Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

(5 Csütörtök, 1985. október 17. 3 Emlékezés Kalamár Józsefre Kalnmár József, a Kommün i.st á k M agya nország i Pártja csepeli szervezető egyik alapítója születésének 91). évfordulója alkalmából koszorúzást ünnepséget rendeztek szerdán a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában levő sírkertben. Kalamár József nyughelyét a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Ernszt Antal. a XXI. kerületi pártbizottság első titkára és Suhajda József, a KEB tagjai koszorúzták meg. A kegyelet, a tisztelet virágait elhelyezték a Magyar Szocialista Munkáspárt XXI. kerületi bizottsága, a kerületi tanács és a helyi népfrontbizottság. a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetsége, valamint a Csepel Müvek igazgató tanácsának képviselői. A sírt megkoszorúzták Kalamár József családtag j a i. hozzátartozói. A megemlékezés jz Internacionálé hangjaival ért véget. A felnőttoktatás évfordulója Negyven éve, 1945 novemberében tették közzé azt a miniszterelnöki rendeletet. amely létrehívta Magyarországon a dolgozók általános iskoláit. Az évforduló alkalmaból szerdán Kecskemelen. a szakszervezetek Bács-Kiskun megyei ta n á esá n a k s zé k h á zá b: m emlékülést tartoltak, amelyre meghívták a felnőttoktatásban dolgozó, s az elmúlt évtizedekben kieme.lkedő eredményeket elért pedagógusokát. szakszervezet i tisztségviselőket. Páibeszéd a titkárral Ez a gyár az életem ,,A vállalati pártbizottság ismételt létrehozása a politikai irányítási rendszerben megteremtette a vállalati feladatok végrehajtásának centralizált képviseletét. A létrehozott pártbizottság folytatta a korábbi irányításban is megfogalmazott feladatok végrehajtásának szervezését. Legfontosabb feladatának tartotta a XIII. kongreszszus, a megyei, városi pártbizottság határozatainak teljesítését, a munka folyamatában felismert helyi politikai tennivalók végrehajtását. (Idézet a KSZV pártértekezlet! anyagából.) Amikor Kónya Sándorné, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat. pá rtbizottságánnk titkára azt mondja, tősgyökeres szegedi vagyok, pontosabban szólva felsővárosi; elkezdek gondolkodni azon, mii jelenthet felsővárosinak lenni. Kónyáné ma is ebben a városrészben lakik. Ragaszkodik hozzá. A dolog tehát valószínűleg azt jelenti, hogy ez az asszony a régi Felső város szellemét szereti. — Az apám kubikos volt. Kilencvenedik évét tapossa. Velem lakik együtt. — Az édesanyja? — Felnevelt három gyereket és nevelt három unokái is. Ezentúl pedig olyarí dolgokat csinált, amelyek a mai háziasszonyok elölt ismeretlenek: tésztát gyűrt, tarhonyát készített. — Mikor került ide a gyárba? — 1950-ben. Szövőtanulónak. Lehetséges, hogy nem hiszi el, de én még sorba álllam, hogy bejuthassak a gyárkapun. Abban az időben rangot jelenteti a szövőgyár dolgozójának lenni. Persze, a munkahely is kevesebo volt, mint manapság. — Ügy tudóin, tizenöt évig dolgozott gép mellett. — Jól tudja. Es azt is sejtheti, hogy a gépeknél dolgozók problémáit ezért tudom megérteni. — Húny embert ismer a gyárban? — Talán csak a legfiatalabbakat nem ismerem név szerint. . . — 1960 óta pártmunkás. Sok harca Volt? — Személyes harcaim soha nem voltak. Ügyeket igyekeztem szolgálni. És ez a tény mindig megkönnyítette azt a harcot, amelyet a politika érvényesüléséért folytattam. Nem panaszkodhatom, jó partnerem volt ebben a nemrégiben nyugdíjba vonult vezérigazgató, Tóth László. Minden értelmes érvel elfogadott. Kónyáné elvégezte a politikai főiskolát. Szociológiából .szakvizsgázott. Tanulmányai befejeztével néhány évig a megyei pártbizottság munkatársa volt. Aztán — úgy látszik, minden útja visszavezet kedvenc világába, szövők, fonó közé — ismét visszajött Újszegedre. — A tizennégy alapszervezetben 590 párttag dolgozik — mondja —, az én munkámat két függetlenített párttitkár is segíti. Sok gondol vesznek le a vállamról. És ezt mondhatom el a végrehajtó bizottság tagjairól is. Kilencen vannak, és minden fontos kérdésben hallatják a szavukat. Itt kell megjegyeznem, hogy nálunk alapszabály: három gépelt oldalnál hosszabb jelentés nem kerülhet testület elé. Sok információt lehel közölni kevés szóval is. Az is igaz, hogy szinte mindenki kötelességének érzi, hogy a jobbítás szándékával szóljon, bármilyen napirend is szerepeljen az üléseken. Kónyáné előkeresi a legutóbbi pártértekezlet jegyzőkönyvét. — A XIII. párlkongreszszus sok feladatot adott. Ali úgy gondoljuk, hogy a vállalati pártbizottság megállapításai alapján- tovább kell folytatni a szervezetkorszerűsítést. A gyáregységek termelési struktúráját az. önálló vertikumok felé kell terelni, és folyamatosan — ahol lehelségen — önállóbb gazdálkodási formát kell megvalósítani. A vállalati központ funkcióit a továbbfejleszteti irányítási rendszernek megfelelően újra és újra ál kell rendezni. A központi irányításban maradó tevékenységben pedig növelni a vezetés és ellenőrzés hatékonyságát, a vállalati érdek képviseletének eszköztárát. — A világot hosszú évek óta gazdasági válság sújtja. Mit tesz azért a KSZV parlbizottsaga. hogy a vállalat eredményei kedvezően alakuljanak? — A változó gazdasági körülmény a vállalati pártbizottságtól és az. alapsz.ervezetektöl igényelte, hogy a politikai munkamódszer elsősorban a kezdeményezésben, a szervező tevékenységben fejlődjön jelentősebben. -Ehhez, jelentős segítséget nyújtottak a pártbizottság mellett működő munkabizottságok. Munkájukat a tervszerűség jellemezte. Munkaterveik összhangban voltak u pártbizottság es a végrehajtó bizottság munkaprogramjával, politikai elvárásaival. Az általuk megtárgyalt témák jó alapot biztosítottak a tesídletekpek határozataik előkészítéséhez. — Az interjú vegén engedjen meg még egy személyes kérdést. Mi szeretett volna lenni lánykorában? — Találja ki! Találgatok. Színésznő? Kozmetikus? Találgatok, és Kónyáné nevet. Kónyáné igazából nem vár választ. Azt mondja még: ez a gyár az életem. Pclri Ferenc Hol fogy el a bátorság? Egy irányba mutatnak a jelenségek és a statisztikák: sajnos, a munkafegyelem nem javul, a termelékenység nem nő úgy, ahogy kellene. Az Országgyűlésen elhangzott felszólalásokat az egyetértés mellett kis kétkedéssel hallgatja az ember: hiszen már az MSZMP KB egyik 1977-es határozatában megfogalmazódtak — egyesek szerint már akkor is némi késéssel —, azok a célok, az ipari szerkezetváltás. a szabályozás no.rmativitása stb., amelyeket még most is. mint áhított célokat emlegettek a képviselők. Ebből a nagy jelentőségű KB-hatávozatbol azonban nagyon kevés valósult meg. A jó célokat, mar nyolc éve kitűzték, a hozzájuk vezető utak miatt azonban máig finnyáskodunk. Nem csoda hát, tia közben alig kerülünk közelebb hozzájuk. Sokan hivatkozunk mostanában Szegeden a közgazdasági napok megnyitóján elhangzott Bácskai Tamás-előadásra. Ö fogalmazott úgy: nem lehet úgy véghezvinni a szerkezetváltást, hogy közben minden es mindenki a helyén maradjon. 1. Asotthulmon álltunk, a könyvtár elölt, szemlélődéssel ütve el a párperces kényszerű várakozást. Az első, ami a szemembe tűnt: u közelmúltban átadott új iskolának máris hull a vakolata. Én tudósitoltam az avatásról, némelyik szóvirágra még emlékszem is az ünnepi beszédből. Az ötödik évfordulóra akár jöhetnek a tatarozók — ha lesz rájuk pénze a községi tanácsnak. Szemben, a Mórahalmi Afesz l'elvásárlótelepén éppen rhkndtak. Tölteni való lehér paprikát önlögettek necczsákok ból konténerek be. Amelyik deszkakonténer épp útjában volt a rakodóknak, azt lelökték a pótkocsis IFA platójáról. Reccsenve zuhantak a földre, egész rakományra való összetört, lógó oldalú tárolóedényt láttam a kerítés mellett. A konténer tetején púposodó paprikahalmot. gumicsizmával rugdosta szét a rakodó, hogy A rádió vezetőinek szegedi látogatása Tegnap, szerdán Szegedre látogatott Hars Istrgn. az MSZMP KB tagja, a Magvar Rádió elnöke, valamint tíocz József, a rádió elnökhelyettese, és Pásztor László, a rádió körzeti és nemzetiségi adásainak főszerkesztője. Délelőtt a megyei pártbizottságon találkoztak Szabó Sándorral, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának cjlső titkárával és Papdi Józseffel, a megyei tanács elnökével és a tömegtájékoztatás aktuális kérdései mellett a leendő szegedi körzeti stúdió regionális feladatairól is beszéltek. Ezután felkeresték a városi pártbizottságot, aho| Székeltj Sándorral, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának első titkárával, és Papp Gyulával. Szeged Megyei Városi Tanács elnökével arról tárgyaltak, hogy a szegedi kulturális intézmények miként segíthetik maid a stúdió munkáját. Megtekintették a Dózsa György utca 7. szám alatt épülő majdani szegedi körzeti stúdiót — amelvet az egykori KISZ-bizottság helyiségeiből alakítanak ki. Boldizsár Sándor, a kivite- több alvállalkozó már a lezést végző Csomiép igaz- iövö hónapban hozzákezdhet gató.ia tájékoztatót adott a a különböző szerelésekhez, munkákról. Többek között A következő év második feelmondta, hogy a közel 50 lében a rádiótechnikai bemillió forint értékű beruhá- rendezéseket is elhelyezheN.igy László felvétele A rádió vezetői megtekintik az cpü'ő stúdiót zás építészeti részét a zött határidőre. 1986. cember 31-ig elvégzik, olvan jól haladnak, kitűdesöt, hogy tik. és így nem lesz akadálya, hog.v a stúdió az adások sugárzását 1987 tavaszán megkezdte. A rádió vezetői megtekintették a szegedi televíziós stúdiót is. majd látogatásukat befejezve, az esti órákban visszautaztak Budapestre. egyenletesen álljon. Elképzeltem, amint az átvevő előzőleg aggályoskodva vizsgálta a paprikát — amikor még a termelő kocsiján volt. Lehet, ki js .válogattatta, ha foltosai talált közte. Esetleg csak másodosztályúvá minősítette egy részét, — hogy aztán a rakodók csizmatalppal igazgassák a konténerben. Lehel ezen morgolódni, moralizálni, ej n ye-e j n yézn i, állást foglalni, határozatot hozni, ám változás aligha várható, arr.ig a személyre szóló felelősség elve nem érvényesül szigorúan, Én úgv valahogy képzelem el, hogy előcitálnák az iskola építőit, megmutatnák nekik a foszladozó vakolatot. és azt mondanák: tisztelt uraim, először is adják vissza a kitüntetéseket és jutalmakat, mert kiderült, hogy az önöket nem illeti meg. Utána pedig ugorjanak neki. és vakolják újra az épületet — természetesen most már ingyen, mert mi tisztességes munkáért fizettünk, amikor benyújtották a számlál. Igaz, hogy program manapság a lakóházak és középületek felújítása, de a negyven-ötven és nem a négy-öteszlendösökre gondoltak, akik ezt a programot elindították. Es mi lenne, ha nemcsak en. kóbor utcai járókelő látnám meg a csizmás rakodókat. hanem valaki a szövetkezettől is. Valaki, akinek hatásköre is van. bátorsága is van, ceruzája, meg notesze is van. Ez utóbbiakat. elővéve összeadná a rakodók órabéréi, levonná belőle a széttaposott paprika es a megrongált konténerek értékét, aztán udvariasan közölné velük: tisztelt uraim, önök a mai tevékenységük alapján ennyivel és ennyivel tartoznak a munkaadójuknak. fizetéskor ne is számítsanak erre az öszszegre. Ugye, képtelenül hangzik? Pedig ameddig képtelenül hangzik, lényeges változás aligha várhaló. i Persze, magam is jól tudom, egy-egy cég önmaga nem sokra megy, ha ilyen megoldásokat választ. Legvalószínűbb, hogy még fegyelmezetlen, rossz munkaerőt, sem kap. Mert a csizmás rakodó megsértődik, odébbáll, és másutt rugdossa a zöldpaprikát. Itt érdemes végiggondolni a szerkezetváltozás egyik fontos momentumát: az erőforrásokat igenis kj kell vonni a veszteséges ágazatokból, és átcsoportosítani , azokba, amelyek versenyképesek a nemzetközi piacon. Ez vonatkozik a munkaerőre is. Csakhogy ezzel kapcsolatban mindig működésbe lépnek fékek. A teljes foglalkoztatást féltjük az. átrendeződésiül. Területi munkanélküliség már ma is van. Érdemes a témáról elolvasni a Heti Világgazdaságban megjelent írást. Országosan viszont sokáig nem okozna foglalkoztatási gondokat a munkaerő-felesleg felszabadulása. Először is: a szolgáltatószektor óriási munkaerőgondokkal küzd, az olt tapasztalható anomáliák mérséklődnének, ha az iparban alulfoglalkoztatott tömegekből föltölthetné sorait. Nincs elég kereskedő, nincs elég ápolónő, hogy csak néhány neuralgikus pontot, soroljak föl. A végéemkák intézménye bebizonyította, hogy lehet úgv csökkenteni egy-egy termék fajlagos munkabérköltségét. hogy közben a bérek emelkednek. Kevesebb, de tisztességesen dolgozó embernek fizetnek többel — ugyanazért a munkáért. A termék minőségében nemcsak a termelőeszközöknek, hanem a munkaerőnek a minősége is erőteljesen meglátszik. Ahogy Bácskai Tamás — a vállalatok viszonylatában — fogalmazta: hulljon végre a férgese! Ez. természetesen az egyes dolgozók teljesítményére is vonatkozhat — kell js, hogy vonatkozzon, hiszen anélkül nem lehet. az. egyéni és a vállalati érdekeket a népgazdasági érdekhez közelíteni. Meg egy dolog: fontos-e, hogy minden családban két kereső legyen, mindkettő egész napos munkaidőben dolgozzék? .Jelenleg fontos, egy fizetésből ugyanis roppant: körülményes megélni. Nagyon sok no van, akit ez a kényszerűség, s nem a sokat emlegetett egyenjogúság igénye hajt el a háztól dolgozni. Ezzel lügg össze a kulcsos gyerekek felügyelet nélkül maradása, a családi élet sok-sok problémája. Ha a termelés kulcspozícióiban levők el tudnák tartani egy fizetésből a családjukat, talán csökkenne is a nők körében a munkavállalás iránti igény. j 3. j Nem túl eredeti gondolattal fejezem be ezt az eszmefuttatást: bátor, okos, jó előadásokat már hallottunk, bólogattunk, örültünk a szókimondásnak máskor is. Olvastunk világos, értelmes, jó határozatokat. Egyetértés kíséri a kormány munkaprogramját, célkitűzéseit. Ezek mind egy irányba mutatnak. Mégis, mintha valami átok ülne a cselekvé-' sen: a gyakorlatban, konkrét esetben alig-alig történik valami. Amikor vállalatokhoz, iparágakhoz, vezetőkhöz, rosszul dolgozó munkásokhoz. kéne hozzányúlni, el Togy az energia és a bátorság. A jó állásfoglalások és a késedelmes cselekvés egyidejű jelenléte miatt tűnik úgy, hogy haladunk, miközben alig-alig mozdulunk előre. Tanács István Az ÉDOSZ Központi Vezetőségének ülése Az EDOSX Központi Vezetősége szerdán ülést tartott. A testület az ÉDOSZ 46. kongresszusát előkészítő írásos anyagot és a dokumentumokat vitatta meg. Az. ülésen részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke is. Ott volt továbbá Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke és Kovács Imre. a K-B osztályvezetőhelyettese. Az ülésen Gáspár Sándor javaslatot tett az ÉDOSZ megüresedett elnöki tisztének betöltésére. A SZOT, illetve az ÉDOSZ elnöksége nevében Gyenes Andrást, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnökét javasolta. aki tagja a szakszervezet Központi Vezetőségének. A testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta A Központi Vezetőség ezután elemezte az üzemi cs a munkahelyi szakszervezeti választások tapasztalatait, és kiegészítő javaslatokat tett a kongresszust előkészítő dokumentumokhoz. (MTI) t