombinátnak. tak a szokatlan föladatra. Devecseri Gábor, aki mint őrnagy, az írószövetség ré­szétől szervezte a vállalko­zást; Vasvári István, So­mogyi Pál, Major Ottó, Szentiványi Kálmán — Ta­kács Tibor társai. A hagyo­mányos, realista előadásmó­dot filmszerű -vágásokkal élénkíti az író;, hol előzmé­nyekhez, hol a későbbi ese­ményekhez tér ki, egy-egy portrét követve máig, né­melyik bajtársának pályáját elkísérve haláláig. Így kapunk emlékképeket, és arcképeket Szegedről is. Most is gyakran emlegeti vöröskatona édesapját (aki­ről 1979-ben külön könyvet írt Apám, a vöröskatona címmel), ifjúkori szerelme­it, barátait. Bensőséges jel­lemrajzot ad Füssy László­ról, akitől költői mestersé­get tanult, és szeretettel em­legeti tanárát, Jeszenszky Sándort, aki gyors- és gép­írásra oktatta. E tudomá­nyának a katonaságnál is, később újságírói, írói mun­kájában is nagy hasznát látta. Szülővárosát mindig nagy szeretettel említi. Bár a, környezet hűtlenségre kényszerítette anyanyelvé­vel szemben, elhagyta beszé­déből „a gyönyörű ö-'ket", és a katonaság után nem is tért többé vissza Szegedre, emlékei máig idekötik. „Szeretem városomat — ír­ja most is —, utcáit, köveit, házait, tereit, a körtöltés selymes és bűjócskázásra kiválóan alkalmas töltésol­dalát, a téglából rakott gá­tat, a folyót, a Sárgát, ahol először csókolóztam . egy kedves lánnyal, s eresztet­tem el kezem csikóit; nem mondtam még el, hogy mit jeleni nekem a Stefánia — mára Várkert lett belőle, vagy Vársétány, nem is tu­dom. de így vagyok sok mindennel, megváltozott a város az elmúlt majdnem három és fél évtized alatt — a Somogyi-könyvtár, a múzeum, amelynek lépcső­jén barackot kaptam a fe­jemre Móra Ferenctől; én még láttam a Tisza partján sétálni Juhász Gyulát, anyám jobban magához ölelt, és azt mondta a könyvet tartó, s lapozgató költőre: bolond, szegény! Anyám nem tudta, hogy a szentek mind őrültek is." A háttérben ott a szigo­rodó idők, az ütemes „Sztá­lin— Rákosi" oVációk; ö is megízlelte a névtelen rágal­mazók csaknem egzisztenciá­jában kerülő aknamunkáját; érezte az akkori katonaélet legfőbb hátrányát, a teljes kiszolgáltatottság gerincro­pogtató tudatát, de végül is életre szóló tanulságokkal tért vissza a polgári életbe. Csak most, több mint há­rom évtized múltán, immár elfogulatlanul és részrehaj­lás nélkül idézhette föl a kort. • és benne magát. A szegedi irodalom értékes művel gazdagodott. Péter László 1983. NOVEMBKP. 11., HÉTFŐ — NÉVNAP: MARTON A Nap kel 6 óra 43 perckor, és nyugszik IS óra 13 perckor. A lloltl kel 4 ora 55 perckor, és nyugszik IS óra 36 perckor. VIZA IXAS A. Tisza vízállása Szegednél vasárnap plusz 151 cm (áradó). KILENCVEN ÉVE születőit Fried Dezső (1695—1936) sz.ociáldamokrata, majd kom­munista tisztviselő, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kitűnő harcosa. 1915-ben orosz, fogsagba csalt. Hamarosan egyik vezetője lett Szibéria Külföldi Munkásai Kommunista (Szociál­demokrata) pártjának, s bekap­csolódott a szovjet hatalom fegyveren védelmébe. A szovjet hadsereg magas beosztású tiszt­je lett. Madrid falainál áldozta fel éiletét. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. este fél 6 és háromnegyed H óraikor: Utószó (színes, m. b. szovjet film. 14 éven aluliaknak: nem ajánlóul), délután negyed 4 orakor: A háztbsiU folytatódik (színes, m. b. francia film. I1L helyár!), Fáklya: délután háromnegyed 3. negyed 6 és fél 8 órakor: A házibuli folytatódik (színes, m. b. francia film. III. helyár.!). November 1.: este 7 órakor: Penőputly (színes, m. b. szovjet filmvígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott!). Szabadság: este háromnegyed fi és 8 órakor: Eszkimó asszony fázik (színes magyar. Csak 18 éven felülieknek!). Filmtéka (Kígyó u. 4.): 6 óra­kor: Agónia. I—II. rész (színes, m. b. szovjet. Dupla helyár! L4 éven aluliaknak nom ajánlott!). Lila Akác étterem: este 7 óra­kor: Britannia gyógyintézet (an­gol film). Rókusi Szabadidő-központ (II. sz. Iskola): este 6 órakor: F.gy kicsit én. egy kicsit te . . . (színei magvar). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (L3/57-CS). Este 8 órától röggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az. Idegsebe­szett Klinika (Pécsi u. 4.) veszii fel. sebészeti és urológia,t felvé­telt ügyeletet a II. Kórház, (Tol­buhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel féj 8 óráig, szomba­ton, i vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a 6Ürgós esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 ónától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Sze­gőd, Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-től röggel 7 óráig. Telefon: 11-000. SfflíSi BUDAPEST ADÁSSZÜNET BELGRÁD 1. 16.20: Videooldalak 16.30: Művelődési műsor 17.00: Tv-hiradó magyarul 17.30: Hírek 17.35: Tv-naptár 17.45: Dejan utazása — sorozat gy erek ok nek 18.15: Egykor és most — művelődési műsor 18.45: Pódium 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó 20.00: Árnyék a fedélzeten — dráma 21.15: Ervek 21.45: Kiválasztott pillanat 21.50: Tv-híradó 22.10: Egy szerző, egy film BELGRÁD 2. 18.05: Hírek 18.30: Zágrábi körkép 19.00: Sportgrafikon Í9.30: A Jugoszláv Rádió és Televízió napjai K őzben: Tv-h í rad ó KEDD DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: ITV 10.00: A harmadik határ — tv-film sorozat — 3. — (ism.) 10.50: Képújság IMKil 8.20: 9.00: 9.30: 9.39: 10.05: 10.35: 11.05: 11.25: 1L.39: 12.30: 12.45: 13 00. 14.36: 14.55: 15.00: 15.30: 16.05: 17.00: 17.30: 17.50: 19.15: 20.15: 21.30: 22.20: 22.30: 22.48: 0.10: 0.15: 4.20; 8.05: 8.15: 9.05: 12.10: 12.25: 12.30: 13.05: 14.00: 17.05: 17.30: 18.30: 19.30: 20.05: 23.20: 23.50: 0.13: 0.15: 4.20: 9.08: 9.40: 10.35: 11.50: 13.05: 13.35; 14.00: 15.38: 16.00: 17.00: 17.30: 17.50: 18.20: 19.05: 1.9.35: 21.20: 21.50: 22.45: 8.20: 9.44: 10.06: 10.35: 10.52: IL39: 8.08: 8.50: KOSSUTH Mit üzen a rádió? — (ism.) A hét zeneműve — Liszt: Victbr Hugo-dalok Káin oky László versel Ki kopog? Nyitnikék Népdalok, néptáncok Két konferencia margója Radnat György énekel Aűámcsutka — Mvkoias Sluckis regénye — 10. Ki nyer ma? Ház,unk tája Perényl Miklós gordonkázik, zongorán közreműködik: Szűcs Lóránt Az új magyar zeno hónapja a rádióban Tűz és füst — Dobozy Imre novellája Édes anyanyeLvünk — (ism.) Veszélyben Kóruspódium Nyelvolő F.co-mix Holnap közvetítjük Simándy József opera­felvételeiböl Ma este nálunk Egy rádiós naplójából Artúr Hubinstein zongorázik A genfi csúcs napirendjén — I. Nóták Rádiószínház: Negyven gazfickó és egy ma született bárány — oldrich Dánok drámája Himnusz Éjfél után . . . PF.TÖFI Tíz perc külpolitika — (ism.) Nótacsokor Napközben — zemés délelőtt A Szovjet Állami Fúvószenekar két poémát játszik Kis magyar néprajz. Népdalok kórusr­elöadásban és népi hangszieroken Slágermúzoum Kettőtől ötig . .. Újdonságainkból.,, Ötödik sebesség Zenek özei ben Sportvilág Show, ami show Fáy András szerbemén yeiból Népszerű han gszorszólók Éjfél után... 3. MŰSOR Vukón György: Gípsy Román tlkus kamarazene Zenekari muzsika Puccini operáiból Künyvszinpoid — Edda — Óészaki mitológus éa hősi énukek — (ism.) Régi magyar dalok és táncok Iliin del: A cisz és Galathea — pásztorjáték Kamarazene Európai Kulturális Fórum, 1985. — Osztrák Köztársaság — bécsi operettekből Iskolarádió Wody Shaw dzsessz­kvintottjo játszik A hét zenemüve — Liszt: victor Hugo-dalok — (ism.) Az új magyar zeno hónapja a rádióban Fiataloknak — a kortárs zenéről — (ism.) Zenekari muzsika Az Alán Parsons Project együttes fölvételeiből Bayreuth-i beszélgetés Wolfgang Wagnerrel Uj lemezein kbttl: a Brüggem Consort régi angol zenét játszik KEDD DÉLELŐTT KOSSUTH Társalgó Találkozás a Hang­villában Iskolarádió Éneklő ifjúság Zenekari muMtiko Adámcsutka — Mykolas Sluckis rogényo — 11. PETŐFI Slágermúzéum A genfi csúcs napirendjén — I. Napközben Több villanytűzhely Pápáról A pápai Elekthermax gyárból a második félévben 3 ezerrel több villanytűzhe­lyet szállítanak a hazai üz­leteknek, mint az első fél­évben, és hasonló arányban növelik az exportot is. Mind­erre azért volt szükség, mert a belföldi piacon hiánycikk a villanytűzhely, és a gyár még az exportlehetőségeit sem merítette ki. A terme­les növelésének feltételeit a többi között a Dunai Vas­mű és a pápai Elek thermax között kialakult hatékony együttműködés teremtette meg. Az ennek keretében kifejlesztett, jó minőségű, megfelelően zománcozható lemezből készítik az év má­sodik felétől a tűzhelyeket. Egyidejűleg a konstrukció­váltás is befejeződött: a ha­zai piacra már kizárólag azonos nagyságú, energiata­karékos tűzhelyek készül­nek. A vállalat a jövőben biztonságosan ki tudja elé­gíteni a hazai vásárlók igé­nyeit. t 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom