Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

4 Szombat, 1985. október 91. Befejezte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka Király Zoltán: Szabó Sándor: Mondjunk többet dolgainkról Hosszabb távra, biztonságot adó szabályozókat Király Zoltán hozzászó-> lasában először a műszaki fejlesztés néhány problémáját érintette. Többek között megállanította: ha az elkövetkező években tovább mélyül az a szakadék, amely a magyar gazdaságot technológiailag a világszínvonaltól elválasztja, akkor a hátrányunk csaknem behozhatatlan lesz. Külön is felhívta a figyelmet ezzel összefüggésben a termelési infrastruktúra területére, a szállítás és a hírközlés helyzetére. Ez a kormányprogramnak is kiemelt területe — mondotta, s hozzátette, hogy ieen határozott intézkedésekre van szükség. Az országban jelenleg több százezer telefon hiányzik, s ennek súlyos gazdasági következményei is vannak. Gyakran fontos exportlehetőségektől esünk el azért, mert nem tudiuk időben megadni a külföldi partnernek a szükséges információkat: olykor képtelenség összeköttetést teremteni vidékről külföldre. A továbbiakban a képviselő néhány, a tömegkommunikációval kapcsolatos, kérdést ajánlott képviselőtársai figyelmébe. Hangsúlyozta, hogy a tömegkommunikációs szerveknek rendkívül nagy szerepük van a közhangulat alakításában. Feladatuk megfelelő elvégzéséhez arra is szükség lenne, hogy mindenütt tekintsék a sajtót olyan partnernek. amely reálisan tud beszélni az ország dolgairól, felelősséggel képes a közvéleményt tájékoztatni. Szóbeszédek, ha úgv tetszik, pletykák, rémhírek terjednek. amikor az emberek kevés információval rendelkeznek bizonyos. sokakat érintő kérdésekről. Kétségtelen, hogy kialakulóban vrfn egy üj gyakorlat: az illetékesek gyakrabban lépnek a sajtó nyilvánossága útján az ország színe elé, s a közvélemény igényli, el is "varja ezt. De minden bizonnyal az eddigieknél is többet tudnánk mondani közös ügyeinkről. Á miniszterelnök válasza Lázár György bevezetőjében a kormány nevében megköszönte, hogy a vitában felszólaló, véleményét kifejtő valamennyi képviselő egyetértett a kormány munkaprogramjával. Ígéretet tett arra, hogy a felmerült észrevételeket, javaslatokat az elkövetkező hetekben feldolgozzák, nagy részüket a VII. ötéves tervjavaslat véglegesítésekor hasznosítják, illetőleg a terv részét képező társadalmi, gazdasági programok kidolgozásakor, vagy — ha az lehetséges — haladéktalanul érvényesítik. . Kifejezte azt a véleményét: a vita is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány még megalapozottabb javaslatot terjeszthessen majd az Országgyűlés elé a VII. ötéves tervről. A program végrehajtásának feltételeiről szólva a Minisztertanács elnöke egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik feszitettnek, de reálisnak értékelték a kormány előterjesztésében foglalt feladatsort. Több képviselő foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy eddig tartalékaink felszínre hozásában a szükségeshez képest lassabban haladtunk előre. Az észrevételekhez hozzáfűzném: nálunk sokkal gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozóik a törvényes munkaidőnek csak körülbelül 80 százalékát használják ki, mjnt ahogy az ma nálunk történik — A Minisztertanácsban kialakult gyakorlat szerint — hangsúlyozta — a kormánytagok úgyszólván egyetlen, a sajtó útján hozzánk érkező jelzést sem hagynak figyelmen kívül, s az esetek nagy részében ezekből olyan intézkedések születnek, amelyek létező problémák megoldását szolgálják. Igényeljük azonban, hogy a jogos kritikai hang mellett azzal is foglalkozzék a tömegkommunikáció, miként lehet kijavítani a hibákat, s az új kérdések megközelítését a „lebeszélő" stílus helyett gyakrabban jellemezze a „rábeszélő" stílus. Lázár György a továbbiakban röviden kitért az építőiparral, a mezőgazdaság érdekeltségének megteremtésével, a jövedelemdifferenciálással, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó hozzászólásokra, egyetértve a bennük megfogalmazott fő tennivalók szükségességével, végezetül ugyancsak kifejezte egyetértését azon felszólalások indítékaival, amelyek szorgalmazták, hogy növekedjék a parlament szerepe a közéletben és a kormányzati munka ellenőrzésében. A miniszterelnök válasza után határozathozatal következett. Az Országgyűlés a kormány programját tartalmazó előterjesztést jóváhagyólag — eevhangúlag — tudomásul vette. Á pénzügyminiszter expozéja Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elö az 1984. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A tavalyi pénzügypolitikai törekvések a népgazdaság több éve előttünk álló céljait szolgálták: a külgazdasági egyensúly javítását, a külföldi adósság csökkentését, és a lakosság fogyasztásának szerény mértékű emelését. A vállalatok és szövetkezetek fejlődő gazdálkodása biztosította, hogy az ország nemzeti jövedelme összehasonlító árakon számítva 2,7 százalékkal emelkedjék. Az 1985-ös év nehéz körülmények között indult, és az erőfeszítések ellenére sajnos kiderült, hogy nem egyszerűen téli problémákról van szó. Az eredmények csak igen lassan javulnak. Már most világos, hogy az állami költségvetés hiánya meg fogja haladni azt, amit az Országgyűlés jóváhagyott, és úgy vélem, hogy éppen a struktúra átalakítása, a kedvező folyamatok élénkítése, a szociális-kulturális stabilitás indokolja, hogy ne ragaszkodjunk mereven a jóváhagyott hiány adatához, hanem a lehetséges keretek között a gazdaság eredményességét szolgáló támogatások terén tegyünk lépéseket. Nagyon időszerű és sürgető az MSZMP -Központi Bizottságának 1984. áprilisi állásfoglalásában meghatározott komplex gazdaságirányítási feladatok végrehajtása. A szabályozókat, az intézményi és döntési rendszert megújító munkában elengedhetetlennek tartjuk a költségvetés megreformálását is. Ennek a folyamatnak egyes lépései már az 1986. évi költségvetésben is tükröződni fognak. Feladatnak tekintjük a vállalatok és a lakosság önkéntes megtakarításainak további ösztönzését, mert ez is segít abban, hogy a költségvetési terhek mérséklődjenek. A lakossági adórendszerben méltányosabb közteherviselést eredményező intézkedéseket kell hozni mind az adó-, mind pedig az illetékrendszerben. A pénzügyminiszter végül elmondotta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alapvetően pozitívan értékelte a pénzügyi és költségvetési politika szerepét, de rámutatott arra a jogos igényre is, hogy a költségvetési tervezés legyen megalapozottabb, az évközi módosítások valóban csak az ésszerű rugalmasság igényéhez igazodjanak. — Ezt a megállapítást Lázár György elvtárs vitaösszefoglalójában teljes mértékben megerősítette. Igyekszünk olyan rendszert és munkastílust kialakítani, amely e hiányosságokat mielőbb csökkenti, s remélhetőleg előbb-utóbb teljesen kiküszöböli — mondotta Hetényi István, majd kérte az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot a bemutatott költségvetési mérleg adatainak megfelelően hagyja jóvá. Tisztelt Országgyűlés! Óriási felelősseg az Országgyűlés előtt véleményt mondani a kormányprogramról. Optimizmusom mégis azt mondatja velem, hogy a kormányprogram jó alap a következő ötéves időszak társadalmi, gazdasági folyamatainak irányításához, a kormányzati munka színvonalának emeléséhez. Ezért a programmal egyetértek — kezdte hozzászólását Szabó Sándor (Csongrád megye, 13. választókerület), majd ígv folytatta: Megyénk gazdaságpolitikája immár évek óta a hatékony vállalati gazdálkodás megteremtéséért fáradozik — egyszer eredménnyel, máskor eredménytelenül. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének nyeresége százmilliókban mérhető ugyanakkor a többi ágazatban az elmaradt, vagy minimális fejlesztések, beruházások nem iárulhattak hozzá a megye gazdaságának kívánatos korszerűsítéséhez. Az építőipar szükségesnél alacsonyabb termelékenysége. az élelmiszeripar stagnálása, az állattenyésztési kedv csökkenése: mind olyan jelzés, amelyre figyelnünk kell. Arra is, hogy egyes mezőgazdasági termékek értékesítésénél kiszolgáltatottak vagyunk a külföldi piacokon; a gazdálkodó szervezetek többsége ma még idegenkedik a dinamikus rugalmas vállalkozói magatartástól. Közvéleményünknek különösen érthetetlen — a hosszú, hideg tél ellenére is — az idei gazdasági megtorpanás, hiszen a XIII. kongresszust követően a politikai légkör jó alapot szolgáltatott a gazdaságnak, és jóval eredményesebb esztendőt feltételeztünk. A megtorpanás okait sokoldalúan és minden területen elemeznünk szükséges, és a hasonló helyzetek elkerülésére a kormánynak is megfelelő programmal kell rendelkeznie. Feladatainkat az MSZMP XIII. kongresszusa meghatározta, a mi dolgunk az. hogy panaszkodás heluett a megvalósítás érdekében munkálkodunk. Hogv mi módon? A válaszadást, a gazdasági fejlődést — azt hiszem — a kongresszusi anyagban és a kormányprogramban megfogalmazottak segítik. Tisztelt Országgyűlés! Évek óta tudjuk, hogy a gazdaság termelési szerkezete, technológiák korszerűsítése, a hazai erőforrásokra való fokozottabb támaszkodás, a gazdaság hatékonyságának javítása nélkül aligha szerezhetünk új piacokat, sőt, a régieket is elveszíthetjük. Am hiába ismételjük — már-már „szentírásként" — e fontos követelményeket, a gazdasági szabályozók e tekintetben néhol „ateisták". Kidolgozóik egyszer mintha alábecsülnék, máskor mintha túlértékelnék az ágazatok erejét, lehetőségeit. így aztán a nagyüzemek, a vállalatok olykor hatékonyságuk rovására kénytelenek az új előírásokhoz alkalmazkodni. A vállalatok, a szövetkezetek többsége napi gondjaik. nehézségeik miatt nem tanulhatott meg hosszabb távon gondolkodni. Kénytelenek a szabályozók pillanatnyi módosítását figyelni, cselekedeteiket gyakran rövid távú érdekekhez igazítani. Miért vált az üzletekben korábban mindig kapható szegedi Édes nemes, v^gy Csemege fűszerpaprika hiánycikké? Néhány évvel ezelőtt a külpiaci telítettség miatt a hazai szabályozó rendszer a paprikatermesztés visszafogására ösztönzött. Akkoriban a mezőgazdasági nagyüzemek jutalompénzt kaptak, ha paprikaföldjeikbe valami mást vetettek. Mire kiderült, mégis kell az őrlemény, addigra már hiányzott a termelői kedv. Elgondolkodtató kell, hogv legyen országos vezetőink számára is, hogy azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek sokszor erejükön felül szolgálják a népgazdaság érdekeit (például az exportra termelést). jövedelmezőségüket nem tudják növelni, munkájukat a szabályozók ellentétes hatásai miatt nem honorálják. Javaslom az ilyen pillanatnyi hasznot hozó intézkedések elkerüléséért a hosszabb távra érvényes gazdasági szabályozó rendszer kialakítását, természetesen a távlati fejlesztési prioritásokkal összhangban. Normatív, hosszú távra biztonságot adó szabályozókra gondolok. A vállalati, a termelőegységi terveket ugyan módosíthatnák a változó körülmények, de a módosítások nem homályosíthatnák el és nem tehetnék bizonytalanná a stratégiai célokat. Például: a jövedelemelvonás mai értéke és rendszere gyakran lassítja a jól gazdálkodó vállalatok fejlődését, sokszor a lemaradókat kárpótolva. Szerintem a szabályozó- és adórendszernek nem fokozott elvonással büntetni, hanem inkább valami más módon jutalmazni kellene a valóságos népgazdasági haszonból származó többletnyereséget. Úgy vélem, a gazdálkodó egységek nem nélkülözhetik a munkájukhoz szükséges információkat, például az árucsere-forgalmi megállapodásokról, a központi gazdaságfejlesztési és cselekvési programokról, vagy a világpiaci fejleményekről. Véleményem szerint a tájékozottság és a stratégiai célok folyamatosságát biztosító szabályozó rendszer együttesen fejlődésünk gyorsítója lehet. Hadd szóljak szűkebb hazám néhány sajátosságáról is! Csongrád megye az átlagosnál jobban hozzájárulhat a kormányprogram néhány célkitűzésének megvalósításához. Adottságaink kiválóak az élelmiszer-gazdaság fejlesztésére, vagy a biotechnológia egyes területeinek kutatására és alkalmazására. Hévízforrásaink is rendkívül gazdagok. Amikor a geológusok a szén- és szénhidrogénkészleteink vége® voltára figyelmeztetnek, el kellene gondolkodnunk az olcsón felszínre hozható termálenergia szélesebb körű felhasználásán. A hévízre alapozott primőr- és zöldségtermesztés. akárcsak az állattenyésztés. megfelelő támogatással jelentősen hozzájárulhat fizetési mérlegünk javításához. A fejlesztések a meglevő eredményesen működő bázisokra épülhetnének — viszonylag olcsón. Ezzel kapcsolatban két szempontot szeretnék hangsúlyozni: Először említeném a változó kondíció hatására sokszor hullámzó mezőgazdasági termelési kedvet. Jó lenne, ha a mezőgazdasági többlettermelést segítő és szorgalmazó szabályozás legalább részben érdekeltté tenné a mezőgazdaságot a termékek feldolgozásában, akár a konzerv- és feldolgozóipar kapacitásának növelésével is. Mindez szükséges, mert Csongrád megyében a jelenlegi tervidőszak 15-17 százalékos mezőgazdasági termelésnövekedésével az élelmiszer-feldolgozás nem tudott lépést tartani. Nemcsak a mennyiségben, hanem a minőségben, a külalakban és főleg a csomagolásban érezhető az elmaradás. Ha nem történik intézkedés, könnyen elveszítjük jelenlegi piacainkat is. A vertikumok kialakításával megteremthető az a helyzet, amelyben nagyobb mezőgazdasági érdekeltség nemcsak piaci helyzetünket javítja, hanem segít a piaci ingadozások arányos csökkentésében. Másodszor: megyénk jelentős szellemi kapacitással rendelkezik. Számunkra természetes a kormányprogram azon követelménye, hogy a tudományos kutatás" az elkövetkezendő években hatékonyabban segítse a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Meggyőződésem, hogy ha e két kívánságunk teljesülhetne, akkor a megye az eddigieknél még jobban szolgálhatná a kormányprogramban foglaltak gyakorlati megvalósítását. A kiemelt kutatási programokba illeszkedő intézményes alapkutatásokhoz szükségünk lenne több korszerű eszközre, műszerre, anyagra... Manapság nem egy tudományos munkatárs több évet tölt el külföldön csak azért, mert ott kedvezőbb munkafeltételek között dolgozik, de közben elveszítjük tudományos eredményeit. Az irányítás megfelelő szabályozásával (támogatással. műszaki fejlesztéssel. pályázati rendszerrel) nagyobb kedvet teremthetnénk a hazai kutatási eredmények felhasználásához. A felsoroltakból lényegében csak a kiemelt alapkutatások fokozottabb támogatása igényelne jelentősebb pénzösszegeket. A ráfordítás viszonylag hamar megtérülne, többek között az élelmiszer-gazdaságban termelődő óriási mennyiségű biomassza hatékony felhasználásával. Ezenkívül a biotechnológia gyakorlati alkalmazásához igényelnénk eszmei, anyagi, szervezői támogatást. Figyelembe véve a biotechnológia — XIII. kongresszus határozatában is kiemelt — tudományos és gazdasági jelentőségét. a megyei pártbizottság a közelmúltban létrehozta a Megyei Biotechnikai Koordinációs Bizottságot annak érdekében. hogy segítse a kutatás. műszaki fejlesztés tervezését. a kutatóhelyev és termelőüzemek együttműködését. Szabó Sándor a következő szavakkal fejezte be felszólalását: — Egyetértek a kormányprogram célkitűzéseivel, azt elfogadom, és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Kérem Lázár elvtársat, a kormány elnökét. hogy a magunk vállalta feladatok véarehaitásához biztosítsa a kormány a segítséget.