Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

Kedd, 1985. augusztus 27. 3 Élelmiszer — higiénia — kereskedelem Nemzetközi szimpózium Budapesten Hétfőn megkezdte munká-» a higiéniai feltételek bizto- előállítási folyamat technoját az Élelmiszerhigiénikus sításával. illetve ellenőrzésé- lógiai-higiéniai követeiméÁllatorvosok Világszövetsé- vei foglalkozó szakembere- nyeire. a késztermék csomagének (WAVFH) 9. szimpó- ket. A minél hatékonyabh golására, tárolására is voziuma az MTESZ budapesti és gyorsabb ellenőrzési el- natkoznak. A mostani szimszékházában. Az ötnapos ta- járások kialakítása különö- pózium jó alkalom a legkornácskozáson — amelyet a sen azokban az országokban szerűbb élelmiszer-kezelési Magyar Agrártudományi fontos, amelyek jelentős eljárások — így például besuEgvesület rendez — negyven mennyiségű élelmiszert ex- gárzási technológia — ajkaiországból mintegy 300 szak- portálnak. Egyre korszerűbb mazási tapasztalatainak ember a legkorszerűbb éld- eszközök, valamint felké- megvitatására. miszerhigiéniai eljárások al- szült szakértőket foglalkoz- A megnyitó után a résztka1(mazásának tapasztalatait tató hatósági szervezetek vevők a tanácskozás öt fő vitatja meg. szükségesek ahhoz, hogy ki- témaköréből a nemzetközi Váncsa Jenő mezőgazda- küföbolJék az idefn anya" élelmiszer-kereskedelem idő... ., , .... . g°k. netán a fogyasztok szerű kérdéseit, valamint az sagI es elelmezesugyi mi- egészségét is veszélyeztető élelmiszerhigiéniai feltételek niszter megnyitó szavai után kórokozók jelenlétét az élei- biztosításának fejlődő orszáDieter Grossklaus, az Élei- miszerekben. Annál is inr gokbeli lehetőségeit vitatták miszerhigiénikus Allatorvo- kább fontos ez. mert ma meg. A szimpózium ma, sok Világszövetségének el- mar az importáló országok kedden újabb plenáris clőnöke üdvözölte a résztvevő- saját fogyasztóik és állatai- adásokkal folytatja munkákét. Rámutatott arra. hogy, lományuk védelméért aszal- ját: az állati eredetű élelmiaz állati eredetű élelmiszerek htoktól különböző biztosite- szerekben fellelhető, az ügynemzetközi kereskedelmének kokat kérnek. Ezek a leg- nevezett maradékanyagok dinamikus növekedése egyro több esetben nemcsak a ter- problémakörét tekintik át. nagyobb feladat elé állítja mék minőségére, hanem az (MTI) Bolti bánat domaszéki módra Az ember élete nem men- cselekedetek a kereskedelem boltba, ahol egyébként is tes az apróbb-nagyobb kel- területén sehol sem enged- jobban szeretett, lemetlenségektől. Ha keve- hetők meg. ezért termesze- Ha mjndez igaz. kisimulsebbet ad vissza a boltos, tesen soron kívül intézked- nak a gubancoi<"' Persze ez netán kenyérért kell sorba- tünk, hogy hasonló esetek még csak remény le kell állni, s megvárni a szálli- ne forduljanak elő. A bolti kopognunk nehogy addig tást könnyen elvész a türe- megrendeléseket felülvizs- vajamj közbejöjjön lem. Olyan ez, mint a la- gáljuk, s intézkedünk a E beszélgetés után egy vina, mindenkinek vannak hiányzó áruk kötelező be- héttel beszéltem Kormos hasonló tapasztalatai, s ha szerzésére. Árdrágítást a többen beszélnek róla kiké- vizsgálataink nem bizonyí- ÍÓÍ'panás"zkréíott7"högy " az rekedik a kep, ez az állapot o tak A hentesáru va asz- -d már teljesen kikészüL tarthatatlan. tekanak javtasara szeptem, Érzi a közhanguA domaszéki tanacsnal ber elsejetol kulon huskere- , , f dujt_ Nekiegy. harman kozerdeku bejelen, tet kap a kozseg. Ha máskor általán nem volt kedve ide Jánosnéval az ABC-ben. Ar. tést tettek a helyi ABC áru_ is hibákat fedeznek fel a átjönni', a másik helyen szeellátásáról és dolgozóinak vásárlók kérjük azt a vá- reJuék • környékbeliek, ni.n/iIl.nrlfiR/ivnl f 7 „ fi o •-» v I r\ \r L-onm/íiho ínfTUOTTŰ ^ viselkedéséről. Végered- sárlók könyvébe jegyezzek ményben az udvariatlan ki- be, mert enélkül a panaszok, elbírálása körülSzemélyi változásokról egy sor sem. várják vissza. Annyit már tud, hogy szeptembertől el kell innen mennie, de hogy hová azt még senki sem mondta meg neki. Azt tőDobó Lajos, az Afész igaz- lem hallotta először, hogy , , ,., , . , ,, gatóságának elnöke mikor visszamehet a Kossuth-kúti gyerekek felnek a vásárlás- meghallotta, hogy a doma- boltba. Rendjén van ez így, széki bolti problémákról a változások előtt néhány érdeklődöm, • nagyot sóhaj- nappal? szolgálásra, a gyakori „pénz- utólagos tári tévedésekre" panaszkod- ményes.' nak. A felvett jegyzőkönyvben konkrét esetek sorjáznak. Elsősorban az idősek és a tói Kozma Mariann vb-titkár sem elégedett a kereskedelem munkájával. Már e bejelentés előtt, májusban intott: Tóth Szeles István Műszakiak Félautomatákra várva Szilágyi József, a Szegedi zettségű dolgozókkal vagy Ruhagyár műszaki igazgató- csak a berendezések vezérja. lésével el lehessen végezni. — Egyes kutatók szerint — Milyen a csúcstechniaz utóbbi évtizedek fel- kához képest a magyar rugyorsult műszaki fejlődése házati ipar felkészültsége? még csak előrejelzése egy, _ Azt hjs közepesaz ezredforduló kornyéké- nek mondható Amíg kor_ re varhato ujabb ipari for- lát,anu, VQ,t szabad mun_ radalomnak. Ennek az ug- ^erő, addig nem volt igény rasszeru valtozasnak egyik a technikára Az elmúlt Uz jellemzője a mind szelesebb éyben máf kényszer volt a korú automatizalas lesz. De műszaki fejlesztésben. De mennyire automatizálható a mire a vállalatok megpróruhaipar? báltak volna nagyot ugra— Nem olyan mértékben, ni, elfogyott a pénz. Tehát mint például a gépipar, a felismerések és a lehetőNálunk a kézi munkára for- ségek nem voltak szinkrondított munkaidő aránya a ban. Az új szabályozók betöbbi iparágnál ma is lé- vezetésével pedig egyenesen nyegesen magasabb. Nehe- hátrányos helyzetbe kerülzebben lehet ezt a gyártást tünk. Mert az állóeszközök automatizálni azért is, mert minimumértéke 50 ezer foaz elvégzendő műveletek rint. Sok gépünk van ezen nagyon változatosak, és mi értékhatár alatt. Ezek után nem fix, állandó méretű , , , anyagokkal dolgozunk. A, nem tudunk amortizációt. ruhaipar automatizálása tu- elszámolni, így pótolni is lajdonképpen félautomaták nehezebb. A mi termeiémunkába állítását ielenti, sünk sok élő munkát igémért az anyag .beadása és , a kifizetett munkabe. VMÍAT/1 A fAÍI'l K K C A . A Ir ' rek utáni béradó hallatlan kivétele továbbra is kézzel történik. A mi iparágunk a következő évtizedben is a mértékben csökkenti az érnagy munkaerőigényű ága- dekeltségi alapunk műszaki zatok közé fog tartozni. fejlesztésre fordítható ré— Az utóbbi hónapokban szét. ön több külföldi szakvásáron is megfordult. Tavasztalt-e ugrásszerű fejlődést a ruházati ipar által használt berendezéseket auártó világcégek kínálatában? — A szabályozók ilyetén szorításának van-e árfelhajtó hatása? — Esetenként igen. Sok vállalat törekszik arra, hogy A ..A-A u próbálkozzon az áremelés— A kölni vásáron be- , . . . , ., . . , , sel. A berfejlesztesnek legmutatott újdonságok közül alább szinkronban kell lennéhány cég terméke rob- nie az ország inflációs mubanásszerű fejlődést mutat, tatójával, hogy a ruházati Megjelentek szenzoros vállalatok meg tudják tar...... . , „ , tani munkásaikat. Persze, enntkezos gepek. Egyes be- ehhez nemcsak az áremelés rendezések színérzékelojük az egyedüli forrás. Kényés automatikus kelmetováb- szerhelyzetben gyakran kell bitójuk segítségével tökéle- bért növelni a műszaki 'fejtesen passzítják a kockás lesztés rovására. Ugyanakanyagokat. Több új gyár- kor a nemzetközi piacon tás-előkészítési és szabá- éleződik a verseny, nemszati rendszert láttam. A csak a környező országok pneumatikát, az elektroni- szállításai miatt, hanem a kát, a mikroprocesszoros fejlődő országokból érkező vezérlést egyre több gépnél nagy mennyiségű áru miatt alkalmazzák. Nagyon sok is. Az igények és a műszacég gyártmányai progra- ki fejlettségünk adta lehemozhatók már különböző tőségek között az olló egymértékű darabok elkészítő- re nyílik. A versenybe besére. A fejlesztések nagy leszólni csak magasabb része arra irányul, hogy a színvonalú technikával lemunkát kisebb szakkép- het. Valahogy ebben a köztézőbizottsági ülésen foglal- ségben sűrűsödtek össze a koztak a gondokkal. Az problémáink. Az ABC és a ABC-ben tavaly nyáron a teljes dolgozó gárda kicserélődött, s azóta nincs megállás. bezárt két tanyai bolt a legkínosabb megoldatlan ügyeink. Lássuk sorjában az Háromszor változott a bolt okokat, s az ügy mostani vezetése, s a mostani álla- állását. Elöször is jó kerespot sem megfelelő. Az élei- kedőt nagyon nehéz találni miszerek, hentesáruk, mirelit azért a fizetésért, amit mi készítmények kínálata nem tudunk adni. Nem válogat. elégíti ki a falu lakosságá- hatunk mi szaladunk a botnak igényéit. Akkor azt is tos után. A két kisbolt épp felvetették, hogy mivel az ezért van zárva, de most áruházban blokkot nem ad- mondom, nem sokáig. A nak, a vevő nem tudja el- Fodor tanyai boltunkban lenőrizni a számolást a két hónapig vártunk egy gyakori árváltozások miatt, jelentkezőre, aki' végül is Ne legyünk egyoldalúak a belterület javára, a tanyákon is akad baj. A Fodor tanyai és a Kossuth-kúti bol- óta már nem fér az idejébe, tok hónapok óta zárva, az Most ismét van ajánlkozó, ottélő lakosság bosszúságára, ingerültségére. Az Afész visszalépett. A felvásárló kétnaponta kijárt árulni, de a zöldség-gyümölcs szezon letékeseinek válasza nem nyitunk. s ha nem gondolja meg magát, szeptember elején Kossuth-kúti elégítette ki a község vezetését. Levelükben , az áll, bolt helyzete összefügg az ABC-vei. Az ABC volt vehogy a mulasztó dolgozókat zetője januárban megbetegeirásbeli figyelmeztetésben dett, nem dolgozhatott. Lei részesítették. Az „ejnye- tár után leadta az üzletet. ejnye" helyett érdemi vál- Nem tudtunk senkit a hetozúsokat varnak. Emiatt lyére állítani, a belterületen nem lehet sokáig zárva az élelmiszerbolt. Inkább a ellátás problé- Kossuth-kútit szüntettük meg ideiglenesen, s onnan hoztuk el vezetőnek Kormos szeptember középén tanácsülésen vitatják meg a kereskedelmi máit. A bejelentök pont egy hónap elteltével részletesebb Jánosnét. Időközben felépült választ kaptak, mint a tanácsiak, Bán Lászlónak, a betegségéből a volt üzletvezető Csala Istvánné, de Mórahalom és Vidéke Afész mégsem akartuk visszaállíkereskedelmi főosztályveze- tani a régi helyzetet, leltártőjének aláírásával. Tartal- hiánya miatt beosztott dolgozóként kívántuk foglalás koztatni. ö ebbe nem nyupénztárosa nem a kereske- godott bele, s az ügy legdelmi etikának megfelelően újabb állása az, hogy a mi kivonat a levélből: „Az ABC vezetője munkaügyi döntőbizottság szeptembertől visszahelyezte számoltak vagy őt az eredeti állásába. KorMiután hasonló mosné mehet vissza a tanyai végezte a munkáját. Udvariatlanul viselkedtek, pontatlanul mértek. Siürék szerencséje Fontos az otthon biztonsága Az idei esztendő minden szerencsésnek érezték magu- szen például a szövetkezeti bizonnyal sokáig emlékezetes kat a színes tévével, amire— tulajdonban levő épületek marad a Szűr család életé- sokakhoz hasonlóan — már vagy a társasházak közös heben, két szerencsés esemény- régebben vágytak. Az épít- iyiségeinek kárára is fedezenyel teszi felejthetetlenné kezés költségei miatt viszont tet nyújt a biztosítás, ha magát. A 33 éves Szűr Kál- csak meglehetősen távoli el- mindegyik társtulajdonos él mán és felesége hosszú, ál- képzelóseikben szerepelt ez a ezzel a lehetőséggel, dozatos munka árán megte- fajta beruházás. A készülé- M _ , , remtette önálló otthonát. Az' ket baráti hangulatú kis ősz- f eonaoina az emper, egy gyermeket nevelő házas- szejövetelen adtak át az Al- ^SstS pár a feleség szüleinek zug- lami Biztosító képviselői |bet ttJönlós^Tök miniéi családi házában emelet- Szűr Kálmánnak és feleségé- telek atDongeszese. SOK nun ráépítéssel oldotta meg ia- nek. den klderul belole- erd€mes kásgondját, s minden túlzás Q h HU ianal™an yozm; Sfm!gjegyeZ; nélkül mondható: valóban ~S°ha nem. . gondoltam m belőle a legfontosabbat: szerencsésnek érezték magu- volna, hogy egy b.ztos.tasban ez tulajdonkeppen csak egy kat mikor elkészült, hiszen eníiyi oromé ehet az emoer- alapb.ztos.tas, amihez - ha tudi'ik hogv miivon nehé/sé- n — mondta Szűrne. — erdekünk fűződik hozza — sekkel'kell sors- és kortársa- Mar akkor tudtuk, hogy he- érdemes kiegészítő biztosítóiknak megküzdeniük mí« !yesen cselekedtünk a meg- sokat kötni. Ilyen lehet pélotthonhoz iutnak ' " k°tésévei, amikor az eLső kár dául a müértékbiztosítás. A ért minket. És ez bizony ha- lakásbiztosítás káreseméSzürék azonban nemcsak mar ^következett. Nem sok- nyenként maximum 50 ezer őrültek az önálló lakásnak, kaj azután, hogy megkötőt- forintig téríti meg, ha mondhanem gondoskodni is kivan- tük a biztosítást, a huzat be- juk a betörésnél értékes éktak annak biztonsagáról, vagta az egyik üvegezett aj- szereket, művészi alkotásoezert epulet- es takasbiztosi- tót a ]akásban. kitört belőle kat vittek magukkal a toltást kötöttek az Állami Biz- a hatalmas katedrálüveg- vájok. A kiegészítő müértéktosító XIV. kerületi igazgató- tabla ami bizonv nem ságánál. Es ez hozta meg számukra másodszorra is a szerencsét. Az Állami Biztosító illetékesei még az év elején felelősséget illeti, a három- ,akinek például ékszerei 200 bejelentették: a 3 milliomo- milliomodik lakásbiztosítás ezer forintot érnek, háromdikhoz közeledik hazánkban is jelzi, hogy sokan éreznek szaz forintot fizet egy esztena lakásbiztosítások száma. Szürékhez hasonlóan. Ha- dőre. Gondoljuk meg* enyEzt a nem mindennapi ke- zánkban a lakások 77 száza- nyjt megér, hogy biztonságrek számot szeretnék emlé- lék?, biztosított, tulajdonosa- ban tudjuk' igen értékes dolkezetessé tenni a hárommii- ik, bérlőik havanta 25—30 . , , üomodik biztosítási kötvény forintot fizetnek a biztositá- kal a tulajdonosának is, ezért meg- sí feltételek nyújtotta nyuga- A gyűjtemények, müalkoajándékozzák egy színes tv- lomért. A biztosítás megkö- tások és értéktárgyak biztokészülékkel. tése azt is jelzi, hogy sításának feltételeiről érdeA szerencse a Szűr csalá- nemcsak a magunk nyu- mes érdeklődni az Állami dot érte. Ök legalább is igén galmára gondolunk, hi- Biztosító fiókjainál. két biztosítás viszont minden ezer forintnyi érték után évente mindössze 1,50 forinAmi az otthon iránt érzett lbrt ad biztonságot Tehát: fillérbe kerül. — Milyen lehetőségeket lát a mostani körülmények között a továbblépésre? — A ruhaipari vállalatok is kénytelenek a financionális megoldások mellett — a lízinggel élni. Ez a forma idehaza nehezen indult, mert a gazdasági vezetők idegenkedtek tőle. Elterjedését a kényszer szülte. De ennek a formának nagy negatívuma, hogy az elszámolás jelenlegi rendje szerint a vállalat többször adózik ugyanazért az eszközért. A gép használata közben az értékcsökkenési leírás és a kölcsönért járó kamat az érdekeltségi alapból aktiválható. így a gépet 5 év alatt kamatostól a feilesztési adókkal együtt kifizetjük. Érthetetlen, hogy a kifizetés befejeztekor miért kell ismét adózni. — A Szegedi Ruhagyár él-e a lízinggel? — Igen. Komplett nadrágsorhoz és speciális gépekhez jutunk hozzá ilyen módon. — Kérem, foglalja össze a gyár műszaki fejlesztési elképzeléseit! — A Szegedi Ruhagyár speciális helyzetben van, hiszen kapacitásának 60—T70, százalékát a kötelező termékszerkezet alkotja. Emiatt visszaszorul a versenypályára helyezésünk, a tőkés exportra kerülő cikkeket csak szűk kapacitással tudjuk gyártani. Ugyanakkor miénk a hazai ruhaipari vállalatok közül az egyik legbonyolultabb termékskála. A VII. ötéves tervre vonatkozó elképzeléseink szerint a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló pénzt elsősorban a gyártás-előkészítés és a szabá/szati munka meggyorsítására kell fordítani. Egy úgynevezett előgyártót akarunk létrehozni, amely jórészt félautomata gépekből áll, és kiszolgál több termelőegységet is. De szeretnénk néhány speciális gépet is beszerezni. Például sok termékünkön van foltzseb, egy felvarró automatával sokat javíthatunk a hatékonyságunkon. Mintegy 2350 gépünk van ma. Ezek rendszeres szinten tartó cseréje is szükséges. Anvaemozgatásunkat — ezen belül is elsősorban a telepek közöttit — kellene korszerűsíteni. A ruhaiparban a számítástechnika alkalmazásában a Szegedi Ruhagyár az elsők között van. E terület továbbfejlesztését nem hanyagolhatjuk el. — A gyár jövőjéből más tefületeken mi látszik még a műszaki igazgató székéből? — Én úgy látom, hogy most már lassan növelhető a létszámunk. Jelenleg négyszáz szakmunkástanulónk van. Bízom benne, hogy a többségük dolgozónk is lesz. A bruttó termelési ^értékünk ma egymilliárd forint körül van. Ezt a nagyságrendel növelni kell. A vállalati eredményünk nagymértékben függ a kővetkező szabályozó módosításoktól. Számunkra is nagyon jól jönne, ha a tőkés exportot — egyáltalán az exportot — a központi szervek az eddiginél jobban segítenék. A nálunk egy dolgozóra jutó bér a ruhaipari átlaghoz hasonlóan alakul. — Állják az összehasonlítást mondjuk a budapesti ruhagyárakkal? — Azt hiszem, igen. Böle István