Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAO 75. évfolyam, 279., szám 1985. november 28., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Mészöv-küldöttgyűlés Áruellátás, takarékosság, lakásügyek A Fogyasztási Szövetke­zetek. Csongrád Megyei Szö­vetségének küldöttköz­gyűlését tegnap. szerdán délelőtt a megyei tanács újszeged i oktatási és to­vábbképző központjában tartották. Az írásos és szó­beli előterjesztés a VII. öt­éves népgazdasági tervből adódó főbb szövetkezeti gazdasági célkitűzéseket tartalmazta, egyben megha­tározta az 1986. évi szövet­kezeti feladatokat. Először az áfészek. a ta­karékszövetkezetek és a la­kásszövetkezetek külön szekcióülésen tárták fel te­rületük legégetőbb problé­máit, felelős szakértelem­mel tettek javaslatokat a további sikeres munka ér­dekében. Az összegzett vé­lemény az ezt követő teljes ülésen hangzott el. 1 Megvcsi László, a lakás­szövetkezeti választmány el­nöke elmondta, hogy az el­következő években a jog­szabályváltozások tömegére számítanak. S ez nem vé­letlen. tükrözi a lakásszö­vetkezeti mozgalom éleié­ben bekövetkezett irány­változásokat. A tevékenysé­gi kör bővítése csak közös összefogással képzelhető el. Közös szövetkezeti vállalko­zás lehet például az ingat­lanközvetítés. Az informáci­óknak is nagyobb megbe­csülés járna, a lakónyilván­tartás sok helyen nem pon­tos. Sok tartozást amiatt tudnak nehezen behajtani, mert az elköltözött lakó „köddé válik". elvész a nyilvántartásból. Felvetet­te. hogy a szövetkezetek következetesen érvényesít­sék a hibás, beázó laposte­tők' javításában a szava­tossági jogaikat. Néhány szó még a lakás­szövetkezetekről. A lakás­építésben figyelembe kell venni, hogy a magánerős lakásépítés az összes építke­zések 80 százalékát teszik ki. Kevés szociális bérlakás épül. A kivitelezői háttér ezt a váltást nehezen tudja követni. Lakásépítésre a Délép vállalkozna ugyan, de lakótelepi, házgyári pa­nelekből. Azonban ezekre a lakásokra a kereslet foko­zatosan csökken. Emiatt a szóvetkezetek fokozatosan kilépnek erről a területről, helyette a városok foghíj­telkein és zöldövezeteiben fognak építeni, zömében hagyományos technológiá­val. Szegeden három. Szen­tesen és Csongrádon egy­egy lakásszövetkezet épít­kezik ily módon. A meg­rendelőik zöme minőségi csereként jobb használha­tóságú. nagyobb alapterüle­tű lakásokat igényel. Szük­ségessé válhat új. korszerű építési módok felkutatása is. Egvre nő a megyében üzemeltetett 12 ezer 356 la­kásból azok részaránya, amelyek tatarozást. rész­felújítást igényelnek. A sa­ját karbantartó részlegek erre nem elgendőek. Szük­séges. hogy a feladatokat az arra S/akosoHott szervezetek végezzék, szűnjenek meg a párhuzamosságok. A követ­kező időszakban a gépko­csi tárolók építésére is foko­zódik az igény. Forgó Béla, az áfész vá­lasztmány elnöke a változá­sokra hivta fel a figyelmet. A szövetkezeti kereskede­lem hátránya a beszerzés­ben épp a széttagoltsága miatt tovább növekedett. A lakosság elkölthető jöve­delme csökkent. így a for­galom megtartásához is az eddiginél aktívabb árufor­galmi munkára lesz szük­ség. Érdemes lenne az anyagi érdekeltség körét szélesíteni, jobban a célok­hoz kötni. Az országnak hasznot hozó exportterme­lés szervezői is több elis­merést érdemelnének. A felvásárlásban célszerű len­ne a térségeknek összefog­ni. Az olyan exportcik­kekre. amelyekre belföldön nincs igény, értékesítési gond esetére kellene képez­ni egy kockázatviselést biz­tosító alapot. A tüzépeken a végletek tapasztalhatók. szénből a legnagyobb erőfeszítéssel is alig lehet az igényeket fe­dezni. míg a kereslet csök­kenése miatt hegyekben áll az építőanyag a telepe­ken. készletgondokat okoz­Az áfészeknek úgv kell számolniuk, hogy a követke­ző tervidőszakban a lakos­ság fogyasztása 8-10 száza­lékkal növekszik, az első években lassabban, majd fo­kozatosan gyorsuló ütemben. Tartalékok elsősorban a termelésszervezésben, a hi­ánycikkpótló ' saját terme­lésben, a közös beszerzések­ben, készletátcsooortositá­sokban, kereskedelmi akciók szervezésében vannak. A vendéglátásban keresni kell a fogyasztók kedvét, hiszen egyre kevesebben engedhe­tik meg maguknak, hogy be­térjenek egy-egy ebédre, ba­ráti sörözésre. A kapacitás­kihasználást szolgálja a köz­étkeztetés elterjesztése. A bolthálózatot csak a forga­lom arányában célszerű bő­víteni. A felvásárlási ágazat dinamikus növekedésére szá­míthatnak a gyenge termő­helyi adottságú térségekben, a támogatások révén. A nye­reséges gazdálkodás segítője maradhat továbbra is a ki­egészítő ipari tevékenység, a tervidőszakban 45-50 száza­lékos felfutásra számítanak. A gazdaságtalan tevékeny­séget ha nem sikerül meg­változtatni, meg kell szün­tetni. Csűri Petemé, a takarék­szövetkezet választmányá­nak elnöke elmondta, hogy csökkennek a felhalmozásra fordítható összegek. Az ed­digieknél elönyösebb feltéte­lekkel. új szolgá tatásokkal ke'l a többi pénzintézettel a versenyt megvívni. Erősí­teni kell személyi, egyben az anyagi kötődést a tagsághoz. A jobb munkához elenged­hetetlen a korszerűsítés, a számítógépek alkalmazása, A vagyonvédelem helyze­téről Csendes Imre. a Mé­szöv ellenőrzési irodájának vezetője tájékoztatott. Az egvre több hiány, azok fe­lületes kivizsgálása társa­dalmi méretű morális prob­lémákat is felvet. Ocskó Imre, a Mészöv el­nöke összefoglalójában az eddig elhangzottakon kívül a „fogjunk össze" elvének gyakorlati nehézségeiről szólt. T. Sz. I. Az új vezetési tormákról Szerdán az Ipari Minisz­tériumban sajtótájékozta­tót tartottak az iparban be­vezetett új vállalatvezetési formák tapasztalatairól. Hangsúlyozták, hogy a gaz­daságirányítási rendszer fej­lesztésének fontos eleme a vállalati szervezeti rendszer és a vállalatvezetési formák korszerűsítése, a 'kollektív vezető .testületek .létrehozá­sa. A korszerűsítés a gazda­ság, ezen belül az ipar telje­sítőképessége növelésének egyik eszköze. Az ágazati szakszervezeték és a minisztérium kezdemé­nyezésére a vállalati szak­szervezeti bizottságok már az előzetes besorolások előtt megkezdték a felkészülést. Kádár János és Franz Muhri találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerda délelőtt a KB székházában .találkozott Franz MuhrivaJ, Ausztria Kommunista Pártja (KPÖ) elnökével, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodott hazánkban. ,A szívélyes, elvtársi Jég­körű találkozón tájékoztat­ták egymást az MSZMP, il­letve a KPÖ előtt álló fel­adatokról. A 'nemzetközi helyzetről folytatott véle­ménycsere során egyetértő­en 'hangsúlyozták a fegyver­kezési hajsza megfékezésé­nek, a helsinki folyamat to­vábbvitelének fontosságát. Üdvözölték a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó eredmé­nyeit, és kifejezték reményü­ket, hogy azok kedvező ha­tást gyakorolnak a nemzet­közi helyzetre. Kádár János ós Franz Muhri elégedetten állapította meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság hagyo­mányosan jó 'kapcsolatai gyümölcsözően fejlődnek, jól példázzák a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti együttműködés köl­csönös előnyeit. Az. MSZMP főtitkára és a KPÖ elnöke .kinyilvánította a .két párt szándékát .inter­nacionalista kapcsolataik továbbfejlesztésére, a nem­zetközi kommunista mozga­lom pártjai összefogásának erősítésére. A találkozón jelen volt Kovács László, az MSZMP KB .külügyi osztályának he­lyettes vezetője, valamint Hans Steiner, a KPÖ külügyi osztályának vezetője. (MTI) fl megyei művelődési és ifjúság­politikai bizottság terveiről Tegnap, szerdán tartotta újjáalakuló ülését a megyei tanács művelődési é§ ifjú­ságpolitikai bizottsága. Sza­bó G. Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével megvitatták mű­ködési szabályzatukat, dön­töttek jövő évi munkater­vükről, illetve létrehozták al­bizottságaikat, megszabták azok feladatait, A megyei tanács javaslat­tevő, véleményező, előkészí­tő szerveként működik a művelődési és ifjúságpoliti­kai bizottság, de összehango­ló és előkészítő munkát is végez. Negyedévente tartan­dó ülésein a területéhez kapcsolódó aktuális témákat tűz napirendjére. Tallózva ezek sorában, kiderül, nem lesz könnyű dolga a bizott­ság tagjainak. Munkatervük szerint ugyanis főként a megyében föllelhető problé­mákra koncentrálnak, s a művelődési és ifjúságpoliti­kai kérdések rendkívül szer­teágazóak. A szakemberek egyebek mellett foglalkoznak majd a tankötelezettségi törvény végrehajtásának tapasztala­taival, beszámoltatják a gyer­mek- és ifjúságvédelmi in­tézetet, megvizsgálják a te­hetséggondozás, a zeneokta­tás megyei jellemzőit, a tech­nikusképzés bevezetésének tapasztalatait. Az egyes al­bizottságok is sokféle elem­zömunkával gazdagítják köz­vetve a megyei tanács isme­reteit. Az ifjúságpolitikai szekció foglalkozik majd a fiatal házasok lakáshoz jut­tatásának problémájával. A testnevelési és sportalbizott­ság áttekinti a természetjá­rás, a turisztika megyei hely­zetét, ellenőrzi a sportegye­sületek gazdálkodását, tájé­kozódik a szakszervezeteknek a tömeg- és versenysportot segítő tevékenységéről. Az újonnan megalakított gyer­mek- és ifjúságvédelmi cso­port várhatóan érdékes föl­mérést készít a nevelőszülői hálózat továbbfejlesztéséhez. E felsorolt témakörök csupán töredékei mindazoknak, ami a művelődési és ifjúságpoli­tikai bizottság jövő évi ter­vében szerepelnek. A különböző társadalmi és tömegszervezetek hasznos se­gítséget nyújthatnak, s az ígéretek szerint, nyújtanak is. M. E. Konferencia a minőségről Szerdán a Duna Intercon­tinental Szállóban tartották meg a hatodik országos mi­nőségügyi konferenciát, ahol a minőségjavítás, az export­képesség fejlesztésének te­endőiről tanácskoztak a szakemberek. Pulai Miklós, az Or­szágos Tervhivatal el­nökhelyettese elmondotta: a gazdaságirányítás a követ­kező években sem számít a külgazdasági feltételek szá­mottevő javulására. Így elő­rehaladásunkat nagymérték­ben az határozza meg, hogy miként sikerül javítani a gazdálkodás minőségét. A külpiac által támasztott minőségi követelményekről Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke, beszélt. Kifejtette: hazánk a világkereskedelemből ke­vesebb mint fél százalékkal részesedik, egyik termékcso­portban sem töltünk be ár­vagy piacmeghatározó sze­repet. Számos magyar ipar­ág azonban termelésének több mint 50 százalékát a külpiacokon értékesíti. Mino­siker Nagy László felvételei Jó! sikerült évet zár de­cember végénaMino Szege­di Cipőgyára. Hétszáznegy­venezer pár női cipő kerül le a szalagokról és ennek 70 százalékát a 'határokon túl­ra szállítják. Az idén meg­jelentek (termékeik a finnor­szági és az NSZK-beli .bol­tokban is. Az Egyesült Ál­lamokból imár a következő évre is több megrendelés ér­kezett. A minőség csak jói­képzett szakmunkásgárdával tartható, ezért a következő hónapokban a tanműhelye­ket is korszerű gépiekkel sze­relik fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom