Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

,5 Szombat, 1985. augusztus 10. Kitekintő Magyar Alumíniumipari Tröszt Immár több generáció megtanulta az általános iskolában. hogy nemzeti vagyonunk jelentós része; a legnagyobb mennyiségű és értékű ásványkincsünk: a bauxit. A nyolcvanas évtized első éveiben bekövetkezett a világpiacon az alapanyagok árának zuhanása, ami az alumíniumot sem kerülte el. Ezek után több közgazdászban felmerült a kérdés: mennyit ér a mi kincsnek hitt ásványunk? A dekonjuktúrából adódó gondjainkat tetézte, hogy 1970-ben indult alumíniumiparunk központi fejlesztési programja, amelynek keretében új gyárak és üzemek épültek. A nagyobb kapacitás jórészt a válság elején jelentkezett. Ebben az időszakban már a több mint tiz év alatt befektetett milliárdoknak egyre növekvő nyereséget kellett volna eredményezni a nemzetközi piacokon. Az emelkedő bevételeket 1983-ig hiába vártuk. Ettől az évtől kezdve a könnyűfém és a belőle készült termékek kereslete érezhetően nőtt. A Magyar Alumíniumipari Tröszt (MAT) nettó árbevétele 128 millió, tavaly pedig 146 millió dollár volt. A MAT tizennégy vállalat és az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet munkáját fogja össze. Ezt a szervezeti formát elsősorban a benne résztvevő gazdálkodó egysegek termelési és értékesítési egymásrautaltsága indokolja. A bauxitkutatás információkat szállít a bányaberuhátfisokhoz és az ásványvagyonnal való gazdálkodáshoz. A timföldgyári technológia^ fejlesztéseket a bauxit mindenkori minőségéhez kell igazítani. A timföldgyártás és a kohászat összhangjára is szükség van. Az öntött tuskó minősége a félgyártmányok elérhető tulajdonságait alapvetően meghatározza. A MAT egyedi technikai és technológiai igényekkel termel. Berendezéseinek többségé speciális felépítésű. Sok tartalékalkatrészt importál. Nagy mennyiségű terméket exportál és importál, bonyolult kereskedelmi formációkat alkalmaz. Ezek a tevékenységi formák is megférnek a tröszt keretén belül. Az Igazgató Tanács működése révén és az igazgatói értekezleteken kapott információkból a vállalatok vezetőinek tudomásuk volt a tröszti gazdálkodás minden lényeges részének történéseiről. Részesei voltak az érdemi döntések előkészítésének és meghozatalának. A vállalati ügyekben csak a tröszt vezérigazgatójának volt beavatkozási joga. Ha a vezérigazgatói döntés kényszerű anyagi hátránnyal járt, azt a károsodott vállalat szamára megtérítették. A trösztön belüli forgalomban is az e.vényes külső árakat alkalmazták. A gazdálkodó egységek közös feliepése mind a szocialista, mind a tőkés piacokon előnyökkel járt, erősítette a vevők bizalmát. A termelő egységek műszaki fejlesztésüket ma is összehangolják. A kormány 1983-ban az alumíniumipart érintő központi fejlesztési programot befejezettnek nyilvánította. A bauxitkutatás számottevő mértékben fejlődött. Ma az ismert lelőhelyű bauxit vagyonunk nagysága meghaladja a 15 évvel ezelőtti mértéket. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt másfél évtizedben több ércet fedeztek fel az ország területén, mint amennyit kitermeltek. Persze, a mennyiség mellett lényeges a minőség is. Erre vonatkozóan pontos adatok nem kerültek nyilvánosságra. Azért hadd említsek meg egy elgondolkodtató tényt. Mig az ötvenes évek elején a 17 modulus alatti értékű bauxit feldolgozását gazdaságtalannak tartották, addig ma 7,3 modulusú ásványt dolgoznak fel a timföldgyárak. A bauxitbányászat termelése 1975-re érte el a 3 millió tonnát évente. Azóta ennek a mennyiségnek a szintentartása a cél csökkenő létszámmal. Timföldgyártásunk teljesítménye a fejlesztési program időszakában megduplázódott. Jelentősen több magasabb feldolgozottsági fokot jelentő terméket tudunk gyártani. Javult a folyékony kohófém minősége; a termékszerkezet az aluminiumtömbnél értékesebb termékek irányába tolódott el. Itt megintcsak nem mindegy a mérték: mennyivel értékesebb az új termék az ezüstfehér téglánál. Amíg egy vállalatunk vezetése nagy sikernek könyveli el, hogy nagysúlyú alumínium gépkocsiplatókat rendelt tőle egy nyugatnémet cég kb. a tömbérték kétszereséért, nem biztos, hogy minden ok megvan az országos elégedettségre. A legnagyobb mértékben a félgyártmányok termelése fejlődött az elmúlt tizenöt évben. A késztermékgyártás tavaly az 1970. éVi' ötszörösét érte el. A további fejlődéshez elsősorban a technológiai színvonal emelésére van szükség. Ugyancsak elgondolkodtató teny, hogy ma hazánkban az alumíniumhegesztés módszerét meglehetősen szűk körben ismerik. * Milyen jövö előtt áll a magyar alumínium? Á MAT szakemberei' szerint a világ legfontosabb kónnyúfemiparában a termelők egymás közötti versenyének éleződése, több új anyag belépése a versenybe, az áringadozások hevesebbé válása, a szétesési folyamat folytatódása és a felhasználás mérsékelt emelkedése várható. A tröszt a saját jövőjével kapcsolatosan optimista. Megítélésük szerint az alumínium piacképessége stabil. Fontosnak tartják, hogy termelésük és értékesítésük minél magasabb fokú feldolgozottságban elégítse ki az igényeket. A műszaki színvonalat és hatékonyságot gyors ütemben kívánják fejleszteni. Szeretnék megőrizni az exportpozícióikat és számítanak a belföldi igények növekedésére. Hiszik: „... a kővetkező másfél évtizedben a magyar alumíniumipar a világ alumíniumiparát meghaladó ütemben fog fejlődni és jelenesen mérséklődik a vi. lág élvonalától való elmaradásunk." Az újságíró örül az optimizmusnak, de két dolog nyugtalanítja. Kevés pénzzel lehet-e „sokat behozni" a gyorsan fejlődő, könnyebben mozduló, gazdagabb élenjárókkal szembeni lemaradásból? Napjaink műszaki forradalmának egyik fő jellemzője az új anyagok gyakori megjelenése. Az alumínium már a hagyományos fémek egyike. Nem egy területről a laboratóriumban született, jobb tulajdonságokkal biró újdonság szorította ki. Ezért csökken a világ felhasználása a könnyűfémből. A hagyományos ágazatunk fejlesztése mellett marad-e elegendő pénz az új anyagok kutatására? Böle István Szeged a hazai lapokban 1985 31 Hermán Ottóról / Bóna Endre — Elet és Tudomány. — júl. 1-9. : iil. — (Kedves ET!) — A Magyar Ere.mgyüjtök Egyesületének szegedi szervezete emlékérmet veretett születésének 150. évfordulóján. Intcrnationales Volkstan^fcstival - Neueste Nachrichten. — Júl. 20/21. Magyar szerző Perurót - Magyar Hírlap. — Júl. 22. — Anderle Adam kónyvc Kubában jelent meg. Tervezők — terv nélkül? Kenyér vagy morzsa? / Halász. Miklós - Magyar Namzet. — jul. 22. — A Déltervről. Pucérok és pecsétek / H. K. Népszabadság. — jul. 24. — Szerző: Horváth Kálmán. — Az algyői nudista strand engedélyezése. Megszolaltak a fanf.árok Vasárnapi Hírek. — júl. 28. — Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok. Fordítóiroda Szegeden / Ch. A. Petőfi Népe. — Jul '29. — Szerző: Chikan Ágnes. Szabad tér. Szeged / Diurnus - Magyar Nemzet. — Júl. TI). — Sz.erzö: Bodor Pál. — A Tavaszköszontö előadásiról. Ördöngösök : Polner Zoltán kötele / Morvay Judit Magyar Nemzet. -• jul. TI). — Ismertetés a Somogyi-könyvtár kiadványáról. A létezés boldogsága : Tavaszköszöntő : Szegedi nyitány — néptáncfesztivál / Fodor Lajos ---• Esti Hírlap. — Júl. Ti. — Kritika. Oberfrank Géza — a szegedi Varáz-sfuvoláről / Nikolcnyi István Pesti Műsor. — jul. Jl./aug. 7. Zakanyszéki állattartóknál [Kep] Kisl/cnyésztok lapja. — 7. sz. — Fotóriport kisgazdaságokról. Eltemettek Petri Gábor akadémikust Magyar Hírlap. Magyaz Nemzet, Népszabadság. — aug. 1. öntöznek a Dél-Alfoldón Magyar Nemzet. — aug. 2. — Megyénkben. ..Van ínég tíz jó évem" : Találkozás Bordás Györggyel / K. Szántó Judit Magyar Nemzet, aug. 2. — Tanulmányait Szegeden végezte. Varázsfuvola a Dóm téren Szolnok megyei Néplap. — aug. 2. — A szabadtéri játékok operabemutatójáról. Szalámiszakma titkai : Gyűjtemény a gyárban . Ipartörténeti értékek : A mester receptje./ Fazekas Ágnes Esti Hírlap. — aug. 3. — A szegedi szalámigyárról. Szegedi premier - Néphadsereg. — aug 3. : HÉ — w\ szarvassá változott fiak a szabadtéri játékokon. 1983. AUGUSZTUS 7., SZERDA — NÉVNAP: IBOLYA A Nap kel 5 óra 29 perckor, nyugszik 20 óra in perckor. A Hold kel 22 óra 56 perckor, nyugszik 12 óra 22 perckor. VfZALLAS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 142 cm (áradó). Hagyományok Tápén Dézsmálás Nem is igazi az a gyerek, amelyik nem dézsmál. Mai szóval csen, elcsen valamiből, amely szavunk valószínűleg a csintaíansógból született. Éppen ezért nálunk sem számított főbenjáró bűnnek soha. Ugyanis a csínytevésnek inkább nevezhető gyümölcsdézsmálás meg sem közelítette a lopás fogalmát. Persze ezt a megdézsmált gazda nem egészen így látta. Még a századfordulón történt, hogy a Tiszaszél-dűlőben görögdinnyét termelt az egyik tápai gazda. Bence Palkó a társaival együtt átúszta a Tiszát, és a derekukra • tekert madzagra fölfűztek egy sor Rörogdinnyét. Mire a gazda észrevette, már az innenső parton volt a szörözménu A gazda ekképpen állt Palkó anyja elé: „Hallod-é te asszony, a gyerökodék mögdézsmálták a dinnyámat. Fizettök, vagy mék a kösségházhon. föjelöntelek bennetöket!?" Fizettek. Ráadásul Palkó fenekin elverte anyja a gatyát, úgvszint' a cimborákén is csattogott a szatyorfúl. Mégsem tanultak belőle. Annyit nekik is meeért! A szomolyai gátőr bekerített gyümölcsösében csudaszép piros alma és mézédes körte incselkedett a gyümölcsre kiéhezett cimborákkal. Alkonyatkor zsákot ragadtak, és kiosontak a kertbe. Nem másztak kerítésre, hogy a kerítészaj ne ébressze föl a kutvát. Árkot kapartak, s a kerítés alatt bemásztak. Vaksötétre megteltek a zsákok. ballagtak visszafelé a lvukhoz. Egyikük nagyot tüsszentett, ez lett a vesztük. A kutya veszettül kergette őket. ho"v a lvukat meg sem találták. Eldobálták a zsákokat, és usgyi.át a kerítésen. Másnap a gátőr vitte a zsákot Paliékhoz. Ráismert a tulajdonos N. B. (Nagy Benedek) monogramjára, amit a zsákra ráfestettek Már az este tudta az egész falu, hogy a Bence Palkó megint megjárta, ráadásul elszakadt a szép fehér gyöcsgatyája is. A följelentéstől itt is a szatyorfül szolgált dézsmaváltságképpen. A régi és a későbbi tápai gyerek is szerette az édes süteményeket, a kalácsot. Annak megcsenése, megdézsmálása éppúgy dorgálást vont maga után, mint amikor a suttyó gyerek belekortyolt a tőle még tiltott pálinkás butellába. A dézsma, dézsmálás szavunk régen nem ilyesmit jelentett. Egykori jelentése azonban máig ismert, miszerint akinek valamiből sok termett, vagy nagy volt a szaporulata, azt megvámolták, régiesen megdézsmálták. Aki a természetes javadalmakból nem adott, jnegválthatta pénzben, de mindenkor ki kellett tennie a természetes dolog értékét. A dézsmát a város, mint földesúr szedte, de ha bírta, bérbe vette a falu. Természetesen ekkor ö is kivette belőle a vámot, amiből rendesen kapott a faluvezetés és a pap is. Az 1522. évi tizedlajstromban a tápai Kemes dűlő dézsmaterületként szerepel. Legelő terület volt, ami nvilván a báránydézsmával áll összefüggésben. Tápén ugyanis mindig sok volt a juh. hogv Dé'dául 1800-ban tizenegy juhos gazda fizetett. dézsmabárány megváltás cimen. 233 báránv után 15 forint 30 kraicárt. Tehát a halászó-pvékénvszövö he'v egyben juhtártó falu is. A város — természetesen — a terménvt is megdézsmálta. 1767-ből ismerjük a jobbáevokra kivetett dézsmaszabályzatot: „Mindenféle földi termésből (kivévén a házhelyen termő kerti növényeket). úgy a méhekből. bárányokból, kiskecskékből, amelyek azon esztendőben tettenek. tartoznak valóságos kilencedet adni." Vagyis dézsmát, amit a búza esetében a telek nagyságától függően 4—6 forintban állapították meg. Ugyanakkor kenderből, lenből, dohányból és burgonyából nem szedtek vamot. A korcsma-, a gabona-, a bárány- valamint a mészárszéh dézsma jelentős összeghez juttata a várost, amely összeg évről évre nőtt: Tápé az 1840-es években évi hétezer forint dézsmaváltságot fizetett! Annak ellenére, hogy az 1832— 36-os törvények már fölmentették a jobbágyokat a dézsmafizetés terhe alól. Tápén csak száz évvel később, 1939-ben szűnt meg végérvényesen a dézsmaszedés. Addig a város igényt tartott, tarthatott rá. Amíg a termény nagy része a szegedi raktárakba került, a húst a községi mészárszékben, a bort pedig a korcsmákban mérték ki. Természetesen a folyóáron. 1939-től tehát nem zaklatja többé a tápaiakat a dézsmaszödő. A tudat, hogy nincs többé dézsma. hatalmas lendületet adott az addig örök sZölga nép. törekvő tápaiaknak. A viszonylagos ..meggazdagodás" azonban nagyon sokat késett. mert közben megielenik a véarehajtó-korszak, amelv szinte ugyanolyan terhekkel és követelésekkel belezi ki a tápaiakat is, mint annak előtte a dézsmaszödő. Megfejelve azzal a különbséggel, hogy míg a dézsmaszedő csak onnan vitt. ahol ma radt is, a végrehajtó mindent lesöpört a padlásokról, semmit se hagyott. Talán az adózástót va'ó menekülésnek a nvomát őrzi egyik tréfás szólásunk: ..Kivötte belülea dézsmát." Arra mondiák.aki elvesz valamiből belekóstol valamibe — anélkül. hogy megkínálná1' ifj. Lele József HATVANÖT EVE szü letett Radnay György (1920— 1977) Kossuth-díjas operaénekes, kiváló művész. Repertoárja a zeneirodalom mintegy negyven bariton címszerepét . tartalmazta. Neve összeforrott az, olasz muzsikával, különösen Verdi müveivel. MOZIK VörüK Csillag: délelőtt 10. délután negyed 4. fél 6 cs háromnegyed 8 órakor: Piszkos munka (színes m. h. ausztrál v. estem . III. helyár!) Kert: este 9 órakor: Fantom az éjszakában (színes m. b. amerikai. Kiemelt helyár! Csak 16 éven felülieknek!) Fáklya: háromnegyed 3 és negyed 6 órakor: A kétéltű ember (szovjet tudományos-fantasztikus film), este fél 8 órakor: Piszkos munka (színes m. b. ausztrál western, III. helyár!) Szabadság: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Érintés (színes svéd—amerikai. Csak 18 éven felülieknek !) Kiskörössy Halászcsárda, Kert: éjjel 24 órakor: Bombaió bokszoló (izines m. b. olasz kalandfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Esto 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BAI.ESETI, SEBESZETI ES UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegedon az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel. sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház (TolbuhLn sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám atattl körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órátőt reggel 6 óráig, szombaton reggel 7lől hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sár.dor u. 1—3. Tel.: 14-120. SOS MT.KISEOELYSZOI.GALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. EÜIfi'J BUDAPEST 1. 8.25: Tcvétorna (ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.30: Delta (Ism.) 9.55: A négy páncélos és a kutya — Lengyel filmsorozat — 2. (ism.) 10.45: Képújság 15.50: Hírek 15.55: Vízilabda EB. Magyarország—Spanyolország. Közvetítés Szófiából 17.05: Szár. híres festmény. Angol rövidfilm 17.15: Képújság 17.20: Apa és fia — szovjet film — t. 18.30: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Hcklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tévéhíradó 20.00: A Klapka-légió — tévcfilm 21.55:-A tévé galériája — Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek 22.35: Tévéhíradó 3. 22.45: IHmnűsz BUDAPEST 2. 17.20: Félidő 0:1 — Lengyel kisjátékfilm-sorozat — 5. (ism.) 17.50: Pulóver — Angol bábfilmsorozat — 10. 18.0(1: Képújság 18.05: Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Kulturális Fórum. Budapest. 1985. — Írország 18.40: Ecnanul Nostru — A szegedi körzeti stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora 19.00: Uszó EB. összefoglaló a döntőkről. Közvetítés Szófiabót 19.30: Lével a nepáli hegyekből — Osztrák rövidfilm (ism.) 20.00: Nerccel beleit kényszerzubbony — Angol dokumentumfilm 20.45: Tévéhíradó 2. 21.03: Gyötrelmes kapcsolatok — NSZK-tévéfilm 22.35: Képújság BELGRÁD 1. 14.45: Videooldalak 14.55: Szófia: Üsz.ó EB. Vízilabda: Jugoszlávia— Görögország 16.00: Kiegészítés 16.10: Hírek 16.15: Tévénaptár 16.25: A világ legendái — sorozat gyerekeknek 16.55: Szófia: Uszó EB — úszásdón to 18.35: Kiegészítés 18.45: Szórakoztató adás 19.15: Rajzfilm 19.30: Tévénapló 20.00: A dzsessz, én ekés — amerikai játékfilm 22.31): Tévénapló BELGRÁD 2. 19.30: Tévénapió 20.00: Nyári fesztiválok — komolyzenei adás 20.50: Hírek 20.55: Indulatos történetek — doku mentu msorozat 21.40: Az idő a mi oldalunkon van — szórakoztató adás ÜJVIDEK M.I5: Tévéhíradó I. magyarul 14.30: Reklám 14.40: Nyári délután 16.10: A világ legendái 16.40. Tévéhíradó I. szerbhorvátul 16.55: Uszó EB 18.45: Dokumentumműsor magyarul 18.15: Rajzfilm 19.25: Reklám 19.30: Tévéhíradó II. magyarul 19.55: Reklám 20.00: Lorca: Bemard,a Álba háza 21.30: Tévéhíradó II. szerbhorválul CSÜTÖRTÖK. DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 9.25: Tévétorna (ism.) 8 30: Szünidei matiné 9.35: A négy páncélos és a kutya — Lengyel filmsorozat — 3. (ism.) 10.30: Képújság EM KOSSUTH s 211: Milyen üzlet a biztosítás? 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Lukács Ervin vezényli az MRT szimfonikus zenekarát 9.37: Beszélni (ism.) 9.49: Dalposta 10.05: Irodalmi világjárás — Törökország (ism.) 10.35: Üj zenei felvételek — gyerekeknek 10.50: Kuruc dalok 11.00: Földön, vízen, levegőben 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.00: Évszázadok mesterművei 13 44: Népdalok 14.10: A magyar széppróza századai — Jókai Mór: Az. aegyplusi rózsa (ism.) 14.25: OperasUigcrck 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 16.05: MR 10—14 17.00: Világirodalmi Dekameron — Történetek Sir Arthur Malory könyvéből 17.48: Kritikusok fór»mn 19.15: U 2f-.es a város £*Iett 20.15: összeállítás Bárdos Lajos zeneszérj.ö életéről — 4. 27.78: Liszt: Orfeusz —— szimfonikus költemény 22.1.5: Sporthíradó 22.25: Tíz perc külpolitika 22.35: Nyelvrokonaink zenéjéből — 4. 22.56: Ipari demokrácia Nyugat-Európában 23.16: Előadja a szerző — Maurice Ravel 7-ongorázik 0.15:— 4.20: Éjszakai zenés műsor PETŐFI 8.0.5: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tiz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Lchoczky Eva opcrettdalokat énekel 12.25: Útikalauz — üdülőknek 12.30: Csermák-verbunkosok, Dankó-nóták 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: ínyes földrajz — 14.40: Ugyanaz, többször 15.05: A Petöíi-cáarnok nyáron 18.00: Közvetítés a Magyarország—Spanyolország vízilabda EB-mérközésről és az IPV Satellite Hungary teniszverseny Mesterek Tornájából 17.05: A Mikrolied és a Generálegyüttes felvételeiből 17.20: Diakfoci 17.30: Ütődik sebesség 18.30: Közvetítés az úszó Európa-bájnoksdgról és az. IPV Satellite Hungary teniszverseny Mesterek Tornájáról A Budapest Ragtime felvételeiből Népdalcsokor Muzsikáló természet Rockfóldról érkezett Tükörképek Ilelló. Dolly — Részletek Hermán zenés Játékából Tip-lop parádé vándor Sporthírek Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből Éjszakai zenés rnu or 3. MŰSOR Muzsika Budafokon Takács Klara o pora ;i r iá ka t én < -k el Vonós-kamarazene Zenekari muz.s k.i ..Immunitás-- a nukleiiris háború ellen? (ism.) A Klobasa-együtte* Játszik Nyikotaj Kondratyuk operaáriákat énekei Slágerről slágerre Schubert: c-dur vonósütös Hruckncr: VIII. szimfónia Sólyom Nagy Sándor Kodály-dalokat énekel Bach kamaraszonátái — 7. V materinskom Jaz.yku — A Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora Miskolcról Francia muzsika Galopp a Vérmezőn Dráma két részben ÜJ operalemezelnkböl — Delius: Margót la Ro-Jgo Egyfelvonásos opera Magyar zeneszerzők A Svájci Olasz Rádió énekkara es kamaraegyüttese Monteverdimadrigalt ad elő, vezenyei: Edwin Loehrer 18.45: 19.05: 20.00: 20.05: 20.50: 21.05: 21.30: 22.00: 23.15: 23.20: 0.154:20: 9.03: 9.38: 10.18: 11.40: 13.05: 13.25: 13.43: 14.20: 15.00: 16.00: 17.29: 17.48: 18.30: 19.05: 20.15: 21.49: 22.32 23.13