Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

2 Hétfő, 1985. november 11. Az űj vállalatirányítási formákról Miskolcon országos szeminárium kezdődött az új vállalatirányítási rendszerről, és az üzemi demokráciáról. Az országos tanácskozáson másfél száz ipari és mezőgazdasági vezető vesz részt. A plenáris és szekcióüléseken a tárgyköröket legjobban ismerő neves szakemberek, tudósok tartanak előadásokat, illetve vezetik a vitákat. A vasárnapi plenáris ülés bevezető előadásait Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője és Sdrközy Tamás egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gazdasági-jogi tanszékének vezetője tartolta. Lakatos Ernő a szocialista demokrácia új vonásairól, a hatalom és a demokrácia összefüggéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése, elmélyítése pártunk törtenelmi programja, amelyet végre kell és vggre fogunk hajtani. Hatékony működése elősegíti társadalmi céljaink megvalósítását, ám a demokráciát még vezetőknek é.s vezetetteknek is tanulniuk kell. Gyakorlásának — mondotta — alapvető feltétele az értelmes, kulturált, megalapozott vita, az őszinte szó, ezzel lehet megszerezni egy-egy hasznos ügy' érdekében a tömegek támogatását. Sárközy Tamás előadásában az új vállalatirányítási rendszerről, annak kihatásairól szólva rámutatott: az intenzív gazdálkodás sikerének egyik kulcsa a szocialista vállalatirányítás kialakítása, ami pedig nem megy máról-holnapra, és sok buktatóval, előre nem látható gonddal jár. A szervezeti kérdések megoldása rendkívül bonyolult feladat, s a siker érdekében vállalni kell a fokozatossággal járó belső ellentmondásokat. A szeminárium további részében a többi között megvitatják a törvényességi felügyelet, a foglalkoztatás helyzetét, a vállalatirányítás új tartalmi és formai kérdéseit, a káder- és személyzeti munka korszerűsítésének tennivalóit. (MTI) Szabadalmaztatott // talicska // „A találmány 150 centiméter hosszú, 89 centiméter széles, 110 centiméter magas. 14 kilogramm súlyú, egyszerű gép ... Gyümölcsszedő talicska nevet adtunk neki." (Részlet a találmányi leírásból.) A „csodataligát" meglátván, pillanatnyi bizonytalanságom rögtön eloszlik. Zákányszéken, a Móra utca 15. számú ház gyümölpsfái közölt ' ugyanis a feltaláló Tari István édesapja éppen az almát szüreteli, s az eredményre pillantva minden kétségem elfeledem. A talicskán teli ládák tornyosulnak, bennük katonás reviben sorakozik a frissen szedett gyümölcs. A szülők dicsérik a szerkezelet, enélkül el sem tudják már képzelni a gyümölcsszedést — erősítgetik. De mondja el Tari István maga, hogy mit is tud az általa konstruált szerkezet. — Hagyományos szedésnél az ütésre, nyomásra érzékeny gyümölcsöt egyik kézzel szedjük, a másikkal oldalunkhoz szorítjuk a ládát — vagy az egyik ember szedi, míg a másik a ládát tartja. Más gyümölcsöknél kosárba, vödörbe vagy egyéb kézi tartályba szedjük a termést, hasonló módszerrel. A megtelt edényeket minden esetben a gyűjtőhelyre — például a sor végére — viszszük. Ez fárasztó munka, és lassú a szedés. A mi talicskánk egyszerre négy gyümölcsszedő rekeszt visz magával, melyből egyet az erre a célra külön kiképzett tartóállványra helyezünk. A megfelelő szögben álló tartóállvány a ládát úgy tartja, hogy a gyümölcs ne gurulhasson, ezáltal kizárja az ütődés veszélyét. Mivel mind a két kezünkkel szabadon dolgozhatunk, ezzel lényegesen megnövelhetjük a teljesítményt. Mentesülünk a láda tartása és cipelése alól, hiszen a szerkezet egy kerékkel van ellátva, amelynek segítségével talicskaszerűen tudjuk a szállítást végezni. Ha ládánk megtelt, akkor rátesszük a következő üres rekeszt, és tovább folytatjuk a szedést. Mikor már kézmagasságig leszedtük a termést, felállunk az állótalpra, amely újabb 40 centi magasságig teszi lehetővé teljes biztonsággal a szedés folytatását. Ez a magasság általában elegendő a lugasszerű és törpefajta, kis- és nagyüzemi gyümölcstermés betakarításához. Amikor' a ládák megteltek, a szerkezetet a gyűjtőhelyre toljuk, ahol a teli ládákat üresre cseréljük. * Az ismertetést rögtönzött bemutató követi — már kint a gyümölcsösben. A 25 éves fiatalember a gyakorlatban illusztrálja az elmondottakat. Csak ámulok, hogy milyen egyszerű, de mégis milyen hasznos ez a szerkezet! — Hogyan jutott eszébe ilyet csinálni? — Amikor hét évvel ezelőtt nagykorú lettem, apámtól egy hold barackost kaptunk Anti testvéremmel. Alig győztük a szedést. Egyikünk itthon dolgozott, a másik a piacra járt. Elkezdtünk gondolkodni, hogyan lehetne gyorsítani a munkát. Antinak volt az ötlete ez a talicska, de végül mindketten csináltunk egy-egy kísérleti darabot. Amikor aztán öszszemértük, kiderült, hogy az enyém nagyobb teljesítményre képes. Az elkészült darabot be is mutattuk a Sükösdi Állami Gazdaság egyik ankétján, még 1980-ban — igen nagy sikerrel. — S azóta? — Közben katona voltam, ezért csak utána kezdtünk -V • * . ' .... x Vi?.. IfeA ~ komolyabban foglalkozni a dologgal. Védelmet kértünk rá, de mivel nekünk kellett bebizonyítani, hogy egyedi, új darabról van szó, csak egy éve kaptuk meg az országos szabadalmat — hárman testvérek. — Tudják-e hogy ez milyen jogot biztosít a Tari fivéreknek? — A gyártás joga a miénk, más üzem vagy kisiparos eladásra nem készítheti. — És önök gyártják is? — Pont itt a gond! Gyártanánk mi, ha volna rá kereslet, de szélesebb környéken még nem tudtuk bemutatni. Jelenleg csak a szomszédoknak, és ismerősöknek adunk egy-egy darabot kipróbálásra. Nekik meg annyira tetszik, hogy inkább kifizetik, csak övék maradhasson. — Miért nem keresnek egy patronáló vállalatot? — Kisebb sorozatot — akár naponta egy darabot is — magunk tudnánk készíteni, hisz gépésztechnikus bátyámnak Bordányban van erre alkalmas műhelye. A talicska elterjesztésére és nagyobb sorozatú gyártására viszont eddig nem akadt vállalkozó. A Zöldértnél például kinevettek, amikor meglátták a szerkezetet. Periig alkalmazásával a gyümölcsszedés teljesítménye általában száz százalékkal emelkedik, és javul a minőség. Ráadásul kevesebb fizikai munkát igényel, A nagyüzemeknek — ahol kevés az ember egyébként is — pláne megérné néhány ilyen egyszerű kocsi beszerzése ... * Kocsiba ülünk, s már bordányi tanyáján mutatja a tucatnyi félig kész kocsit. Mellettük egy fura tákolmányra leszek figyelmes. — Bátyám próbál épp efey marhakörmölő szerkezetet eszkábálni, ezt láthatja most itt. Ez ugyanis örök gond, és nemcsak a környéken. — A Tari testvérek ennyire szeretnek újítani? Elneveti magát: — Ne csodálkozzon! Ha saját munkánkról van szó, a paraszt mindig újít... Vass István Kongresszus előtt Bizalmiak a cipőgyárban Bizalmiak, ök azok. akikhez gondjaikkal először fordulnak a szakszervezeti tagok. sokszor tőlük várják a megoldást is. Nem szabad, hogy szerepük csak a tagdíják beszedése legyen. Most, a szakszervezeti kongreszszusra való készülődés közben ők is beszámoltak az elmúlt öt évben végzett munkáról. Sokan vannak, akiket újjáválasztott a kollektíva. azonban jó néhányan ezekben a hetekben kapják új megbízatásuk első konkrét feladatait. A Minőségi Cipőgyár (Mino) szegedi gyárában egy régi és egy új bizalmival beszélgettem. * Juhász Sándorné 1959 óta dologzik a cipőgyárban. Először 1976-ban választották meg bizalminak. Csoportjába tizennégyen tartoznak a tűzödéből. — Mindig ilyen kis létszámú volt a csoport? — Nem, nem — tiltakozik. — Amikor először kértem a tagdijat, még huszonhét embert kellett sorra járnom. Azóta már többen nyugdijasok lettek, mások gyesen vannak, s persze néhányan el is távoztak a vállalattól. Új embereket pedig nem sikerült felvenni. Az idén is kérte a gyári szakszervezeti bizottság. hogy lehetőleg csak egy területről tartozzanak egy csoportba a dolgozók Az én csooort ómból néhány dolgozónak nem a t.űzöde a munkahelve, de hát nem küldhetem el őket. A legidősebb bizalmi vagyok azon a területen, hallgatnak is az emberek a kéréseimre. — Üjjá választása óta miiven feladatot kapott a csoportjától? — A november 7-e körüli munkanap-áthelyezések miatt a mi műszakunknak egyfolytában hétszer kellett volna délután dolgozni. De sikerült a gazdasági vezetőkkel történt megbeszélésen azt elérni, hogy legalább egyszer délelőtt iöttünk a gyárba. A családanyáknak ez is sokat számított. — Mekkora a beleszólása a bizalminak a bérek elosztásába? — A minőségi prémiumok összegét a közvetlen munkahelyi vezetők mindig megbeszélik velünk. A differenciálást a munkához való hozzáállás alapján végezzük el. 1 Több Alba fal így állítólag jóval könnyebb cs egyszerűbb... Kétszeresére, évi félmillió négyzetméterre növelte Alba falgyártó kapacitását a székesfehérvári Alba Regia Aliami Építőipari Vállalat Két gépen, két műszakban készíti már a belső falazásra, hőszigetelésre, tűzvédelemre, tetőtér-beépítésre alkalmas válaszfallapokat. A kapacitásnövelő beruházást a tennék iránt megnövekedett piaci kereslet tette szükségessé és lehetségessé. a lapokat ugyanis már nemcsak a hazai építkezéseken, hanem külföldön is használják. Eddig ötvenezer négyzetméternyit exportált belőle a gyártó vállalat Ausztriába. A praktikus, viszonylag olcsó építőanyag népszerűségének az a titka, hoev termelékenyen, alacsony élőmunka-ráfordítással lehet vele dolgozni, nem igényel ugyanis vakolást. — Okoz ez konfliktusokat? — Most már jobb a hangulat a szalagok mellett. Magasabbak a keresetek, mint két-három évvel ezelőtt. Aki akar, dolgozhat a vgmk-ban is. Elég jól meg vagyunk fizetve, így kevesebb a vita a bérek körül. — Mik a tervei a követke ö öt évre? — Tulajdonképpen csak néev évre vannak terveim, mert a következő periódus utolsó évét már nyugdíjban szeretném eltölteni. Addig jó lenne elintézni mindazt, amit a dolgozók kérnek tőlem. Mindent megteszek, ami tőlem telik. Ha már ram szavaztak, igyekszem a bizalmat megszolgálni. * Barna János 1960-ban lépte át először a Szilléri sugárúti gyár kapuját. Abban az üzemben dolgozik, ahol a könnyű női cipők alját készítik el. Az idén választották meg először szakszervezeti bizalminak. — Elégedett volt eddig azok tevékenységével, akik az ön érdekeit képviselték a szakszervezetben? — Többé-kevésbé. Míg ipari tanuló és fiatal szakmunkás voltam, nem volt közvetlen kapcsolatom a bizalmimmal, később már több mindenről tudtam. — Véleménye szerint mit kellene ma másképp csinálni a Minóban? — Nem elegendő a gyár önállósága. Túlságosan is függünk a budapesti központtól. A helyi vezetők munkájával meg vagyunk elégedve, de nincs elegendő mozgásterük, nem határozhatnak minden kérdésben, amikben leginkább ők tudnának dönteni. — A tervek szerint 1987től a gyár leányvállalattá alakul át. — Sokat várunk ettől a változástól. Reméljük, akkor majd iobb lesz az anyagellátás. mert most gyakran van gond a mennyiséggel és a minőséggel is. Jó lenne, ha a késztermékek elszállítását is Sikerülne zökkenőmentesebbé tenni. — Mit szeretne a csoportja számára elérni? — A tagdíj beszedése és más kisebb dolgok nem jelenthetnek gondot. Az előbb említett problémák megoldása után talán kevesebb lesz a fennakadás- a termelésben. S nem utolsósorban javul a bérezés. Mi a bérek nagyságában el vagyunk maradva a könnyűiparon belül. Elnézést, hogy a saját példámat hozom fel! Tizenöt évvel ezelőtt ezer-ezerötszáz forinttal kerestem kevesebbet, mint most. Nyilvánvaló, hogy még az árakkal sem tartott lépést a fizetésem. — Mi a véleménye a szakszervezet szerepéről? — Szerintem nincs elég hatalom a szakszervezetek kezében. Az érdekvédelmi szervezeteknek nagyobb beleszólása kellene. hogy legyen a termelés minden összetevőjébe. * Két bizalmi, két nézőpont, két vélemény. Itt, ott — fontos kérdésekben — egymásnak ellentmondó mondatok is akadnak. Ha ezek a vélemények a vállalati fórumokon is ütköznek. biztosan használnak majd a szakszervezeti munka színvonalának is. Bőle István Dél-alföldi diákszemínárium Tavasszal már volt ilyen, most tehát másodszor ren. dezik meg a DéLalföldi regionális diákszemináriumot Szegeden. A ma, hétfőn kezdődő, kétnapos konferenciára Bács, Békés és Csongrád megye felsőoktatási intézményeinek közművelődéssel foglalkozó szakembereit és hallgatóit hívták meg. Az lesz a feladatuk, hogy előkészítsék az 1986-os egyetemi-főiskolai kulturális napok eseményeit, a jövő évi zsámbék'i felsőoktatási nyári egyetem programját, valamint megbeszélik a KISZszervezetek és a felsőoktatási közművelődés aktualitásait, a téli népművelési gyakorlatok helyzetét és fejlesztési lehetőségéit. A szeminárium a JATE pártbizottság Dugonics téri tanácskozó termében zajlik. Kedden délután „Fórum"mal zárul, amelyen a KISZ KB, a Népművelési Intézet és a megyei KlSZ-bizottságok képviselői válaszolnak kérdésekre. A központi téma: a felsőoktatási közművelődés anyagi és erkölcsi támogatása, fejlesztése. Környezetkímélő növényvédelem A hatékony mezőgazdasági termelés velejárója a növényvédő szerek alkalmazása. Nem mindegy azonban, hogy a kemikáliákból — amelyek általában mérgező anyagok — milyen mennyiséget használnak fel. A túlzott mértékű adagolás, a szakszerűtlen felhasználás nemcsak pazarlás, hanem károsíthatja a környezetet. Er,re már volt példa. Keserű tapasztalat 1971-ben. amikor a szentesi zöldségtermeló tájkörzetben 7 tsz-nek sok millió forintos termelési kiesést okoztak az öntözővízbe került gyomirtószermaradványok. Csongrádban az utóbbi évtizedben környezetkímélő, úgynevezett „programozott védekezést" alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok zömében akkor használják a növényvédő szereket, amikor azokra valóban szükség van, s legjobban fejtik ki hatásukat. A gazdaságok ugyanis a megyei hatáskörű Hódmezővásárhelyi Növényvédelmi és Agrokémiai Állomástól idejében megkapják az előrejelzést a különböző kártevők megjelenésének pontos időpontjáról. Az állomás felmérése szerint Csongrád megye nagyüzemi gazdaságai 1977-ben használták fel a legtöbb, hektáronként több mint 7 kiló hatóanyagot, ami azóta fokozatosan 4 kilóra csökkent. Ez optimális mennyiségnek mondható, ami a szakszerű védekezés eredménye.