Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

ríí vm VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam, 277. szám 1985. november 26., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Losonczi Pál Vas megyében Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn, a kora délelőtti órák­ban kétnapos látogatásra Vas megyébe érkezett. A vendéget a megyehatáron Horváth Miklós, a Vas me­gyei pártbizottság első titká­ra. Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke, valamint Cell­dömölk város és Jánosháza nagyközség párt- és állami vezetői fogadták. Ezt követően az Elnöki Tanács elnökét Szombathe­lyen, a megyei pártszékház­ban Horváth Miklós első titkár tájékoztatta a mint­egy 285 «•-er lakosú Vas me­gye politikai, aazdasági, tár­sadalmi életéről, eredményei­ről. gondjairól. Részletesen szólt azokról az erőfeszíté­sekről, amelyeket a megye dolgozói tesznek a kongresz­szusi határozatok végrehaj­tásáért. beszámolt az ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemek kollektíváinak a termelékenység és a haté­konyság növelését, a termé­kek minőségének javítását, az export fokozását s a költségek csökkentését szol­gáló törekvéseiről. Vázolta az első titkár a párt-, az ál­lami és a tömegszervezetek ez irányú tevékenységét is. Losonczi Pál délután a megyei vezetők társaságában felkereste a Kemix szom­bathelyi leányvállalatát. A magas rangú ventlé 'et Kéri Laszlóné igazgató tájékoz­tatta a gyár kollektívájának munkájáról. Elmondta, hogy az 1850 dolgozót foglalkozta­tó vállalat a hazai híradás­technikai és elektronikai ipar számára gyárt alkatré­szeket. A VI. ötéves terv­időszakban — mintegy 130 százalékos költségemelkedés meilett — csaknem 170 szá­zalékkal növekedett terme­lése. Árbevételük az idén 12 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál — mintegy 750 millió forintot tesz ki. Az Elnöki Tanács elnöke üzemlátogatás keretében az ellenállás- és kondenzátor­gyártó egységgel ismerke­dett, s elismeréssel szólt a látottakról. Losonczi Pál ez­után a vállalat vezetőivel es a munkások képviselőivel találkozott. Az oldott han­gulatú eszmecserén egyebek között szó esett a vállalat­nál megteremtett kedvező munkakörülményekről, s a szociálpolitikai tevékenység­ről. Vast látogatása első nap­jának befejezéseként Loson­czi Pál a széles kör" társa­dalmi összefogással épiilt szombathelyi képtárat keres­te fel. Az idén februárban átadott intézményt — amely eddig 70 ezer látogatót foga­dott — Salamon Nándor kéotárigazgató mutatta be. Az Elnöki Tanács elnöke megtekintette a történeti ki­állítást. Derkovits G-ula és Dési Huber István alkotása­it. Losonczi Pál kedden foly­tatja Vas megyei program­ját. (MTI) Nemzetközi tanácskozás A magyar gazdaságról Több mint száz nyugati — elsősorban osztrák — üzlet­ember részvételével nemzet­közi tanácskozás kezdődött hétfőn a Duna Interconti­nental Szállóban, ahol a magyar gazdasági élet hely­zetéről, várható alakulásáról tájékoztatják a konferencia résztvevőit. A tanácskozást — melyet a Magyar Keres­kedelmi Kamara és a bécsi székhelyű Duna-Európa In­tézet - (Donaueuropáisches Institut) rendezett — Beck Tamás, a Kamara elnöke és Fritz Bock, a Duna-Európa Intézet elnöke nyitotta meg. A tanácskozáson részt vett Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe is. Erich Schmidt, az Osztrák Szövetségi Kereskedelmi Mi­nisztérium államtitkára vi­taindító előadásában a két ország gazdasági kapcsola­tait elemezte. Elmondotta, az elmúlt tíz év során a magyar—osztrák árucsere­forgalom dinamikusan bő­vült, és az idén eléri a 18 milliárd schillinget. Tavaly jelentős magyar aktívum­mal, mintegy 1,1 milliárd schilling értékű többlettel zárták a kereskedelmi mer­leget. Az idén elsősorban az osztrák exportőrök növelték magyarországi eladásaikat, és így a mérlegben várható­an magyar passzívum ala­kul ki. Elmondotta, hogy jól bevált a két ország áram­csere-szerzödése, mely a jö­vő év áprilisáig van ér­vényben. A kedvező tapasz­talatok alapján az együtt­működést meg kívánják hosszabbítani. Az idegen­forgalmi kapcsolatokról szól­va elmondta, hogy az el­múlt 10 esztendő alatt há­romszorosára nőtt az Auszt­riába érkező magyar turis­ták száma, és mintegy ki­lencszer annyian keresik fel Ausztriából hazánkat, mint 1975-ben. Közös vállalatok is alakultak, amelyek hoz­zájárulnak a két ország kö­zötti turizmus fejlesztéséhez. Az utazásokat' nagyban meg­könnyítette, hogy 1979-ben a két ország kölcsönösen meg­szüntette a vízumkényszert. Utalt arra, hogy a két ország vállalatai mintegy 120 kooperációs szerződés alapján működnek együtt. Az elmúlt években tíz új ve­gyes vállalat jött létre, ezek zöme termelővállalkozás. Számos új lehetőség van az együttműködés további bő­vítésére, elsősorban a táv­közlésben, az építőiparban és a textiliparban. Az ed­digi tapasztalatok elemzésé­re 1986-ban Bécsben kö­zös vállalati, illetve koope­rációs szemináriumot ren­deznek. Hoós János tervhivatali államtitkár a VII. ötéves terv főbb célkitűzéseit is­mertette a konferencia résztvevőivel. Elmondta, hogy továbbra is az egyen­súlyjavítás az alapvető cél­kitűzés, de már várható a beruházási tevékenység las­sú élénkülése és az élet­színvonal némi javulása. A legnagyobb feladat az iparra hárul, döntő, hogy a fel­dolgozó ipar versenyképes­sége, exportteljesítménye olyan mértékben javuljon, hogy az lehetővé tegye a gyorsabb növekedés meg­alapozásához szükséges im­portot. Ennek megfelelően a beruházásokban a feldolgo­zóipar részesedése növek­szik. Szólt arról is, hogy, be­vezetik a kétszintű bank­rendszert, szétválasztják a jegybanki és a hitelbanki,te­vékenységet, és kialakítják a hazai kereskedelmi bankok. hálózatát. Pulai Miklós, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese részletesen ismertette a hazai gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos elképzeléseket. Melega Tibor külkereske­delmi miniszterhelyettes Magyarország nemzetközi munkamegosztásban betöl­tött szerepéről beszélt. El­mondotta, hogy az elmúlt 10 esztendő során a magyar külkereskedelemben a fej­lett tőkés országok része­sedése fokozatosan növeke­dett, s ma már meghaladja a 34 százalékot. A követke­ző ötéves tervidőszak egyik legfontosabb gazdasági cél­kitűzése a növekedés gyor­sítása. Ez azonban csak úgy hajtható végre, ha a ma­gyar vállalatok az eddigi­nél is jobban bekapcsolód­nak a nemzetközi munka­megosztásba. A gyorsabb gazdasági fejlődés követ­keztében ugyanis várhatóan megnő az ország importja is. Ennek azonban fontos feltétele, hogy a magyar vállalatok kellő mértékben tudják bővíteni eladásaikat a külpiacokon. A közös pia­ci országokban azonban a magyar termékeket jelentő­sen drágítja a vám. Például az agrárprotekcionizmus igen súlyosan érinti a magyar élelmiszeripari exportőröket. Ezek a tényezők végső so­ron nemcsak a magyar ex­port növelését korlátozzák, hanem akadályozzák azt is, hogy a közös piaci orszá­gok vállalatai Magyaror­szágon gyorsabban bővít­sék eladásaikat. A tanácskozás külföldi résztvevői ma, kedden, ma­gyar vállalatok vezetőivel közvetlenül tárgyalnak az üzleti kapcsolatok lehetséges bővítéséről. (MTI) Kiszöv-küldöttgyűlés Szövetkezeti demokrácia, tervteljesítés Tegnap, hétfőn Szegeden tanácskozott az Ipari Szö­vetkezetek Csongrád Megyei Szövetsége küldöttközgyűlése. Résztvevői beszámolót hallgattak meg a szövetkezeti de­mokrácia érvényesüléséről, a szövetkezetek hatodik öt­éves tervben végzett beruházásairól, a fejlesztési tervek teljesítéséről, a közös fejlesztési alap idei forgalmáról. A küldöttközgyűlés a megyei szövetség tagjainak sorába fel­vette a következő négy kisszövetkezetet: Rehab, Híradás­technikai, Szegcdi Építőipari Szolgáltató, Épületszerelő. A beszámoló megállapítja, hogy a szövetkezetekben működő intézményrendszer — a közgyűlés, részközgyű­lés, küldöttgyűlés, munka­helyi tanácskozások — szö­vetkezetenként különböző színvonalon töltik be felada­taikat. A dolgozók a legak­tívabbak a munkahelyi ta­nácskozásokon, de a köz­gyűléseken is a kívánatos­nál kevesebb az érdemi hozzászólás. A kisszövetke­zeti forma megjelenésével a szövetkezeti demokrácia új elemmel gazdagodott. A szö­vetség kérte a tagszövetke­zeteket. hogy az idei év második félévében tárgyal­ják meg a szövetkezeti de­mokrácia érvényesülésének tapasztalatait és tegyenek javaslatot a továbbfejlesz­tésre. Eddig csak néhány szövetkezetnél került napi­rendre ez a téma. Ezekben a meglévő fórumokat ele­gendőnek tartják. további bővítésüket nem javasolják. Ugyanakkor önmagukról megállapítják, hogv nem minden esetben adják meg a lehetőséget a munkahelvi tanácskozásokon a javaslat­tételi és döntési jog érvé­nyesüléséhez. Az utóbbi időben javultak a szövetke­zeti tagok és tisztségvise­lők szövetkezetpolitikai is­meretei. Az önkormányzati szervek munkájában keve­sebb a sablonosság. Jobb a döntéselökészités. több al­ternatív javaslatot dolgoz­nak ki. Javult a beszámolók többségének közért hetősége ­is. A szövetkezeti demokrá­cia továbbfejlesztése érde­kében a jövőben meg kelle­ne vizsgálni azt. ho°v csökkenthető-e a választó fórumok száma, külön fi­gyelmet érdemelne a kisszö­vetkezet önkormányazti éle­te. Feltétlenül növelni szük­séges a szövetkezeti önálló­ságot a gazdálkodásokban, és a partnerkapcsolatok lé­tesítésében. Szorgalmazni kell a szövetkezeti tulajdon továbbfejlesztését a nagvobb részjegyérték, az osztható tulajdon részarányának nö­velését. A VI. ötéves tervidőszak­ban c Csongrád megyei ipa­ri szövetkezetek termeléfte mintegy 41 százalékkal lesz magasabb, mint az V. öt­éves tervben volt. Az átlag­nál gvorsabban nőtt az inar teljesítménye, míg az építő­ipar. a szolgáltatás lényege­sen elmaradt ettől. A rubel­elszámolású exportnak kö­rülbelül 57 száázalékos emelkedése várható, ugyan­akkor a konvertibilis kivi­tel még a bázisszintet sem éri el. A lakosság részére a megye szövetkezetei 29 szá­zalékkal magasabb értékű szolgáltatást végeztek, mint öt évvel korábban. Az idén mintegy 2900 fővel dolgoz­nak kevesebben a szövetke­zeti iparban, mint 1980-ban. Ebben az évben mintegy 10 százalékkal magasabb árbe­vételt könyvelhetnek el a szövetkezetek, mint egy év­vel korábban. Az ipar bevé­telei 8. az építőiparé 22 szá­zalékkal emelkedtek. Míg a szolgáltatásé a tavalyi szin­ten maradtak. A belkeres­kedelem számára eladott termékek értéke 7 százalék­kal nőtt. a szocialista orszá­goknak értékesített cikkeké pedig 2 százalékkal. A nem rubelelszámolású exportot az idén nem sikerült növel­ni. A VI. ötéves tervben a megye szövetkezeti ipara több rnint 1 milliárd forin­tot fordított beruházásra. A források felét saját erőből fedezték. A magas hitelállo­mány a megváltozott köz­gazdasági szabályzók miatt néhány szövetkezet számára az alaphiány veszélyével fenyeget. A következő terv­időszakban minden fejlesz­tésre fordítható forint fel­használására oda kell fi­gyelni, elengedhetetlen az egységnyi termékre jutó nyereség növelése. Dobozba zárt ízek A konzervdobozba töltött készételek az otthoni íz.ek­kel versenyeznek. A Sze­gedi Konzervgyárban most a káposztából készült húsos ételek és a gulyás van so­ron, no meg a húskonzer­vek. Naponta 130 tonnányi készül belőlük, négy és fél millió forint értékben. A csomagolóüzemben is nagy a sürgés-forgás, a korábban készült növényi konzervek jó részét is most küldik el külföldi vevőiknek. Nagy László felvételei I Ü i

Next

/
Oldalképek
Tartalom