Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
4 Szombat, 1985. október 90. Külpolitikai reflektor 0 Milyen a szovjet leszerelési javaslatok visszhangja? Mihail Gorbacsov Párizsban nyilvánosságra hozott javaslataiban „vannak pozitív elemek" — ez volt az első reagálás, amit Reagan elnök az SZKP KB főtitkárának átfogó békekezdeményezéseire tett. Enyhén szólva nem túl meleg fogadtatás, s a szakértők a további washingtoni megnyilatkozásokat szintén úgy értékelték, mint annak jelét, hogy a Fehér Ház továbbra is mindent megtesz a moszkvai indítványok érdemei elemzésének elkerülésére. Másrészt — többek között McFarlane nemzetbiztonsági főtanácsadó, és Weinberger hadügyminiszter beszéde rá a bizonyíték — az amerikai vezetők semmilyen kompromisszumos lépés, így a stratégiai nukleáris eszközök radikális csökkentésére vonatkozó szovjet javaslat tükrében sem hajlanak a vitatott űrfegyverkezési programok feladására. A hűvös washingtoni fogadtatás élesen elütött attól az összességében kedvező visszhangtól, amelyet a szovjet pártvezető által beterjesztett indítványok világszerte kiváltottak. A legtöbb nyugat-európai ország — így hivatalos nyugatnémet, belga és olasz körök — fontosnak, bizonyos tekintetben újszerűnek és mindenképp megvitatásra érdemesnek találták Gorbacsov kezdeményezését. „Párizs a szovjet békeoffenzíva újabb állomása" — írták a japán lapok, rámutatva a Szovjetunió figyelemre méltó rugalmasságára. (Némileg visszafogottabbnak tűnik Nagy-Britannia és Franciaország reagálása. Valószínűleg ez a kedvező nemzetközi megítélés is hozzájárult, hogy a héten — némileg módosítva a kezdeti véleményeket — halvány hangnemváltásra került sor Washingtonban. Legalábbis erre utal a Fehér Ház egyik magas rangú, ám magát megnevezni nem kívánó kormánytisztviselőjének összegezése, amely az első mértékadó értékelésnek tekinthető. E szerint a több kérdésben továbbra is kihangsúlyozott fenntartások ellenére elképzelhetők a tárgyalások a szovjet előterjesztések alapján. A tényleges megvitatás — amint az kezdettől fogva világos volt — a két nagyhalalom között Genfben folyó fegyverzetkorlátozási értekezlet küldötteire vár. A nagy kérdés (épp a TASZSZ által elutasításaként értékelt washingtoni reagálások ismeretében) az, hogy megvalósitható-e a Reagan—Gorbacsov találkozóig hátralevő igen szűkre szabott időben az álláspontok érezhető közelítése ezen a világpolitikai szempontból kiemelkedő fontosságú fórumon. Jelenleg, alig hat héttel a csúcs előtt úgy tűnik, ettől függ, sikerrel vagy kudarccal végződik-e majd a két államférfi párbeszéde a svájci konferenciavárosban. B llogyan alakult a helyzet a KözelKeleten? Egy újabb túszdráma — ki tudja hányadik. Sajnos, még a külpolitikával hivatásszerűen foglalkozó kommentátorok is aligha tarthatják pontosan számon a szomorú gyakorisággal bekövetkező terrorcselekményeket, támadásokát, túzszünetsértéseket és fellángoló harcokat. A héten az Achille Lauro nevű tengerjáró elrablása kapcsán ismét százmilliók figyelték Iélegzet-viss/.afojtva világszerte, hány áldozatot követel a még szándékaiban is nehezen magyarázható, eszközeiben pedig semmiképp nem menthető szélsőséges csoportok akciója. Szerencsére ezúttal nem így történt. Az olasz luxushajó foglyai kiszabadultak, a széles körben elitélt terrorcselekmény „csupán" egy emberéletet követelt. Am a kérdőjelek száma a palesztin fegyveresek meghátrálása, majd elfogása után sem csökkent. Most sem világos teljesen, kik álltak az akció hátterében, mi volt a nagy vihart kavart terrorcselekmény pontos politikai indítéka. Ismét bebizonyosodott ugyanakkor az, ami a mindennapi fejlemények zűrzavarában oly könnyen háttérbe szorul: az a felismerés, hogy a közel-keleti válságban semmilyen indítékú erőszak nem hozhat önmagában kibontakozást. És akkor már rég nem csak az olasz hajó esetéről van szó, hisz példát hozhatunk eleget a tunéziai PFSZ-központ elleni izraeli légitámadástól egész a szovjet diplomaták bejrúti elhurcolásáig. A libanoni fővárosból egyébként tucatszámra jelentenek emberrablásokat a hírügynökségek. Az északlibanoni Tripoliban viszont — ki tudja, véglegesen vagy csak átmenetileg — helyreállt a nyugalom. Ami a közel-keleti rendezés egészét illeti, fontos fejlemény lehet a Jasszer Arafat által a napokban javasolt arab csúcstalálkozó. A PFSZ V. B. elnöke felszólította az arab világ vezetőit, hogy sürgősen üljenek össze az utóbbi hetekben bekövetkezett események megvitatására, s „hogy döntéseket hozzanak jövőjükkel kapcsolatban". Az ENSZ Biztonsági Tanácsában India az el nem kötelezettek nevében szintén azért kérte a világszervezet vezetőtestületének összehívását, hogy részletesen elemezzék a tartós, igazságos és átfogó békerendezés útjában álló akadályokat. 0 Mi a tétje a vasárnapi lengyel választásoknak? Több mint egy esztendő telt el a tavaly nyári, külföldön is feszült figyelemmel kísért lengyelországi tanácsválasztások óta. A holnap sorra kerülő parlamenti voksolást még nagyobb várakozás előzi meg, s ez érthető is. Akkor csak a helyi közigazgatás összetételéről döntöltek az állampolgárok, most viszont a varsói törvényhozás, a szejm megújítása esedékes. Az előjelek, az 1980—81 -es mélypont, és az azóta megtett út ismeretében túlzás nélkül állitható, hogy döntő • fontosságú a vasárnapi választás: olyan esemény, amely a lengyel kabinet tevékenységét, a válságból való kijutás, a nemzeti közmegegyezés érdekében kifejtett munkája egészét értékeli. Tisztában vannak ezzel a kormány politikája ellen fellépő csoportok is, propagandájuk középpontjában ezért egyértelműen a választások bojkottja került. Nem erre vagy, arra a jelöltre kell szavazni — hirdették, hanem teljesen távolmaradni az urnáktól. A legutolsó közvélemény-kutatások mégis arra utaltak, hogy nagyjából a tavalyihoz hasonló részvételre lehet számítani. (Annak idején a választásra jogosultak csaknem háromnegyede adta le szavazatát.) A kampánygyűlések, a lengyel vezetők választási beszédei nem hagytak kétséget afelől, hogy a hivatalos célkitűzés változatlanul a mélyreható gazdasági és társadalmi megújulás folytatása. Napjainkban elképzelhetetlen a megalapozatlan ígérgetés, a „mézesmadzag-módszer" — mutatott rá Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök. A súlyos lakáshiány, a munkafegyelem fogyatékosságai, az állam— egyház viszony és más problémák: mind-mind olyan dolog, amellyel csakis a megkezdődött, több területen biztató, másutt egyelőre ellentmondásos folyamatok következetes továbbvitelével lehet szembenézni. Ez, tehát a gyökeres politikai reformprogram folytatása a holnapi választások lő tétje Lengyelországban. Elekes Éva Az ENSZ közgyűlésén Befejeződött az általános politikai vita 0 New York (MTI) Pénteken befejeződött az általános politikai vita az ENSZ közgyűlésének 40. ülésszakán. A vitában mintegy 130 felszólalás hangzott el. köztük több állam- és kormányfő beszéde. A Szovjetunió álláspontját Eduárd Sevardnadze külügyminiszter fejtette ki a vita elején. Az amerikai véleményt George Shultz külügyminiszter. Hazánk nevében dr, Várkonyi Péter külügyminiszter szólalt fel a vitában. Megfigyelők rámutatnák arra, hogy bár a feszült nemzetközi helyzet változatlanul rányomta bélyegét a felszólalásokra, a vita már tükrözte azokat a reményekel is. amelyeket a világ népei a szovjet—amerikai párbeszéd felújításához, a genfi 1 eszerel és i ta n ácskozáspk hoz és a hét állam vezetőinek novemberi találkozójához fűznék. Sok felszólaló szögezte le, hogy ettől a párbeszédtől a nukleáris háború kockázatának csökkentését, a nukleáris leszerelés terén történő előrelépést várják. Rendkívül nagy figyelmet keltettek az ülésszakon a Szovjetunió és a szocialista országok új javaslatai a nemzetközi béke és a biztonság megszilárdítására. Ezen a téren különösen nagy érdeklődés fogadta a Szovjetunió javaslatát a világűr kizárólag békés célokra történő fgibsszpélásara- Aajatnytóhai űrfegyverkezési tervek viszont komoly aggutUdmtÜ okoznak a felszólalások tanúsága szerint számos országnak — még az Egyesült Államok katonai szövetségesei is többé-kevésbé elhatároltak magukat a program teljes végrehajtásától. ós legfeljebb annak ..kutatási' szakaszát hagyták jóvá. A közgyűlési ülésszakon most elsősorban- a bizottsá gokban folytatódik a munka, október 20-a utón azonban ismét felújul a teljes ülések sorozata. Szicíliában leszállásra kényszerítették a négy palesztint szállító repülőgépet Elfogták a Időrablókat 0 Washington (Kairó, Róma MTI) Amerikai • repülőgépek csütörtökön éjjel nemzetközi légtérben feltartóztatták, és egy szicíliai NATO-támaszponton leszállásra kényizerítették azt a bérelt egyiptomi repülőgépet, amely az Achille Lauro olasz hajót eltérítő négy palesztin személyt szállította. A négy személy jelenleg az. olasz, hatóságok fogságában van. de az. Egyesült Államok azonnali kiadatásukat kéri. Mindezt Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője jelentette be, közép-európai idő szerint kora hajnalban megtartott sajtókonferencián. Speakes közölte: az akciót személyesen Reagan elnök hagyta jóvá, és azt Crari olasz kormányfő egyetértésével hajtották végre. Az olasz miniszterelnöki hivatal •tájékoztatása szerint Reagan amerikai elnök éjfél körül lépett telefonon kapcsolatba Craxi miniszterelnökkel, s kérte őt, engedélyezze az egyiptomi repülőgépet kísérő amerikai gépek leszállását a szicíliai légitámaszpontra. Az éjszaka folyamán fennmaradt a közvetlen kapcsolat a két ország hatáságai között. A Chigi-palota szerint eleinte nem volt teljes egyetértés: Washingtonban úgy tartották, a négy hajóeltérítőt az Egyesült Államokban kell bíróság elé állítani. mivel amerikai állampolgár esett akciójuk áldozatául. Rómában azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy négy személyt Olasz.olrszágban vonják felelősségre, mivel a bűncselekmény olasz hajón, vagyis olasz felségterületen történt. A miniszterelnökség szerint körülbelül éjjeli háromkor sikerült megegyezni az olasz változat elfogadásában. MSZMP-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT KAMBODZSÁBA A Kambodzsai Népi Forradalrpi Párt Központi Bizottsága meghívására Korom Mihálynak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, az Alkotmányjogi Tanács elnökének vezetésével magyar pártküldöttség utazott Phnom Penh-be, hogy részt vegyen a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt közeli napokban nyíló V. kongresszusán. MAGYAR GAZDASÁGI NAPOK Továbbra sem lankad az érdeklődés a magyar gazdasági napok rendezvényei iránt Indiában. Péntek délelőtt írták alá a három évre szóló műszaki-tudományos együttműködési munkatervet. Az aláíráson jelen volt Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke is. NOBELBÉKEDfj A Nobel-békedíjat az idén az Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért nevet viselő (IPPNW) nemzetközi szervezetnek ítélték oda — jelentette be pénteken a norvég Nobel-bizottság. NDK—GÖRÖG TÁRGYALÁSOK Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke csütörtökön befejezte Andreasz Papandreu görög mipiszterel nőkkel folytatott athéni tárgyalásait. A Iatóg^ta£ záróakkordjaként aláírtak a két ország 10 évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködéséről kötött szerződését. SEGÉLY AFGANISZTÁNNAK A dolgozók önkéntes adományaiból összegyűlt pénzösszegből a Magyar Szolidaritási Bizottság segélyszállítmányt küldött az afgán népnek. Az élelmiszerből, gyógyszerből, ruházati cikkekből álló szállítmány különrepülőgépen megérkezett Afganisztánba. Országos jogászértekezlet ^ Budapest (MTI) A Magyar Jogász Szövetség X. országos munkaértekezlete. amelyen mintegy háromezren vesznek részt, pénteken Siófokon, a Motel étteremben megkezdte munkáját. A megnyitó plenáris ülésen, amelyen részt vett Horváth István, az MSZMP KB titkára is. Markója Imre igazságügy-miniszter tartott előadást Az MSZMP XIII. kongresszusa és a jogfejlődés címmel. A háromnapos tanácskozás az igazságügy-miniszter előadása után szekcióülésekkel folytatta munkáját. A szekcióülések főbb témái között szerepelnek a családjogi törvény módosításának elvi kérdései, a munkaerőés bérgazdálkodás, a szociálpolitika. a tanácsi lakásgazdálkodás. a lakásügyi jogviták időszerű kérdései, az államigazgatás központi irányítása fejlesztésének soron levő feladatai, a külkereskedelmi jog feltételeinek változásai. Előadások és korreferátumok hangzanak el a gazdaságirányítás és a vállalati jog új intézményeiről, a gazdaságirányítás rendjével összefüggő bűnözési és bűnüldözési tapasztalatokról. A munkaértekezlet befejezéseként vasárnap rendezik meg a Magyar Jogász Szövetség XI. küldöttközgyűlését, amelyen megvitatják az elmúlt öt évben végzett munkát, és megválasztják a szövetség új választmányát Volt miről beszélgetni a Parlament folyosóin az Országgyűlés szüneteiben. A kormány elnöke olyan munkaprogramot ismertetett, ami a következő öt esztendőre meghatározza a különböző minisztériumok, ágazatok feladatait. A folyosói eszmecserékben ki-ki a maga szakterületén, érdeklődési körének megfelelő témát elemzett és gondolt tovább. A Tisztelt Ház tagjaira igen nagy hatással voltak Lázár György szavai, különösen azon észrevételei, amelyekkel a magyar építőipart illette. Az otthonteremtés szinte minden állampolgárt érint, gyakran nem is közvetlenül, hanem a családtagokon vagy a rokonok útján. A fokozott figyelem, a sajátos érdekeltségnek is szólt, és mindenki egyetértett a kormány kritikájával, nevezetesen: „a vállalatok nagy része lassan és drágán épít, és elfogadhatatlanul sok a minőségi hiba. Ezen a helyzeten változtatni kell." Csak az a kérdés, hogyan. A miként iránt érdeklődtem több Csongrád megyei képviselőtől is, aztán olyan közmegegyezésre jutottunk, váltsunk témát, mert jelenleg a magyar gazdaságban a gordiuszi csomót talán az építőipar jelenti. Régóta reméljük a jobb minőséget és a lakásárak növekedésének megfékezését — egyelőre úgy tűnik, mindez csak illúzió. A tágabb otthon minőségének kérdése azonban nem került le a napirendről. A négyszemközti beszélgetéseknél sem. A miniszterelnök expozéjában elmondta, hogy a tanácsoknak továbbra is változatlanul legfontosabb feladata a területés településfejlesztés. Sok közös tennivalónk eredményes megoldása azonban igényli a szemléleti mód megváltoztatását. A szünetközi beParlamenti jegyzet szélgetésben Bödőné Rózsa Edit, Szeged 3-as számú választókerületének képviselője éppen azt hangsúlyozta, a településfejlesztés új módszereinek kialakítása elképzelhetetlen a városlakók összefogása nélkül. Kifejezésre jut ez abban, hogy az emberek ismerjék egymást, tudjanak szándékaikról. Természetesen szóba került, hogy a településfejlesztési hozzájárulás milyen kiegészítő forrás lesz a városépítésben. Ahol Bödőné Rózsa Edit országgyűlési képviselő — Rókuson, az Északi városrészben, Makkosházán —, ott is szinte mindennapos téma ez. A még láthatatlan forintoknak már „helye van", előre el tudnánk költeni az öt évre előirányzott tervezett bevételt. Megtudtam a képviselőtől, sokan felkeresték már őt, s javasolták, padokat helyezzenek el az utcákon, tereken, szobrokkal színesítsék a monoton környéket, klubokat alakítsanak ki egyegy nagyobb háztömbben. A képviselőnő szerint ez utóbbira lenne a legnagyobb szükség, hiszen egy-egy lépcsőházban mindennapos jelenség, hogy az emberek nem ismerik egymást. Pedig a nép okos gyülekezete képes a nagy dolgok véghez vitelére. Ezt bizonygatta Szeged másik újdonsült országgyűlési képviselője, Király Zoltán (5. számú vk.) is. ö úgy érkezett az Országgyűlésre, hogy a város szennyvíztisztító telepe megépítése érdekében interpellál. Ehhez szellemi muníciót nemcsak választókörzetében, hanem a város minden részében kapott. Köztudott, hogy Szegednek nincs szennyvíztisztító telepe, aminek beruházására legalább egymilliárd forintra lenne szükség. Hozzátehetjük, hogy a városnak nincs pénze erre. Nos, az interpelláció elmaradt), ahogy a filmszakadásnál szokták mondani, technikai okok miatt. Az Országgyűlés rendtartása szerint az ülésszak előtt 24 órával írásban kell benyújtani az efféle kérést, hogy az illetékes miniszter a válaszadásra felkészüljön. Király Zoltán pedig élőszóban akart interpellálni. Csak azzal vigasztalhatta magát, a téli ülésszakon sem késő ezt szóba hozni. Mindenesetre a készülés közben megtudta, milyen előnyök származnak abból, ha csatornatársulást hoznak létre. A választókerületben, Móravárosban talán megkezdik az első szervezését. Az előzetes tájékozódás szerint a településfejlesztési hozzájárulás forintjait ezen a vidéken sokan csatornázásra szeretnék költeni. Ügy tűnik, sok helyen a hozzájárulás megszavazása előtt többé-kevésbé kirajzolódtak a fejlesztés fontosabb céljai. Mag Pál, szentesi országgyűlési képviselő is megerősített ebben a hitben. A kormányprogramban is hangsúlyozott lehetőséggel, a nagyobb közéleti demokráciával, ez esetben városdemokráciával szeretnék a nép akaratát megvalósítani. Néhány hónappal a választások után, az országgyűlési képviselők láthatóan lelkesen végzik munkájukat, az előlegezett bizalmat igyekeznek minél előbb megszolgálni. Halász Miklós é