Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

3 Szombat, 1985. augusztus 17. Kitekintő a Carbonra Cipő, bútor, ruházat A Kitekintő sorozatában eddig főként a sikeres ma­gyar vállalatok gazdálkodá­sáról, kezdeményezéseiről esett szó- De még közülük is csak kevés helyen számol­hatnak be olyan, a legutób­bi években is töretlen fejlő­désről, mint Komlón, a Car­bon Könnyűipari Vállalat­nál. * A hazai vállalati gyakor­latban szokatlan, hogy egyet­len gazdálkodó egység egy­szerre cipőkészítéssel, bú­torgyártással és ruházati iparral is foglalkozik. S a Carbon gazdálkodási módja mögött nem a manapság szokásos (ha az egyik terü­let veszteséges, kisegíti majd a többi) „többlábon állás" stratégiája van. Mindhárom ágazat igencsak szép nyere­séggel értékesíti termékeit. A szokatlan vállalati pro­fil kialakulásának oka a történelem. A bányászat és Komló városának gyors fej­lődése 1947-ben kezdődött. Az ötvenes évek elején a szolgáltatóipar messze elma­radt a gyorsan növekvő la­kosság igényei mögött. A Carbon fő feladata 1958-ig a lakossági és közületi szol­gáltatások ellátása volt. A következő tíz évben alakult ki a vállalatnál az ipari rendszerű termelés. Ebben az időszakban sok bányász­feleség keresett munkát, számukra teremtettek mun­kahelyeket. Közben egyre nagyobb súlya lett az árbe­vételben az árutermelésnek és profiltisztítást is végre­hajtottak. Az új gazdasági mechanizmus első évétől már az emiitett három ága­zatban a nagyüzemi termelés és szolgáltatás a jellemző, a ruha- és a cipőiparban az export részaránya ugrássze­rűen megnőtt. E termékeik­ből ma már csak ritkán jut a hazai boltokba. Nem tudom, van-e ha­zánkban olyan másik köny­nyúipari vállalat, amelynek 1980-tól kezdődő nehéz évek sorozatában mind a rubel-, mind a dollárelszámolású exportjának éves indexe mindig elérte a százat? Ta­valy például a Carbon a tő­kés országokból 11, a szocia­lista országokból 2,7 száza­lékkal magasabb árbevételt inkasszált be, mint 1983-fcfen. Ezek után biztosan sokan kíváncsiak arra, mik azok a termékek, amelyek számára bővülő piacot lehet találni? A ruhaneműk közül dollá­rért felnőtt és gyermek sza­badidő-és sportos ruházatot, minőségi divatmunkaruhát (például a KLM légitársaság egyenöltözete) adnak el, ru­belért sportos és szabadidő­ruházatot értékesítenek fér­fi és női fazonokban. A ci­pők készítői mindkét piaci területre férfidivatcsizmá­kat küldenek. A bútorágazat belföldre gyárt heverőt. és kiegészítő bútorokat. A ter­vezést is saját kollektívájuk végzi. A vállalatra az igé­nyeknek megfelelő, állandó termékváltás is jellemző. Gépi felszereltségük olyan, hogy az újdonságok gyártá­sára való átállás nem okoz különösebb gondot. A het­venes évek végén vásárolt korszerű gépek még lehető­vé teszik a mennyiség növe­lését és biztosítják a kiváló minőséget. Tavaly ennél a könnyűipari vállalatnál is csak a műszaki szintentartás lehetett a cél. A szűkös for­rásokból csak egy univer­zális szerszámmarógép be­szerzésére futotta, melynek a kapacitása valutáért be­szerzett anyag és alkatrész Az OMÉK-on Hegvásárolható növényritkaságok A hazai mezőgazdasági ki­állítások történetének leg­rangosabb növénybemutató­ját láthatják az érdeklődők az augusztus 17-én nyiló 70. vényi ritkaságok is színesí­tik majd az OMEK-bemuta­tók anyagát. A kiállítási árudákban a termesztésből időközben ki­OMÉK-on. Nemcsak a szak- szorult burgonyafajtákat is emberek, hanem a vásári árusítanak; tudományos ku­vendégek számára is sok tatók újították fel a Gül ba­érdekességet tartogatnak a rendezők; a növényi ritka­ságok, szaporítóanyagok egy részét a helyszínen árusít­ják. A kiállítás főbejáratának közvetlen közelében a Ve­tőmagtermeltető Vállalat élő bemutatója kilenc különböző gyepfajtát népszerűsít. A számozott minták alapján a közelben meg lehet vásárol­ni a vetőmagkeverékekei közöttük igazi ritkaságokat. A vállalat állandó kiren­deltsége holland vúrághagy­ma-különlegességeket érté­kesít a kiskerttulajdonosok­nak. Árusítják ezenkívül az új paprika- és uborkafajtá­kat. amelyek magas hoza­mukról ismertek; nem egy közöttük külföldön kiállítási díjakat nyert. A dánszent­miklósi termelőszövetkezet egy hektáron szaporítja a Kínában őshonos, s újabban Nyugat-Európában igen el­terjedt gyümölcsöt, a kivit. Magas C-vitamin-, továbbá foszfor-, kálium- és vastar­talmáról ismert ez a gyü­mölcs. amelv úgy látszik, jól alkalmazkodik a hazai éghajlathoz; ? 6zaooritó­anyag-telep átvészelte a mínusz 25—27 fokos fagyo­kat A helyszínen árusítják majd a szaporítóanyagot. Vietnamból gumifát várnak a rendezők, és más — de nem megvásárolható — nö­bát és a Somogyi kiflit. Sza­porítóanyagukat is árusít­ják. éspedig immár korsze­rűsített „kivitelben": ezek a korábbinál sokkal jobban ellenállnak a vírusoknak, a növényi betegségeknek. .megtakarítását teszi lehe­tővé. Tavaly fejezték be a va­saló-csomagoló részleg épí­tését. Ez a felújítás javította a dolgozók munkakörülmé­nyeit és a termékek minő­ségét, csökkentette a szállí­tási útvonalak hosszúságát, racionalizálta a termelési fo­lyamatot. Természetes dolog, hogy a gyors ütemben emel­kedő termelés mellett nem lehet kisebb az energiaszám­la. Ezért a legtöbbet a vál­lalat energiagazdálkodásáról az egy gigajoule felhaszná­lására jutó termelési érték mondja el. Nos, ez egy év alatt 9,4 százalékkal emel­kedett. Nem kis eredmény. Az anyagtakarékosságban ta­valy a legnagyobb ered­ményt az hozta, hogy az import fenyőfa helyett hazai nyárfát használtak. (Közel négymillió négyszázezer fo­rinttal nőtt emiatt a válla­lati eredmény.) A cipőbőrök felsőrészének hulladékából ferfiszandált gyártottak. (Majd kétmillió forint több­letet hozott.) Érdemes megemlíteni az elsó osztályú termékek rész­arányát! Ruhaipar: 98,9 szá­zalék, cipőipar: 98,4 száza­lék, bútoripar: 99,7 szá­zalék. A Carbon piaci helyzete jó, pozíciói változatlanul szi­lárdak. Nem elégszik meg a vállalat a tradicionális partneri kapcsolataival. Ál­landóan keresik az újabb lehetőségeket újdonságaik, nagyobb nyereséghányadú cikkeik mind kedvezőbb ér­tékesítésére. A vevőktől ka­pott ajánlatok mennyisége az idén is meghaladta a gyár kapacitását. Nem min­den lehetséges megrendelés mindenáron való teljesítésé­re törekszenek. Az ajánlatok közül azokat válogatják ki, amelyekkel nagyobb nyere­séghez juthatnak. Az idén bevezetett új szabályozók hatására a Car­bon jövedelmezősége számi­tások szerint várhatóan 3,8 százalékkal csökken. Ez a tény talán nemcsak a válla­lat vezetőit ejti gondolko­dóba. Egyébként a szigorodó körülmények'miatt nem pa­naszkodnak Komlón. Ma is alapvető feladatuknak tart­ják a költségek csökkenté­sét, a megszokott vállalati minőség biztosítását, terme­lésük és termékeik alkal­mazkodását a fizetőképes kereslethez. Röviden: csak a verseny­képes termékekből akarnak többet gyártani. Bőié István Ki terít a jognak asztalánál ? K öltő kínálja a szép képes beszédet: „Ha majd a jognak asztalánál / Mind egyaránt foglal helyet..." Két verssor Petőfi Sándor jövőt, jogot, emberibb világot látnoki módon, körvona­lazó művéből. S bár olykor bice-bóca ez az asztal, tagadhatatlanul mindannyiunk­nak helyünk ván mellette — a törvény által kizártak maroknyi csoportjától elte­kintve. — Már-már leülnénk, de .. . ki te­rítette meg az asztalt?! S ki terít holnap, holnapután, s mi lesz a teríték? Napjainkban ötezernél több hatályos jogszabály van, és a felszabadulás óta összesen huszonötezer — különféle rangú — jogszabály jelent meg. Sok ez az öt­ezer, éppen elegendő, vagy kevés? Mihez mérten? Az élet furcsa fintorainak egyike, hogy a legtöbb jogszabályról csakis gyakorlatban — azaz meghoza­tala, hatályba lépése után — derül, derül­het ki, hogy nem jó, nem kellően pontos, nem azzal a hatással járt, melyet vártak tőle. Megelőzni? Bizonyos határokon be­lül lehetséges. Az élet jelenségeinek okos elemzésével, a jogszabály-előkészí­tésbe bevontak körének tágításával, a ta­pasztalatok folyamatos gyűjtésével, érté­kelésével. Vannak érdekes esetek. Az 1984. évi IV. törvény — a tisztességtelen gazdasági te­vékenység tilalmáról — valójában rende­letként készült. Képviselői javaslatokra a rendelettervezetből törvényjavaslat, majd törvény lett. Ez azonban érdekes, de ki­vételes eset. Ugyanis, bár meglepően hangzik, kevés a törvény, sok viszont a — különböző rangú — rendelet. A múlt esztendő végén százharminchat törvény, ugyanakkor csupán a kormányrendeletnél js alacsonyabb fokú jogszabályokból két és fél ezernél több volt hatályos, azaz volt érvényben.. ' Meghökkentő arányok. Furcsa módon azonban magunk va­gyunk ennek okai. Gyakran abban a hit­ben élünk, hogy amiről a jogszabály ren­delkezik, az rendben megy a maga útján, az már az elvégzett feladatok, teendők közé tartozik. Túlságosan könnyen, túl­zott gyorsasággal fogalmazódnak meg a különböző irányítószerveknél, hatóságok­nál a rendelkezések szövegei, hatásuk az­után meglepő: nem hogy tisztázni segíte­nék, hanem tovább bonyolítják a hely­zetet. Ennek okait elemezve kiderül., kevés volt az ismeret a mindennapokról, cse­kély az érdeklődés az érintettek vélemé­nye iránt, elmaradt a végrehajtás feltéte­leinek mérlegelése. Tömörebben és nyer­sebben fogalmazva: elmaradt az alapos előkészítés. Az alapos előkészítés legfőbb mozzanata ugyanis annak eldöntése, kell-e egyáltalán a jogszabály?! Kell-e, avagy más utakon, más módszerekkel vélhető, érhető el az eredmény? Ennek a legfőbb mozzanatnak a mellőzése azután olykor átrendezi a jognak asztalát. Pedig Max Weber azt írta: „A jognak meg kell sza­badulnia szakjogászi minőségétől, és olyanná kell alakulnia, hogy ne csak a hivatalnokok, de mindenekelőtt az alatt­valók is, idegen segítség nélkül, kimerít­hetöen tanulhassák meg belőle a maguk jogi helyzetét." Tárgyilagosan nézve: eléggé távol vagyunk még ettől. Gyakran a végrehajtók — „a hivatalnokok" — sem ismerik ki magukat a rendelkezés al­kotta szövevényben, bár, ha őket is kér­dik az előkészítés szakaszában, seregnyi javaslattal, tanáccsal, tapasztalattal, a va­lóságból szerzett ismerettel segíthették volna a célnak megfelelő, a rendet szol­gáló rendelkezést. Igazságtalanul járnánk el persze, ha hallgatnánk arról, hogy a korábbiakhoz képest a jogszabályalkotók napjainkban már nagyobb figyelmet szentelnek a pe­res ügyek alakulásának, a bírói ítéletek tapasztalatainak, de például olyasminek is, mint" a tömegtájékoztatási jogi cikkek, műsorok — telefonon érkező, levélbeli, műsorkritikai — visszhangja. További for­rás a jognak asztalánál való terítéshez: a különböző társadalmi fórumok jelzőrend­szerként történő működtetése, továbbá a korábbi törvények folyamatos figyelem­mel kísérése: milyen hatással járnak; az egyes szakterületek — például kereskede­lem, oktatás — törvény-, rendelkezés­csoportjainak folyamatos karbantartása. Es a végső pontig elmenve: az állampol­gár. magánszemélyként is javaslatot tehet törvény, rendelkezés megalkotására, mó­dosítására. korszerűsítésére z állampolgári aktivitásra, érdeklő­désre, hasznos javaslatok seregé­nek megfogalmazására meggyőző példa volt az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény széles körű vitája. Másfelé nézve. A népi ellenőrzésről szóló törvény — 1984. évi.— módosítását az a felisme­rés vezette, hogy a korábbi jogi keretek között a továbbfejlesztett gazdaságirányí­tási rendszerben a népi ellenőrzés nem tud eléggé hatásosan dolgozni. Friss rea­gálás a friss tapásztalátok q birtokában. Amiből, persze nem az következik, hogy minden tapasztalatra jogszabállyal, módo­sítással lehet, kell'reagálni. Örök becsű ugyanis Montesquieu véleménye: „semmi sem igazságos azért, mert törvény, de mindenből, ami igazságos, törvényt kelle­ne csinálni". M. O. A' Balatoni vízvédelem i Kitüntetés A Zala Megyei Tanács'_'számak rendszeres tisztitá­Végrehajtó Bizottsága keddi1''sa. A szakemberek nagy re­ülésén a Balaton vízminősé­gének javítására hozott in­tézkedések időarányos meg­valósítását tekintette át. Mint elhangzott: a minőség­romlást sikerült megállítani. Ezt elősegítette egyebek kö­ményeket fűznek a kis-bala­toni tározóhoz, amelyben le­ülepszik a Zala folyó horda­léka. A mintegy 25 millió köbméter víz befogadására alkalmas tározóban több hé­ten át „pihen" a Zala folyó zött a keszthelyi házi szemét vize, s már tisztán jut a és szennyvíziszap gyorskom- Keszthelyi-öbölbe. A tározó posztáló üzembe helyezése, a megfigyelések szerint a a part menti települések várakozásnak megfelelően csatornázása, valamint a kis vízfolyások torkolati szaka­Pályázati eredmények Népfronttörténeti emlékek A Hazafias Népfront a megyei honismereti hír- szesítette Bozó Sándort Csongrád Megyei Bizottsá- adóban közzéteszik majd. Részletek a népfrontpoliti­gának szegedi székházában Első díjban részesült kában történő változásokról, tegnap, kedden délelőtt ün- Nagy István (Szeged) Köz- gyakorlati eseményekről és nepélyes keretek között ér- életi visszaemlékezések és az elkövetkezendő lehetősé­tékelték a múlt évben meg- Zöldi Kovács Lajos A fel- gekről; Szabó Ernőt és Sza­hirdetett népfronttörténeti szabadulás és a forradalmi pályázatra beküldött mun- események Pusztaszeren cí­kákat. Ösz Károly, a HNF mű munkájáért. Különdíjjal megyei bizottságának titkár- ismerték el Katona Sándor A népfrontmozgalom törté­nete Csongrád megyében és Ábrahám Ambrus Emlékezés helyettese köszöntötte a pályamunkák készítőit, vala­mint a pályázat meghirde­tésében részt verő szervek — a megyei tanács vb mű­velődési osztálya, a Múzeu­mok Csongrád Megyei Igaz­gatósága, a Mészöv és a Te­szöv — képviselőit. Hegyi András, a népfronttörténeti munkabizottság vezetője is­mertette bó Ernönét A Hazafias Nép­front hódmezővásárhelyi VI. (susáni) körzet rövid törté­nete című munkájáért. Ju­talmat kapott: Balázs Imre (A Hazafias Népfront béke­telepi körzeti bizottságának címmel benyújtott pályázá- negyedszázados története — tát Második díjat kapott Szeged); Giday Kálmán (A Nagy István (Mindszent) A szegedi népfront kialakulá­felszabaduiás és a forradal- sának körülményei); Huszka mi átalakulás Mindszent László (Visszatekintés nép­nagyközségben 1944—48 kö­zött; Szabó Árpád A szege­di kertbarátkör 10 éve; Sza­bó Ernőné A hódmezővásár­helyi nőmozgalom kezdeti a zsűri döntését, lépései című dolgozatáért. A Szt.-Míhálytelek frontos munkámra); Sinka Györgyné (Nagymágocsi visszaemlékezések) és Szal­ma János (Visszaemlékezés népfront­A legjobb pállyaamtnkaikat zsűri harmadik díjban ré- munkáira). tölti be természetes szűrő szerepét. A zalai partszakaszon fo­lyamatban .vannak a vízmi­nőséget iavító további mun­kák. Ide tartozik a védelmi rendszer második részének megépítése. A munkák el­kezdődtek. s várhatóan az évtized végére fejeződnek be. Még ebben az évben el­készül a keszthelyi szenny­víztisztító foszfortalanító be­rendezése, és befejeződik a zalaegerszegi szennyvíztisz­tító újabb 10 ezer köbméter napi teljesítőképességű egy­ségének építése is. Program készült a mező­gazdasági kemikáliák szállí­tásának és tárolásának kör­nyezetkímélő megoldására is. A Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dobossy László műfordítónak, iroda­lomtörténésznek több évti­zedes, eredményes munkás­sága elismeréseként. 75. szü­letésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje kitüntetést adománvozta A kitüntetést kedden, teg­nan Köpeczi Béla művelődé­si miniszter adta át. (MTI) Felmentés, kinevezés A pénzügyminiszter Szir­mai Jenőt, az Országos Ta­karékpénztár vezérigazgató­ját saját kérésére — érde­meinek elismerésével —. nyugállományba vonulása miatt tisztségéből felmen­tette. Egyidejűleg Tisza Lászlót — a Szabolcs-Szat­már Megyei Tanács eddigi elnökét — kinevezte az OTP vezérigazgatójává. (MTI) Kétezer kilométert futottak Kétezer kilométert futott be. A vendégeket kedden felváltva kilenc francia délelőtt köszöntötte a város sportoló a Párizs "melletti nyilvánossága előtt Mező ArcueU-töl Kecskemétig. Mihály tanácselnök és Mar­Augusztus 3-án indultak el , . ... , . otthonról gépkocsikísérettel. ^ Trigon arcuei>-* P01^" és 12-én éjszaka érkeztek mester, aki szombaton ébke­meg a kecskeméti kemping- zett Kecskemétre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom