Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

4 Szombat, 1985. október 90. Külpolitikai reflektor 0 Milyen a szovjet leszerelési javaslatok visszhangja? Mihail Gorbacsov Párizs­ban nyilvánosságra hozott javaslataiban „vannak po­zitív elemek" — ez volt az első reagálás, amit Reagan elnök az SZKP KB főtit­kárának átfogó békekezde­ményezéseire tett. Enyhén szólva nem túl meleg fo­gadtatás, s a szakértők a to­vábbi washingtoni megnyi­latkozásokat szintén úgy ér­tékelték, mint annak jelét, hogy a Fehér Ház továbbra is mindent megtesz a moszk­vai indítványok érdemei elemzésének elkerülésére. Másrészt — többek között McFarlane nemzetbiztonsági főtanácsadó, és Weinberger hadügyminiszter beszéde rá a bizonyíték — az ameri­kai vezetők semmilyen kompromisszumos lépés, így a stratégiai nukleáris eszkö­zök radikális csökkentésére vonatkozó szovjet javaslat tükrében sem hajlanak a vitatott űrfegyverkezési programok feladására. A hűvös washingtoni fo­gadtatás élesen elütött at­tól az összességében ked­vező visszhangtól, amelyet a szovjet pártvezető által be­terjesztett indítványok vi­lágszerte kiváltottak. A leg­több nyugat-európai ország — így hivatalos nyugatné­met, belga és olasz körök — fontosnak, bizonyos te­kintetben újszerűnek és mindenképp megvitatásra ér­demesnek találták Gorba­csov kezdeményezését. „Pá­rizs a szovjet békeoffenzíva újabb állomása" — írták a japán lapok, rámutatva a Szovjetunió figyelemre mél­tó rugalmasságára. (Némileg visszafogottabbnak tűnik Nagy-Britannia és Francia­ország reagálása. Valószínűleg ez a kedve­ző nemzetközi megítélés is hozzájárult, hogy a héten — némileg módosítva a kez­deti véleményeket — hal­vány hangnemváltásra ke­rült sor Washingtonban. Legalábbis erre utal a Fe­hér Ház egyik magas ran­gú, ám magát megnevezni nem kívánó kormánytisztvi­selőjének összegezése, amely az első mértékadó értéke­lésnek tekinthető. E sze­rint a több kérdésben to­vábbra is kihangsúlyozott fenntartások ellenére elkép­zelhetők a tárgyalások a szovjet előterjesztések alap­ján. A tényleges megvitatás — amint az kezdettől fog­va világos volt — a két nagyhalalom között Genf­ben folyó fegyverzetkorláto­zási értekezlet küldötteire vár. A nagy kérdés (épp a TASZSZ által elutasítá­saként értékelt washingtoni reagálások ismeretében) az, hogy megvalósitható-e a Reagan—Gorbacsov talál­kozóig hátralevő igen szűk­re szabott időben az ál­láspontok érezhető közelíté­se ezen a világpolitikai szempontból kiemelkedő fon­tosságú fórumon. Jelenleg, alig hat héttel a csúcs előtt úgy tűnik, et­től függ, sikerrel vagy ku­darccal végződik-e majd a két államférfi párbeszéde a svájci konferenciavárosban. B llogyan alakult a helyzet a Közel­Keleten? Egy újabb túszdráma — ki tudja hányadik. Sajnos, még a külpolitikával hi­vatásszerűen foglalkozó kommentátorok is aligha tarthatják pontosan számon a szomorú gyakorisággal be­következő terrorcselekmé­nyeket, támadásokát, túz­szünetsértéseket és fellángo­ló harcokat. A héten az Achille Lauro nevű tenger­járó elrablása kapcsán is­mét százmilliók figyelték Ié­legzet-viss/.afojtva világ­szerte, hány áldozatot kö­vetel a még szándékaiban is nehezen magyarázható, esz­közeiben pedig semmiképp nem menthető szélsőséges csoportok akciója. Szerencsére ezúttal nem így történt. Az olasz lu­xushajó foglyai kiszabadul­tak, a széles körben elitélt terrorcselekmény „csupán" egy emberéletet követelt. Am a kérdőjelek száma a palesztin fegyveresek meg­hátrálása, majd elfogása után sem csökkent. Most sem világos teljesen, kik áll­tak az akció hátterében, mi volt a nagy vihart kavart terrorcselekmény pontos po­litikai indítéka. Ismét bebizonyosodott ugyanakkor az, ami a min­dennapi fejlemények zűrza­varában oly könnyen hát­térbe szorul: az a felisme­rés, hogy a közel-keleti vál­ságban semmilyen indítékú erőszak nem hozhat ön­magában kibontakozást. És akkor már rég nem csak az olasz hajó esetéről van szó, hisz példát hozhatunk ele­get a tunéziai PFSZ-köz­pont elleni izraeli légitáma­dástól egész a szovjet dip­lomaták bejrúti elhurcolá­sáig. A libanoni főváros­ból egyébként tucatszámra jelentenek emberrablásokat a hírügynökségek. Az észak­libanoni Tripoliban viszont — ki tudja, véglegesen vagy csak átmenetileg — helyre­állt a nyugalom. Ami a közel-keleti ren­dezés egészét illeti, fontos fejlemény lehet a Jasszer Arafat által a napokban ja­vasolt arab csúcstalálkozó. A PFSZ V. B. elnöke felszólí­totta az arab világ veze­tőit, hogy sürgősen ülje­nek össze az utóbbi hetek­ben bekövetkezett esemé­nyek megvitatására, s „hogy döntéseket hozzanak jövő­jükkel kapcsolatban". Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban India az el nem köte­lezettek nevében szintén azért kérte a világszervezet vezetőtestületének összehí­vását, hogy részletesen ele­mezzék a tartós, igazságos és átfogó békerendezés út­jában álló akadályokat. 0 Mi a tétje a vasárnapi lengyel választásoknak? Több mint egy esztendő telt el a tavaly nyári, kül­földön is feszült figyelem­mel kísért lengyelországi ta­nácsválasztások óta. A hol­nap sorra kerülő parlamen­ti voksolást még nagyobb várakozás előzi meg, s ez érthető is. Akkor csak a helyi közigazgatás összeté­teléről döntöltek az állam­polgárok, most viszont a varsói törvényhozás, a szejm megújítása esedékes. Az elő­jelek, az 1980—81 -es mély­pont, és az azóta megtett út ismeretében túlzás nélkül állitható, hogy döntő • fon­tosságú a vasárnapi vá­lasztás: olyan esemény, amely a lengyel kabinet te­vékenységét, a válságból va­ló kijutás, a nemzeti köz­megegyezés érdekében ki­fejtett munkája egészét ér­tékeli. Tisztában vannak ezzel a kormány politikája ellen fel­lépő csoportok is, propa­gandájuk középpontjában ezért egyértelműen a vá­lasztások bojkottja került. Nem erre vagy, arra a je­löltre kell szavazni — hir­dették, hanem teljesen tá­volmaradni az urnáktól. A legutolsó közvélemény-kuta­tások mégis arra utaltak, hogy nagyjából a tavalyi­hoz hasonló részvételre le­het számítani. (Annak ide­jén a választásra jogo­sultak csaknem háromne­gyede adta le szavazatát.) A kampánygyűlések, a lengyel vezetők választási beszédei nem hagytak két­séget afelől, hogy a hiva­talos célkitűzés változatla­nul a mélyreható gazdasá­gi és társadalmi megúju­lás folytatása. Napjainkban elképzelhetetlen a megalapo­zatlan ígérgetés, a „mézes­madzag-módszer" — muta­tott rá Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök. A súlyos la­káshiány, a munkafegyelem fogyatékosságai, az állam— egyház viszony és más prob­lémák: mind-mind olyan dolog, amellyel csakis a megkezdődött, több területen biztató, másutt egyelőre el­lentmondásos folyamatok kö­vetkezetes továbbvitelével le­het szembenézni. Ez, te­hát a gyökeres politikai re­formprogram folytatása a holnapi választások lő tét­je Lengyelországban. Elekes Éva Az ENSZ közgyűlésén Befejeződött az általános politikai vita 0 New York (MTI) Pénteken befejeződött az általános politikai vita az ENSZ közgyűlésének 40. ülésszakán. A vitában mint­egy 130 felszólalás hangzott el. köztük több állam- és kormányfő beszéde. A Szov­jetunió álláspontját Eduárd Sevardnadze külügyminiszter fejtette ki a vita elején. Az amerikai véleményt George Shultz külügyminiszter. Ha­zánk nevében dr, Várkonyi Péter külügyminiszter szó­lalt fel a vitában. Megfigyelők rámutatnák arra, hogy bár a feszült nemzetközi helyzet változat­lanul rányomta bélyegét a felszólalásokra, a vita már tükrözte azokat a reménye­kel is. amelyeket a világ né­pei a szovjet—amerikai pár­beszéd felújításához, a genfi 1 eszerel és i ta n ácskozáspk hoz és a hét állam vezetőinek novemberi találkozójához fűznék. Sok felszólaló szö­gezte le, hogy ettől a pár­beszédtől a nukleáris hábo­rú kockázatának csökkenté­sét, a nukleáris leszerelés te­rén történő előrelépést vár­ják. Rendkívül nagy figyel­met keltettek az ülésszakon a Szovjetunió és a szocialis­ta országok új javaslatai a nemzetközi béke és a bizton­ság megszilárdítására. Ezen a téren különösen nagy érdek­lődés fogadta a Szovjetunió javaslatát a világűr kizáró­lag békés célokra történő fgibsszpélásara- Aajatnytóhai űrfegyverkezési tervek vi­szont komoly aggutUdmtÜ okoznak a felszólalások ta­núsága szerint számos or­szágnak — még az Egyesült Államok katonai szövetsé­gesei is többé-kevésbé elha­tároltak magukat a program teljes végrehajtásától. ós legfeljebb annak ..kutatási' szakaszát hagyták jóvá. A közgyűlési ülésszakon most elsősorban- a bizottsá gokban folytatódik a munka, október 20-a utón azonban ismét felújul a teljes ülések sorozata. Szicíliában leszállásra kényszerítették a négy palesztint szállító repülőgépet Elfogták a Időrablókat 0 Washington (Kairó, Róma MTI) Amerikai • repülőgépek csütörtökön éjjel nemzetközi légtérben feltartóztatták, és egy szicíliai NATO-támasz­ponton leszállásra kényizerí­tették azt a bérelt egyipto­mi repülőgépet, amely az Achille Lauro olasz hajót eltérítő négy palesztin sze­mélyt szállította. A négy személy jelenleg az. olasz, hatóságok fogságában van. de az. Egyesült Államok azonnali kiadatásukat kéri. Mindezt Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője jelentet­te be, közép-európai idő szerint kora hajnalban meg­tartott sajtókonferencián. Speakes közölte: az akciót személyesen Reagan elnök hagyta jóvá, és azt Crari olasz kormányfő egyetértésé­vel hajtották végre. Az olasz miniszterelnöki hivatal •tájékoztatása sze­rint Reagan amerikai elnök éjfél körül lépett telefonon kapcsolatba Craxi miniszter­elnökkel, s kérte őt, engedé­lyezze az egyiptomi repülő­gépet kísérő amerikai gépek leszállását a szicíliai légi­támaszpontra. Az éjszaka fo­lyamán fennmaradt a köz­vetlen kapcsolat a két or­szág hatáságai között. A Chigi-palota szerint eleinte nem volt teljes egyetértés: Washingtonban úgy tartot­ták, a négy hajóeltérítőt az Egyesült Államokban kell bíróság elé állítani. mivel amerikai állampolgár esett akciójuk áldozatául. Rómá­ban azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy négy személyt Olasz.olrszágban vonják fele­lősségre, mivel a bűncselek­mény olasz hajón, vagyis olasz felségterületen történt. A miniszterelnökség szerint körülbelül éjjeli háromkor sikerült megegyezni az olasz változat elfogadásá­ban. MSZMP-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT KAMBODZSÁBA A Kambodzsai Népi For­radalrpi Párt Központi Bi­zottsága meghívására Ko­rom Mihálynak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak, az Alkotmányjogi Ta­nács elnökének vezetésével magyar pártküldöttség uta­zott Phnom Penh-be, hogy részt vegyen a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt közeli napokban nyíló V. kong­resszusán. MAGYAR GAZDASÁGI NAPOK Továbbra sem lankad az érdeklődés a magyar gaz­dasági napok rendezvényei iránt Indiában. Péntek dél­előtt írták alá a három év­re szóló műszaki-tudomá­nyos együttműködési mun­katervet. Az aláíráson je­len volt Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnö­ke is. NOBEL­BÉKEDfj A Nobel-békedíjat az idén az Orvosmozgalom a Nuk­leáris Háború Megelőzéséért nevet viselő (IPPNW) nem­zetközi szervezetnek ítélték oda — jelentette be pénte­ken a norvég Nobel-bizott­ság. NDK—GÖRÖG TÁRGYALÁSOK Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke csü­törtökön befejezte Andreasz Papandreu görög mipiszter­el nőkkel folytatott athéni tárgyalásait. A Iatóg^ta£ zá­róakkordjaként aláírtak a két ország 10 évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködéséről kötött szerződését. SEGÉLY AFGANISZTÁNNAK A dolgozók önkéntes ado­mányaiból összegyűlt pénz­összegből a Magyar Szoli­daritási Bizottság segély­szállítmányt küldött az af­gán népnek. Az élelmiszer­ből, gyógyszerből, ruházati cikkekből álló szállítmány különrepülőgépen megérke­zett Afganisztánba. Országos jogászértekezlet ^ Budapest (MTI) A Magyar Jogász Szövet­ség X. országos munkaérte­kezlete. amelyen mintegy háromezren vesznek részt, pénteken Siófokon, a Motel étteremben megkezdte mun­káját. A megnyitó plenáris ülésen, amelyen részt vett Horváth István, az MSZMP KB titkára is. Markója Imre igazságügy-miniszter tartott előadást Az MSZMP XIII. kongresszusa és a jogfejlő­dés címmel. A háromnapos tanácsko­zás az igazságügy-miniszter előadása után szekcióülések­kel folytatta munkáját. A szekcióülések főbb témái között szerepelnek a család­jogi törvény módosításának elvi kérdései, a munkaerő­és bérgazdálkodás, a szociál­politika. a tanácsi lakásgaz­dálkodás. a lakásügyi jog­viták időszerű kérdései, az államigazgatás központi irá­nyítása fejlesztésének soron levő feladatai, a külkeres­kedelmi jog feltételeinek változásai. Előadások és korreferátumok hangzanak el a gazdaságirányítás és a vállalati jog új intézmé­nyeiről, a gazdaságirányítás rendjével összefüggő bűnözé­si és bűnüldözési tapasztala­tokról. A munkaértekezlet befe­jezéseként vasárnap rende­zik meg a Magyar Jogász Szövetség XI. küldöttköz­gyűlését, amelyen megvitat­ják az elmúlt öt évben vég­zett munkát, és megválaszt­ják a szövetség új választ­mányát Volt miről beszélgetni a Parla­ment folyosóin az Országgyűlés szü­neteiben. A kormány elnöke olyan munkaprogramot ismertetett, ami a következő öt esztendőre meghatá­rozza a különböző minisztériumok, ágazatok feladatait. A folyosói esz­mecserékben ki-ki a maga szakte­rületén, érdeklődési körének meg­felelő témát elemzett és gondolt tovább. A Tisztelt Ház tagjaira igen nagy hatással voltak Lázár György szavai, különösen azon észrevételei, amelyekkel a magyar építőipart il­lette. Az otthonteremtés szinte min­den állampolgárt érint, gyakran nem is közvetlenül, hanem a család­tagokon vagy a rokonok útján. A fokozott figyelem, a sajátos érde­keltségnek is szólt, és mindenki egyetértett a kormány kritikájával, nevezetesen: „a vállalatok nagy ré­sze lassan és drágán épít, és elfo­gadhatatlanul sok a minőségi hiba. Ezen a helyzeten változtatni kell." Csak az a kérdés, hogyan. A miként iránt érdeklődtem több Csongrád megyei képviselőtől is, aztán olyan közmegegyezésre jutottunk, váltsunk témát, mert jelenleg a magyar gaz­daságban a gordiuszi csomót talán az építőipar jelenti. Régóta remél­jük a jobb minőséget és a lakásárak növekedésének megfékezését — egyelőre úgy tűnik, mindez csak il­lúzió. A tágabb otthon minőségének kérdése azonban nem került le a napirendről. A négyszemközti be­szélgetéseknél sem. A miniszterel­nök expozéjában elmondta, hogy a tanácsoknak továbbra is változatla­nul legfontosabb feladata a terület­és településfejlesztés. Sok közös ten­nivalónk eredményes megoldása azonban igényli a szemléleti mód megváltoztatását. A szünetközi be­Parlamenti jegyzet szélgetésben Bödőné Rózsa Edit, Szeged 3-as számú választókerületé­nek képviselője éppen azt hangsú­lyozta, a településfejlesztés új mód­szereinek kialakítása elképzelhetet­len a városlakók összefogása nélkül. Kifejezésre jut ez abban, hogy az emberek ismerjék egymást, tud­janak szándékaikról. Természete­sen szóba került, hogy a település­fejlesztési hozzájárulás milyen ki­egészítő forrás lesz a városépítés­ben. Ahol Bödőné Rózsa Edit or­szággyűlési képviselő — Rókuson, az Északi városrészben, Makkoshá­zán —, ott is szinte mindennapos téma ez. A még láthatatlan forin­toknak már „helye van", előre el tudnánk költeni az öt évre előirány­zott tervezett bevételt. Megtudtam a képviselőtől, sokan felkeresték már őt, s javasolták, padokat helyezze­nek el az utcákon, tereken, szob­rokkal színesítsék a monoton kör­nyéket, klubokat alakítsanak ki egy­egy nagyobb háztömbben. A képvi­selőnő szerint ez utóbbira lenne a legnagyobb szükség, hiszen egy-egy lépcsőházban mindennapos jelen­ség, hogy az emberek nem ismerik egymást. Pedig a nép okos gyüleke­zete képes a nagy dolgok véghez vi­telére. Ezt bizonygatta Szeged másik új­donsült országgyűlési képviselője, Király Zoltán (5. számú vk.) is. ö úgy érkezett az Országgyűlésre, hogy a város szennyvíztisztító tele­pe megépítése érdekében interpel­lál. Ehhez szellemi muníciót nem­csak választókörzetében, hanem a város minden részében kapott. Köz­tudott, hogy Szegednek nincs szennyvíztisztító telepe, aminek be­ruházására legalább egymilliárd fo­rintra lenne szükség. Hozzátehetjük, hogy a városnak nincs pénze erre. Nos, az interpelláció elmaradt), ahogy a filmszakadásnál szokták mondani, technikai okok miatt. Az Országgyűlés rendtartása szerint az ülésszak előtt 24 órával írásban kell benyújtani az efféle kérést, hogy az illetékes miniszter a válaszadásra felkészüljön. Király Zoltán pedig élőszóban akart interpellálni. Csak azzal vigasztalhatta magát, a téli ülésszakon sem késő ezt szóba hoz­ni. Mindenesetre a készülés köz­ben megtudta, milyen előnyök szár­maznak abból, ha csatornatársulást hoznak létre. A választókerületben, Móravárosban talán megkezdik az első szervezését. Az előzetes tájé­kozódás szerint a településfejlesz­tési hozzájárulás forintjait ezen a vidéken sokan csatornázásra szeret­nék költeni. Ügy tűnik, sok helyen a hozzájá­rulás megszavazása előtt többé-ke­vésbé kirajzolódtak a fejlesztés fontosabb céljai. Mag Pál, szentesi országgyűlési képviselő is megerő­sített ebben a hitben. A kormány­programban is hangsúlyozott lehető­séggel, a nagyobb közéleti demok­ráciával, ez esetben városdemokrá­ciával szeretnék a nép akaratát megvalósítani. Néhány hónappal a választások után, az országgyűlési képviselők láthatóan lelkesen vég­zik munkájukat, az előlegezett bi­zalmat igyekeznek minél előbb megszolgálni. Halász Miklós é

Next

/
Oldalképek
Tartalom