Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

— Csütörtök, 1985. október 17. Folytatja munkáját az európai kulturális fórum Újabb felszólalások A fórum második napján Edward .J. Brennan nagykövet, az ír delegáció vezjetöje elnökölt Elsőként ILMAR BKKKR1S nagykövet a svéd küldöttség vezetője szólalt fel. A kormányoknak mindent meg kell tenniük a kulturális cserék előmozdításáért, de Svédország megítélése szerint az ezZcl kapcsolatos kormányzati tevékenység inkább csak támogató, mintsem tartalmilag meghatározó jellegű legyen — hangsúlyozta. KI)WARI) J. BRENNAN nagykövet, az ír küldöttség vezetője megállapította: a nemzeti kultúrák érintkezése és olvö/üdítse fontos tényező a kulturális folyamatban általában. s különösképpen az európai kulturális hagyomány és identitás ápolásában. Az ir küldött ennek az ötvöződésnek példájaként említette James Joyce világhírű regényéi, az „Ulyssetí'-t. KAZIMIERZ ZYGULSKI kulturális miniszter, a lengyel küldöttség vezetője felszólalásában azt vizsgálta: mii. kell tenni azért, hogy a kultúra hozzájáruljon a feszültség forrásainak, az előítéleteknek és a bizalmatlanságnak a felszámolásához, amely ma rnég az. államok és a nemzetek közötti kapcsolatokat mérgezi. KONSZT ANTIN OSZ LEONT1U kulturális attasé a ciprusi küldöttség neveben azt hangoztatta, hogy a budapesti tanácskozás reményt fejez ki: a béke, a kölcsönös, jobb megértés és együttműködés reményéi hordozza. Ezt segítheti elö az európai mavésszek, értelmiségiek, a kultúra alkotói és felelősei közötti érintkezés, véleménycsere és párbeszéd. KOEE CSASULE nagykövet, a jugoszláv küldöttség vezetője, neves makedón író, felszólalásában elsőként népének történelméről, a nyelvének megőrzéséért vívott harcáról szólt. Ezt követően kijelentette: a helsinki folyamat a' párbeszéd, az egyetértés lehetőségét kínálja számunkra. Lehetőséget arra, hogy kezdeményezzünk, és tényleges lépéseket tegyünk az. ítl megvitatandó kérdésekben. CENAP KKSIIIN nagykövet, török küldöttségvezető elöljáróban visszautasította a ciprusi vádat, miszerint a török csapatok elpusztították a szigetország antik görög műemlékeit, s azt hangoztatta, hogy a török csapatok nem megszállóként tartózkodnak Cipruson. IIANS KÜIINE nagykövei, a dán delegáció vezetője fontosnak tartotta, ÜDVÜZLÖ TÁVIRAT Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, táviratban köszöntötte Hcng Samrint, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkárává történt újjáválosztásu- alkalmából. BRAZIL PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN Az Országgyűlés külügyi bizottsága meghívására október 12—Ili. között látogatást tett hazánkban a Brazil Képviselőház külügyi toizotlságáJrfak küldöttsége. A delegációt Francisco Benjámin, a bizottság elnöke vezette. FALUVÉGI LAJOS HANOIBAN Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke küldöttség kíséretében szerdán Hanoiba érkezett. A repülőtéren Vo Van Kiet, a Minisztertanács elnökhelyettese, luz Altami Tervbizottság elnöke fogadta. Faluvégi Lajos éw Vo Van Kiet dktóber 16—19. között tárgyalásaikat folytat a két hogy az érintett kormányok ólö realitássá tegyék a helsinki záródokumentumot. Helyeselte, hogy a madridi értekezlet három fő témát határozott meg a kait urális fórummal kapcsolatban: az alkotást, a terjesztést, és az egyes országok közötti együttműködést. JÓSÉ MARIA ULLRICII ROJAS, Spanyolország budapesti nagykövete, a spanyol küldöttség helyettes vezetője felszólalásban hangoztatta: a madridi találkozó szellemét szem előtt tartva érkeztek Budapestre. Bíznak abban, hogy sikerül lendületet adni az európai kultúka ügyének, s ezzel az. egész helsinki folyamatnak. A spanyol küldöttség igyekszik elősegíteni a budapesti kulturális fórum sikerét. GÜNTIIER VON IIA SE nagykövet, a nyugatnemet •küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta: a budapesti fórum küldötteinek nem az a feladata, hogy megbízásból cselekedjenek vagy ideológiákat képviseljenek, hanem saját felelősségérzetüket kell követniük. A kulturális kapcsolatok és az együttműködés bővítését csak nyílt légkörben, az eredményességre való törekvés szellemében érhetik cl. JÓSÉ DE MOLLINEDO delegátus San Marino, Európa legrégibb köztársasága nevében arra mutatott rá, hogy a kultúra révén az európai népek kölcsönösen gazdagíthatják egymást: a nézetek, a tájékoztatás és az emberek szabad áramlása nélkül aligha érhető el egymás jobb megismerésé. SÁN Marino támogat minden olyan kezdeményezést a budapesti fórumon, amely á kis országok kulturális önállóságát erősíti — hangoztatta JAAKKO NUMMINEN államtitkár, a finn küldöttség vezetője kijelentette: tiz évvel ezelőtt, y helsinki záróokmány aláírásakor a részt vevő országok magas rangú képviselői kifejezésre juttatták, hogy közös erőfeszítéseik a kultúra területére is kiterjednek. A finn küldöttséget megelégedéssel tölti el, hogy az azóta eltelt évtizedben. a különböző, nehézségek ellenére, a helsinki folyamat sikeresen haladt előre, mind a kultúra terén, mind pedig a biztonságosabb Európa, az európai együttműködés kibontakoztatása tekintetében. DAG1TNN STENSKTII nagykövet a norvég delegáció nevében kiemelte, hogy ez az első olyan találkozó a helsinki folyamat keretében, amelyet kizárólag a kultúrának szentelnek. A kultul'RÁDIÚTHfX ország közötti gazdasági együttműködés fejJesztéséröl és az 1986—1990. évi tervkoordinációról. TENG ÉS NATTA TALÁLKOZÓJA Teng Hsziao-ping. a KKP Központi tanácsadói bizottságának elnöke és Alessandro Natta, az Olasz Kommun'iista Párt főtitkára szerdán találkozott Pekingben. NATO-KÜZGYÜLÉS A NATO-közgyülés San Franciscóban tartott ülésénék résztvevői áldásulkat adták az amerikai űrhadviselési programra, bár nagy á'talánossűgban azt is kikötötték, hogy az nem sértheti a rakétaelhárító rendszenek korlátozásáról 1972-ben kötött szovjet—amerikai szerződést. A SZOCINTERN LESZERELÉSI FELHÍVÁSA A Szocialista Internacionálé (SI) elutasította az amerikai űrhadviselési terveket, ralis fórum alapvető feladata, hogy konstruktív módon fejlessze tovább a már meglevő kulturális kapcsolatokat. PANTELISZ EKONOMU nagykövet, a görög küldöttség vezetője, az emberi jogok tiszteletben tartásának rendkívüli fontosságára mutatott rá annak kapcsán, hogy hazájában hosszú ideig r.ópclnyomó diktatúra uralkodott, és ezeket a jogokat semmibe vették. NORMAN ST. JOI1N-STEVAS. parlamenti képviselő, az angol küldöttség vezetője elismeréssel szólt arról, hogy a viliig egyik kulturális fővárosában — ahol virágoznak a művészetek, kivált az irodalom — tanácskozik a kulturális fórum. Magyarország és Anglia Wüf/OU már a középkortól kezdve szoros kapcsolatok alakultak ki, ds ezek a kontaktusok a jelenben is folytatódnak — mondotta, s példaként említette. hogy jelenleg is magyar művészeti kiállítás színhelye Glasgow. ASÉGIK TRYGGVASON nagykövei, az izlandi küldöttség vezetője kijelentette: a béke és a biztonság nem a politikusok, a diplomaták és a katonai szakértők magántulajdona, hanem mindenkinek közös ügye. Hozzátelte: a béke es a biztonság elválaszthatatlan a kultúrától, hiszen a kultúra nem elszigetelt jelenség, sohasem válik azzá. IIKKVÉ CAKKIER. a vatikáni küldöttség vezetője, a pápai kulturális tanács titkára hangsúlyozta: a Szentszék örömmel vesz részt" a helsinki folyamatot kiteljésilő kulturális tanácskozáson. A vatikáni küldött kijelentette, hogy igazi kultúra nem lehetséges a/, alkotói szabadság biztosítása, a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartása nélkül. Részletesen taglalta a keresztény és az európai kultúra kapcsolatait, méltatta a zsidókeresztény hagyományok szerepéi Európa mai kultúrája nak kialakulásában. * A szerdai tanácskozás végén a törők küldöttség vezetője — a viszontválasz jogán — megjegyzéseket fűzött a görög küldött felszólalásának azon részéhez, amely szerinte országát a ciprusi ügyben bírálta. A kulturális fórum csütörtökön folytatja munkáját, ekkor még három ország és az UNESCO képviselője mondja el nyitó felszólalását; ezzel zárul majd az értekezlet kezdeti szakasza; a nyilt plenáris ülések sorozata. Köpeczi Béla beszéde és felhívta Washingtont: vizsgálja meg alaposan a Szovjetunió építő javoslulát az atomfegyvereik csökkenléAMERIKAI KONZULÁTUS SZECSUANBAN George Bush amerikai alél nök szerdán Csengtuban, Szecsuan tartományban megnyitotta az Egyesült AJliaimok negyedik kínai főkonzulátusát. Hazánk képviseletében Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője szólalt fel. — Küldöttségünk — más országok delegációihoz hasonlóan — abban érdekelt, hogy a kulturális fórum konstruktív légkörben végezze munkájút. Realisták lévén természetcsen tudjuk, hogy a tanácskozás, mint az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik eseménye, nem lehet független a külyiláglól, amely tele van feszültségekkel. A nemzetközi környezet azonban nemcsak sötét színekkel ábrázolható: a Helsinkiben elindult folyamat segítette a békés egymás mellett élés politikájának kibontakozását, amelynek — minden ellentmondás ellenére — nincs más értelmes, az emberiség jövőjét biztosító alternatívája. Másrészt: valljuk a kullúra és a kulturális kapcsolatok viszonylagos önmozgását, azaz olyan sajátosságait, amelyek hagyományosan a nemzetközi megértés és a béke, a haladás irányában hatnak, és az általános fejlődési tendenciák összefüggéseinek mai fokán is termékenyítő hatást gyakorolnak a részt vevő országok általános kapcsolataira. A magyar delegáció arra kapott megbízást, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a kulturális fórum sikeréhez, és támogasson minden olyan kezdeményezési, amely arra irányul, hogy tanácskozásunk ne a konfrontáció. hanem a tartalmas es kölcsönösen hasznos kooperáció szintere legyen. Ezek közöli a keretek között a magyar kulturális politika egyik íő feladatát abban látjuk, hogy minél kedvezőbb anyagi feltételeket teremtsen az igazi kulturális értékek elsajátításához és terjesztéséhez, a tehetségek kibontakoztatásához, és ezzel szolgálni tudja a magyar és az egyetemes kUTtára ügyét. Íróink és művészeirtk számára adottak a lehetőségek, hogy összeköttetésbe kerüljenek más országok szellemi életével, kapcsolatban legyenek más országbeli szakmai társaikkal, részt vegyenek Európa és a világ szellemi vérkeringésében. Kulturális politikánk szellemében őrizzük és ápoljuk nemzeti kultúránk örökségét, minden értékét, de fellépünk a nemzeti bezárkózás, a szellemi provincializmus és a sovinizmus ellen is. Felfogásunkban a nemzeti önbecsülés természetesen ötvöződik az emberiség ügye és jövője iránti közös felelősséggel, más népek tiszteletével, kulturális vívmányainak megbecsülésével. A magyar művelődéspolitika jellemzője az értékek iránti nyitottság és az értéFogsorjavítás fuKPúltás, kapocspótlás. Marx O'r 4. Nagycsarnokkal szemben. PEKO. Kiskerttulajdonosok., figyelem! A Tisza—Maros Szög Tsz faiskolája október 21-től SZOREGEN, A SZERB UTCA 67. SZAM ALATT MEGKEZDI a gyümölcsfák árusítását n A lerakat nyitva: reggel 7 órától délután fél 4 óráig, szombaton reggel 7 órától 12 óráig. kek terjesztésének támogatása. Az elmúlt évtizedekben a magyar művelődéspolitika arra törekedett, hogy nemzeti kultúránk és az egyetemes művészet nagy klaszszikus és kortárs értékeit minél szélesebb körben megismertesse. A Magyar Népköztársaság széles körű nemzetközi kulturális kapcsolatokat tart fenn: csak Európában összesen 27 országgal van kormányzati szervek nevében aláirt csereprogramunk. Ezeknek a keretében is sor kerül könyvek kiadására, kiállítások, hangversenyek rendezésére, filmek bemutatására és más megnyilvánulásokra. E megállapodások biztosítják azt is, hogy a művészet kiváló képviselői, az intézmények szakemberei ellátogassanak egymás országaiba, tapasztalatokat. szerezzenek, konferenciákat, tartsanak, közös munkákat végezzenek. Támogatjuk a személyek, az intézmények és a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat, és ezeknek a közvetlen kapcsolatoknak az ápolásához országunk erőforrásaival arányos, sokszor nagyvonalú anyagi kereteket is biztosítunk. Rendszeresen veszünk részt multilaterális kongresszusokon, fesztiválokon, kiállításokon és más nemzetközi rendezvényeken. Különleges figyelmet szentelünk a kulturális, művészeti értékek cseréjének, mert tudatában vagyunk annak a szerepnek, amelyet a humanista kultúra értékei a népek ismerkedésében, egymás iránti megértésük elmélyítésében betölthotnek. De azért is, mert ettől a cserétőí várjuk, hogy a magyar kultúra kevéssé ismert értékes alkotásai más országokban is hozzáférhetők legyenek. Kulturális értékeink cseréje számos országgal a kölcsönösség jegyében történik. Egyes nyugati országokkal azonban ez a kölcsönösség — különösen a nyelvhez kötött alkotások esetében — alig jelentkezik. Ezért számunkra különösen értékesek a helsinki záróokmány rendelkezései a kevéssé elterjedt nyelveken létrehozott irodalmi művek és más művészeti alkotások szélesebb körű megismertetésének előmozdításáról. Ezek érvényesítése érdekében delegációnk javaslattal fog élni. A kulturális alkotók — helyzetükből és a művészértelmiség sajátos felelősségéből adódóan — jelentős szerepet tölthetnek be a népek közötti megértés és bizalom elmélyítésében. Ilyen meglonlolúsból is kívánatos, hogy kontinensünk író- és művésztársadalmának képviselői rendszeresen találkozzanak egymással, s olyan időszerű és fontos témákról folytassanak párbeszédet, mint például az európai kulturális identitás kérdésköre, vagy az írók és más alkotók lehetősége és felelőssege az enyhülés szellemének ébren tartásában és elmélyítésében, a kulturális együttműködés új formáinak kialakításában. Lehetségesnek tartjuk együttműködésünk bővi'ését a művészképzésben és általában a fiatal nemzedékek művészeti nevelésében, hiszen földrészünk jövője és kulturális fejlődése szempontjából közös érdek, hogy a felnövekvő generációkat más országok és kultúrák megismerésére, tiszteletére, s ezen keresztül a nemzetközi megértésre cs együttműködésre neveljük. Európa kulturális identitása egyik fontos tényezője annak a politikának, amely ezen a kontinensen a békés egymás mellett élés feltételeit akarja javítani. Európa olyan kulturális örökséggel rendelkezik, amely sokszínűségében is minden ország számára közös. Ez a közös örökség egy bizonyos szellemiséget is meghatároz: az európaiságot, amely elismeri a társadalmi haladás szükségességét, a tudomány és technika szerepét az emberiség életének alakításában, a művészetek jelentőségét az egyén és a közösség formálásában. De értékként kell őriznünk az európai kultúra sokszínűségét is, mint a kulturális fejlődés dinamizmusának egyik nélkülözhetetlen tényezőjét. Bízom abban, hogy a kulturális fórum lehetőséget ad Európa jelenlegi kulturális arculatának jobb megismerésére, a kultúráról vallptt nézetek kölcsönös kifejtésére és végül a kulturális kapcsolatok erősítésére. A kultúra — delegációnk meggyőződése szerint. — a béke fenntartásának és megerősítésének egyik eszköze — szellemi eszköz. Befejezésül hadd idézzem Thomas Mann-nak a Népszövetség Szellemi Együttműködési Bizottságának budapesti ülésén 1936ban elmondott szavait: „Európa a humanizmus eszményével szorosan és elválaszthatatlanul összekapcsolt fogalom. Ez az Európa pedig csak akkor fog megvalósulni, ha a humanizmus felfedezi férfiasságát, és ama felismerés értelmében jár el, hogy a szabadság sohasem lehet halálos ellenségeinek és gyilkosainak szabadosságává ... Humanizmusról beszélve Európa alapjairól és szellemi életfeltételeiről beszélünk, és ezért szükségesnek véltem arra a kapcsolatra rámutalni, amelyet a minden humanisztikus gondolatban benne rejlő természetes jóságnak a férfias határozottsággal alkotnia kell, hogy Európa továbbra is fennmaradhasson." — mondotta Köpeczi Béla. A Dél-magyarországi Nyersanyaghasznosító Vállalat felhívja a vállalatok, szövetkezetek. Intézmények, közületek figyelmét. Hogy a szegedi telepén (Dorozsmai út 40.) és a szentesi telepén (Adila utca 6.) NAGY MENNYISÉGBEN géptisztífó rongy KAPHATÓ!