Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

4 Péntek, 1985. augusztus 30. postaláda őszintén szólva nem tudunk mást kezdeni már így utólag, mint hogy elküldjük a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójának. Levélírónk helyében egyéb, ként ott rögtön elkértük volfia a vásárlók könyvét! Mi lesz veled, Sándor utca ? társszerzőnk az olvasó Amikor ezeket a sorokat közreadjuk, már alábbhagyott a kánikula, üresebbek az éttermek teraszai —t csak a belvárosi parkolók zsúfoltak még mindig! —, közeledünk az őszhöz. Nyár végi bágyadtság jellemezte az elmúlt hetekben levélíróink társszerzői kedvét is — a lehűléssel, s hogy most már inkább a négy fal közé szorulunk, a levelezői dosszié duzzadását és a szeptemberi örökzöld témák megjelenését is várhatjuk. Addig pedig? Olvassák el először Csóka Dániel balatoni élményéi, s a néhány, még nyári aktualitású olvasói észrevételt, A külföldlek jó gyerekek? Őszintén szólva. amikor elolvastam D. Simor Adrienné Itt következő, némiképp rövidítve közölt levelét, meggyőzőnek éreztem érvelését. Aztán amikor* jobban belegondoltam, némiképp módosítottam véleményemet. Mert hát CSak nem mondunk le a valutaszerzésnek n ..dolláros boltok" révén megtalált lehetőségéről csak azért. mert nekünk, átlagos magyar állampolgároknak nem adatik meg az ottani vásárlás? (A lehetőség igen, de az azért nem az igazi...) Szóval a magamban folytatott vitát czéftnel áz Olvasó elé Viszém. É« egyúttal kérem az utasturlst Illetékeseit. nehogy megbántódjanak, a levél közzétételével nem vevőkőrük leszűkítése a célunk. mint ahogy magúból a levélből sem tűnik ki semmi ilyesmi!,.. Érzésünk szerint n levélírónak csak az a kérése, hogy a kirakatokból lehetőleg vegyék ki a gyerekeket csábító játékoka'. „Észrevételem Csupán egv kirakut rendezési koncepciót érint. Ügv tűnik, hogy sok szégrdi s/.ülővel egyetemben ért Bétn tartozom az UUistourist üzlet megnyitása miatt heurékázók táborába. Miért? Kislányom a mlnan n villamosbót vetett futó pillantással felmérte, merrvnyiféle úifajta, pompás játékot lehet kapni a Kelemen utcai, új üzletben. Mindjárt várta is biztatásom: Persze, hogy veszek, vagy legalább; Mihelyt pénzem lesz, veszek. A szokványos válasz, azonban ezúttal elmaradt. Helyette; — Sajnos, még ha lenne pénzem, nkkoy sem vehetnék. — Akkor miért van itt a bolt? — Hát a külföldieknek. — Azok nagyon jó gyerekek? — kérdezte ártatlanul, fit hosszú beszélgetés, tétova magyarázat következett. Ilyen és ehhez hasonló párbeszédek zajlanak le sok szegedi családban e napókban. Hiszen egv gyermek számára az áhított játék földöntúli glóriában ragyoghat, kegyellen káprázat lehet. Idézzük csak eszünkbe, mit jelentett a gvermekl Móra Ferenc számára egy festett fajáték, vagy a körtemuzsika! A kétéves gyermek fejmagasságúban páváskodó légiik. színpompás, gombaformájú csodaházak mát* az apró. gyermekkel tudatosítják. 6 más, mint a külföldi. Addig is, amíg a Kelemen utcai kirakat visszafogottabbá nem válik. a gyermekes szülök el fogjak kerülni ezt. a belvárosi útvonalat. Ki lehetne tenni egy jelzőtáblát; Gyermekek csak dollárnar>a társaságában menjenek, be!" ,,A történet még a múlt. ban kezdődött, mikor a Sándor utcát kövezték és csatornázták. Az utca a Brüszszeli körúttól a CyeVi Sorig terjed. A Brüsszeli körúttól kikövezték és csatornázták a Kecskeméti Utcáig, onnán csak kövezték a Rózsa utcáig. Onnan tovább maradt sárosnak és pórósnak a Gyevi sorig az utca „szegény vége". A felszabadulás után remény bőven volt. Es az eredmény sem maradt el. Arokásáí, vízvezetés, minden nagyszerű volt. És remény, hogy egyszer sorba kerül az utcában a gázvezetés mint a kövezés. 1984-ben kezdték a Brüszszeli körúttól az aszfaltozást. Érdeklődésre a válasz: végig meg fogják csinálni. A József Attila sugárút forgalmának a mentesítésére és a lassú járművek meg a kerékpárosok elterelésére. Célszerű és szép terv. 1984 ősz: megáll az útjavítás. Majd 1985-ben folytatják és a gázt is vezetik. Szervezés is volt önerőbőt. A városi tanács jóváhagyta, a Délmagyarország is közölte. Mindenki örült, lesz gáz, lesz út. De az út, ahogyan az illetékesek mondják, nem lesz, mert nincs pénz. Elfogyott — noha volt? A gázról 1985 VI. haváig semmi mozgás vagy értesítés. Érdeklődésre: majd lesz. ígéret az van. De tüzelőt vegyen-e n Sándor Utca végén lakó vagy gázra spóroljon?" — kérdi Tóth B. Ferenc, a Hattyú utca 61-ből, illetve a Sándor utca 59-ből. A zöldellő Tisza Tóth Bélának lapunkban megjelent cikkére érkezett „visszhang", Horváth Károly tollából: Mint öreg tiszai vízen, járónak az érdeklődését felkeltette a Délmagyarország 1985.. augusztus 33-i számaban közólt „Úszó páfrányok a Tiszán" című írás (szerzője: T. B.). Soraimmal szívesen biz. tatom mind a szerkesztőséget. mind a cikk íróját; tartsa a témát napirenden, mert sajnos ar békalencsés tiszai kép, épp nyáron, a kedves kis víz idején állandósult. A látvány pedig több és szomorúbb, mint a cikk írja: a folyó eredeti szépségét rontó jelenség ...". Szemétlerákóhelyeket alákít k! a folyó a Belváros szivében, a jobb parton. Ronda is, büdös is, épp ott, ahová mi szegediek büszkén visszük sétára vendégeinket,: nézzétek, ilyen a Tiszánk? útána gyorsan cl fs odalgunk onnan, épp a látvány, no meg a szag miatt. Talán a Dclrtlagyarörszág hozzájárulhatna ahhoz, hogy ne két ötéves periódus alatt szülessenek meg az idevonatkozó, kilóra súlyos, de eredményt nem hozó jelentések. A békalencse — több évi tény és megfigyelés támasztja alá a megállapítást — a Körösből jön. Csongrádnál a Körös-torkolata fölött zöldmentes a folyó. Ez így volt minden évben, az idén is. Az eltávolításra kézenfekvő megoldást adhat a Magyartés melletti Bökény-duz. zasztó. Mintegy 5-—8 kilométerre van a Körös-torkolattól, parttól partig zárható a mederszakasz. Az úszó zöld * kiemelése, víztartalmának csökkentése megoldható technológiai folyamat. így talán nem kell átírni az idegenforgalmi füzetcinket, valahogy így: ,.. Akinek jó az orrá és nem szőjretl nézni a szemétdombot, kerülje Szeged Belvároséban a Tiszá-onrti sétákat. Összeállította: f'álfy Katalin A Minisztertanács tárgyalta A földrengés okozta károk Gyűjtők kerestetnek I „Már hosszú ideje foglalkozom egy szép, esztétikai érzéket rejlesz.tfl, földrajzihelyi ismereteket bővítő hobbival: a képeslapgyüjtésseb Pár éve próbálkozom az országban élő gyűjtőket összefogni. ami többé-kevésbé sikerült is. Az aktív gyűjtőkkel szeretnénk egy országos klubot létrehozni. Sajnos, megfelelő támogatás nélkül nehezen megy. Hobbink hints kellőképpen elismerve és így nem kap megfelelő fórumot, pedig nagy sZUkség lenne rá. Képeslnpgyüjtésről tudomásom szerint nem jelent meg könyv, útmutató, Illetve ka. talógu.s. Ezúton hívom fel a figyelmét minden kedves olvasónak, hogy ha kedvet érez C hőbhí iránt, illetve ismeretségi körében van képeslapgyüjtö. mielőbb jelentkezzen nálam! A legkülönbözőbb nagyságú gyüjteménynyel rendelkezők, a legkülönbözőbb korosztályhoz tar. tozók jelentkezhetnek. Oyüj. tötársi üdvözlettel: Juhász Árpád 8700 Marcali, Sziklai S. U. 5/C, III/L" „Egynyári" észrevételek Azért írtuk az itt következő levelek élére, a címbe az „egynyári" szót, mert abbnn bízunk, hogy az észrevételek ennek a nyárnak a végeztével aktualitásukat vesztik. A Csongrádi gugárúti 342cs épületben csőtorlés vagy repedés lehel(ett), mert a lakók pgyike szerint a háromnapos ünnep alatt is érezhető volt n mindent dlható büz ... „A Marx téri rsdrddbon levő ailákori C.jirepedés miatt a pincében bűz és szennyes víz van, a fáskamrákat nem tudjuk használni. Veszélyes lemenni, mert a pocokmérget a víz széthordja. Ha a pinceajtót kinyitjuk — ki kell nyitni, hogy száradjon — a pincebűz a lépcsőházból a lakásba jön. Tüzelőjüket a lakók nem tudják ledobálni, úgy kell hosszú úton lehordani.. Az újságból értesültem, hogy a csárda 22 óra után is nyitvan lesz, arra kérem a lakótársakat, hogy kapukulcsot Vigyenek, mert egyes vendégek a lépcsőházát WC-nek nézik" — ifja Töke Sándor a Marx tér 15/A-ból. „Rendszeresen utazom Csongrádra és a Rózsa utcai buszmegállóban szállok fel a buszra. Évek óta reménykedem: az illetékesek felfigyelnek arra, hogy ebben a forgalmas megállóban nincs — legalább — egy pad! A Csongrádról érkező oldalon két pad Is pihenést nyújt a megfáradt várakozó utasnak, de az indulási oldalon csak „állva" várakozhatunk a távolsági, a helyi járatú buszra és trolira. Arra ké. rem az illetékeseket, hogy helyezzenek el padot a kérdéses megállóban!" — írja Magyarné Kocsis Anna. a József Attila sugárút 75-ből. Olvasónk egy másik észrevételét is elküldte, de azzal, így is lehet? Én már-már azt hittem, hogy nem. Hittem, mert környezetem feljogosított rá. Hittem, hogy kihalóban van a kollegalltás. Hittem, míg egyszer Csak ... Balatoni út. Hosszú tömött sorban kígyózunk a déli parton. Tesszük ezt békésen, türelmesen, .10 fokban, Egyszer csak előttünk a sorból jobbra fordul egy nosztalgiacsoda, azaz egy matuzsálem «utó. — Utána! — hangzik mellettem egy őrmesteri hangra emlékeztető kiáltás. De nem férfihang volt! Neptun Szálló, parkoló. — Jó napot kívánok 1 Szegedi taxisofőr vagyok. — Jó napot kívánok! Szabó Gyula nyugdíjas taxis Vagyok. — Nyugdíjas? — Igen. És ez a ... Igen, ezt az autót 1920-bon gyártották. Így tehát 85 éves, én pedig jó néhúrty évvel több. Sárgarézből vannak a kocsi keréktárcsát („mugyarul" a felnijei), úgyszintén a kerékanyacsavarjai. A szélvédöüveg függőlegesen „áramvonalas", AZ utastérnek csak teteje van, oldala nincs. A fellépő („magyarul" trepni) n kocsi teljes hosszában tart, rajta a kívül elhelyezett pótkerékkel, De kívül van elhelyezve a szintén sárgarézből készült emeltyű méteres karja, melyet egy mai autós egyszerűen kéziféknek nevez. Mellette egy kifényesített postakürtemblémához hasonló, de igazi duda. A rendszerint árulkodó hűtőrács is eredeti: stower 1920. — És kit tetszik fuvarozni? — Aki jön. Többnyire n külföldieket érdekli. Meg aki nosztalgiázni akar. — És mi a tarifa? — Az utasra bízom. — De mégts ... — Hát, kis kör 50 forint, nagy kör 100 forint. Üljenek be maguk Is. Feleségem és gyermekem gyorsan elhelyezkedett a hátsó ülésen. Most Jött a meglepetés. Gyula bácsi nem volt hajlandó a volánhoz Ülni. Engem parancsolt oda. Tiltakoztam. A rézbillentyűket féltem kezelni. Azért elindultunk. A vizsgadrukk szokott ilyen hamar elmúlni a felelés megkezdése után. Úgyannyira belejöttem e csodaautó vezetésébe, hogy a másik kört is elkezdtem vele. Családom pedig hahotázott. Hanem ami a mondanivalóm. az az eset után játszódott le. Én jól tudtam, hogy többet kaptam, mint más füldi halandó, és ennek megfelelően akartum „dotálni" Gyula bácsi bizalmát, kezemben morzsolgatva a Magyar Nemzeti Bank papírjegyeit. Ö azonban, mint akinek parazsat akarnak nyomni a kezébe, hátrább ugrott: —. Kollégától semmit! — kiáltotta barátságos jóakarattal. Amikor visszaültem a Lada kormányához, eszembe jutott a konkurrenciuhare, az ellenségeskedés, a pénz szerepe az érvényesülésben ... Csóka Dániel (Folytatás az 1. oldalról.) donú lakásokat, üdülőket és egyéb építményeket ért károk megállapítására. Tekintettel arra, hogy összesen 16 ezer kárbejelentést tettek, a becslések műszaki alátámasztásához, a statikai felmérések elvégzéséhez az AHaml Biztosító, Valamint, a tanácsi és más építésügyi szervezetek, intézmények szakembereket küldtek a helyszínre. Miután Igen nagyszámú bejelentésről van szó, az illetékesek türelmet kérnek azoktól a lakosoktól, károsultaktól, akikhez a szakemberek még nem jutottak el. A megrongálódott épületek helyreállításához szükséges építőanyagokat, kivitelező kapacitást a szomszédos megyék közreműködésével — soron kívüli szállításokkal is — Igyekeznek biztosítani. A. leginkább érintett Veszprém és Somogy megyei tanácsi szervek nincsenek a teljes helyreállításhoz szükséges anyagiak birtokában, ezért a kormány felhatalmazta az Országos Tervhivatal elnökét és a pénzügyminisztert, hogy a földrengés okozta károk felszámolásához a központi tartalékok terhére nyújtsanak támogatást. A károk helyreállítását a megyei és helyi tanácsok öntevékenyen megkezdték. Gyors ütemben folynak a helyreállítási munkálatok, noha a földrengés előtti állapotok visszaállítása még több helyütt időt igényel. A kormány elismerését fejezi ki mindazoknak, akik munkájukkal gyors támogatást, segítséget nyújtottak a bajbajutottaknak. A környezetvédelmi munka tapasztalatai A természeti környezet állapota napjaink egyik legjelentősebb kérdésévé vált. Minősége a gazdaságpolitikai, a szociális célok elérését éppúgy befolyásolja, mint a lakosság egészségi állapotát. Természetes, hogy a környezet- és természetvédelmi feladatok megoldása a szocialista tervgazdálkodás szerves részévé vált. Örvendetes, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület csökkenését sikerült mérsékelni. Kedvezőtlen jelenség ugyanakkor, hogy a talajjavítás jelenlegi üteme nem ellensúlyozza a föld termőképességének romlását, a természeti erők kártételeit. Az is nyilvánvaló, hogy jelentős javulásra van szükség a műtrágyák, az úgynevezett mezőgazdasági kemikáliák környezetkímélő kezelésében és alkalmazásában. Felszíni vízkészletünk minőségének romlását sok esetben sikerült megállítani vagy lassítani. Megteremtettük a Balaton vízminőség-védelméhek alapjait, s a kormányzati Intézkedések következetes megvalósítása további érzékelhető javulást hozhat. Sok n teendő a természetes védettséggel nem rendelkező felszín alatti vízkészleteink minőségének megóvása, a vízellátás és csatornázottság fejlesztése, valamint a szennyvíztisztító kapacitás növelése terén. A levegő szennyezettségének mértéke az intézkedések eredményeként csökkent; 25 százalékkal. 130 ezer tonnával kevesebb szilárd szennyező anyag kerül a levegőbe, s figyelemre méltó, hogy a javulást elsősorban az ország legszennyezettebb térségeiben sikerült elérni. A szakemberek és az illetékesek azonban jól tudják, hogy — elsősorbon a szénfütés terjedése, a gépjárműpark elöregedése folytán — egyes térségekben a levegő időszakosan szennyezeti A megóvásukra hozott hatékony intézkedések nyomán bővült a természetvédelem alatt álló növények és állatok köre. Fokozatosan nő az erdősltett területek aránya, s ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Aggasztó ugyanakkor az egyes fafajták körében — főleg a fenyvesekben és nyárasokban — tapasztatható megbetegedések gyakorisága. Nem kielégítő a különböző hulladékok kezelése, tárolása, több településen zaj- és rezgésárlalmak is. észlelhetők.* Az elmúlt években erősödött a környezetvédelem tudományos bázisa, szervezető, javult az ellenőrzés színvonala, s előrelépésről lehet számot adni a-térület állami irányításáról és jogt szabályozásáról szólva is. Helytállóak és ma ís érvényesek a hosszú távú környezetvédelmi koncepcióban rögzített célok. Nem kielégítő viszont a törvény és más környezetvédelmi jogszabályok megtartása, s hatékonyabbá kell tenni a környezetkárosító Jelenségek feltárását, ellenőrzését. Javítani szükséges áz egyes minisztériumok és országos hatáskörű szervek együttműködését. A következő időszakban fokozott gondot kell fordítani a környezetszennyezés megelőzésére. Sok a javítanivaló a vállalatok és a lakosság környezetvédelmi szemléletében, magatartásában is. Ennek formálása azért különösen fontos feladat, mert számos gondot beruházások nélkül lehetne megelőzni, orvosolni. A Minisztertanács most elfogadott határozata a környezetvédelem Irányításának összehangolását, szervezeti továbbfejlesztését célozza. Növeli a tanácsok környezetvédelmi szerepét, erősíti az országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal hatáskörét. A kormány Intézkedése figyelembe vette, hogv az újjáalakult Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságot hozott létre. amely a jövőben magasabb szinten látia el az eddigi Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács feladatkörét. fMTI) Fejőgép házláji tejtermelőknek A Hajdú-Bihar Megyei Tejipari Vállalat évek óta segíti a háztáji gazdaságokat, s a kisüzemi termelés ösztönzésére „fejőgépakciót" hirdetett meg. Ennek értelmében az a kistermelő, akinek három vagy ennél több tehene van, és vállalja, hogy évenként tízezer liter tejet ad át feldolgozásra, a húszezer forintos .fejőgépet féláron. tízezer forintért megvásárolhatja. További kedvezmény az Is, hogy ezt az összeget három év alatt — a vállalatnak leadott tejjel, tehát áruval — törleszthet!. Az idei első félévben már tizennyolc gépet adott ki a tejipari váltaiul a hajdúsági háztáji gazdaságok tehenészeleibe.