Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 180. szám 1985. augusztus 2., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a gazdasági folyamatok 1985. első félévi alakulását. Meg­állapította, hogy az idei népgazdasági terv megvalósítása a vártnál nehezebb körülmények között történik. A vál­lalatok nagyobb erőfeszítése, valamint a javuló gazda­ságirányító tevékenység ellenére is kisebb a gazdasági növekedés üteme a számítottnál. Az eddigi eredmények nem elegendőek a terv céljainak eléréséhez, a kedvezőt­len hatások ellensúlyozásához. A termelés szerkezetének átalakításában és hatékonyságának javításában is a kel­leténét lassúbb az előrehaladás. Felhívta az állami gaz­daságirányító szerveket, hogy következetesen hajtsák végre az érvényben lévő kormányhatározatokat. A gaz­dálkodó szervezetek fokozzák munkájuk hatékonyságát és erőteljesebben járuljanak hozzá a külgazdasági egyen­súly megszilárdításához. Munkaszervezési intézkedések­kel, szükség esetén pótműszakok bevezetésével növeljék a kivitelt, elégítsék ki a hazai keresletet. Gondoskodja­nak arról, hogy a keresetek a tényleges gazdasági ered­ményekkel összhangban alakuljanak. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal el­nökének jelentését a VII. ötéves terv kidolgozásának helyzetéről, és állást foglalt a munka további menetéről. (MTI) Konzerv ­exportra is Befejeződött a zöldborsó­szezon a Nagyatádi Kon­zervgyárban. Ebben az üzemben az idén 10 250 ton­nát, a tartós forróság miatt a tervezettnél valamivel ke­vesebbet készítettek ebből a kül- és belföldön egyaránt keresett konzervből. Az ex­portja a gyártással párhu­zamosan megkezdődött, s így már a szezonzárásig hét­ezer tonnát szállítottak be­lőle külföldre. Jelenleg uborka-, zöld­bab-, sárga- és őszibarack­szállítmányokat fogad a gyár. Csemegeuborkából mintegy 7200 tonna kész­árut gyártanak, felerészben tőkés exportra. Zöldbabból, amelyből jónak ígérkezik a termés, négyezer tonnára számítanak. Értékek - teóriában és valóságban Ma zár a művelődéselméleti nyári egyetem Egy híján tizenöt eszten- elemzésére. A hagyományos Knopp András, a párt Köz­deje ad fórumot Szeged a szociológiai módszereket ez- ponti Bizottságának osztály­művelödéselmélet legújabb úttal kevéssé lehetett hasz- vezető-helyettese, eredményei iránt érdeklő- nálni, kérdőivek és interjúk A mai zárónapon először dőknek. Akik általában a nélkül dolgoztak, a szemé- Kormos Sándor, a Művelő­közművelődési intézményhá- lyes tapasztalatok tömegé- dési Minisztérium főosztály­lózat különféle „egvségei- nek elemzésével jutottak vezetője a közművelődés fel­ben" dolgoznak, a legtöbben igen fontos megállapítások- adatairól beszél, majd fél művelődési házakban vagy hoz. 11-kor Köpeczi Béla mű­nagyüzemekben. Tehát az Három egymástól élesen velődési miniszter Közmű­elméleti kutatások fejlemé- elkülöníthető „ideológia"-tí- uelődés — értékrend cím­nyein kívül a mindennapi pus jelenlétét mutatták ki, a mel tartja meg előadását. gyakorlat is nagvon ér- szocialista, a vallási és a Ezzel zárul a 14. művelődés­dekli őket, sót, aligha té- fogyasztói típust. Az „ideoló- elméleti egyetem program­vedünk, ha azt mondjuK: gia" szót munkájukban funk- SOrozata. azért jönnek Szegedre, meg- cionális megközelítésben ér­hallgalni kutatókat, elméleti tik és használják: az ideoló­szakembereket, hogy mon- gikum céltételezö és a konf­danivalóikból a hétköznapi liktusok kifejezésében, keze­praxis számára vonhassanak lésében játszott szerepére le következtetéseket, útmu- gondolnak. Minthogy mind­tatást. segítséget találja- kettőre nagy szükség lenne nak a saját tevékenységük- a maj magyar társadalom­hoz. ban, sajnálatos, hogy aszo­Az idei kurzus előadói cialista ideológiaközvetitö Közművelődés—értékrend csatornák és módszerek, alig címen nagyon fontos, egy- változtak az 50-es években szersmind 40—60 Dercekben kialakitottakhoz képest. Az rendkívül nehezen megköze- ideológiai megfogalmazások líthetö témákat tárgyaltak, yoluntarisztikus, deklaráló A legfőbb — módszertani — hangvétele hatásos lehet egy dilemma az volt. hogy a tekintélyelvű társadalom­hallgatóság kettős érdeklő- ban; ma azonban nincs tér­dését (az elmélet eredmé- és időbeli hatékonyságuk, nyei és a praxis dolgai nem aikaimaSak a valóság iránt) miként lehet egyarant tényein alapuló szocializmus­kielégiteni. ^ j^p alakítására, s a kívána­tos értékrend megteremté­Igen jól sikerült ez teg- sére naD, csütörtökön Kapitány * bornak?'aktk Az ertekrend. az értékza­kutató Intézet égisze alatt varok kulonfele ne^pon ok­öt éve folytatnak kutatáso- bo valo megkoM .tese adte kat a kiSzművelődési intét- a temat a nyán egyetem mények értékrendet alakító több. eloadojanak is^ A hall­hatásáról. A lehető legtá- ftatosag kulonos erdeklodes­gabban értelmezett intéz- fi követte Poszter Gvorav ményrendszerről van szó: £Az esztétikai ertekrend), Gvőr és Békés mep"e 250 Bihart Mihály (Politikai er­településén köze] 3 ezer in- tékrend), Kényt Péter <De­tezménvben regisztrálták a mokratizmus es ertekrend) lehetséges hatóeszközöket és mondanivalóit. Altalaban mint az „ideológia"-közve- azokat az eloadasokat, me­tités eszközeit és módszereit lyekből kitűnt: korszakha­elemezték ezeket. A nagy- táron vagyunk, a tarsa­szabású vizsgálódás kitér- dalomfejlódes minőségi val­jedt a vendéglátó helyek, tozásokon múlik, az emberi egyházi intézmények. mű- élet minőségének megválto­velődési házak, óvodák, is- zását követeli meg. kólák, tömegszervezeti klu- * bok, pártházak külső- és Tegnap Szegedre utazott belső képének, a progra- és a nyári egyetemen Az moknak, az ott dolgozók MSZMP értelmiségpolitikája munkastílusának a hatás- címmel előadást tartott S. E. Sándorfalvi meditáció Meg kell tanulni kereskedni Munka közben a varrodában A Sándorfalvi Ruházati és jelent: be kell gyakorolni, Szakipari Szövetkezet 1983 ezért kevesebb a nyereség, végén nehéz helyzetbe ke- Máshogy azonban nem lehet, rült: legjövedelmezőbb tevé. Ha van nyereség, minden kenységére, a tőkés bérmun- rendben, ha nincs, szépen kában gyártott munkaru- lehet magyarázkodni, de mit hákra nem érkezett újabb érnek el vele. megrendelés. Rovó József, — Mi soha nem követtük az elnök beült a kocsiba, azt a módszert, hogy ha s rövid idő alatt szerzett nem úgy mentek a dolgok, újabb megrendelőket. Igaz, ahogy szerettük volna, ak­korábban egy partner kötőt- kor nekiálltunk szidni a te le azt a kapacitást, szabályozókat. Inkább azon amelyre most nyolcan jut- gondolkodtunk, mit kell nak. Ráadásul minden új tennünk azért, hogy telje­termék egy kicsit „leégést" sílsük a követelményeket. Befejeződött Helsinkiben a külügyminiszteri találkozó Várkonyi Péter felszólalása Csütörtökön befejező nap-' jához érkezett a helsinki ju­bileumi külügyminiszteri ta­lálkozó. Óvatos bizakodás a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó várható ered­ményeit illetően, új impul­zus az európai biztonsági és együttműködési folyamat, ezen belül a budapesti kul­turális fórum sikeréhez — ezeknek a gondolatoknak a jegyében zárult tegnap Helsinkiben 33 európai és 2 észak-amerikai ország kül­ügyminisztereinek találkozó­ja, s a vele párhuzamos diplomáciai nagyhét. % '^CS^iptiv SSSPISI ilfiM fl Népköztársaság az 1969-es Budapesti Felhívásban konk­rét javaslatot tett egy össz­európai értekezlet összehí­vására. A magyar külügymi­niszter aláhúzta: — Kormányom külpoliti­kájában megkülönböztetett helyet foglalnak el az euró­pai béke és együttműködés kérdései. Következetesen tartottuk magunkat az álla­mok kapcsolatait szabályozó tíz elvhez, s ezen az alapon, az együttműködést szorgal­mazva és a konfrontációt el­vetve, kihasználva minden tényleges lehetőséget, a zá­róokmány valamennyi aján­lásának két- és többoldalú kapcsolatainkban való ma­radéktalan végrehajtására le- törekedtünk. Kormányomnak A magyar kormány nem­zetközi kapcsolatokban kö­vetett jcéljai és gyakorlati lépései összhangban vannak úgy érezzük, képes volt a Helsinki Záróokmánnyal vonni a tanulságokat súlyos az elmúlt tíz évben Helsin­— hangsúlyozta felszólnia- történelmi múltjából, és — ki szellemében folytatott \e­sában dr. Várkonyi Péter túllépve a nacionalizmus vékenysége, kapcsolataink magyar külügyminiszter, bénító korlátain — immár számottevő fejlődése Európa majd így folytatta: — Egy négy évtizede a népek kö- valamennyi országával. az háborúktól sokat szenvedett zötti őszinte barátság és Egyesült Államokkal és Ka­nemzet nevében szólunk, megértés útjára lépett. nadával azt bizonyítja, hogy amikor a népek és országok Emlékeztetve arra, hogy az olyan kis országok, mint együttműködését szorgal- több mint másfél évtized- Magyarország is. eredmé­mazzuk. Egy olyan nemzet dél a Varsói Szerződés tag- nyesen hozzájárulhatnak az nevében tesszük ezt. amely, államaival együtt a Magyar (Folytatás a 2. oldalon.) — A bérmunkának ke. mény feltételei vannak­Mindent kívülről diktál­nak ... — Három országból ki­lenc tőkés vevőnk van. Nyolc év kellett hozzá, hogy megtanuljuk azt a precizi­tást, ami ott szokásos. Például megadja a vevő, hogy kér ezer darabot egyfajta ruhá­ból. Tizenkét színben, hat­féle méretben. Még a kód­számokat is megadja, ho­gyan pakoljuk be a kamion­ba. És nemcsak napos, ha­nem órás határidők is van­nak: mi is rájöttünk már: akkor a legdrágább a ka­mion, amikor áll. A másik dolog a bizalom: egyetlen gombostű sem hiányozhat. Ezt egyébként hiúságból is megkövetelem az embereink­től: mi sem vagyunk rosszab­bak, mint a kinti munkások. Alighanem ennek köszön­hető, hogy idén első félév­ben már hozták a meghatá­rozott nyereséget. A mércét pedig hagyományosan ma­gasra állították: az elmúlt nyolc évben hiromször ér­ték el a Kiváló Szövetkezet címet, egyszer pedig mi­niszteri dicsérő oklevelet kaptak. — Meg kell tanulnunk kereskedni — mondja Rovó József. — A nagykereskede­lem lassú, élettelen nálunk. Ez a sok nyári, téli vásár­ból is látszik: leszállítják az árát, hadd örüljenek a dol­gozók. Pedig annyit és olyan választékot kellehe terem­teni, hogy ne maradjon egy vásárra való elfekvő készlet szezon után. Mondtam a kereskedelmi vezetőnek: el­indulsz a Balaton irányába, bemész minden áruházba és fölkínálod a portékánkat. Gyártottunk akkoriban me­nő nadrágokat. Befejeztük a gyártást, két hét múlva már használta a vevő a nad­rágot. A Sió Áruháznak kel­lett nyolcvan, Tapolcára hatvan, és így tovább. A nagykereskedelmi árrésen pedig megosztoztunk. — Hogyan fogadják ezt a szemléletet a dolgozók? — A létszámot már Sán­dorfalván sem lehet növel­ni. Csak arra gondolhatunk, hogy megtartsuk a meglevő­ket. Ez sem egyszerű, csak megfelelően magas kereseti lehetőséggel sikerülhet. Ér­zékenyek az emberek. Még a régi dolgozók is azt mond­ják, ha megsértődnek: el­megyek, nem vagyok én idekötve. — Mennyit fizetnek? — Átlagosan 3500 forin­tot. Fölmondott nemrég egy régi dolgozónk. Azt mondja, fix helyre hívják, dadának. Ott nem teljesítményre megy a dolog, igaz, hogy csak 2900 forintot kap, de nem kell a varrógép fölött gör­nyednie. — Géemká van? — Egyet szerveztünk, a szappan csomagolására. A varrodában nem tudnánk szervezni. — Miért? — Mert családtagok révén mindenkinek van háztáji földje, családi gazdasága, ott dolgozik délután. Szor­galommal, hozzáértéssel csi­nálják, nem tudnánk any­nyit fizetni, amennyi a ház­tájival versenyezni tudna. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom