Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

Szerda, 1985. augusztus 7. Álmában sem csenget egy picit... ... mármint a villamos, amelyik csak a kis Balázs kedvéért „aluszik". mert egyébként nem fagyják. Van éppen elég baja a jó öregj lomháknak, a városunktól elválaszthatatlan csuklós vil­lamosoknak. amelyek mint sárga kígyók kúsznak elő óvatosan a kanyarokból. Nem száguldoznak, de biz­tosan haladnak kiszabott' pályájukon. s türelmesen ácsorognak minden megálló­nál, akár van leszálló, akár nincs. Ezeknél legalább) nem dühöng az ember, ha elfelejt jelezni. Este háromnegyed tizen­egy. Rajtolnak az utolsó járatok, s szaporodnak a si­vító kanyarodások a rókusi villamosgarázs, pardon, re­miz tájékán. Szolgálatát tel­jesített villamos húz be a hid alatt az éjszakai „pihe­nőhelyre". Az idézőjel nem véletlen, hiszen alig vari nyugta a beérkezett kocsik­nak. Samu Bálint. a rókusi végállomás indítója most „főrendezőként" irányítja a szerelvényeket a sínpárokkal szabdalt udvarra. A szerelő­csarnokban aknára futott kocsik (természetesen nem robbannak, hiszen szerelő­aknára futottak) alatt ola­jos ruhás csapat, Horváth Ottó szerelői, a javitócso­port tagjai vizsgálják át. nem lazult-e valamelyik csavar, nem szakadt. re­pedt-e vezeték, lemez... Szó­val nézik, mit mutat alul­ról. mert a vezető napköz­ben semmit nem tudhat arról a fertályról. (Aki meg netán akna nélkül van alat­ta, aligha a futómüvet né­zi!) Miközben alul a fel­forrósodott fékdobot ellen­őrzik. létra kerül a villamos oldalához, s bent máris szer­számcsörgetés-csattogás, majd egy csattanás a földön: Faragó József volt... Nem, nem a szerelő, ha­nem az áramszedő csúszó­lapja, az csattant! ö dobta le. A rendszeres ellenőrzés­kor — hetente háromszor — kiderülhet, meddig bírja még a súrlódást. Ez a lap már nem bírta, egyszerűen ki­lyukadt, s a lyukas, sérült áramszedő pedig balesetve­szélyes — már csak ócska­vasnak jó. A fiatalember géplakatos szakmunkás, évtizede dolgo­zik a ..villamosdoktorok" között — egy év kerülővel. — Mi hozta vissza? — Megszokott munka, jó munkahelyi légkör. rendes kollégák. Azt hiszem ezért érdemes ... — Éjszakázni is...? — Ja, hát az sem mellé­kes. Tudja.' a zseton! — mutatja a pénzolvasás nem­zetközi jelzését összedörzsölt két u.ijával. — Éjszakai pót­lék negyven százalék, a délutános műszakéit plusz húsz, a délelőttiért tíz szá­zalék iár. Vagyis, éljen az éjszaka! A hölgyek a remiz udvari vágányain nem osztják hur­ráoptimizmusomat. A taka­rítóbrigád asszonyai kívül­ről az ablakokat, oldalfala­kat mossák orrfacsaró szal­miákos vízzel, belülről söp­rik. a hosszúbordás gumi­padlót, törülgetik az abla­kot. Azt mondják, "nem hur­rá. mert egyrészt a havi négyezernél pótlékostul sem nagyon keresnek többet, rá­adásul mostohagyerekeknek érzik magukat a trolitisztí­tókkal szemben. Nekik ne­gyed tízre kell járniuk, é.s reggel hatig dolgoznak, ama­zok ugyanakkor végeznek, és tízkor kezdenek. A ne­gyed tíz özv. Veres Mihály­nénak jókora üresjáratot je­lent. 0 ugyanis Bordányból jár be, s a negyed nyolcas busszal kell indulnia a köz­ségből —, amíg kilenckor is ráérne. Dicsérik a takarítók a nagy Főnököt, aki meg­oldotta a műltkorában is az elintézetlen ügyüket. de „nem szaladhatunk minden­nel az igazgatóhoz!" Marad hát a rosszalvók éjszakázása, s a ténv: a legrégebbi dol­gozó Muhari Zoltánné is (aki ' ugyan a csoportvezető után a legtöbbet, ötezret ke­res) csak négy éve van ezen a poszton. S a többi med­dig? Egy munkaerőt máris ve­szítettek: beálltam kocsimo­sónak. de mert a kerítés fe­löli oldalra küldtek, ahol lámpa nem lévén, csak a lelkesedésem világított, föl­adtam. Elnézést kérek a kedves utasoktól, ha egy fél­oldalasan csíkos villamost látnak. Ma sem értem, ho­gyan tudnak a hölgyek vai<­sin csutakolni .. . Maradjon az ő titkuk. Ma róluk álmodok. S maid ál­momban csengetek (értük) egy picit I. Zs. Tisztavatás, vízi és légi parádé Színes program augusztus 20-án Augusztus 20-án Budapes­ten, a Kossuth Lajos léren — amint ez immár hagyo­mányos — ünnepélyesen fel­avatják néphadseregünk új tisztjeit, ismét megrendezik a Parlament előtti Duna­szakaszon a vízi és légi pa­rádét, este pedj; színpompás tűzijáték nyújt látványossá­got — közölték az újság­írókkal a Honvédelmi Mi­nisztérium és a Magyar Honvédelmi Szövetség bu­dapesti vezetőségének képvi­selői kedden sajtótájékozta­tójukon. amelyet a Hullám nevű kirándulóhajón tartot­tak. Idén immár 17. alkalom­mal avatnak tiszteket az ünnepnap délelőttjén 10 óra­kor a Parlament és az Álla­mi Zászló előtt. A tisztava­tás, mindig sok érdeklődőt vonzó eseménye előtt színe­síti és bővíti az idei ünnepi programot a Magyar Evezős Szövetség „Alkotmány Ku­pa" evezős versenye, ame­lyet 8 óra 50-től 9 óra 30-ig tartanak a Margit-sziget es a Parlament közötti budai Duna-szakaszon, a budai ol­dalon. A vízi és légi parádé, a honvédelmi nap. amelynek rendezője a Magyar Honvé­delmi Szövetség budapesti vezetősége, 11 óra 30-kor kez­dődik. Tartalmát az idén is a bekeharc és a honvédelem egységének gondolata hatá­rozza meg. A mostani már a 24. alkotmányünnep lesz, amikor birtokba veszik a Dunát és a légteret a Parla­ment előtt az MHSZ sporto­lói, és a Magyar Néphad­sereg kijelölt alakulatainak katonái. Bemutatják techni­kai eszközeik egy részét, ízelítőt adnak a vízen és a levegőben egyaránt nagy felkészültséget. ügyességet kívánó gyakorlatokból. A fanfarok hangjai után a Magyar Népköztársaság és az MHSZ címerével, nemze­ti és vörös zászlókkal díszí­tett szárnyashajó nyitja meg a vízi felvonulást a Dunán. A pergő ritmusú program során 60-70 uszó egység — köztük a Magyar Néphad­sereg úszó-, harc- és szállí­tójárművei —, s több mint félszáz légijarmü vonul el az Országház előtt, illetve felett. Az idén először mu­tatnak be mürepülöprogra­mot vitorlázógépekkel. Amíg az egymást követő egységek a Parlament előtti Duna­szakaszhoz érnek, a „holt­időt" is felhasználják a ren­dezők: rádióirányítású re­pülömodellek, vizjsielök tar­tanak bemutatót. Hosszú ideje elmaradhatatlan szín­foltja a honvédelmi napnak az ejtőernyősök parádéja. Látható lesz majd deszant­és célba ugrás, kupola- és csillagalakzatban megfor­málva. Az idei parádé egyik leglátványosabb produkció­jának ígérkezik a sárkány­repülők bemutatója. Ezúttal a program különlegessége­ként motoros sárkányrepü­lőkből végrehajtott ejtőer­nyős ugrásokat láthatunk, majd — ha az időjárás le­hetővé teszi — az egyik mo­toros sárkányrepülő a Duna vizén landol. Az alkotmán.vnapi ünnep­ségeknek már két évtizede elválaszthatatlan, színpom­pás záróakko/dja a gellért­hegyi tűzijáték, amely 21 órakor kezdődik, és fél órán keresztül színpompás fény­koronát varázsol majd Bu­dapest fölé. A Nitrokémiai Ipartelepek dolgozói, és a Maayar Néphadsereg katonái különös gonddal készítették elö az alkotmánynapi tűzijá­tékot. A bemutató ideje alatt mintegy 4500 különbö­ző típusú összesen több mint 10 tonna súlyú, rendkívül változatos szín- és hangha­tást kiváltó pirotechnikai eszközt bocsátanak fel. A Citadellán. a Gellért-hegy lábánál és a Gellért-szobor­nál levő kilövöhelyekröl kü­lönböző űrméretű tüzijátélc­rakétákat és a különös ha­tású röppentyűket lőnek fel, a várfalon, a keleti sétány­teraszokon és a Gellért rak­parton pedig állványokon el­helyezett, a vízesés hatását kellő égőket gyújtanak, majd színes bengálégők fényével zárják a műsort. A közönség által már ismert művészi megoldásokat újabb látvá­nvoságokkal bővítették az idén: a kék fényű pirotech­nikai eszközök először je­lennek meg a tűzijáték pa­lettáján. Többször feltűnik, majd a program során egy nagyméretű. vörös színű, 40-es szám. amellyel ha­zánk felszabadulásának év­fordulója előtt tisztelegnek a rendezők. A sajtótájékoztatón azt is elmondották: a rendezők ké­rik a lakosságot, hogy ha a tűzijáték után fel nem rob­bant pirotechnikai anyago­kat találnak, ne nyúljanak hozzá, hanem jelentsék be a Citadellán levő katonai pa­rancsnokságnak személyesen, vagy telefonon: a 667-479-es számon, illetve a Magyar Néphadsereg tűzszerész­ügyeletének, a 690-766-os telefonszámon. Eladni és vásárolni (tudni) kell! Panaszkodott a múltkori­ban egy fiatalasszony, hogy rémesen becsapták a szépla­ki áruház zöldséges üzleté­ben. Nyaralni voltunk a Balatonon, volt tehát idő sétálásra, nézelődésre, kü­lönféle összehasonlításokra is. Magam is abban az ABC­ben vásárolgattam. megfi­gyeltem a zöldség- és • gyü­mölcsrészleg (utcára nyíló elárusítóhelyének) napi ára­it is. Nem mondom, hogy szivderitőek lettek volna. Megkérdeztem a panaszkodó asszonykát, miért mondja azt, hogy becsapták, hiszen az árcédula szerint kértek ec-' kiló paradicsomért negyven forintot, a papri­káért pedig negyvenötöt. Rövid séta után egy má­sik (ideiglenes, utcai) stan­don az árcédulák adtak vá­laszt a kérdésemre. Meg­jegyzem, hogy az is állami szektor volt, egv budapesti zöldért kihelyezett árusító asztalkája. Ott a paradi­csomot kilónként huszon­ötért. a paprikát pedig har­mincért kínálták. Igazán szép portékájuk volt. Ké­sőbb mondtam is a me­nyecskének, miért nem ott vásárolt, hiszen a távolság alig volt több harminc méter­nél. Nem figyelt oda, — mondta csodálkozva. — A vásárlás manapság egyre in­kább „figyelős játék'' — motyogtam a pórul járt üdülőtársnak. S ö hel.vben­haevólag bólintott. Hogy is van ez az eladás és vásárlás mai anatómiá­ja? Körülbelül űgv. aho­gyan a széplaki zöldségesek­nél tapasztalható volt. Vá­sárlói reflexeink nz elmúlt évtizedekben berozsdásodtak, a hazai kereskedelmi (elosz­tási?) gyakorlat miatt. Hi­szen minden árunak azonos volt az ára Szegeden és Kőszegen efvaránt, mint ahogvan a Rigó utcai és a Klauzál téri üzletben. Az eladónak nem kellett külö­nösebb tudás az eladáshoz, a vevőnek a vásárláshoz. Amikor hiány jellemzi a piacot, a nagyobb" keres­lettel szemben szűkös kíná­lat áll, akkor csupán a megszerzésre lehet koncent­rálni. S hogy mi minden fakad ebből a torz piaci vi­szonyból, arról most fölös­leges beszélni, hiszen bősé­ges példával szolgálnak a rendőrségi hírek. Csúszó­pénz, különféle módon el­követett visszaélések uszá­lya is libeg az üzleti élet vizein. A visszaélések, a tisztes­ségtelen haszonszerzések nem újkeletű dolgok, de aligha fordulhatnak elő iga­r.i árubőség mellett olv mértékben. mint nálunk még manapság. De ezt a kérdéskört is hagyjuk, bíz­zuk a gazdasági rendörség­re. Visszakanyarodva a nagyvonalúan vásárló asz­szonyra és természetesen a magas árakat kérő üzletre, azt kell mondani: űgv kell nekik. Az eladónak valószí­nűleg megérte, hogv dupla áron kínálta az áruiát. hi­szen szép haszonra tett szert, annak ellenére, hogy a szomszédos standon fele annviért csalogatták a kun­csaftokat. Kérdés, miért te­hette az ABC áruda ja? Nem kell különösebb koz­gazdasagí képzettség a megválaszoláshoz. Mindösz­sze azért, mert olv magas áron is elkapkodták a pa­radicsomot meg a zöldpapri­kát. Nekem tetszett a budapes­ti zöldségesek korrekt és tisztességes üzletpolitikája. A balatoni üdülök jelentős része éopen budapesti em­ber. s a mai keresetek mel­lett a magvar tenger part­ján nyaralni egy munkás­családnak elég megerőltető anyagi vállalkozás, különö­sen, ha még a kereskedők is nyerni akarnak a vendé­geken. Még emlékszem a hajdani kereskedők arany­szabályára: nagy forgalom, kevés haszon. A gyorsan meggazdagodni akaró üzlet­emberek, inkább üzletelök, a kereskedelem vámszedői, mint tisztes eladók. Véle­ményem szerint az olcsób­ban kínált paprikán és pa­radicsomon is volt annyi haszon, amennyit a vásárló sem sajnál az eladótól. Tanuljunk meg vásárolni, — mondta egy idősebb vér­beli kereskedő. Aláhúznám, hogy kereskedő, és nem el­adó. A saját kasszája ellen beszélne? Nem, éppen hogy annak a javára. De tudunk-e mi vásárolni, milyenek a reflexeink az árak böngész­getése közben? Tudom, hogy nem vagyunk a saját pén­zünk ellenségei. Főleg ak­kor derül ez k". amikor a magvar ember külföldön, el­sősorban a tőkés országok­ban portyázik. Ott aztán nincs pardon, kénesek va­gyunk napokon át jegyez­getni az áruk minőségét, árait, nem vagvunk restek. hn<*v akár tíz-húsz üzlet ajánlatát dobtuk a serpe­nvőbe. mielőtt elővennénk a nénztárcánkat. S ez nagyon is helyénvaló. Vásárolni is tudni kell. mint ahogyan el­adni is! A következtetésért nem kell messzire menni, szok­juk ' meg. hogv idehaza is körültekintőbben mustrál­gatjuk a kirakatokat, néze­getjük a kínálatot és az árakat. Ne sajnáljuk az időt vásárlásainkra, az áru ki­va.la.s/Aasara'. Olaip/./.uk meg berozsdásodott vásárlói ref­lexeinket. s leayünk közgaz­dasági értelemben is vevők! Gazdagh István Kozmetika - exportra Eredményesen zárta első félévét a Chemo-Caola. ame­lyet január l-ével hozott létre a Chemolimpex Kül­kereskedelmi Vállalat, a Caola Kozmetikai és Ház­tartásvegyipari Vállalattal közösen, a gyár exportjának fellendítésére. Az év első hat hónapjában 72 millió forint értékű Caola-termék talált gazdára a szocialista országokban, a tőkés ki­vitel értéke pedig megköze­lítette a 33 millió forin­tot. A Chemo-Caola Kozmeti­kai és Háztartás vegyi pari Külkereskedelmi Vállalat évente 10 százalékkal igyek­szik növelni a Caola áru­cikkeinek kivitelét. A gyár évi termelésének korábban alig 10 százaléka kelt el a külföldi piacokon, pedig sok terméke a nemzetközi ver­senyben is megállja a he­lyét a minőség tekintetében Csomagolásuk azonban az i Epítőtábori gyorsmérleg A KISZ Kozponti Bizott­ságának Építőtáborok Bizott­sága elkészítette az építő­táborozás félidei gyorsmér­legét. Az első két turnusban mintegy 23 ezer diák dolgo­zott a hagyományos építő­táborokban, s körülbelül 2000 a különféle szakmai táborokban. A 37 környezet­védelmi táborban — ame­lyek között az idén környe­zetvédő, városszépítő és víz­tisztító építőtáborok voltak — 2500-an vettek részt. A legtöbb fiatal ebben az év­ben is a mezőgazdaságban dolgozik: gyümölcsöt szed­nek, kukoricát címereznek. A hazai diákokon kívül a szocialista országokból is érkeztek fiatalok magyaror­szági építőtáborozásra. Az 550 bolgár és 200 NDK-beli középiskolás megyei szerve­zésű cseretáborozáson vett részt. A testvérmegyei kap­csolatok alapján ezek a fia­talok egy-egy magyar megye vendégeként érkeztek Ma­gyarországra, s ott épitőtá­boroztak, ahol a testvérme­gye fiataljai. Rajtuk kívül eddig csaknem 5000 lengyel fiatal dolgozott magyaror­szági építőtáborban. Az épi­tőtábori bizottsághoz eddig beérkezett adatok alapján az üzemeltetők elégedettek mind a magyar, mind a külföldi diákok teljesítmé­nyével. (MTI) esetek többségében elma­radt a külföldön megkívánt színvonaltól, ezért most sorra űj köntösbe öltözte­tik az exportra szánt termé­keket. Az űj külkereskedelmi vállalat márciusban kötöt­te meg az első exportmegál­lapodásokat, s azóta jelen­tős partnerekkel bővült a Caola üzletfeleinek köre. A hagyományos arab piacok, az NSZK-beli és a szocia­lista országokbeli vásárlók mellett újabban osztrák, svéd, olasz és Benelux ál­lamokbeli cégek is vásá­roltak a magyar gyár ter­mekeiből. A gyors előrelépés titka az alapító vállalatok szoros együttműködése. A Chemolimpex több konti­nenst átfogó piaci szerveze­tének munkatársai minden lényeges információt eljut­tatnak a Chemo-Caolához, amely egyebek között ezek alapján tesz javaslatot a gyárnak a termékek fejlesz­tésére. Bővült az exporttermékek köre is. A Chemo-Caolá­nak a gyártó vállalat tör­ténetében először sikerült hatóanyagokat értékesíteni külföldön. A közelmúltban NSZK-beli és román vál­lalatok vásároltak testápoló készítmények előállításá­hoz szükséges alapanyago­kat. Az újdonságnak szá­mító Hemovit gyógyvíz­kozmetikai család eddig már két ország kereskedőinek nyerte el tetszését: az NSZK-ba és Svédországba szállítanak belőlük egy év alatt egy-egy millió tubus­sal, illetve flakonnal. Ugyan­csak kelendőek a gyár par­füm- és gyümölcsillatú szappanjai is. Most amerikai, afrikai, távol-keleti és ausztrál cé­gekkel tárgyalnak a Caola­termékek piacának további bővítése érdekében. ÜditS, gyümölcslé A mezőgazdaság allami nagyüzemei a gyümölcster­mesztést egyre .sikeresebben egészítik ki feldolgozással és üdítőital-gyártással. Az Al­lami Gazdaságok Kereske­delmi Kft-jének összesítése szerint évente mintegy 430 ezer hektoliter üdítőitalt állítanak elö, és 250 ezer hektoliter gyümölcslét készí­tenek. Az állami nagyüzemekben fokozatosan fejlődött ki a gyümölcs ipari feldolgozása. Az elmúlt 5 évben az ÁG­KER maga is mintegy 70 millió forintos értékben nyújtott támogatást e ter­melési ág bővítéséhez. Ko­rábban a másként nem ér­tékesíthető gyümölcs meg­mentése volt a cél, ezért építettek 20 gazdaságban nagyobb feldolgozó üzeme­ket. Az utóbbi 4—5 évben azonban oly mértékben nö­vekedtek a belföldi fogyasz­tói igények — és részben az export értékesítési lehető­ségek is —, hogy az üzemek minden korábbinál nagyobb mennyiségben és jobb mi­nőségben dolgoztak fel erre alkalmas gyümölcsöket. A tartósítóipari tevékenység egyértelműen jövedelmező: a gazdaságok ebből szárma­zó nyeresége meghaladja az évi 200 millió forí'ntot. Ez a bevétel sok helyen járul hozzá az alaptevékenység­ben, a gyümölcstermesztés­ben mutatkozó ráfizetés el­lensúlyozásához. A feldolgozott mennyiség az elmúlt 4 évben mintegy 80 százalékkal nőtt. A gaz­daságok ilyen üzemeiben ma már nemcsak hazái' eredetű termékekkel dolgoznak. Évente mintegy 2000 tonna citrus-alapanyagot is fel­használnak a kedvelt italok készítéséhez. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom