Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-07 / 184. szám
Szerda, 1985. augusztus 7. Álmában sem csenget egy picit... ... mármint a villamos, amelyik csak a kis Balázs kedvéért „aluszik". mert egyébként nem fagyják. Van éppen elég baja a jó öregj lomháknak, a városunktól elválaszthatatlan csuklós villamosoknak. amelyek mint sárga kígyók kúsznak elő óvatosan a kanyarokból. Nem száguldoznak, de biztosan haladnak kiszabott' pályájukon. s türelmesen ácsorognak minden megállónál, akár van leszálló, akár nincs. Ezeknél legalább) nem dühöng az ember, ha elfelejt jelezni. Este háromnegyed tizenegy. Rajtolnak az utolsó járatok, s szaporodnak a sivító kanyarodások a rókusi villamosgarázs, pardon, remiz tájékán. Szolgálatát teljesített villamos húz be a hid alatt az éjszakai „pihenőhelyre". Az idézőjel nem véletlen, hiszen alig vari nyugta a beérkezett kocsiknak. Samu Bálint. a rókusi végállomás indítója most „főrendezőként" irányítja a szerelvényeket a sínpárokkal szabdalt udvarra. A szerelőcsarnokban aknára futott kocsik (természetesen nem robbannak, hiszen szerelőaknára futottak) alatt olajos ruhás csapat, Horváth Ottó szerelői, a javitócsoport tagjai vizsgálják át. nem lazult-e valamelyik csavar, nem szakadt. repedt-e vezeték, lemez... Szóval nézik, mit mutat alulról. mert a vezető napközben semmit nem tudhat arról a fertályról. (Aki meg netán akna nélkül van alatta, aligha a futómüvet nézi!) Miközben alul a felforrósodott fékdobot ellenőrzik. létra kerül a villamos oldalához, s bent máris szerszámcsörgetés-csattogás, majd egy csattanás a földön: Faragó József volt... Nem, nem a szerelő, hanem az áramszedő csúszólapja, az csattant! ö dobta le. A rendszeres ellenőrzéskor — hetente háromszor — kiderülhet, meddig bírja még a súrlódást. Ez a lap már nem bírta, egyszerűen kilyukadt, s a lyukas, sérült áramszedő pedig balesetveszélyes — már csak ócskavasnak jó. A fiatalember géplakatos szakmunkás, évtizede dolgozik a ..villamosdoktorok" között — egy év kerülővel. — Mi hozta vissza? — Megszokott munka, jó munkahelyi légkör. rendes kollégák. Azt hiszem ezért érdemes ... — Éjszakázni is...? — Ja, hát az sem mellékes. Tudja.' a zseton! — mutatja a pénzolvasás nemzetközi jelzését összedörzsölt két u.ijával. — Éjszakai pótlék negyven százalék, a délutános műszakéit plusz húsz, a délelőttiért tíz százalék iár. Vagyis, éljen az éjszaka! A hölgyek a remiz udvari vágányain nem osztják hurráoptimizmusomat. A takarítóbrigád asszonyai kívülről az ablakokat, oldalfalakat mossák orrfacsaró szalmiákos vízzel, belülről söprik. a hosszúbordás gumipadlót, törülgetik az ablakot. Azt mondják, "nem hurrá. mert egyrészt a havi négyezernél pótlékostul sem nagyon keresnek többet, ráadásul mostohagyerekeknek érzik magukat a trolitisztítókkal szemben. Nekik negyed tízre kell járniuk, é.s reggel hatig dolgoznak, amazok ugyanakkor végeznek, és tízkor kezdenek. A negyed tíz özv. Veres Mihálynénak jókora üresjáratot jelent. 0 ugyanis Bordányból jár be, s a negyed nyolcas busszal kell indulnia a községből —, amíg kilenckor is ráérne. Dicsérik a takarítók a nagy Főnököt, aki megoldotta a műltkorában is az elintézetlen ügyüket. de „nem szaladhatunk mindennel az igazgatóhoz!" Marad hát a rosszalvók éjszakázása, s a ténv: a legrégebbi dolgozó Muhari Zoltánné is (aki ' ugyan a csoportvezető után a legtöbbet, ötezret keres) csak négy éve van ezen a poszton. S a többi meddig? Egy munkaerőt máris veszítettek: beálltam kocsimosónak. de mert a kerítés felöli oldalra küldtek, ahol lámpa nem lévén, csak a lelkesedésem világított, föladtam. Elnézést kérek a kedves utasoktól, ha egy féloldalasan csíkos villamost látnak. Ma sem értem, hogyan tudnak a hölgyek vai<sin csutakolni .. . Maradjon az ő titkuk. Ma róluk álmodok. S maid álmomban csengetek (értük) egy picit I. Zs. Tisztavatás, vízi és légi parádé Színes program augusztus 20-án Augusztus 20-án Budapesten, a Kossuth Lajos léren — amint ez immár hagyományos — ünnepélyesen felavatják néphadseregünk új tisztjeit, ismét megrendezik a Parlament előtti Dunaszakaszon a vízi és légi parádét, este pedj; színpompás tűzijáték nyújt látványosságot — közölték az újságírókkal a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti vezetőségének képviselői kedden sajtótájékoztatójukon. amelyet a Hullám nevű kirándulóhajón tartottak. Idén immár 17. alkalommal avatnak tiszteket az ünnepnap délelőttjén 10 órakor a Parlament és az Állami Zászló előtt. A tisztavatás, mindig sok érdeklődőt vonzó eseménye előtt színesíti és bővíti az idei ünnepi programot a Magyar Evezős Szövetség „Alkotmány Kupa" evezős versenye, amelyet 8 óra 50-től 9 óra 30-ig tartanak a Margit-sziget es a Parlament közötti budai Duna-szakaszon, a budai oldalon. A vízi és légi parádé, a honvédelmi nap. amelynek rendezője a Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti vezetősége, 11 óra 30-kor kezdődik. Tartalmát az idén is a bekeharc és a honvédelem egységének gondolata határozza meg. A mostani már a 24. alkotmányünnep lesz, amikor birtokba veszik a Dunát és a légteret a Parlament előtt az MHSZ sportolói, és a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatainak katonái. Bemutatják technikai eszközeik egy részét, ízelítőt adnak a vízen és a levegőben egyaránt nagy felkészültséget. ügyességet kívánó gyakorlatokból. A fanfarok hangjai után a Magyar Népköztársaság és az MHSZ címerével, nemzeti és vörös zászlókkal díszített szárnyashajó nyitja meg a vízi felvonulást a Dunán. A pergő ritmusú program során 60-70 uszó egység — köztük a Magyar Néphadsereg úszó-, harc- és szállítójárművei —, s több mint félszáz légijarmü vonul el az Országház előtt, illetve felett. Az idén először mutatnak be mürepülöprogramot vitorlázógépekkel. Amíg az egymást követő egységek a Parlament előtti Dunaszakaszhoz érnek, a „holtidőt" is felhasználják a rendezők: rádióirányítású repülömodellek, vizjsielök tartanak bemutatót. Hosszú ideje elmaradhatatlan színfoltja a honvédelmi napnak az ejtőernyősök parádéja. Látható lesz majd deszantés célba ugrás, kupola- és csillagalakzatban megformálva. Az idei parádé egyik leglátványosabb produkciójának ígérkezik a sárkányrepülők bemutatója. Ezúttal a program különlegességeként motoros sárkányrepülőkből végrehajtott ejtőernyős ugrásokat láthatunk, majd — ha az időjárás lehetővé teszi — az egyik motoros sárkányrepülő a Duna vizén landol. Az alkotmán.vnapi ünnepségeknek már két évtizede elválaszthatatlan, színpompás záróakko/dja a gellérthegyi tűzijáték, amely 21 órakor kezdődik, és fél órán keresztül színpompás fénykoronát varázsol majd Budapest fölé. A Nitrokémiai Ipartelepek dolgozói, és a Maayar Néphadsereg katonái különös gonddal készítették elö az alkotmánynapi tűzijátékot. A bemutató ideje alatt mintegy 4500 különböző típusú összesen több mint 10 tonna súlyú, rendkívül változatos szín- és hanghatást kiváltó pirotechnikai eszközt bocsátanak fel. A Citadellán. a Gellért-hegy lábánál és a Gellért-szobornál levő kilövöhelyekröl különböző űrméretű tüzijátélcrakétákat és a különös hatású röppentyűket lőnek fel, a várfalon, a keleti sétányteraszokon és a Gellért rakparton pedig állványokon elhelyezett, a vízesés hatását kellő égőket gyújtanak, majd színes bengálégők fényével zárják a műsort. A közönség által már ismert művészi megoldásokat újabb látvánvoságokkal bővítették az idén: a kék fényű pirotechnikai eszközök először jelennek meg a tűzijáték palettáján. Többször feltűnik, majd a program során egy nagyméretű. vörös színű, 40-es szám. amellyel hazánk felszabadulásának évfordulója előtt tisztelegnek a rendezők. A sajtótájékoztatón azt is elmondották: a rendezők kérik a lakosságot, hogy ha a tűzijáték után fel nem robbant pirotechnikai anyagokat találnak, ne nyúljanak hozzá, hanem jelentsék be a Citadellán levő katonai parancsnokságnak személyesen, vagy telefonon: a 667-479-es számon, illetve a Magyar Néphadsereg tűzszerészügyeletének, a 690-766-os telefonszámon. Eladni és vásárolni (tudni) kell! Panaszkodott a múltkoriban egy fiatalasszony, hogy rémesen becsapták a széplaki áruház zöldséges üzletében. Nyaralni voltunk a Balatonon, volt tehát idő sétálásra, nézelődésre, különféle összehasonlításokra is. Magam is abban az ABCben vásárolgattam. megfigyeltem a zöldség- és • gyümölcsrészleg (utcára nyíló elárusítóhelyének) napi árait is. Nem mondom, hogy szivderitőek lettek volna. Megkérdeztem a panaszkodó asszonykát, miért mondja azt, hogy becsapták, hiszen az árcédula szerint kértek ec-' kiló paradicsomért negyven forintot, a paprikáért pedig negyvenötöt. Rövid séta után egy másik (ideiglenes, utcai) standon az árcédulák adtak választ a kérdésemre. Megjegyzem, hogy az is állami szektor volt, egv budapesti zöldért kihelyezett árusító asztalkája. Ott a paradicsomot kilónként huszonötért. a paprikát pedig harmincért kínálták. Igazán szép portékájuk volt. Később mondtam is a menyecskének, miért nem ott vásárolt, hiszen a távolság alig volt több harminc méternél. Nem figyelt oda, — mondta csodálkozva. — A vásárlás manapság egyre inkább „figyelős játék'' — motyogtam a pórul járt üdülőtársnak. S ö hel.vbenhaevólag bólintott. Hogy is van ez az eladás és vásárlás mai anatómiája? Körülbelül űgv. ahogyan a széplaki zöldségeseknél tapasztalható volt. Vásárlói reflexeink nz elmúlt évtizedekben berozsdásodtak, a hazai kereskedelmi (elosztási?) gyakorlat miatt. Hiszen minden árunak azonos volt az ára Szegeden és Kőszegen efvaránt, mint ahogvan a Rigó utcai és a Klauzál téri üzletben. Az eladónak nem kellett különösebb tudás az eladáshoz, a vevőnek a vásárláshoz. Amikor hiány jellemzi a piacot, a nagyobb" kereslettel szemben szűkös kínálat áll, akkor csupán a megszerzésre lehet koncentrálni. S hogy mi minden fakad ebből a torz piaci viszonyból, arról most fölösleges beszélni, hiszen bőséges példával szolgálnak a rendőrségi hírek. Csúszópénz, különféle módon elkövetett visszaélések uszálya is libeg az üzleti élet vizein. A visszaélések, a tisztességtelen haszonszerzések nem újkeletű dolgok, de aligha fordulhatnak elő igar.i árubőség mellett olv mértékben. mint nálunk még manapság. De ezt a kérdéskört is hagyjuk, bízzuk a gazdasági rendörségre. Visszakanyarodva a nagyvonalúan vásárló aszszonyra és természetesen a magas árakat kérő üzletre, azt kell mondani: űgv kell nekik. Az eladónak valószínűleg megérte, hogv dupla áron kínálta az áruiát. hiszen szép haszonra tett szert, annak ellenére, hogy a szomszédos standon fele annviért csalogatták a kuncsaftokat. Kérdés, miért tehette az ABC áruda ja? Nem kell különösebb kozgazdasagí képzettség a megválaszoláshoz. Mindöszsze azért, mert olv magas áron is elkapkodták a paradicsomot meg a zöldpaprikát. Nekem tetszett a budapesti zöldségesek korrekt és tisztességes üzletpolitikája. A balatoni üdülök jelentős része éopen budapesti ember. s a mai keresetek mellett a magvar tenger partján nyaralni egy munkáscsaládnak elég megerőltető anyagi vállalkozás, különösen, ha még a kereskedők is nyerni akarnak a vendégeken. Még emlékszem a hajdani kereskedők aranyszabályára: nagy forgalom, kevés haszon. A gyorsan meggazdagodni akaró üzletemberek, inkább üzletelök, a kereskedelem vámszedői, mint tisztes eladók. Véleményem szerint az olcsóbban kínált paprikán és paradicsomon is volt annyi haszon, amennyit a vásárló sem sajnál az eladótól. Tanuljunk meg vásárolni, — mondta egy idősebb vérbeli kereskedő. Aláhúznám, hogy kereskedő, és nem eladó. A saját kasszája ellen beszélne? Nem, éppen hogy annak a javára. De tudunk-e mi vásárolni, milyenek a reflexeink az árak böngészgetése közben? Tudom, hogy nem vagyunk a saját pénzünk ellenségei. Főleg akkor derül ez k". amikor a magvar ember külföldön, elsősorban a tőkés országokban portyázik. Ott aztán nincs pardon, kénesek vagyunk napokon át jegyezgetni az áruk minőségét, árait, nem vagvunk restek. hn<*v akár tíz-húsz üzlet ajánlatát dobtuk a serpenvőbe. mielőtt elővennénk a nénztárcánkat. S ez nagyon is helyénvaló. Vásárolni is tudni kell. mint ahogyan eladni is! A következtetésért nem kell messzire menni, szokjuk ' meg. hogv idehaza is körültekintőbben mustrálgatjuk a kirakatokat, nézegetjük a kínálatot és az árakat. Ne sajnáljuk az időt vásárlásainkra, az áru kiva.la.s/Aasara'. Olaip/./.uk meg berozsdásodott vásárlói reflexeinket. s leayünk közgazdasági értelemben is vevők! Gazdagh István Kozmetika - exportra Eredményesen zárta első félévét a Chemo-Caola. amelyet január l-ével hozott létre a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat, a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalattal közösen, a gyár exportjának fellendítésére. Az év első hat hónapjában 72 millió forint értékű Caola-termék talált gazdára a szocialista országokban, a tőkés kivitel értéke pedig megközelítette a 33 millió forintot. A Chemo-Caola Kozmetikai és Háztartás vegyi pari Külkereskedelmi Vállalat évente 10 százalékkal igyekszik növelni a Caola árucikkeinek kivitelét. A gyár évi termelésének korábban alig 10 százaléka kelt el a külföldi piacokon, pedig sok terméke a nemzetközi versenyben is megállja a helyét a minőség tekintetében Csomagolásuk azonban az i Epítőtábori gyorsmérleg A KISZ Kozponti Bizottságának Építőtáborok Bizottsága elkészítette az építőtáborozás félidei gyorsmérlegét. Az első két turnusban mintegy 23 ezer diák dolgozott a hagyományos építőtáborokban, s körülbelül 2000 a különféle szakmai táborokban. A 37 környezetvédelmi táborban — amelyek között az idén környezetvédő, városszépítő és víztisztító építőtáborok voltak — 2500-an vettek részt. A legtöbb fiatal ebben az évben is a mezőgazdaságban dolgozik: gyümölcsöt szednek, kukoricát címereznek. A hazai diákokon kívül a szocialista országokból is érkeztek fiatalok magyarországi építőtáborozásra. Az 550 bolgár és 200 NDK-beli középiskolás megyei szervezésű cseretáborozáson vett részt. A testvérmegyei kapcsolatok alapján ezek a fiatalok egy-egy magyar megye vendégeként érkeztek Magyarországra, s ott épitőtáboroztak, ahol a testvérmegye fiataljai. Rajtuk kívül eddig csaknem 5000 lengyel fiatal dolgozott magyarországi építőtáborban. Az épitőtábori bizottsághoz eddig beérkezett adatok alapján az üzemeltetők elégedettek mind a magyar, mind a külföldi diákok teljesítményével. (MTI) esetek többségében elmaradt a külföldön megkívánt színvonaltól, ezért most sorra űj köntösbe öltöztetik az exportra szánt termékeket. Az űj külkereskedelmi vállalat márciusban kötötte meg az első exportmegállapodásokat, s azóta jelentős partnerekkel bővült a Caola üzletfeleinek köre. A hagyományos arab piacok, az NSZK-beli és a szocialista országokbeli vásárlók mellett újabban osztrák, svéd, olasz és Benelux államokbeli cégek is vásároltak a magyar gyár termekeiből. A gyors előrelépés titka az alapító vállalatok szoros együttműködése. A Chemolimpex több kontinenst átfogó piaci szervezetének munkatársai minden lényeges információt eljuttatnak a Chemo-Caolához, amely egyebek között ezek alapján tesz javaslatot a gyárnak a termékek fejlesztésére. Bővült az exporttermékek köre is. A Chemo-Caolának a gyártó vállalat történetében először sikerült hatóanyagokat értékesíteni külföldön. A közelmúltban NSZK-beli és román vállalatok vásároltak testápoló készítmények előállításához szükséges alapanyagokat. Az újdonságnak számító Hemovit gyógyvízkozmetikai család eddig már két ország kereskedőinek nyerte el tetszését: az NSZK-ba és Svédországba szállítanak belőlük egy év alatt egy-egy millió tubussal, illetve flakonnal. Ugyancsak kelendőek a gyár parfüm- és gyümölcsillatú szappanjai is. Most amerikai, afrikai, távol-keleti és ausztrál cégekkel tárgyalnak a Caolatermékek piacának további bővítése érdekében. ÜditS, gyümölcslé A mezőgazdaság allami nagyüzemei a gyümölcstermesztést egyre .sikeresebben egészítik ki feldolgozással és üdítőital-gyártással. Az Allami Gazdaságok Kereskedelmi Kft-jének összesítése szerint évente mintegy 430 ezer hektoliter üdítőitalt állítanak elö, és 250 ezer hektoliter gyümölcslét készítenek. Az állami nagyüzemekben fokozatosan fejlődött ki a gyümölcs ipari feldolgozása. Az elmúlt 5 évben az ÁGKER maga is mintegy 70 millió forintos értékben nyújtott támogatást e termelési ág bővítéséhez. Korábban a másként nem értékesíthető gyümölcs megmentése volt a cél, ezért építettek 20 gazdaságban nagyobb feldolgozó üzemeket. Az utóbbi 4—5 évben azonban oly mértékben növekedtek a belföldi fogyasztói igények — és részben az export értékesítési lehetőségek is —, hogy az üzemek minden korábbinál nagyobb mennyiségben és jobb minőségben dolgoztak fel erre alkalmas gyümölcsöket. A tartósítóipari tevékenység egyértelműen jövedelmező: a gazdaságok ebből származó nyeresége meghaladja az évi 200 millió forí'ntot. Ez a bevétel sok helyen járul hozzá az alaptevékenységben, a gyümölcstermesztésben mutatkozó ráfizetés ellensúlyozásához. A feldolgozott mennyiség az elmúlt 4 évben mintegy 80 százalékkal nőtt. A gazdaságok ilyen üzemeiben ma már nemcsak hazái' eredetű termékekkel dolgoznak. Évente mintegy 2000 tonna citrus-alapanyagot is felhasználnak a kedvelt italok készítéséhez. (MTI)