Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

4 Szombat, 1985. szeptember 7. • • Ötven sor Az arany középút, kisfiam, az a biztos! — mon­dogatta dédnagyanyám. Sejtette talán, hogy jószeré­vel oda sem figyelek, egyik fülemen be, a másikon ki, de hát hogyan is óvhatta volna kilencven évesen kisunokáját másképpen, mint ezzel a kétes értékű bölcsességgel?! Maga sem gondolhatta, mennyire ki­terjedt lesz három évtized múltával a középszer, s miként fakult szürkévé az arany már akkor is ha­mis csillogása. Sajnos, egyre több helyen tapaszta­lom, hogy a középszer lelt a norma a szürke massza terjeszkedése észrevétlenül maga alá gyűri a legeredetibb elképzeléseket, kicsorbítja az élesen felvillanó gondolatot, megszégyeníti a szen­vedélyeket, kispadra ülteti a lelkesedést, nevetséges­sé teszi a színeket, felmenti a tehetséget a szárnya­lás alól, nivellálja, összemossa az értékes magot az ocsúval. Gondolom, mindannyiunknak vannak példái er­re. Gondoljunk csak a közoktatás egyik divatos prob­lémájára: Legyen elit iskola vagy sem? Miként áll nálunk a tehetséggondozás? Az igazi képességek megkapják-e kifutási lehetőségeiket, vagy az iskola mechanizmusa még jobban értékeli az egysoros vo­nalat, a „mindenből egy keveset" programját, a „Ne lógj ki a sorból!" elvét. Kitüntetési előterjesztések alkalmával hányszor állnak dilemma előtt a javaslattevők: megint ugyan­azok érdemelnék meg, mint tavaly, meg tavalyelőtt, de hát, mit szólnak a többiek? S kezdődik a sora­kozó, s vele együtt a kitüntetések erkölcsi devalváló­dása. Tapsolunk a színházi premieren, akár jó az előadás, akár csapnivaló. Nem' ünneplünk fél órákat, ha valóban katartikus élménnyel ajándékoztak meg bennünket, de a belülről érzett bukás szánalma is ünneplő tapssá változik. Ki tud hát különbséget ten­ni jó produkció és gyenge előadás között?! A ku­darc a siker jelmezében tetszeleg, a siker zavartan szeretne elkülönülni — kevés eredménnyel. Az új focista hajt az edzésen Az elsőn. Mert az „öreg rókák" figyelmeztetik: Ne olyan hevesen öcsi, mert átkerülsz a fakóba! Hány olyan tárlat nyílt meg az elmúlt években szerte az országban, amiről már a válogató zsűri is tudta, hogy a középszer üli torát. De mindent meg­tettek a szervezők, rendezők, hogy valami módon rangot adjanak a közvitézeknek. Jöttek is a vezető elvtársak megnyitni, vagy csak fölsorakozni. Osztot­ták a dijakat, munkajutalmakat, s maga a művész is elhitte: nagyszerűt alkotott. Pedig ha tudta volna, hogy nem több, csak „más" volt a többinél; hogy őt ismerték, akadtak érdemei; hogy szociális szempon­tok emelték esztétikai dobogóra; hogy spekulatív struktúrák előre meghatározott skatulyáiba kell em­bereket, müveket, stílusokat gyömöszölni. S nem rontja-e a művészetek hitelét, ha roppant agilis ama­tőrök névjegykártyáikon festőművészekként tetsze­legnek; nem fertőzi-e a közéletet, ha gyenge művé­szek állnak ki kiemelkedő alkotók mellett, többes szám első személyben; ha kisstílű vezetők elüldözik maguk mellől a tehetséges munkatársakat, ha a hie­rarchia fontosabb, mint a letett produktum?! Nem valami hízelgő, ha középszerországnak mi­nősítenek bennünket, közepesen fejlett ország he­lyett. A kettő ugyanis nem ugyanaz. Rajtunk múlik, melyiket választjuk. Tantii Xajos Kazinczy­jutalom A népszerű rádióműsor­nak, Péchy Blanka és Deme László beszédművelési soro­zatának (Beszélni nehéz) ör­vendetesen nő a hatása. Az iskolai szakkörök közül azoknak, ahonnan egy-egy tanévben a legtöbb jó feladatmegoldás érkezik a rádióhoz, Kazinczy.jutal­mat ítélnek meg a műsor gazdái. Az elmúlt tanévi mun­káért az ország általános is­kolai szakkörei közül tíz kapta a jutalmat, s ezek közül kettő — szegedi. Az egyik a Srirmai iskolában működik, alsó tagozatos, tíz év körüli gyerekek a tagjai, vezetőjük Birkás Tiborné tanító. A másik a Balázs Béla Üttöröház szakköre, felső tagozatosak járnak oda, vezetőjük a közelmúltban Kazinczy-díjat is kapott Bagi Adámné tanár, aki szintén a Szirmaiban dol­gozik, igazgatóhelyettes. A gyerekek és tanáraik szép magyar beszédért való mun­kálkodását csak dicsérhet­jük. Vendégek Az egyhetes tanulmány­úton hazánkban tartózkodó René Tavernier költő, író, a francia PEN Club elnö­ke, a nemzetközi PEN Club alelnöke és Solange Fas­quelle regényíró műveikből olvastak fel a magyar PEN Clubban. A Lyont felszaba­dító francia partizánok egyik vezetőjeként és Illyés Gyula müveinek francia nyelvű fordítójaként is is­mert René Tayernier ön­életrajzi regényéből, az író­nő fordítás alatt lévő Ve­lence levegője című regé­nyéből mondott részleteket. A vendégek beszámoltak a francia—magyar irodalmi kapcsolatok alakulásáról. Az írókat fogadta Köpe­czi Béla művelődési minisz­ter is. (MTI) Szülészorvosok tanácskozása A szülés körüli időszak sajátos szülészeti és az új­szülöttek ellátási kérdései­ről kezdődött kétnapos tudo­mányos tanácskozás pénte­ken Ráckevén A Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Nőorvos Társa­ság perinatológiai szekciója által rendezett konferenciá­nak a Savoyai kastély adott otthont. A résztvevő száznál több szülész-nőgyógyász és űjszülöttgyógyász a két nap alatt összesen 50 előadásban számol be a perinatolóijia területén elért legújabb eredményekről. Dr. Kiszel János egyetemi tanár, a SOTE I. Számú Női Klinikájának professzo­ra az MTI munkatársának elmondotta: a perinatológia — az orvostudomány egyik gyorsan fejlődő ága — az anya, a magzat, valamint az újszülött életét a szülés körüli időszakban vizsgálja. Ez az időszak szorosan véve a terhesség 28. hetétől a szülést követő egy hétig tart. Ez az időszak az anya és az újszülött fokozott orvo­si felügyeletét igényli, mi­vel a magzatot és az újszü­löttet ebben az időszakban érheti a legtöbb károsodás. A .súlyosan beteg, vagy erősen veszélyeztetett újszü­löttek ellátására 1976-tól az egészségügyi kormányzat je­lentős anyagi ráfordítással az országban összesen ki­lenc. úgynevezett perinatális intenzív centrumot alakított ki. A kétnapos tanácskozás előadói felvázolják a to­vábblépéshez szükséges or­vosi, szervezési és müszere­zettségi feladatokat is. Így többi között szó lesz arról, hogyan lehetne az ország, bármely részén született ve­szélyeztetett újszülöttet a legközelebbi centrumba a lehető legbiztonságosabban elszállítani. (MTI) Titok nincs, csak munka // Nagyágyúk" a szegedi dzsesszklubhan Jan Garbarek, Larry Corryell, Oregon. Tony Scott. Emlékezetes szegedi dzsesszkoncerteket idéző ne­vek. Az Ifjúsági Házban több mint évtizede műkö­dő dzsesszklub a műfaj ki­váló reprezentánsait szer­zette ide. akik egyébként ta­lán sohasem jutottak volna magyar közönség elé. Drienyovszky Andrással, a klub vezetőjével, a közel­jövő programjáról is beszél­gettünk. — A JATE-klubbal közö­sen kezdjük az évadot. Az első koncertet — Kovács Gyula és együttesének mű­sorát — szeptember 24-én rendezzük az egyetemi klub­ban. Az Ifjúsági Ház a jö­vő hónapban nyit, ígv ok­tóber 4-én már ide várjuk azokat, aki a Vukán, Ber­kes, Kőszegi szupertrióra kíváncsiak. Október 15-én Szabados György és a Ma­kuz-formáció tartja vidéki premierjét. Ez a társaság a tavalyi tavaszi fesztiválon mutatkozott be Budapesten. Érdekessége, hogy vezető­jük zenei elkénzelései nem személyekhez kötődnek, kö­rülbelül tíz fiatal dzsessz­és kortárs zeneművészt mozgat meg alkalmanként. Nagyon nehéz megszervez­ni. sok helyről verbuválód­nak a zenészek, az előadás különleges akusztikai kö­rülménveket. olvan hang­szereket igényel, amelyek­ből az egész országban ke­vés van. A novemberi-de­cemberi program nem ala­kult még ki véglegesen. Annyit mondhatok, minden erőnkkel azon vagyunk, hogv a korábbiakhoz hasonló ..nagyágyúkat" tudiunk el­sütni. Az őszi szezonban Fberhard Weber, a Jan Garbarek-zenekar bőgősének szólófellépése látszik való­színűnek. — Hogyan lehet „meg­csípni" a nemzetközi sztá­rokat? — Sokszor óriási szeren­csével. Legalább egy évre előre lekötik, egyeztetik a fellépési időpontokat. Az itthoni költségvetéssel meg se kísérelhetjük, hogy ide­jekorán bekapcsolódjunk. Módszerünk: a zenészek — vagyis inkább menedzsere­ik — élőre tudják a prog­ramot, s ha befér eev-egy koncert, le kell csapni rá­juk. — Mennyire függ az anya­giaktól, hogy végül is kit láthat a szegedi közönség? — Az is bizonytalan, hogy a szervezők egyáltalán szó­ba állnak velünk, hiszen mi csak töredékét, legfel­jebb a felét tudiuk felaján­lani a sztárgázsinak. Igy, ha kedvező árajánlatot ka­punk, a program egvik percről a másikra változ­hat. Egyébként a fellépti díj nem minden, legalább ak­kora összeget emészt fel a szállítási költség is. Döntő szempont, hogy közelről jöjjenek, közelre menjenek innen, vagyis környező or­szágokbei i turnéról csalo­gassuk ide őket. Ámbátor a pénz még nem i* a legna­gyobb probléma. Nehéz kon­cepciózus munkát végezni a rengeteg pecsétet, rábólin­tást igénylő útvesztőben ... — A szegedi dzsesszklub­nak híre, hitele van az or­száahatárokon túl is. Mi a titka? — Titok nincs, csak mun­ka van... A sikeres szer­vezés attól is függ, meny­nyire korrektek a partne­rek. Az évek során végzett munkánkkal, úgv tűnik, el­értük: most már bekapcso­lódhatunk olvan turnékba, amelyek egyébként messze elkerülnének. A menedzse­rek elégedettek a koncertek fogadtatásával, rendezésével; szerencsére szívesen dolgoz­nak velünk. Olyan ügyben is tárgyalnak, amelv az asz­talukra se kerülne. Igyek­szünk jó feltételeket terem­teni, gondosan, igényesen dolgozni. — Miből, mennyiből gaz­dálkodnak? — Állami támogatásként évi 300 ezer forintot ka­punk. Hogy meg lehessen ítélni, milyen kevésből: egy­egy nyugati vendég 4 ezer dollár körüli összeget kér. Ehhez jön még az említett szállítási tarifa ... — Kapcsolatuk a közön­séggel? — Lényeges, hogyan fo­gadják az emberek a ren­dezvényt. A hirdetés pilla­natától kezdve ügyelünk arra, pontosan kezdődjék a koncert, jó legyen a világí­tás. hangosítás. És még va­lami: eeveztetünk. A közön­ségnek majdnem mindegy, hol hallgatja meg, s ha összehangoljuk a város in­tézményeivel, nem fordulhat elő, hogy valamelv előadó három különböző helyen félig üres házban léo fel. Igv Szegeden minden évben megfordulnak a jelentősebb egyéniségek. — Emiitette, a JATE­klubbai szoros az együtt­működésük. — Állandó partnerünk. Nemcsak műsorszervezés­ben, hanem anyagi szem­pontból is. Ettől függetle­nül szeretnénk, ha további cégekkel társulhatnánk, ahol fantáziát látnak ben­nünk, támogatnak. Miként például a Magyar Rádió, ahol következetesen figye­lik. mi történik Szegeden. Felvételeket készítenek, nemegyszer anyagilag járul­nak hozzá koncertjeinkhez. Varjú Erika Elv, forma, választás Tanács, vállalat, besorolás Nemrégiben az egyik vál­lalatigazgató kijavított, ami­kor a beosztását említettem: ő „alkalmazott". A vállalat igazgatótanácsának alkalma­zottja. Az egyszemélyi ve­zetés példájaként számon tartott cím mellett még szo­katlan az effajta — hivata­los — szerénység, ám nem véletlen, hogy eszembe ju­tott. A Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat igazgatójával, Solymossy Margittal beszélgettem, ma­gától értetődően köszönt vissza a korábban hallott kijelentés. A vállalat ugyan­is a köizeljövőben áttér a vállalati tanácsi irányítási formára, s arra a kérdésre, Műsorajánlat A közeljövőben személye­sen is láthatjuk-hallhatjuk, egyelőre azonban — korábbi emlékeinket is fölidézendő — még filmen nézheti meg a közönség Hazel O'Connort. aki az ÜVEGTÖRÖK című angol film főszerepét alakí­totta. A filmet ma, szom­baton este fél 7-töl vetítik a Juhász Gyula Művelődési Központban levő Volán. klubban. A SZEGEDI REGIONÁLIS ADÁS legközelebb szeptem­ber 10-én, kedden este fél 8-tól lesz látható a 2-es programban, a szentesi 23. csatornán. A NASA OBRAZOVKA, a szegedi tévéstúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora szeptember 11-én, szerdán 19 óra 5 perckor jelentkezik a 2-es programban. Az adást szeptember 14-én, szombaton reggel fél 9-től az l-esen megismétlik. A JUHÁSZ GYULA TA­NÁRKÉPZŐ FŐISKOLA ÉNEKKARA szerepel Kreu­ter Vilmosné vezényletével szeptember 9-én, hétfőn délután fél 4-tól a Kossuth­rádió KÖRUSPÖDIUM című műsorában. Láttam, hogy... ... látványos a nyár Szegeden. Esemény, ren­dezvény egymást követi. Más városiak, külföldiek tömege a Tisza partján. Röviden csak ünnepi he­teknek nevezzük, de mondjuk igy is: a sza­badtéri idején. A Dóm előtt közel 75 ezren vol­tak a 14 előadáson, tíz kiállítást rendeztek, ame­lyeket 60 ezren tekintet­tek meg, a néptáncfeszti­válra és a folklórbemu­tatókra 23 ezren váltottak jegyet, a sportesemények­re 40 ezeren voltak kí­váncsiak, s ha az ifjú­sági napokat és a kenyér ópusztaszeri ünnepét is idevesszük, úgy összesen mintegy 300 ezer nézőt, vendéget könyvelhetünk el a július—augusztusban volt rendezvényeken. Ez a statisztika, s tud­ni kell hozzá, hogy az ilyen tömeget megmoz­gató eseménysorozaton a „háttér" munkatársaira is hatalmas feladat há­rult. A „háttér"? például a rend őrei. Tessenek a munkájukhoz hozzáven­ni az éjszakázást, a 35 fokos kánikulát, a hétvé­geket, ünnepnapokat, a sok-sok szolgálatot. Miért említem ezt föl? Mert tegnap, pénteken Papp Gyula, a városi ta­nács elnöke az ünnepi hetek rendjének vigyá­zásáért, a kellemes szó­rakozás biztosításáért tanúsított magatartá­sukért elismerését fejezte ki és megjutalmazta Bódi Pál rendőr főtörzsőrmes­tert és Katona Imre rendőr őrmestert. A vá­rosi tanácsnál megtartott házi ünnepségen részt vett Kántor Géza városi rendőrkapitány is. A. s. nem tart-e tőle, azt mond­ta: eddig is a közösség se­gítségével irányított — leg­följebb azt vezetői értekez­letnek hívták. A napokban fogadta el a városi tanács azt a terveze­tet, amely a tanácsi válla­latok új irányítási formá­ra való áttéréséről szólt. A demokratizmus további ki­szélesítését jelentő intézke­dések három vállalat kivé­telével valamennyi tanácsi vállalatot érintik. Az elv: úgy kell a végrehajtást meg­szervezni, hogy javuljon a központi irányítás hatékony­sága. bővüljön a vállalatok önállósága — és ezzel együtt persze — gazdálkodási fe­lelőssége. A tanácsi vállalat mindeddig egvet jelentett a közvetlen államigazgatási felügyelet alatt levő céggel. A jövőben ez módosul, s a felügyelet alól függetlenítik mindazokat a vállalatokat, amelyek nem kommunális, közszolgáltató, vaav kultu­rális jellegű feladatokat lát­nak el. Ennek megfelelően to­vábbra is az igazgató ..álta­lános vezetésével" működik a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat, a Szegedi Közleke­dési Vállalat, a Szegedi Vá­rosgazdálkodási Vállalat, a Szegedi Vízművek és Für­dők Vállalat, és a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat. A magyarázat egyszerű: a vá­rosi feladatok ellátása be­vasalható kötelessége legyen a cégnek, s például nehogy eszébe jusson a távfűtő­üzemnek, hogy jobban jár, ha paprikát nevel a meleg vízzel, vagy netán nem té­len söpri el a havat... A városi tanács határoza­tának megfelelően a válla­lat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése a leg­főbb vezető testület, amely a választott vezetőségen ke­resztül gyakorolja az irá­nyító funkciót. A cég életét érintő minden lényeges kér­désben a vállalati kollektí­va dönt, míg a folvamatos feladatok ellátásának irá­nyítását, és az ezzel össze­függő döntéseket pedig a vezetőség hozza. Ebben a formában működik majd a Szegedi Patyolat Kisvállalat, a Szegedi Fodrász Vállalat, a Szegedi Autójavító Kis­vállalat, a Szegedi Sütőipa­ri Vállalat, a Szegedi Elekt­romos Karbantartó Kisvál­lalat és a Szegedi Beruhá­zási Vállalat. A vállalati tanács irányí­tásával működik a Szegedi Magas- és Mélyépítő Válla­lat, valamint az Éliker. Az Élikernél már befejeződött az előkészítés, következik a választás. A 23 tagú tanács év végéig megalakul — s az új év első napján ..élet­be lép". Csakúgy, mint a többi vállalat új irányító­testülete .. . I. Zs. Tornyai-emlékbizottság Tornyai János Emlékbi­zottság alakult Hódmező­vásárhelyen. A neves mű­vészettörténészekből és fes­tőművészekből szervezett bizottság az Alföld-festészet számító Tornyai János ha­kimagasló személyiségének lálának 50. évfordulója al­kalmából rendezendő ün­nepségeket készíti elő. Az emlékünnepség-sorozatot jövőre rendezik. \ t

Next

/
Oldalképek
Tartalom