Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

4 Vasárnap, 1985. augusztus 18. Ml? HOL? MIKOR? Szénbányászat és környezet Majdnem a kétszeresére nőttek 1970-hez viszonyítva azok az összegek, amelyeket a szovjet szénbányászat a környezetvédelmi létesítmények felszerelésére és a földek reknltiválására költött. Az ezredfordulóra és a még távolabbi jövőre «-»<Mó előrejelzések is egyértelműek: a természetvédelmi beruházások mértéke növekedni fog. A szén továbbra is a hőenergetika legfontosabb energiaforrása, a kohászat, a vegyipar és egyéb ágazató- fontos nyersanyaga marad. Sőt. a kohászati fűtőanvagok csökkentésére irányuló tendencia következtében a részaránya még nőni fo« A Szovjetunióban évente több mint 700 millió tonna .szenet bányásznak ki. A világ széntermelésének ez több mint a 16 százaléka. Ezek a méretek természetesen megkövetelik a természetvédelmi tevékenység kiterjesztését. 14 hatalmas bánya, fejtés és dúsítóüzem sajátos kísérleti tereppé vált a szénte-melés és dúsítás új. kevés mellékterméket eredményező technológiáinak vizsgálatához Búcsú Andorka Sándortól Az Óbudai temetőben holnap helyezik örök nyugalomra a 3-án elhunyt Andorka Sándor hamvait. Kevesen vannak ma már Szegeden, akik hallották a nevét, s még kevesebben, akik tudják, ki volt. Szegény cipészmester — akkor még élő szóval: varga — fiaként 1895. december 8-án született Torontálvásárhelyen. (Ez a falü 1794ben települt főként hódmezővásárhelylekből, Szentesiekből, makaiakból, gyomaiakból. Debelyacsának hívták, 1888-ban lett Torontálvásárhely, Trianon óta meg Debeljaí.) Andorka Sándor a szülőfalujában elvégzett polgári iskola után 1913 őszén a szegedi felső ipariskola gépészeti tagozatára iratkozott be. Nem végezte el, mert 1915-ben az iskolapadból ment a frontra. Az orosz fronton érlelődött meg szembenállása a hatalommal. Megtagadta a parancsot, amikor sztrájkoló ukrán bányászok családjait kellett volna kitelepíteniük otthonaikból. Innen az olasz frontra került, majd a háború végén Komáromba. A bánáti 29. gyalogezred tartalékos hadnagyaként megalakította az ezred katonatanácsát, majd a komáromi ézrédközi katonatanácsot is. Leszerelése után visszatért szülőfalujába, ott meg a helyi Nemzeti Tanácsot szervezte meg. Földosztást hirdetett, mire a birtokosok összefogtak ellene, kibuktatták. (Tréfásan emlegette utóbb, hogy föld helyett csak bakancsokat tudott osztani a népnek.) Ekkor jött Szegedre, 1918 decemberében. Ott volt a Kommunisták Magyarországi Pártja szegedi szervezetének alapítói között. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor a forradalmi intézőbizottság „propagandabizottságának" lett vezetője. A mintegy ötven tagú, vöröskatonákból álló „propagandaszázad" parancsnokaként máréius 22én megtámadta a Csillag börtönt, és kiszabadította a franciák fogságából a szovjet misszió tagjait (Bermant, Csertovot, Perminovot, Ufaszovot és társaikat). A franciák ultimátumára 27én Andorka is elhagyta Szegedet a direktóriummal, Kisteleken, Félegyházán, Kecskeméten, Szentesen tevékenykedett, Budapesten járt Kun Bélánál, majd éppen az Ő utasítására HoffÁ fiatalok és a közélet Gyakori panasz: az emberek nem tudnak igazán közéletet élni, gyakran nem képesek mihez kezdeni még a meglevő lehetőségekkel sem. Sajnos, s jelenség gyökerei a fiatalabb korba nyúlnak vissza. Sokan nem tanulják meg már ifjúságukban a helyes nyilvános viselkedést. A fiatalok politikai szervezete. a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Természetes tehát, hogy a közéletre való nevelést ennek kell magára vállalnia. Ennek a szervezetnek kell kialakítania azt az ifjúsági közéletet, amely közösségi emberré formálja a fiatalokat. S mi legyen azokkal, akik nem tagjai a szövetségnek? Különösen a vállalati, szövetkezeti szervezettség marad el az oktatási intézményektől. A KISZ érdekképviseleti feladatából is következik, hogv a KISZen kívüliek ilyen irányú nevelését vállalnia kell. * De hol élnek manapság a fiatalok közéletet? Elsősorban munkahelyeiken, iskoláikban. Ma már összehasonlíthatatlanul több lehetőség van erre. mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. A KISZ-nek ugyanis olyan úgynevezett jogosítványai vannak, amelyek korábban nem is voltak. Viszont hamarabb jöttek létre a közéleti formák, mint azok a KISZ-tagság belső igényéből következtek volna. Sok helyen sokáig nem is tudtak kellőképpen élni olyan lehetőségekkel, mint az Ifjúsági parlament, vagv mint a képviselet a különböző vállalati szervekben stb. lgv aztán előfordult, hogy a fiatalok afféle fejbólintó jánosokként mentek a felnőttek testületeinek az üléseire. Mások nem az őket küldő testületek, hanem legföljebb a saját véleményük alapján szóltak a megvitatott témákhoz. Legtöbbször azért, mert nem adtak elég időt a fiatal, tapasztalatlan küldötteknek arra, hogy uz ügyeket — amelyekben a KISZ-eseknek is állást kellett foglalniuk — saját testületeikben is véleményezzék. Igaz az is; sokszor a fiatalokon múlott, hogy megbukott a KlSZ-kepriselet, saját bátortalanságuk miatt. Mindezek az ifjúsági közélet gyermekbetegségei voltak, amelyek közül Jó néhányat már ki is nőttek, főleg ott, ahol a felnőttek is segítettek. Ma már a KISZtagságot véleményezési, egyetértési jog illeti meg, sót, képviselőinek bizonyos kérdésekben vétójoga is van. Mondani sem kell, milyen fontös eme Jogok gyakorlása éppen akkor, amikor a politikai, gazdasági, társadalmi fórumoknak is meg. nőtt a jelentőségük az intézmények, vállalatok életében. Részvétel a döntések előkészítésében, beleszólás saját sorsuk intézésébe, ez fontos szerepe ma az ifjúsági közéletnek. * A vitathatatlan fejlődés ellenére még ma ís gyakran hallani: a fiatalok ném élnek igazán közéletet. Mi a tartózkodás oka? Kétségtelen, hogy az ifjú. sági szövetség ném szakítható el a társadalomtól. Az Ifjúság is a társadalom jellemző jegyeit viseli magán. Például nehéz a fiatalok pályakezdése. Éppen abban az időszakban kell szakmai tudásukat bizonyítaniuk, amikor a családalapítással járó gondok kötik le Őket: a beilleszkedés, a lakásszer,zés ... Bizony jócskán van, ami lekösse erejüket s egyhamar kiderülhet; a közéleti' tevékenységre nem marad sem idő, sem energia, e'viszi azt a túlórázás, a különmunka-vállalás. Hogyan lehet e kivédhetetlennek látszó érveket ellensúlyozni? Csakis egyféleképpen. Ha olyan közéleti körülményeket teremtünk, amelyek között a fiatal úgy érzi, érdemes részt venni a mindennapi politizálásban. lTi azt tapasztalja, hogy szavának súlya van, hogy véleményét figyelembe veszik a döntések meghozatala előtt, ha nemcsak fejbólintást várnak tőle, hanem érdemi beleszólást is, akkor bizonyára megtalálja módját, hógy jobban, cselekvőbben részt vehessen az ifjúsági és a felnőtt közéletben egyaránt. G5z József mann Ödönnel április közepén visszatért Szegedre. Együtt tartóztatták le őket április 26-án a franciák. Május 22-én Hoffmannt halálra, Andorkát életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Hoffmann Ödönnek és Dobos Jenőnek június 16-án sikerült megszöknie, de Andorkát több más elitélttel (Kovács Péterrel, Pollák Bélával, Zerecsnik Jánossal, Fátyol Józseffel stb.) útnak indították a Balkánra (itt Zarecsnik is megszökött), majd a dél-franciaországi NiméS várbörtönébe. Andorkának' 1920. október 14-én sikerült megszöknie. Kalandos űtön hazatért szülőfalujába. Minthogy a Szerb-Hórvét-Szlavon királyság Csendőrei hamarosan fölfigyeltek rá, Pécsre ment, mert ott a szerb megszállás különleges helyzetet teremtett: a forradalom tovább élt. Itt először a helyi iparostanonc-iskolában műszaki rajzot tanított, majd kiköltözött Vajszlóra, és Avas Sándor néven, mint járási párttitkár működött. A Baranya megyei munkásmozgalom története „Avas Sándor" tevékenységét az ifjúmunkás mozgalom meg a földkérdés ügyében kifejezett munkássága révén tartja számon, A fölszabadulás után Andorka Sándor rögtön Szegeden bukkant föl. Ismét belevetette magát a párt propagandamunkájába. Kemény, makacs természete és baloskodó hajlamai rövidesen szembeállítják a Moszkvából jött vezetőkkel, akiknek megföllebbezhetetlen döntéseit kétségbe merte vonni, és ezért 1945. november 21-én feleségével és három orvostanhallgató társával (ők ma neves orvosok) ellenségnek bélyegézvé kizárták a pártból. Azok, akik pár évvel később éppoly merev, dogmatikus elvéket és főként gyakorlatot képviselték... Andorká Sártdor az óbudai hajógyárban vállalt állást, majd amikor állásából elbocsátották, 1948 márciusában visszament Jugoszláviába. Nyugdíjba vonulása után, 1963 októberében ismét Magyarországra, Budapestre költözött. Andorka Sándor a nehéz emberek fajtájából való volt. „Maga volt a megtestesült lázadás" —, ahogyan most sógornője írta nekem. Magam sem szeretem a szélsőséges, vakhitú embereket; de hibáik ellenére is tudom becsülni azokat, akik hisznek eszméikben, és ezeket önzetlenül szolgálják. Andorka Sándor ilyen ember volt. Szeged történetébe mindenképpen beírta nevét. Pcter László IIAZASSAD WcLntrKgor Adolf és Csuka Mária SzJdónla, Varga Csaba János én Juhász Erika, MLklós László is Szabó Ildikó, Bodó Zsolt és Róth Katalin, Süle Imro is Vastagh Beatrix Lénké, Újvárt bájos és Köböl Katalin. Balogh László Béáá és Fürész Veronika Katalin. Gál László Péter és Farkas Rózsa Edit, Tóth József én Szilái Erika. Sári Gyula és Tolgyesy Ildikó, Csányi Atilla és Nacsa Edit. Berelka László és Sánta Ibolya. Szűcs A tála ta Papp-Takács Zsuzsanna, Debreczerü György és FarkaBinszlrl Edit, Annus István és Gera E<fct. Zoltán Péter András éa Bognár Mária Magdolna, Vass Mihály és Palatínus Rozália, Onodt János és Papp Andrea, Horv.ááh Szilveszter és Kántor Gabriella Irén. Kakuk Sándor és Nagy Erzsébet. Veres Csaba és Mityók Olga. Zsódos Sándor és Polycslk Ilona. Szekeres István László és Misur Eva, Bónus József és Schusz/ter Mónika Emese. Kovács Ferenc és Kiss Zsuzsanna. Daimády Emö Zsolt és Cserháti Erika. Balogh András és Varga Gyöngyi Ildikó, Sponner Tamás és dr. Szentiványi Éva Mária, Zetena Ferenc Róbert és Pásztor Csilla Edit. Csűri Zoltán és Bern Anikó, Ungi László cs Kirí Maria Ilona, Nagy Mihály György és Miklós Edit, Csányi Tamás és Goheibei Éva házasságát kötöttek. Családi események SZÜLETÉS Kürtösi Jenőnek és Lódrl Klárának Kinga Andrea, Lőcsei Mihálynak és Szél Zsuzsannának Mihály, Csatlón Ferencnek és Nagy-Jójárt Ilonának Zsolt, Virág Istvánnak és Arvai Juliannának Tamás, Duranyik Jenőnek éa Palíy Katalinnak Tamás, Bán-a Emil Attilának és Kálmán Juliannának Attila, papdi Istvánnak en Tóth Zsuzsannának István Attila, Ballá Bélának és Suslá Évának Szilárd. Sötét Antalnak és Berta Ilonán a.k Bernadett, Székely Istvánnak és Kormányon Eva Katalinnak László, Börcsök Nándornak és Böröcz Piroskának Anita, Vinczo Jánosnak és Rapdi Gizellának Gábor, Krizbai Imro Miklósnak és Seprenyl Ildikónak Andrea, Tóth Bélának és Setmeczl Ildikó Zsuzsannának Eszter Ildikó, Jámbor Pálnak és Lőcsei Andreának Zsuzsanna, Pénzes Sándornak és Mikáczó Gyöngyi Etelkának Diána, Buuás Jánosnak és Kiss Ágota Juliannának Mónika. Takacs Tivadar Miklósnak és dr. Berta Ilonának Bence. Szalma Pál Olivérnek és Pápp Honénak Géza, Farkas V ütőének és Bencaik Máriának Márta, Gárgyán Tibornak és Horváth Ilonának Tibor, din. Bari Ferencnek és dr. Dégl Rózsának Gábor, Börcsök Árpád Józsefnek é.s Vajda Mária Magdolnának Balázs. Fodor Istvánnak éi Bori Arankának István, dr. oróf Enzim Jánosnak és Nagy Beatrix Mariának Eva nevü gyermeke szülótott. HALÁLOZÁS Kozrtia Károly, Matuszka Mihátyné Uza Anna; Pacskó Jánosné Szucó Ilona, Csomor LászJó, Szeifert József András, Jó József, Köröm László Mjhaly. Maróti I sáv áruié Fábián Matild, Naigy Józsefné Papp Erzsébet, Felföldi Mihály, Göblyös Károiyné Risai Anna, palotás Margit, Berezeg Sánctor, Csordás Gézánó Tanács Etelka, Dunay Józsefné Báló Etelkái, Szabó I'álné Pap Etel, Sánta Miklós, Hátkai Jánosné Tóth Ilona, Szögi János, Matók Gyula, Gyuris István, Győri Antal. Molnár Pál, Hegy1. Józsetné Hohner Borbála. Barna Imréné Kéri Gizella, Kellé.- Arminné SZücs Hona, Szabó Fehéncné Bállá Mária, Bité Jánosnó Bóka Etelka, Csányi Sándor, Benko Nándorné Vass Franciska. Markoviéi Gábor Péterné Pap Mária. Filó Imre, Kovács Antalné Uórcsök Anna. Jankó Pálné Vörös Ilona. Szvbo József. Csizmadia Ferenp. Kardos AntaLné Csikói Terézia, Faragó Gáspámé Tóth Viktória. Ábrahám Józsefné Farkas Rozáttá meghaltak. Itt), AUGUSZTUS 27. KEDD — NÉVNAP: GASPAR, ZOARD A Nap kel 5 óra 56 perckor, és nyugszik 19 óra 35 perckor. A Hold kel 18 óra 42 perckor, és nyugszik I óra 52 perckor. VÍZÁLLÁS A Tiszr, vízállása Szegednél hétfőn plusz 166 em (áradó). KÉTSZAZTIZENÖT ÉVE szülétet'. Geong WILhelm Hegel (1/770—1831), e. legjelentősebb német objektív idealista fllózófus, a Marx előtti filozófia legnagyobb dialektikui gondolkodója. Marx szerint „a dialektika Hegelnél a feje tetején áll." Idealizmusáért óvár Fcurbach és az orosz förradabml demokratak is bírálták. Marx és Engels ugyanakkor felismerték az jdeallstá tartalmától megszabadított hegeli dialektika értékét, és a matertAUiMussait egyesítve tanításuk alapjává tették. HETVENÉVES Kertész LásEló (sz, 1916) Jászaidíjas rendező. MN és ism kőit a Déryné Színház főrendezője, 1978-tól a Népszínház operatársulatának vezetője. HATVANÉVES Leopoldo Pirelli (sz. 1925) olasz nagyiparos, é. Pinolli gumiipari trösz.i lön Ok-. MOZIK Vörös Csillag: délólött 10 és délután negyed 4 órákor: siáffi (sZiüles magyar rajzfilm. II. helyi), fél 6 órakor: Akit a kutyák elé vetettek (szines NDK film), háromnegyed 8 órakor: A nők városa, I—II. rész (színes olasz—franel.-, film, Dupla helyár! Csak 18 éven felülieknek!). Kert: esito 9 órakor: A házibuli folytatódik (szülés francia, MI. helyárI). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: SókirályC. menyasszonya (szines. ím. b. csehszlovák mesefilm), negyed « és fél 8 órakor: UJre. szól a hntlövelü (szines, m. b. amerikai western. II. helyár!). Szabadság: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakort A karatézó Cobra visszatér (színes, im. b. japán krimi. III. helyár! Csak 16 éVon lel ül leknek!). Kiskőrössy Halászcsárda, Kert: éjjel 21 órakór: Ez Igen! (s/ínns, m. b. amerikai tiLmvigjáték. III, helyár!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÖGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urolőglai felvételi ügyeletet * .11. Kórház (Tplbuhlnsgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órálól reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János Sgt. 1. sz. alatt. Telefon: HMOO. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 29. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős eseteik orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 2a órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon : 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Teléfón: 11-900. nofiői BUDAPEST 1. 8.25: TV-torna — (ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.30: Szeleburdi család — magyar film — (ism.) 10.45: Képújság 17.00: Hírek 17.10: Képmagnósok, figyelem! — (ism.) 17.40: Három nap tv-műsora 17.45: Sorstársak — a pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja 18.05: Képújság 18.10: Reklám 18.15: Sanzonpódium — színészek énekelnek 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió '85 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Krimllcokék — NSZK tv-film 21.05: Stúdió '83 23.03: Kookázat 22.35: Tv-hlradó 3. 22.45: Himnusz BUDAPEST 2. tS.05: A fazék — magyar n é pmeseolemekből 18.25: Képújság 18.30: Körzeti adások: Budapest, Pécs, Szeged 19.05: Termésáetbarág 19.25: Csali — Horgásztízperc 19.35: Ml — szovjet rövidfilm 20.00: Beethoven-ciklus — NSZK filmsorozat — 9. 21.30: Tv-hiradó 2. 21.50: Esta Franciskával — NDK tv-film 23.00: Képújság BELGRÁD I. 17.30: Magyar nyelvű tv-napló 17.50: Vldcooldelak 18.00: Hírek 18.05: Tv-naptár 18.15: Mit tudnak a gyerekek a szülőföldről 1Í.45: A mediterrán országok rackjoonoertjo 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Párbeszédek — belpolitikai műsor 20.45: Lottóhúzás 29.55: Az erőszak öröksége — francia játékfilm 22.35: Tv-napló ÚJVIDÉK 14..10: Nyárt délután 17.30: Tv-hiradó I., magyarul ér. szerb-horvátul 18.15: Lülü — rajzJilmsorozat 18.45: AZ ember 6a kora — dok.-müsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó 2., magyárut 20.00: Tiz évvel később 20.45: Lottó 20.55: játékfilm 22.35: Tv-híradó 2., szerbhorvátul EHfcil KOSSUTH 8.30: Társalgó 9.44: száll a madár ágról ágra .. . 10.051 Hazai vizeink krónikája 10.35: F.nckílő Ifjúság 10.50: Évszázadok mestermüvei 11.39; Védett férfiak — Róbert Merle regénye — 19. 12.45: Magyar művészek opelettfolvétolelbfll I.1.40: Az Egri Honvéd Helyőrség fúvószemekara játszik 14.10: Magyarán szólva 14.25: orvosi tanácsok 14.30: örökzöld dzsesszmiélódt&k a Debreocnl Dzsessznapok hangversenyein 15.00: Elő világirodalom — Finnország — 1. 13.26: Rdnki György műveiből 16.05: A Tenkes kapitánya — 6. Orsi Ferenc regénye 18.45: A Svájci Olasz Rádió enokkana énekel 17.00: Verbunkosok, nóták 17.45: A Szabó család 18.16: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánLakunk 19.15: Kilátó 20.00: Népdalok, néptáncok 20.14: Zár-<i az. atomsorompó? 20.44: Bonogyln: Igor herceg — háromfolvoniásos opera előjátékkal Közben: 22.20: Tiz perc külpolitika 8.08: Slágermúzéum 8.50: Tiz pero külpolitika — (Ism.) 9.03: Napközben — zenés délelőtt: S segédért Közben : 19.60: Sportvilág 16.25: Fülszöveg 10.49: Láttuk, hallottuk 12.10: Szovjet fúvószenekarok felvételeiből 12.31: Népdalok kóruselöadásban és népi hangszereken 13.95: Popzene sztereóban 14.00: Erese Margit operaáriákat érieket 14.13: Az éJő népdal 14.25: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikáinak 14.45: Régen találkoztunk 15.05: Stolz operett- és filmdalaiból 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Kamasz-panasz 18.30: Gramofonsztérok — L 19.05: Csak fiatálóknak! 20.00: Böngészde a Zenei antikváriumban 21.06: Indul a bakterház — Rideg Sándor regénye — 6. 21.29: phajetoriuá: I'artita — Budapesti Rézfúvósegytlttes 21.35: Legkedvesebb verseiből válogat slnkovlts Imre 2L.59: FiLmlUl — 12. 23.20: A mai dzsessz — John McLaughlin felvételeiből — 2. 24.60: A Doller énekegyüttes Wilbye-madrigálokat énekel 0.15: — 4.20: Éjfél után . . . 3. MOSOK 9.08: Openászorzők kanta hazonőjéböl 9.45: Az Osoar Petersnn— Dizzy G illés pio duó játszik 10.65: Zenekart muzsika 10.50: Zenén játékokból II.40: Kamaramuzsika 13.05: vuághlnlap 13 20: Zenekari muzsika 14.47: Ha na Unitér dalfelvételéiből 15.36: Labirintus 15.43: SZÖkőkútnál -• mu/síka gyerekeknek 16.00: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttese népi zenekarának felvételeiből 16.28: Törvényesség kontra igazságosság ? 16.48: A Collegium aureum kamarazenekar játszik 18.03: Sztravinszkij: A ka Ind a története — szvit 18.30: Na maiteríijem Jazyku — a Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.05: In der Mütterspracho — a Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.35: A Magyar Altami Hangversen y zenekar Beethovenhangversenye 20.45: Dávid Bowie összes felvételei — 2. 2L-33: Verbunkos betétek Kodály Zenéjében 22.00: Gregorián dallamok 22.11: Mátuz. István hangversenyei — 3. - <,,á