Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

2 1 Péntek, 1985. augusztus 2. lefejezoriött a helsinki találkozó (Folytatás az 1, oldalról.) európai bóké védelmét, a biztonság és a bizalom erő­sítését célzó erőfeszítésekhez. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a Magyar Népköz­társaság aktívan közreműkö­dött olyan kezdeményezések kidolgozásában. amelyek, Európában a fegyverkezési verseny megfékezését, n ka­tona! szembenállás szintjé­nek csökkentését tűzték ki célul, mert meggyőződése, hogy az európai enyhülés folyamata csak akkor válhat végérvényesen visszafordít­hatatlanná, ha a katonai te­rületre is kiterjed. Ebből Indultak kl a Varsói Szer­ződés tagállamai a NATO­tagállamokhoz Intézett 1904. májusi felhívásukban, ami­kor javasolták, hogy kösse­nek szerződést n katonai erő alkalmazásáról való kölcsö­nös lemondásról, és a békés kapcsolatok fenntartásáról, Ezután emlékeztetett arra, hogv a Magyar Népköztár­saság államközi kapcsolatai­ban számos egyoldalú intéz­kedést tett a Helsinki Záró­okmány ajánlásainak telle­sltése érdekében. Mindezt megkönnyítette, hogy Ma­gyarországon már n záró­okmány aláírásakor megvol­tak a helsinki kötelezettsé­gek teljesítésének feltételei. Belső fejlődésünk eredmé­nyei nyomán — mondotta — gyakorlatunk nemcsak ttsss­hangban van a záróokmány ajánlásaival, hanem számos területen túl is haladja azo­kat. — Számunkra Helsinki megegyezésre törekvést je­lent. Nagyobb politikai biz­tonságot adhat, szélesre túr­hatja az együttműködés fo­lyamatát. A Helsinki folya­mat legfontosubb tapasztala­ta az, hogy a tíz évvel ez­előtt aláirt záróokmány n 35 aláíró állam kapcsolatai­nak jelentős tényezőjévé vált. Nem képzelhető el köz­tük olyan kapcsolatrendszer, amely nem Helsinki elveire támaszkodik — hangsúlyoz­ta a magyar külügyminisz­ter, majd rámutatott, hogy kormánya a békés egymás mellett élés szellemében a kapcsolatok javulását, és hosszú távra szóló fejleszté­sét szorgalmazza a más tár­sadalmi berendezkedésű or­szágokkal. Olyan párbeszéd fenntartására, olyan együtt­működés folytatására törek­szik, amely az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a közős érdekek figyelembe­vételével folyik, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése irányába hat, elősegíti a gazdasági, műszaki-tudományos, kultu­rális. é» más kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázá­sát. Emlékeztetett a magyar kormány 1976. második felé­ben, majd 1070-ben tett kez­deményezésére. amelynek keretében 17 nyugat-európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormá­nyainak diplomáciai úton javaslatokat nyújtott át a záróokmány kétoldalú alapo­kon való végrehajtásának előmozdítására 'valamennyi együttműködési területen Az azóta eltelt időszakban — bár országonként külön­böző mértékben — számol javaslat megvalósult, és két­oldalú kapcsolataink szer­ves részévé vált. — A záróokmány beépülé­se a kétoldalú kapcsolatok­ba. a végrehajtásban elért eredmények is tanúsítják, hogy Helsinki szelleme, a kölcsönösen előnyös együtt­működés óhaja erős gyöke­ret eresztett az európai kap­csolatokban. szálai sokasod­nak. átfogják országainkat, közelebb hozzák néoeinket — állapította meg Vürkonyl Péter. A helsinki folyamat kere­tében megrendezett sokolda­lú találkozókról szólva ki­emelte: a Stockholmban ta­nácskozó európai bizalom­és blztonságerősítő és lesze­relési konferencia megnyi­totta a lehetőséget ahhoz, hogy az ourópui biztonság és együttműködés folyamata új dimenzióval, a katonai enyhülést elősegítő Intézke­dések körével bővüljön. A magyar kormány úgy véli. a jelenlegi bonyolult nem­zetközi helyzetben mégin­kább szükséges, hogy a stockholmi konferencia a be­csi találkozó előtt lényeges, tartalmas megállapodásokra jusson. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy tíz évvel ezelőtt országaink legfelsőbb képvi­selői nem a záróokmány egyik vagy másik fejezeté­nek teljesítésérc. hanem minden együttműködési te­rületen való kiegyensúlyo­zott előrehaladásra vállaltak kötelezettséget. Fontos feladat annak biz­tosítása, hogy a záróokmány elvei kiegyensúlyozott mó­don érvényesüljenek a kap­csolatok különböző területe­in. Ez csak elősegítheti a kölcsönösen előnyös együtt­működés kibontakozását. Habár például az emberi Jogok értelmezése eltérő a különböző társadalmi rend­szerű országokban, a köl­csönős tisztelet és a bel­ügyekbe való be nem avat­kozás nlapján Ilyen kérdé­sekben is van lehetőség a párbeszédre, az együttmű­ködésre — mondotta. Rámutatott, hogy az utób­bi években a feszült politi­kai kapcsolatok rendkívül megterhelték n gazdasági­kereskedelmi együttműkö­dést. ezért a helsinki folya­mat keretében Is kevesebb figyelmet fordítottak a/. Ilyen irányú együttműködést sú­lyosan zavaró tényezőkre. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a gazdasági együttmű­ködésben meglevő mestersé­ges akadályok csökkentik az államok közötti bizalmat, ne­hezítik az egyes országok gazdasági előrehaladását. F.z nem csupán a kelet-nyuga­ti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszerben okoz károkat, hanem óhatatlanul hátráltatja a kulturális cs emberi jogi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges anyagi alapok erősödését Is — mondotta, majd így foly­tatta: — A magyar közvélemény most megkülönböztetett ér­deklődéssel fordul a kultu­rális együttműködés terüle­te felé. Ez természetes, hi­szen ez év októberében kez­dődik Budapesten a kultu­rális fórum. Történelmi ta­pasztalatok szerint a kultúra az egyik legfontosabb ösz­szekötő kapocs az emberek, a népek és az államok kö­zött. Az előkészítő tanács­kozás eredményeire építvo házigazdaként is gondosan készülünk a kulturális fó­rumra. Mindent elkövetünk, azért, hogy a fórum érdemi eredményekkel záruljon, megfelelően hozzájáruljon az európai politikai légkör javításához, a helsinki folya­mat egészének erősödéséhez. Számítunk ebben a résztve­vők közös érdekeltségére, változatlan együttműködési készségére, amely döntő fon­tosságú az európai kultúra együttes gyarapításábnn, a kulturális értékek egymást gazdagító cseréjében. Az Európa jövője szem­pontjából is döntő jelentősé­gű szovjet-amerikai kap­csolatokat érintve hangsú­lyozta. hogy a két ország között ez év novemberében sorra kerülő csúcstalálkozót a Magyar Népköztársaság üdvözli, és úgy véli, hogy a szovjet—amerikai kapcso­latok normalizálása jótékony hatással lenne az európai és világhelyzetre. Megállapítot­ta, hogy az európai biztonság és együttműködés folyama­tát kedvezően befolyásolná, ha a genfi szovjet—ameri­kai tárgyalásokon sikerülne elejét venni a világűr mi­lltarizálásának, és megálla­podni a fegyverzetek radi­kális csökkentéséről. — Nagy jelentőségű kez­deményezésnek, és követen­dő példának tartjuk azt a szovjet bejelentést, misze­rint a Szovjetunió augusztus 6-ától, a hirosimai tragédia évfordulójától egyoldalúan beszünteti valamennyi nuk­leáris robbantását — hang­súlyozta a magyar külügy­miniszter. Az elmúlt tíz év legfőbb eredménye számunkra az, hogy az európai együttmű­ködés és biztonság folyama­ta visszaesésekkel és konf­liktusokkal bár. de átvészel­te az európai és a világ­helyzet feszültségeit, és fennmaradt. Meggyőződé­sünk, hogy az elkövetkező években is nélkülözhetetlen és hasznos csatornája lesz a kelet-nyugati párbeszéd­nek és együttműködésnek. Befejezésül ezeket mon­dotta : — Nukleáris korunk új­fajta felelősséget ruházott a nemzetek közösségének tag­jaira. összefűzi Őket egy olyan mindenekfelett álló felelősség, amely felülmúlja ideológiai és politikai ellen­téteiket és partikuláris ér­dekeiket. A Magyar Nép­köztársaság lehetőségeihez mérten a jövőben is követ­kezetesen törekedni fog arra, hogy vállalja e felelősséget, folytatni fogja nz európai biztonság és együttműködés folyamata továbbvitelére, a Helsinki Záróokmány végre­hajtására irányuló erőfeszí­téseit, és megbízható partne­re kíván lenni mindazoknak, akik őszintén munkálkodnak e folyamat elmélyítésén, a párbeszéd, az európui együtt­működés lehetőségeinek szé­lesítésén, a résztvevő álla­mok közötti bizalom, az európai és a világbéke erősí­tésén. Megemlékezések Budapesten A Helsinki Záróokmány aláírásának 10. évfordulójá­ról megemlékező ülést ren­dezett csütörtökön ae Euró­pai Biztonság és Együttmű­ködés Magyar Nemzeti Bi­zottsága Budapesten, az Or­szágházban. Kállai Gyula, a bizottság elnöke az ülést megnyitva emlékeztetett arra, hogy az 1075. uugusztus elsején a finn fővárosban 33 európai ország, valamint az Egye-,1­sült Államok és Kanadai legmagasabb szintű vezetői ' alta| aláirt dokumentum je­lentőségénél fogva — jogo­san tekinthető a II. világhá­ború utáni korszak egyik legfontosabb politikai meg­nyilatkozásának. „A törté­nelmi visszapillantás idején büszkén és jóleső érzéssel gondolunk arra — hangsú­lyozta Kállai Gyula —, hogy az, európai biztonság folyu­ma tanuk kezdete szorosan Összefonódhatott fővárosunk nevével. A Varsói Szerződés tagállamainak politikai ta­nácskozó testülete itt, a Du­na partián, Országházunk énületében fogadta el emlé­kezetes Budapesti Felhívá­sát." Az ülés szónoka. Péter János, az, Országgyűlés al­elnöke beszédében e»vebek között hangsúlvozta: külön leientőséget ad a megemlé­kezések sorozatának hogy most csúcstalálkozóra ké­ssül a mai világ két legna­gyobb hatalma, a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok. — A helsinki konferen­cia történelmi szerepének helyes megértése segíthet abban — mutatott rá —. hogv megtörténjék és jó kezdeményezéseket ígérjen a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó. Viszont a helsinki konferenciu előzményeinek és következményeinek félre­értése beárnyékolhatja a szovjet—amerikai csúcsla­lálkoeó lehetőségeit. Tíz évvel ezelőtt a konferencia azért vált lehetővé és azért volt sikeres, mert minden egves résztvevője abban a tudatban ült le a tárgyaló­asztalhoz, hogy amit 35 ál­lam együtt csinál, az külön­külön egyes állam javát is szolgálja. Az előzmények felidézé­se után a tanulságok között említette a szónok azt is, hogy a szembenálló felek megtanultak egymással |konStruktivan beszélni. A helsinki konferenciát először „biztonsági"-nak akarták nevezni. Menet közben változott meg és egészült kl a neve bizton­sági és együttműködési kon­ferenciára. A két legna­gyobb hatalom készülő pár­beszéde a fegyverzetek kü­lönböző területeire irányul, de a világnak az a reménye, hogv ebből a párbeszédből együttműködés lesz — mondta befejezésül Péter János. Az ülésen ezután felszó­lalt a társadalmi és tömeg­szervezetek több képviselő­je. Hangoztatták, hogy az immár 10 éve tartó helsin­ki folyamat beépült az eu­rópai politikába, a gazdasá­gi és kulturális kapcsola­tokba, jelen van a diplomá­ciában. mivel azonban a zá­róokmány az enyhülés gyü­mölcse, megvalósulása is függ az. enyhülés folyama­tától. Zárszavában Kállai Gyula rámutatott: a Magyar Nép­köztársaságnak az u szán­déka, hogy szövetségeseivel együtt folytatja a helsinki konferencia szellemében va­ló munkálkodást, és oly mó­don építi nemzetközi kap­csolatait, úgy fejleszti a kü­lönféle magvar Intézmények tevékenységét, ahogy azt a záróokmány aláírásakor vál­lalta. Művészek felhívása A nemzetközi művészeti élet világszerte tisztelt ki­válóságai irtúk alá a Kulturális személyiségek az európai békéért és biztonságért elnevezésű nemzetközi szervezet jubileumi felhívását, amelyet a biztonsági konferencia sikeres befejezésének 10. évfordulója alkalmából tettek közzé Helsinkiben. A szovjet Jevgenyij Jevtusenko, Csingu Ajtmatov, Alla Pugacsova, az amerikai Leonard Bernstein, Norman Mailtr, Harry Belafonte, Woody Allén, az olasz Albérlő Moravla, a francia Simoné de Beauvoir, a svéd Ingmar Bergman, a svájci Friedrich Dürrenmatt, a lengyel Jerzy Kauialerowicz, a magyar származású francia Victor Va­sarely, a magyar Kocsis Zoltán és Szabó István — ezek a nevek szerepelnek sok rnás világhírű személyiség mellett azoknak a művészeknek hosszú listáján, akik aláírásukat adták a helsinki felhíváshoz. Tíz év hosszú idő, de igencsak rövid azokhoz az év­ezredekhez képest, amelyekre gazdag és sokszínű földi kultúránk létrejöttéhez volt szükség — állapítja meg a felhívás. Még rövidebb idő azokhoz az évmilliókhoz ké­pest. umeddig bolygónk élettelenül keringene a Nap kö­rül, ha civilizációnkat alomháború pusztítaná el. Ennek megakadályozása vezeti a felhívás aláíróit, amikor felszó­lítják a helsinki jubileum külügyminiszteri tanácskozáson képviselt országokat: folvtassák a helsinki folyamatot, építsék fel a kultúra határok felett átívelő hídjait. Németh Károly fogadta Konsztantyin Kocsetovot és OlekszeJ Gyemidovot Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtö­kön a Központi Bizottság székházában fogadta Konsz­tantyin Kocsetov vezérezre­dest, az ideiglenesen Ma­gyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport távozó parancsnokát és Aleksze) Gyemidov altábor­nagyot, a hadseregcsoport új parancsnokát. A szívé­lyes, elvtársi légkörű talál­kozón részt vett Oláh Ist­ván vezérezredes, honvédel­mi miniszter és Varga Pé­ter, a Központi Bizottság közigazgatási és adminiszt­ratív osztályának vezetője. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete. Magyar sajtótájékoztató Q Moszkva (MTI) Csütörtök délben a moszk­vai VIT nemzetközi sajtó­központjában Ernőd - Péter. a KISZ KB titkára tájékoz­tatta a sajtó képviselőit a magyar küldöttség feladatai­ról, eddigi munkájáról, Beszámolt arról, hogy a 650 tagú delegációban jelen vannak a magyar ifjúság valamennyi rétegének kép­viselői. A küldöttség tagjai nem turistaként jöttek a szovjet fővárosba vala­mennyiüknek megvan a maga feladata. A tematikus vitaközpon­tokban csütörtök reggelig 49 magyar felszólalás hang­zott el, küldöttségünk ki­sebb-nagyobb csoportjai 12 kétoldalú baráti találkozón vettek részt. Nagy érdeklődés kíséri a magyar nemzeti klubban zajló eseményeket: a sza­badtéri színpadok környé­kén naponta öt-tízezer em­ber fordul meg, az épületi helyiségeiben rendezett mű­sorokat pedig naponta tíz­ezernél többen látogatják. Rendkívül sikeresek voltak, a szovjet főváros különböző helyszínein rendezett ma­gyar kulturáls programok, amelyeket összesen Csaknem százezer néző tekintett meg. A VIT-bazár magvnr pavilonjának forgalma eléri naponta a négyezer rubelt. Moszkvában bizakodnak 0 Moszkva (MTI) Bízunk benne, hogy as Egyesült Államok kormánya még nem mondta ki az utol­só szót az általunk tett ja­vaslatról, s a Szovjetunió­hoz hasonlóan szintén mo­ratóriumot hirdet minden­fajta nukleáris robbantásra. Ha a Szovjetunió után az Egyesült Államok is meg­tenné ezt. akkor ez a lépés példaként szolgálna más, nukleáris fegyverrel rendel­kező országok számára — jelentette ki csütörtökön Moszkvában Georgij Kornyi­jenko, a Szovjetunió külügy­miniszterének első helyette­se. Kornyijenko Léon.yid Zamjatyinnak. az SZKP KB Nemzetközi Tájékoztatási Osztálya vezetőjének és Nyikolaj Cservov vezérezre­desnek, a fegyveres erők ve­zérkara csoportfőnökének társaságában azon a sajtó­tájékoztatón szólalt fel, amelynek témája az e héten Mihail Gorbacsov által min­denfajta nukleáris robban­tásra előterjesztett morató­riumjavaslat volt. M'W'' - n lin SZOVJET—MAGYAR KONZULI EGYEZMENY Moszkvában csütörtökön aláírták a határ menti tele­püléseken lakó állampolgá­rok egyszerűsített határátlé­pésének rendjéről szóló szov­jet—magyar egyezményt. Az egyezményt a magyar kor­mány részéről Rajnai Sán­dor, hazánk moszkvai nagy­követe, a szovjet kormány részéről Viktor Malcev, a Szovjetunió külügyminiszte­rének első helyettese írta alá. LI HSZIEN-NIEN HAZAUTAZOTT Tíznapos egyesült álla­mokbeli látogatását befejez­ve csütörtökön hazautazott Li Hszien-nien kínai ál­lamfő. A körút négy állo­mása Washington, Chicago, Los Angeles és végül a hawaii-szigeteki Honolulu volt. A kinai államfő kí­séretében levő Lt Peng al­elnök számos kétoldalú megállapodást írt alá. MEGEMLÉKEZEs A lengyel fővárosban csü­törtökön megemlékeztek a varsói fölkelés kitörésének 41. évfordulójáról. Ennek 63 napja alatt mintegy 17 ezer fölkelő és 180 ezer polgári lakos vesztette életét a né­metekkel vívott egyenlőtlen küzdelemben. A fölkelésre és egyben a város újjászü­letésére emlékeztek csütör­tökön Varsó vezetői, a ve­teránszervezetek tagjai, ami­kor megkoszorúzták az is­meretlen katona sírját, Var­RÁDIÓJELEK só hőseinek emlékmüvét és az elesettek sírjait. FABIUS LONDONBAN Laurent Fabius francia miniszterelnök csütörtökön néhány órás látogatásra Londonba érkezett. A fran­cia politikust Margaret Thatcher brit miniszterelnök munkaebéden látta vendé­gül. A megbeszélést kö­vetően Fabius délután visz­szarepült Párizsba. UJ MAGYAR GIIANAI NAGYKÖVET Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke fogadta Szikra Lászlót, hazánknak a Ghánai Köztársaságba akk­reditált nagykövetét, uki a közeljövőben Utazik állo­máshelyére. KINEVEZÉS A Minisztertanács Gom­bocz Zoltánt külkereskedel­mi miniszterhelyettessé ne­vezte ki. KOZMOSZ—1670 Kozmosz—1670 jelzéssel csütörtökön újabb mestersé­ges holdat vezéreltek Föld körüli pályáru a Szovjet­unióból. A műhold fedél­zetén tudományos műszere­ket helyeztek el a világűr tanulmányozására. A mű­hold kezdeti keringési ide­je 89,6 perc; a Föld felszí­nétől mért legnagyobb tá­volsága 278, legkisebb tá­volsága 253 kilométer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom