Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

4 Szombat, 1985. szeptember 21. • • Ötven sor Nem titkolom, kicsit megdöbbentem, amikor Ko­vács István, az Állami Biztosító megyei gépjármű­kárrendezési fiókjának vezetője elém tette az idei statisztikai adatokat. Az augusztus végi tények azt mutatják, hogy Csongrád megyében egy év alatt ezerrel emelkedett a közúti balesetek száma, mint­egy 10 millió forinttal többet fizettek kl, ez évben több mint 43 milliót. Ügy tűnik, bukásra állunk közlekedési ismeretekből, közúti morálból és persze gépjárműparkunk is elavulóban. Hazánkban jelenleg 1,7 millió személygépkocsi fut a meglehetősen korszerűtlen utakon. Nemrégiben mutatta be a Hét gazdasági iránytűje, miként csök­ken a behozatal. Ennek az a következménye, hogy egyre több lerobbant, használt, éppen csak guruló autó zsúfolódik útjainkon. Az alkatrészellátás enyhén szólva akadozik — tíz meghibásodott autó közül csak három rendbe hozására van mód. Ebből adódóan so­kan futnak — mint Latidáék száraz aszfalton — úgy­nevezett „tükörradiállal", jó néhányan olyan gépko­csival indulnak útra. amelyről Jól tudják, csak u vé­letlen szerencse segítheti őket célhoz. Természetes, hogy a balesetek számának növekedésére ez is hat, de még inkább hat a közlekedő ember erkölcsi hoz­záállása, magatartása. Példák hosszú sorát idézhetnénk az erejet fitog­tató, „sportosan" utazó, vakmerően fékező, hajme­resztő sávváltásokat végző, feltűnni vágyó vezetőkről; az okoskodókról, akik mindig másként látják a köz­lekedési helyzeteket, mint ahogy az valóban történt; az önzőkről, akik csak a saját érdeküket és vágyai­kat veszik figyelembe. A felelőtlenekről, akik nem először töltik ki a biztosítási rubrikát: elaludtam, s azokról, akik pár üveg sör után is magabiztosnak hi­szik magukat. Mintha éretlenek lennénk a közutakra. Igaz, még nincsenek nagy hagyományaink, nem ivódhatott be sejtjeinkbe e tömeges társasjáték öröme, veszélye és minden szabálya. Még nem él bennünk az Nosce te ipsum! (Ismerd meg önmagad!) igénye, még nem él­jük az angol közlekedési kódex tán legfontosabb fi­gyelmeztetését: A közlekedésben várd mindig a vá­ratlant! Hiúságunk és irigységünk gyakorta kelep­cébe csal bennünket. Mert miért előzünk akkor, ami­kor az előttünk levő, látva a piros lámpát, óvatosan gurul; miért robbanunk be a kereszteződésbe, ha lát­juk az álló sort; miért előzünk erőszakosan, ha tud­juk, hogy a következő sarkon úgyis meg kell áll­nunk?! Csoda-e, ha a közlekedési balesetek közvet­len kiváltó okai között első helyen szerepet a köve­tési távolság be nem tartása, a kanyarodó éfl előző jármüvek figyelmen kívül hagyása, az elsőbbség meg nem adása. S egy-egy baleset után folytatódnak a nem ép­pen higgadt jelenetek. A biztosító ügyintézői a meg­mondhatói, mennyi gond adódik — túl az alkatrész­hiányon, a javítási kapacitás szűkösségén, a sérült gépkocsipark gazdátlanságán — az emberi magatar­tás hiányosságaiból. Egy kitöltött betétlap közlekedő­társának óriási segítség, neki pedig nincs se anyagi, se erkölcsi vesztesége. Nem is beszélve a nemzetközi turizmus fellendüléséről, az újkori autós népvándor­lásról. A casco enyhít itt is a kellemetlenségeken, hi­szen egy külföldön szerzett kárból két-három év múl­va lesz (ha lesz!) pénz. Hajózni pedig muszáj! — vallották az ókori róm* íatc. A mondás manapság így hangzik: Autózni pe­dig muszáj! De nem mindegy, hogy örömünkre vagy keservünkre! Tandi Lajos Hanglemezek a nyertesnek Az idei Hungaroton Hang­lemezhetck alkalmából meg­rendezett országos vetélke­dőnek tíz nyertese közül — mint már megírtuk — az egyik: szegedi, Váraljai Je­nő, a Délterv mérnöke. A Hungaroton és a Müveit Nép Könyvterjesztő Válla­lat által meghirdetett, zenei műveltséget és zeneirodal­mi tájékozottságot kívánó vetélkedő rejtvényeinek sze­rencsés szegedi megfejtője tegnap, pénteken vehette át jutalmát, az ezer forintot érő lemezkollekciót, a Ká­rász utcai antikváriumban. Mint elmondta, egyébként sosem szokott rejtvényt fej­teni, sem versenyezni, „csak" lemezeket gyújt, s a klasszikus zene rajongója. Mint sokan mások, mond­hatnánk, legalábbis a hang­lemezhetek slágerlemezei­nek gyors fogyásából erre lehet következtetni. A bolt­ban megtudtuk, hogy a Sze­geden legkelendőbb leme­zekből ezen a héten még talán kapunk. Ilyen a négy­lemezes album. Kallós Zol­tán és Martin György Észak-mezőségi gyűjtéséből válogatott anyag: Liszt ora­tóriuma, a Szent Erzsébet le­gendája, Vivaldi concertói, Jaap Schröder és a Capella Savaria korhű előadásában, Bach kantátái ugyanezzel az együttes és Polgár Lászlóval, valamint az idei különleges­ség, Bach fugagyűjteményé­nek kétféle felvétele: Ko­csis Zoltán, valamint a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában. Műsorajánlat KABOS LÁSZLÓ estjét rendezik meg szeptember 23-án, hétfőn, este 6 órától a Rákóczi utca 1. szám alat­ti Vasutas Művelődési Ház­ban. A népszerű komikus műsorában fellép többek, között Straub Dezső, Csuka Mónika és Szilágyi György Is, közreműködik: Blum Jó­zsef és együttese. ELLA ISTVÁN ORGONA­HANGERSENYÉT hallgat­hatják meg az érdeklődök a COLLEGIUM ARTIUM zenetudományi szekciójá­nak foglalkozásaként szep­tember 23-án, hétfőn, este 8 órától a dómban. Közre­működik a Cantlcum-Kama­rakórus, Gyüdi Sándor ve­zetésével. A szegedi REGIONÁLIS TÉVÉADÁS legközelebb szeptember 24-én, kedden, a szokásos időben, este fél 7­től lesz látható a 2-es mű­sorban, a szentesi 23. csa­tornán. Szegedi portrék Volt egyszer egy baráti társaság Szegeden, a 30-as évek végén, a negyvenes évek elején. Csütörtök es­ténként találkoztak Vinkler László festőművész műter­mében. Különböző világ­nézetet vallottak, más-más vallásúak voltak, de össze­kapcsolta őket a humánum, a fasizmus elleni gyűlölet, a művészetek és a tudomány iránti tisztelet. Ehhez a tár­sasághoz tartozott a kiváló néprajztudós Bálint Sán­dor, a klasszika-filológus Kerélyi Károly, az iroda­lomtörténész tanár, Sik Sán­dor, és a festő házigazda, Vinkler László. Az ö arcvonásaikat, jel­lemüket, magatartásukat, a szellemi közösség összetartó erejét idézik szeptember 23­án, hétfőn délután 5 óra­kor a Móra Ferenc Múze­um dísztermében az egy­kori barátok, tanítványok, kollégák. Bálint Sándorra Katona Imre néprajzkutató, Kerényi Károlyra Gáspár­né Zauner Eva pszichológus, Sik Sándorra Baráti Dezső irodalomtörténész, Vinkler Lászlóra László Gyula ré­gészprofesszor emlékezik. Emlékezés Benedek Marcellre Benedek Marcell születé­sének 100. évfordulója al­kalmából koszorúzási ün­nepséget rendeztek pénte­ken a Farkasréti temetőben levő urnájánál. A megemlé­kezés virágait a Művelődési Minisztérium. a Magyar Írók Szövetsége, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az MTA Irodalomtudományi Intéze­te és a Magyar Irodalom­történeti Társaság képvise­lői helyezték el. Benedek Marcell írói, tu­dományos munkássága és pedagógiai tevékenysége ösz­szefonódott. A kolozsvári Bolyai egyetemen majd az Eötvös Loránd Tudomány­egyetemen tanított. Számos szépirodalmi mü és iroda­lomtörténeti összefoglaló, monográfia szerzője volt, az általa szerkesztett Iroda­lomtörténeti Lexikon ma is nélkülözhetetlen. Munkássá­gáért 1963-ban Kossuth-dí­jat kapott. Életmentők ..A Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa az Életmentő Emlékérem kitün­tetésben részesíti hősies magatartása miatt: Maróthy László, a Minisztertanács el­nökhelyettese." Ez olvasható abban a vörös mappában, amelyet tegnap, pénteken délelőtt Papdi József, a me­gyei tanács elnöke nyújtott át Kósa Sándor nak és Husz­ka Jánosnak, csongrádi fia­talembereknek. A Körös­toroknál az idén, június 30­én a fuldokló, 9 éves Ma­gyar József segítségére siet­tek és a s/wencsétlen gye­rcket az utolsó pillanatban Képünkön a két életmentő, Kósa Sándor és Huszka a partra mentették. János Papdi Józseffel Egymás bizalmában Szakszervezeti választás az Agrokemél Szeptember huszadikáig megválasztották az Agroker­nél is a szakszervezeti bi­zalmikat és a helyetteseket. Hamarabb szerettek volna végezni, de sokan voltak ki­küldetésben, szabadságon, nehéz volt az időpontokat összeegyeztetni. Az eredmé­nyek ismeretében Mészáros József szb-titkár elégedett a fejleményekkel. A 150 főnyi tagság tíz bizalmit és ugyanennyi helyettest vá­lasztott. S hogy az emberek mennyire nem rejtik véka alá véleményüket, bizonyít­ja az, hogy sehol sem kér­tek titkos szavazást, még ott sem, ahol két jelölt indult. Legtöbb csoportban a korábbi bizalmit „erősí­tették meg hivatalában". Talán azért, mert az eddigi munkájukkal ezt kiérde­melték. A vállalatot sajátos hely­zetben érte a választás. Nemrégiben döntöttek az új irányítási formáról, válasz­tott vezetőség fog ezután a közösség ügyeiben dönte­ni. Az irányítás változása hat a szakszervezet munká­jára is. Nem mindegy, ho­gyan alakulnak ki az új kapcsolati normák. Ezután nem személyek, hanem tes­tületek véleménye találkozik vagy ütközik. A játékszabá­lyokat még tanulni kell. Ezeknek a testületeknek, hogy megfelelő-e az összeté­tele, azt csak a gyakorlat bizonyíthatja be. Biztató jel. hogy a munkavitákon kivül másféle összeütközésre ed­dig sem volt példa. Vannak közös érdekek. Ilyen példá­ul a lakásépítési támogatás. Ha valaki nem kap. nem biztos, hogy az akaraton múlik. A lehetőség, a jóléti alap véges. Azonban bevált módszer, hogy egyes kom­munista műszakok bevételét erre a célra fordítják. A leglényegesebb mégis az, hogy akit bizalminak vá­lasztottak, értse a dolgát, összefogja, mozgósítsa szű­kebb környezetét. Nagy Sándorné az #alkat­részosztályon áruforgalmi előadó. Pár éve jött vissza gyesről, azóta bizalmi. Cso­portjában mást nem is je­löltek, így ebben az öt év­ben is ő az, aki „kiálhat" társaiért. Huszonhárom em­ber apró-cseprő gondjai így együtt már adnak in­téznivalót. Egy részük iro­dán dolgozik, mások fizikai dolgozók, A helyettesének jobban meg kellett küzdeni a posztjáért, kettős jelölés után győzött. A csendes, ro­konszenves fiatalasszony nem beszélt sokat munkájá­ról, nem a nagy szavakra van szükség. Az emberek enélkül is megérzik, ki az aki hajlandó másokért is tenni. Putník Bozsidár a jelölő­bizottságban is részt vett, illetve a szakszervezeti bi­zottság megválasztásának előkészítésén most is dolgo­zik. Saját magát bizonyára nem reklámozta, mégis új­raválasztották. A gépraktár­ban. ahol műszaki átvevő, sokféle gonddal találkozhat, sok emberrel beszélhet nap mint nap. Fiatal kora elle­nére érdekes észrevétele van tagjairól. Némelyektől csak akkor hall őszinte, egyéni véleményt, ha ket­tesben beszélgetnek. Ha töb­ben vannak, csak ráhagyja a legelőször megszólalóra, hogy neki van igaza. A, többség azonban nem ilyen. Igen kritikusak, főleg, ha a fizetésemelésről van szó. Most viszont egy kellemes feladat következik, a hagyo­mányos november 7-i szak­szervezeti összejövetelt, bált kell megszervezni. Nő­napról. gyereknapról, nyug­díjas találkozóról sem szo­kás itt megfeledkezni. So­káig hálás az, akit beteg­ágyánál meglátogatnak, vagy segélyt utalnak ki részére. A szakszervezeti bizottsá­got október hetedikén tag­gyűlésen fogják megválasz­tani. Ügy tartják, nem fel­tétlen szükséges, hogy e testület bizalmiakból álljon. Szerencsésebb, ha több em­bert bevonnak a szakszerve­zeti munkába, így több ak­tivistát nyernek. T. Sz. I. Vásárhelyen Tornyai hamvai Enyedii Zoltán felvétele Tonyai János Emlékbizottság alakult tavasszal Vásárhe­lyen, a neves festő halálának félszázados évfordulója al­kalmából. A bizottság szervezte megemlékező eseményso­rozat kereteben tegnap Vásárhelyen, a Kincses temetőben, az emlékbizottság tagjainak jelenlétében eltemették Tornyai hamvait Uj tudományos folyóirat Magyar nyelven a Scientific American Tudomány címmel szep­tembertől magyar kiadásban is megjelenik a világszerte ismert tudományos folyóirat, a Scientific American. A magyar változatot ' a hazai szerkesztők pénteken az Uránia Csillagvizsgálóban tartott sajtótájékoztatón mu­tatták be, ^mertetve a ki­adás előzményeit, valamint a megjelentetés célját. Futász Dezső, az üj lap főszerkesztője emlékeztetett arra, hogy a nehezebbé váló gazdasági körülmények a vi­lágszerte folyó tudományos kutatások eredményeinek hazai megismerését is nehe­zítik. A Scientific American magyar nyelvű kiadása eze­ken a gondokon próbál eny­híteni. Az újság az Egyesült Ál­lamokban 140 éve jelenik meg. Alapvetően természet­tudományi jellegű havilap. Elsődleges célja, hogy a leg­újabb tudományos eredmé­nyeket megszületésüktől nyomon kísérje, azoknak nyilvánosságot biztosítson. Külön érdekessége, hogy az egyes felfedezésekről nem csupán beszámol, hanem magukkal a felfedezőkkel íratja meg az eredményei­ket ismertető tanulmányo­kat: szerzői között megtalál­ható a Nobel-díjasok jelen­tős része. ,A magyar nyelvű kiadást a Lapkiadó Vállalat és az amerikai kiadó között kötött licencszerződés tette lehető­vé. A megállapodás értel­mében a jövőben megjelenő Scientific American-számo­kat a magyar kiadó az egyes cikkek csonkítása, változta­tása nélkül, eredeti formá­tumban megjelenteti. A Tudomány első két szá­ma — tekintve, hogy a szer­ződés az összes eddig meg­jelent Scientific American­cikk magyar nyelvű kiudá­sát is megengedi — a ko­rábbi. magyarul eddig nem publikált írásokból közöl vá­logatást. Novembertől azon­ban már a soron következő amerikai kiadást követik a magyar szerkesztők. Emel­lett még az idén számító­géD software-kutatással fog­lalkozó külön számot is megjelentetnek, jövőre pedig orvostudományi kérdések­ről adnak ki egy 13. számot. A lapot 35 ezer példány­ban nyomják, újságárusok­nál és postai előfizetés út­ján kapható, ára 98 forint. A folyóiratra zömében könyvtárak és kutató inté­zetek már előfizettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom