Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

Csütörtök, 1985. szeptember 12. 3 Borbély Sándor látogatása Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka me­gyénkbe látogatott. Egyna­pos látogatása során Szege_ den részt vett. és felszólalt a munkásőr-egységparancs­nokok és helyettesek érte­kezletén. Beszédében idő­szerű politikai kérdésekről szólt, majd ismertette a munkásőrség előtt álló fel­adatokat, a munkásőrök po­litikai és szakmai teendőit. A nap folyamán Szabó Sándor, az MSZMP Csong­rád Megyei Bizottságának első titkára fogadta. Megbe­szélést folytattak a megye munkásőr egységeinek mun­kájáról, további feladatairól. Export Évi másfélmillió négyzet­méterrel, vagyis 35 százalék­kal több ponyvaszövetet vá­sárol 1986-tól a szovjet kül­kereskedelem a Kenderfonó és Szövőipari Vállalattól. A rendelés teljesítésének felté­teleit több mint 100 millió forintos, idén kezdődő beru­házással teremtik meg. A magyar műszaki felsőoktatás kezdetének 250. évfordulója Jubileumi ünnepség A magyar műszaki felső­oktatás megkezdésének 250. évfordulója alkalmából szer­dán jubileumi ' ünnepséget rendeztek Sopronban, az Er­deszeti és Faipari Egyete­men. Az ünnepségen részt vett Maróthy László. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök­helyettes. Gál János rektor megnyi­tója után Maróthy László átadta az egyetemnek a Munka Vörös Zászló Érdem­rend kitüntetést, amit Gál Jánós rektor vett át. Ezután a Minisztertanács elnökhe­lyettese ünnepi köszöntőt mondott. Beszédében hang­súlyozta, hogy a magyar műszaki felsőoktatás rs cin­nek kereteben az erdeszeti tudomány oktatas megindí­tásának negyedévezredes ju­bileuma fontos dátuma a magyar kultúrtörténetnek. Mint mondotta: a társada­lom igényei az erdészettel szemben' ma nagyobbak, mint valaha. Előtérbe ke­rült az erdőgazdálkodásnak más szervezeti struktúrák­kal való integrálása, vala­mint az erdő és a település integrációja. Az erdők sze­repe meghatározóvá vált a környezetvédelemben. Nem kis -feladat vár az egyetem­re abban, hogy a környezet­kultúra általános és konkrét fejlesztésével megvédjük az erdőt. És a stratégiai célok mellett ott állnak a minden­napok feladatai: a népgaz­dasági igények kielégítése, a fagazdasági célprogramok valóra váltása. A makroökonómia szint­jén is előfordul — folytatta —, hogy a jelen érték elho­mályosítja szemünkben a jövőt. Különösen óvakodni kell ettől az erdőgazdaság­ban. Itt a vállalatoknak a természet által is korlátozott versenyszférában kell vállal-v kőzniük. Az irányításnak pedig olyan közgazdasági eszközrendszer kialakítása fele kell törekednie, amely elősegíti az- erdővel kap­csolatos napi és tavlati igé­nyek közötti ellentmondások feloldását. Maróthy László beszede után a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nevében Villanyi Miklós ál­lamtitkár köszöntötte a ju­biláló intézményt és három címzetes egyetemi tanári •címet adott át. Tiszteletbeli doktori címet kapott Ke­resztessy Béla, az Erdészeti Tudományos Intézet főigaz­gatója. 11, ötven évvel ez­előtt végzett egykori hallga­tónak arany-, két, 60 évvel ezelőtt végzettnek gyémánt­diplomát nyújtott át Gál Já­nos rektor. A jubileumi ün­nepség 161 első éves hallgató eskütételével ért véget. Az esemény alkalmából az egyetem könyvtárában a műszaki felsőoktatás 250. évét bemutató kiállítás nyílt. r Építésgépesítés Az építésgépesítés következő ötéves tervi teendőit vi­tatja, meg kétszáz hazai szakember a Pécsett szerdán meg­kezdődött tizenhatodik Építőgépész Szemináriumon. A két­napos tanácskozást bevezető előadásában Petrovai László építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az építésgépesítés fejlesztése a jövőben a vállalatok saját hatáskörébe tar­tozó feladat lesz, amelvet a nyereségközponté gazdálkodást szolgáló komplex tcveken.ysegrendszerbe illesztve kell megoldaniuk. Hűtőgépek, gyártásuk Szerdán Egerben meg­nyílt a 6. nemzetközi hütö­gépkongresszus. A Gépipari Tudományos Egyesület szervezte háromnapos ta­nácskozáson 12 ország szakemberei vesznek részt, összesen mintegy háromszá­zan. Dr. Terplan Zénó, a Gép­ipari Tudományos Egyesü­let elnöke megnyitó beszé­dében elmondotta: az egri tanácskozás fontos feladató, hogy a hűtőgép szakembe­rek megismerkedjenek a legkorszerűbb hűtőgépekkel, gyártásukkal, üzemeltetésük­kel, s e tapasztalatok bir­tokában még többet tegye­nek az égészségesebb táp­lálkozásért. A konferencián kiemelt téma lesz a höhasz­nosítás, illetve az Energia­takarékosságra és a zajszint csökkentésére irányuló el­járások , alkalmazása. Meg­vitatják a háztartási hűtő­gépekhez felhasználható kiskompresszorgyártás leg­újabb eredményeit, különös tekintettel az áramfogyasz­tásra és a zaj csökkentésére. A megnyitót követően Gábor András ipari minisz­terhelyettes az iparfejlesztés hetedik ötéves tervj célki­tűzéseiről tájékoztatta az ülés résztvevőit. Az egri tanácskozáson öt­vennél több előadás hang­zik el hazai és külföldi szakemberek tolmácsolásá­ban. Előadást tart Egerben Fritz Steimle professzor, a Párizsban székelő Nemzet­közi Hűtéstechnikai Intézet elnöke ís. Tagfelvétel és pártpolitika H a nyomon követjük az elmúlt évek tagfelvételi munkáját, őszintén meg kell állapítani, hogy évek óta gond, feloldhatatlannak tűnő ellentmon­dás a szociális és a korösszetételre vonat­kozó cél teljesítése és a minden arra al­kalmas jelölt felvétele a pártba. Miért nincs ezen a téren előrelépés? Megítélé­sem szerint azért, mert a tagfelvételt nem pártpolitikai mozzanatként kezeljük, ha­nem szervezeti síkon, bürokratikus mó­don közelítjük meg. Célszerűbb lenne, ha a tagfelvételi mun­kát, a pártépitést a párt előtt álló politi­kai feladatok fontos részének tekinte­nénk. A statisztikai arányoknak tulajdo­nított túlzott jelentőség helyett elsősor­ban azt kellene néznünk, hogy milyen szerepet játszik a part politikájának ala­kulásában a taglétszám nagysága, (élet­kor. foglalkozás, képzettség szerinti) ösz­szetétele. Természetesen mindenekelőtt a párt or­szágos és nagyobb területi szerveiben van értelme és létjogosultsága annak, hogy az összetételre vonatkozóan átfogó következ­, tetőseket vonjanak le és orientációs prog­ramot dolgozzanak ki. A helyi szervek és főleg az alapszervezetek csak olyan ösz­szetételből menthetnek, amilyennel mű­ködési területükön rendelkeznek. Ezt ele­ve meghatározza az adott munkahely jel­lege, de ennek keretén belül sem lehet más követelmény a leendő párttagokkal szemben, mint az alkalmasság. A területi pártszerveknek a politikai szükségletek alapján időről időre át. kell tekinteniük a pártépítés helyzetét az ösz­szetétel vonatkozásában is. Az ebből le­vont következtetéseknek megfelelően ösz­tönözhető egyes területeken jobban, má­sutt kevésbé a tagfelvétel. Indokolt eset­ben természetes politikai lépés az előze­tes elkepzelesek korrigálása. Egv megyei vagy városi partbizottság rendelkezik az­zal a képesseggel es felkészültséggé!, amellyel, áttekintve a pártépités helyze­tet. politikailag befolyásolhatja a párt­szervezeteket a tagfelvételi munka konk­rét teendőire. Csak ezen az alapon lehet helyesen meghatárpzni, hogy elsősorban, hol, milyen retegek körében szükséges szorgalmazni a tagielvételt. A szocialista demokrácia viszonyai kö­zölt a jól működő politikai rendszer erő­siti az emberek közéleti vonzalmát, meg nyi(ottabba és érzékenyebbé teszi őket a közügyek iránt. Ilyen körülményék kö­zött lényegesen jobbak a színvonalas tag­felvételi munka esélyei — feltéve, ha az emberek azt tapasztaljak, hogy a pártban nagyobb teret kapnak a cselekvésre, a kommunista kollektívával karöltve jobb feltételekhez jutnak a személyes gondju­kat is jelentő közügyek megoldásához, képviseletéhez. Viszont az is igaz. hogyha ezzel ellen­keznek tapasztalataik, ha úgy látják, hogy a párthoz tartozásuk nem vagy- alig je­lent többet a puszta formaságnál, ha a pártélet kimerül a semmit előre nem vi­vő fölösleges értekezésekben, egyszóval, ha nem tudunk tartalmas és vonzó párt­életet kialakítani, akkor a tenni akaró emberek számára csökken a pártszerve­zet vonzóereje. - Ezt megelőzendő szüksé­ges a pártélet kellő nyitottsága, nélkülöz­hetetlen az érdemi tájékoztatás, hogy va­lós kép alakuljon ki az adott pártszerve­zetek munkájáról. Ezeken is érdemes len­ne elgondolkodni, amikor a tagfelvételi munka mai feltételeit vizsgáljuk. Leegy­sáterüsitése a tagfelvétellel kapcsolatos gondjainknak a közéleti szerepvállalás hi­ányára vagy a fokozott individualizáló­dásra hivatkozni. A fiatalok korében — ahol a tagfelvé­telt jobban kellene szorgalmaznunk —az átlagosnál nehezebbek az életkörülmé­nyek, nagyobb terhekkel kell megküzde­niük. Elsősorban körükben kellene a köz­élet.iség olyan feltételeit kialakítani, a mozgalmi élet presztízsét erősíteni, ami a párthoz való vonzódásukat erősítené. A szocialista demokrácia fejlődése a gazdasági-társadalmi élet minden terüle­tén jelentősen növeli a közéleti-politikai aktivitást. Napról napra tűnnek fel olyan fiatalok és idősebbek, akik nagyfokú köz­életi érdeklődésről és felelősségről tesz­nek tanúságot. Számtalan példa mutatja, hogy a közvélemény felfigyel rájuk, biza­lommal van irántuk. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a pártépítésben nem min­denütt merítenek eléggé ebből a gazdag és természetes forrásból. Nem arról van szó, hogy egy-egy sikeres közéleti szerep­lés eleve az illető alkalmasságát bizo­nyítja a párttagságra. De azt igen, hogy alapos okunk van jobban figyelni ezekre az emberekre, hiszen olyan tulajdonsá­gukkal tűnnek ki, amely minden párttag­tól elvárható: a közügyek iránti fogé­konyságukkal, a közvélemény befolyáso­lásának készségévé] és képességével. M ost ezen a térén kell segítséget nyújtani az alapszervezeteknek. A különféle, esetenkenti bürokrati­kus egyeztetések helyett az alkalmasság politikai jellemzőire érdemes lenne több Ügyeimet fordítani. Ha ezt a fai'a gjn­t'clkcdásmódot erősíteni tudjuk az egesz I áritagság körében, akkor fölöslegessé vá­lik a bábáskodás, a beavatkozás az alap­szervezetek életébe, amely ma még meg­lehetősen jellemzőié' a tágítlv'ételi mun­kának. E tekintetben is fokozni lehetne az alapszervezetek önállóságát, megte­remtve a feltételeit annak, hogy a tag­gyűlés következetesebben érvényesíthesse döntési jogkörét. Nem szabad lebecsül­nünk ezen a téren sem az alapszervezeti kommunista kollektíva politikai tapaszta­latát, emberismeretét és felelősségválla­lási készségét. Rákos Imre Tájékoztató Áz őszi vetőmagellátásról A kívülálló szerint a ter­melés olt kezdődik, amikor a termelő a magot elveti, s ott fejeződik be, amikor betakarítja a termést. A dolog .a valóságban nem ilyen egyszerű, mert a jó minőségű, nagy terméshoza­mű növényeink vetőmagjait gondos kísérletek és a ve­tőmag-szaporítás is megelőzi. Nagy a felelőssége a szak­embereknek, akik eldöntik, hogy egy-két év múlva mi­Fuvarmonopólium ? Megkezdték az alma feldolgozását a Felső-Tisza menti almafeldolgozó üzemben: Szabolcsbákán. A tervek szerint ebben a szezonban naponta 20 vagon almából készül a finom lé. Képünkön: az alma feldolgozásának mozzanata. Közismert, hogy a taxi­sok fölosztották egymás között a „világot". A gya­korlatban ez úgy fungál, hogy számos intézmény, vendéglő kap és elfogad bizonyos kedvezményeket (orvosok, ápolók sürgősségi beszállítása, a vendéglői személyzet éjszakai fuvaro­zása stb), s ezek fejében a taxit kérő látogató, beteg, vendég számára attól a taxis cégtől rendelik a ko­csit. Nem kívánjuk ennek a módszernek az etikai tar­talmát vitatni. Am legyen így, ha egyszer olyan elő­nyök rejlenek benne, ame­lyek nem sértenek közös­ségi érdekeket. De hogy néhol ezt a gyakorlatot ab­szolutizálják, az már nem tisztességes. Történt, hogy egy mozgássérült embert az egyik taxis cég olyan segítségben részesít, amely helyzetében nagyon fontos: kedvezményesen viszi vizs­gálatokra, segíti a kocsin kívüli közlekedésben is. Visszafelé azonban már nem vehette igénybe ugyanazt a szolgáltatást, mert az intézmény portása kereken megtagadta a kí­vánt taxis cég hívását — csak egy másikat volt haj­landó fuvarra kérni. Ha az utas megnevezi a kért céget, mi jogon eről­tetnek rá mást? Ezt sem­miféle együttműködési egyezség nem kényszeríthe­ti rá senkire! Szíveskedje­nek az intézményvezetők erre is figyelni! Sz. S. I. lyen fajtájú gabonánk vagy burgonyánk lesz. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-ma­gyarországi központjának igazgatója. Gubacsi László, tegnap, szerdán az őszi ve­tőmagellátásról tartott tájé­koztatót Szegedén, a Sajtó­házban. Elmondta, hogy a korábbi években megszokott széles fajtaválaszték ismét kapható lesz. Ott, ahol szű­kösebbek a hazai források, importtól egészítik ki azo­kat. A vetőmag-szaporító te­rületek túlnyomó többsége jól telelt, egészen a nyár elejéig kedvezőek voltak a terméskilátások. A csapadé­kos május és június azon­ban kedvezett a kártevők­nek. kórokozóknak, emiatt a betakarítási idő végére kel­lemetlen meglepetés érte a mezőgazdászokat. Az igé­nyesebb, betegségre hajla­mosabb búzafaiták közül egyikből-másikból kevesebb lesz. Megyénkben a terme­lők 547 tonna rozsra, 1648 tonna őszi árpára és 7 ezer 212 tonna őszi búza megvé­telére szerződtek. Ez az el­múlt évinek csak 86 száza­léka. Valószínű, hogv a gaz­daságok a saját termésű ve­tőmagvaikra is számoltók. Időközben pótigényeket is megadtak a termelők, a sa­ját termelésű vetőmagvak gyengébb minősége miatt. Az idén a vállalat 26-fajta öszi búzát, 6-fajta őszi ár­pát és 2-fajta rozsot kínál. Az őszi vetésű szántóföldi növények közül a bükköny­félékből igény szerinti a készlet. Az őszi káposzta­repcét már kiszállították az üzletekbe. A zöldségnövé­nyekből a nagyüzemek és a lakosság számára is bőséges a választék. A szakboltok­ban már kapható a készle­tekből júliusban és augusz­tusban tasakolt vetőmagvak. A hajtatott kertészetek kü­lönleges igényű fajtáit az importok beérkezése után november első felére ígérik. Burgonya az idén van minden mennyiségben. Meg­rendelés alig akad. pedig az öszi fagyok beálltáig a több száz vagonos készlet két­harmadát jó lenne eladni. Új fajtát is kínálnak. a legkorábban termő holland Rubiniát. Megyénkben az idén ti­zenöttel bővült a vetőmag­vakat árusító üzletek szá­ma. A mostani száztizenhét­ből huszonnégy az igénye­sebb. nagy alapterületű szaküzlet. Ezért is meglepő, hogy a kereskedelem a több. bolt ellenére egytizedével csökkentette megrendelését. Remélhetően ez a magatar­tás nem fogja a vetési idő­szakban megbosszulni ma­gát. s abból is hiánycikket teremteni, ami valójában nem is az. T. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom