Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

5 Péntek, 1985. augusztus 30. P Á mérnök nő Útitársa Munkásfiatalok találkozója Csütörtökön Győrött megkezdődött a munkásfiatalok második országos találko. zója. A négynapos seregszemlére mintegy kétezer fiatal érkezett az ország minden részéből. A delegációkat a megyehatáron ünnepélyes külsőségekkel fogadták a vendéglátók. Az esti megnyitót a Rábán felállított vizüszínpadon tartották. A látványos vízifelvonulást követően Nagy Imre, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a találkozó résztvevőit Az ünnepség színes kulturális műsorral, tűzijátékkal, díszkivilágítással ért véget. A késő esti órákban nyitották meg Kelemen Benő grafikus kiállítását, a „Mot Galériát;" a Liszt Ferenc Állami1 Zeneiskola előcsarnokában. A nagyszabású seregszemle első napja a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán rendezett, s az éjszakai órákba nyúló zenés, táncos programmal zárult. A következő napokban üzemlátogatásokra, ágazati fórumokra kerül sor. Az előbbien a vendéglátó vállalatok,. termelciszövetkezetek, állami gazdaságok, tevékenységével ismerkednek, az utóbbin több minisztérium, főhatóság vezetőivel találkoznak. Pénteken este békenagygyűlés színhelye lesz a győri Széchenyi tér. A vasárnapig tartó eseménysorozatot megannyi kulturális és sportprogram, folklór műsor és kirándulás színesiti. (MTI) Katonai kollégium Középiskolai honvédkollégium alapító- és tanévnyiló ünnepségét tartották csütörtökön Zalaegerszegen. A kollégisták egyelőre — önálló osztályközösséget alkotva — a város két gimnáziumában tanulnak, 1987 szeptemberétől pedig a most épü • lő új Ságvári gimnáziumba -4árnak, amelynek 24 tanterme közül 8-ban őket oktatják majd. Az iskolában ugyanazt a tananyagot sajátítják el, mint a többiek, speciális honvédelmi előképzésben — elsősorban a hét végeken — csak a kollégiumban részesülnek. Tábor a pusztán Sz. Lukács Imre új könyvéről Elég csak kicsit utánagondolni : bizony igencsak elkelne egy közel- vagy félmúltbéli Magyarország felfedezése- sorozat is. Arra gondolok, hogy a harmincas években létrejött, maid éppen 15 esztendeje fölújitottkiterjesztett, több szempontból rendkívüli jelentőségű könyvsorozat a mindenkori jelen sokszor revelációszintü fölmutatására vállalkozik — ám amúgy istenigazából szintúgy föl kellene fedezni a szépirodalmon túl, sőt azzal együtt, akár a szociográfia eszközeivel is — félmúltunk jó néhány jelenségét. Például a Rákosi-korszak egyik neuralgikus (és több hasonlóval eevütt szégyenteljes) intézményét, a kitelepítettek tízezreivel megtöltött internálótáborokat. Roppant szívesen hajlanék arra, hogy Sz. Lukács Imre Tábor a pusztán, című úi regényét (amelyet a Csongrád megyei Teszöv adott ki, a kiadói munkákat a Népslzava Lap- és Könyvkiadó végezte) — tematikájában akár forradalmian újszerűnek, vizsgálódási célpontjait tekintve egészen különleges fontosságúnak minősítsem. Mindez igaz is. hiszen ezekről a táborokról — a hortobágyi Óhat-Pusztakócson. a könyvbéli, Szolnok megyei Kormópusztán vagy egyebütt — egyrészt vajmi keveset tudunk. másrészt az ilyesféle „lágerirodalom" a legújabbkori magvar literatúrában Görgey Gábor drámáját, a Galopp a Vérmezőn-1 (a szegedi színház évadnyitó premierje lesz) meg Lengyel József néhánv müvét leszámítva. tulajdonképpen nem létezik. (Filmen nemrégiben — meglehetősen halovány és erőtlen formában — Bacsó Péter tett kísérletet a kitelepítettek ábrázolására a Te rongyos élet!-ben.) Ráadásul, ami a közvetlen irodalmi ábrázolásmód technikai részleteit illeti, egyenesen kincsesbányának tekinthető lélektani és sorsalakulási vizsgálódásokra ad módot maga a téma — olyan emberi ntölysePekig lehet leásni, és olyan szédítő ábrázolási magasságokba lehet emelkedni, hogy az olvasó szédülhet beié. Mert a lényeget tekintve. a totális emberi kiszolgáltatottságot. megalázást, a hatalmaskodast. a kegyetlenséget. a7. emberség megőrzött dragakoveit és az elembertelenedes folyamatait véve alapul, nincs igazán különbség a ..klasszikus", mondjuk második világháborús lágerirodalom müvei, például Scmprun A nagy utazás-a. a vajdasági Debreczeni József Hideg krematórium-a vagy akár Anna Frank naplója áltf felmutatott világok és a sztálini korszak magyarországi internálótáborait bemutató alkotas(ok) univerzum-lehetósegei kozott. Hogy a Tábor a pusztán mindezek alapján legalábbis óriási „ziccer", azzal, gondolom. vitán felül egyet, lehet érteni. Miként azzal is, hogy Sz. Lukács Imre vállalkozásának bátorsága, tisztessége legalább annyira feltétlen tiszteletre méltó, amennyire nyilvánvaló a tematika izgalma és érdekessége. A közvetlen írói megvalósításban is találni szép számmal elismerést érdemlő megoldásokat — a nyitókép klasszikus és hatásos, a főhős testvérpár párttitkárból táborlakóvá lett tagjának. Fillér Bandinak bensőséges, költői szépségű jelenete az elhagvatott. elvadult tájon talált kóbor kutyával, de idézhetnénk néhány kitűnően „elkapott" mondatot is: ..Kénys/orzubbonyt kínálsz fiam, s az benne a feneség, hogy elvárod. önként húzzam fel!" (Apját téesz-belépésre agitáló fiúnak adott válasz.) Vagy: „Micsoda jelszavaknak dőltem be? ... Eltapostak. Pedig nem tévedtem, nem lettem áruló, igazságot akartam, tisztességesen élni. a szövetkezetek szervezését lelkiismeretesen csinálni, de nem úgy, hogy előbb üssük agyon a parasztot, azután úg"is belép. Ésszel és szívvel válassza az újat! Ez a tanítás. Vagy talán az sem igaz, ú°v változik, mint a széljárás?" (Fillér Bandi tépelődése a táborba kerülvén.) Általában: akad több megragadó. olvasmányos, érett írói eszközökkel gazdálkodó alkotót mutató részlet a műben — de ugyanakkor fölfedezni elnagyolt, enyhén papirosízű figurákat is. Voltaképpen maga Fillér Bandi is ilven. lévén nem kellőképpen kidolgozottak korábbi életének motívumai, s például Fekete Ibi alakjában is vannak „elvarratlan" szálak jócskán. S ami talán a legbántóbb hiba: Sz. Lukács Imre olykor úgy beszéltet hús-vér magyar parasztokat, ahogyan azok aligha szólalhattak meg bármiféle helyzetben. (Csak egyetlen példa: „a földhöz simulok, és nem lesz gond velem ") Néha brosúraízű. néha prófétikus, néha programbeszédszerű, máskor irodalmiaskodó stílust jelent mindez, ami sehogyan sem fér össze a regény egészének a klasszikus nagyrealista ábrázolásmód alkalmazására irányuló törekvéseivel. Mindent összevetve: adott egv igen rokonszenves eszmeiségű. a megalázott, a meggyötört, táborok poklaiba kényszerített magyar parasztokért, falusi kisemberekért nagy lelkiismeretességgel, átéléssel és felelősséggel hadakozó, barátságával és eszmei-erkölcsi alapállásával roopant tiszteletre méltó, részleteiben jelentékeny írói technikával készült úi Sz. Lukács-könyv. Amelyről végső soron azért lehet kollégális örömmel és őszinte segítő szándékkal beszélni, mert ama bizonyos, nagyon hiányzó félmúlt-Magyarország felfedezéséhez szolgáltat elgondolkodtatóan fontos adalékokat. És egyvalami bizton megjósolható: tövend még idö. amikor a mostaninál is nagyobb szükség lesz hasonló témájú művekre. Sz. Lukács Imrének pedig van „anyaga" és van szeme ahhoz. hogy mindezeket láttassa — ezután is. Domonkos László Négy éve, áprilisban hirdettek országos .-pályázatot a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a fagazdaságban, a földügyi igazgatásban, az oktatás és tudományos kutatás területén tevékenykedő fiataloknak. Közel félezer pályamunka közül 169 volt érdemes az országos bíráló bizottság szakvéleményére. Ezek közül is a legjobbakat láthatták kiállítva a mezőgazdaság és az élelmiszeripar országos vásárán. A makettek, modellek, gyártmányok sorában ott volt az Útitárs nevű tubusos húsés májas krém. Pócza Józsefné, a Szegedi Konzervgyár gyártmányfejlesztő mérnöke a KISZ KB különdíját kapta ezért a munkájáért. — Elmondaná az ötlet lényegét? — Tulajdonképp egy új termék. Különleges technológiai eljárással sertésfejhúsból, létojásból. búzaliszt, fűszerek hozzáadásával készült. Másik fajtája a májas krém. Mindkettő űj csomagolóanyagban, tubusban került forgalomba. — A háziasszonyok, a kirándulók örülnek a megoldásnak. Praktikusabb a konzervdobozos formánál, áe vajon a gyárat, a gazdasági vezetőket milyen szempontok vezették, amikor a tubusos krém gyártása mellett döntöttek? — Minden gazdálkodó egység érdeke a választékbővítés. De nemcsak emiatt vált be ez a termék. A konzervdobozokhoz szükséges ónozott acéllemezt importálja az ország, a tubusos megoldáshoz viszont hazai alapanyag (alumínium) is megfelel. Valamint az új massza gyártása is gazdaságosabb, mint például a hagyományos sertésmájkrémé. — Végigolvastam a dolgozatot, s úgy tűnik, rengeteg méricskélés, kísérlet eredménye a „húsz oldal". — Igen sokat bajlódtunk a sterilezéssel. A tubus csavarja ugyanis minduntalan megolvadt a magas, 120 Celsius-fokon. A húsmassza is gondot okozott, mert egy idö után megkeményedett. Nehéz volt kenhetövé tenni. A tubusos csomagolási módnak pedig éppen ez a lényege. Aztán nem találtunk gyártót sem a tubusnak. Az első időkben mi gyűrögettük. kalapáccsal ütögetve hajtogattuk össze. Jó pár órát dolgoztunk a technológián, munkaidő uján és hét végeken. — Megérte? —r Tiz éve végeztem Szegeden, rövid időre elkerültem a városból, de csak visszajöttem a férfem miatt. Most fejeztem be a szakmérnöki tanulmányaimat, szóval tanultam is a dolgozatkészités közben, no meg a két kisiskolás gyerekem se feledjük, jól jött a pénzjutalom az oklevél mellé, amit augusztus 23-án vettem át a MÉM miniszterétől. Futja talán a tanszerekre. További információk; mindkét krém hiánycikk, mert nincs magyarországi gyár, amelynek megérné a tubust nagy szériában előállítani. Szeged régiójában 39 tonnát értékesített a kereskedelem e két termékből. Sőt, 500—500 tonnát, azaz 2.5—2,5 millió darabot rendeltek is a boltosok, csakhogy hiába. Aztán. A mérnöknönek úgyszólván magánügye, hány pályázaton próbálkozott dolgozatával. A KISZ KB különdíjával, e magas elismeréssel mindössze 1509 forintot kapott ... Kinyó Jánosné és Komlósi istvánné. mindketten a Szegedi Konzervgvár dolgozói, helyezést nem értek el az alkotó ifjúság pályázaton. de dolgozataikat bemutatták az OMÉK-on. Mag Edit Pászti Ferencre emlékezünk Pászti Ferenc, a szegedi munkásmozgalom egyik jglentős személyisége 80 évvel ezelőtt, 1905. augusztus 30-án született Orosházán. Édesapját, Pászti Albert bognársegédet korán elvesztette, emiatt egy ideig édesanyja kénytelen volt őt lelencházba adni. A szegedi kamaszkor sem volt felhőtlen, hiszen bádogosinasként keményen kellett dolgoznia. 1923-ban lett bádogossegéd, ekkor elhatározta, hogy a fővárosban próbál szerencsét. Budapesten iratkozott be a vasasszakszervezetbe, ám szervezett • munkásként sem tudta elkerülni a munkanélküliséget. 1926-ban az utcára került, majd visszajött Szegedre. Ettől kezdve élete elválaszthatatlanul egybefonódolt városunk munkásmozgalmával. Visszaérkezése után belépett a Szegedi Munkás Testedző Egyesületbe, amelynek kiváló tornásza, majd a torna- és az úszószakosztály vezetője, 1940—46. között pedig az egyesület alelnöke volt. Pászti Ferenc részt vett azokban a belső politikai küzdelmekben, amelynek eredményeként 1932 februárjában a polgári gondolkodású tagok kiléptek az Aki átvette a fegyvert Sok fiatal életében marad emlékezetes augusztus 29. Ezen a napon kezdték meg sorkatonai szolgálatukat. A leendő elöljárók, tisztek, parancsnokok, beszéltek az újszegedi bevonulási ünnepségen az újoncoknak hazafias kötelességről, a katonaélet Szépségerői. nehézségéiről. Az ünnepség előtt találkoztam Óvári Józseffel, aki társai nevében átvette a fegyvert. — Tudja, hogy hová vonul? — Igen, hiszen 'a leszerelő határörök fegyverét veszem át. Ezt nem régen, néhány órával ezelőtt tud.ira meg, már begyakoroltuk a ceremóniát. Makón születtem, a Szeolban 'kezdtem focizni, utána a KSCben voltam kozepcsatár. Ígéretet kaptam, hogy a katonaidőben is lehetővé teszik a sportolást. Aki a fegyvert átadja, Csatari Ferenc őrmester, a határőrség kétszeres kiváló katonája és kiváló határőr: — Siklóson kaptam kiképzést, majd Újszent'iVánon teljesítettem szolgálatot, később pedig Kiskunhalasra osztottak be, ahol a kiképző század parancsnoka vagyok. — Meddig még? — A centimen még 82 szám van. A beszelgetest -az Övári szülök, a hatodikos Andrea, a kistestvér és Vida Andrea hallgatja. Az apa ugyancsak határőr volt. — Nekünk még 28 hónapig kellett katonáskodnunk. Nagyon boldog vagyok, hogy a fiam is határőr lesz és azt kívánom neki, hogy legalább elérjen annyit, amenvnyit nekem sikerült: kiváló határőr és kiváló lövész voltam. Csak a legjobbakat mondhatom a katonaéletről. Az anyu egy picit másként vélekedik: — Nekem rossz lesz, hiányozni' fog a gyerekem, de hát ez az élet sora. — Megértem a feleségem. Igaz megszokhatta már, hogy a gyerek távol van, ugyanis 14 éves kora óta edzőtáborok, mérkőzések miatt sokat volt távol.' A vidéki meccsek után gyakran éjfél után ert haza a fiunk. Persze az anyja mindig fönnmaradt, várta — magyarázza még 'idősebb Övári József. A két Andrea közül a 18 éves hölgy mondja: — Szerelmes vagyok Jóskába, nagyon fog hiányozni. Azt hiszem, legjobban én várom az eskütételt. Legközelebb csak akkor találkozhatunk. A kistestvért nem tudtam szóra bírni. Arcát a tenyerébe hajtja, törölgeti a könnyeit. Nagyon szereti a bátyját! A. S. MTE-böl, s az egyértelműen baloldali munkásegyesületté vált. Buócz városi rendőrfőkapitány-helyettes 1933. február 12-i jelentése szerint az MTE „ ... mivel a szegedi Szociáldemokrata Párt egyik kultúrszerve és teljesen annak irányítása mellett működik, úgy hazafias, mint politikai szempontból megbízhatatlan." Az ifjú Pászti Ferenc formálódó világnézete szempontjából meghatározónak bizonyultak az 1927—33. között a Szegedi Természetbarátok Turista Egyesületében eltöltött évek. Az ebben az időszakban Szegeden élénkülő kommunista tevékenység egyik fő területét az ifjúmunkás-mozgalomban, s azon belül is elsősorban az emiitett egyesületben végzett munka jelentette. A TTE kirándulásain illegális politikai szemináriumokra került sor, amelyeket a szegedi munkásmozgalom történetéből jól ismert dr. Szepesi Imre vezetett. Pászti Ferenc tulajdonképpen ezeken az összejöveteleken vált tudatos és meggyőződéses kommunistává. A korabeli hazai munkásmozgalom adott színvonalának megfelelő marxista ismeretekre tett szert. Korábban is meglevő jó vitakészsége egyre alaposabb tudással, szélesebb olvasottsággal párosult, amely sokat számított agitációs munkája során. Ilyen jellegű tevékenységet a rendszer ismert korlátai között a már emiitett MTE-n kívül a Szegedi Általános Munkás Dalegyletben folytatott Pászti Ferenc. Az adott körülmények között Pászti Ferenc a szegedi vasasszakszervezetben is igyekezett tevékenykedni. 1943-ban ö szervezte meg a bádogos- és vízvezetékszerelő szakosztályt, ám nem sokkal ezután megkapta behívóját a keleti frontra. Hazatérve Szegedre, Pászti Ferenc azonnal jelentkezett az ekkor már aktívan tevékenykedő MKP-ba. Az újszegedi Kendergyárban talált hasznos és értelmes munkát. Örömmel vett részt az újjáépítésben, az egyre inkább beinduló termelőmunka segítésében, a gyár pezsgő politikai életében. A fordulat éve után több ezer társához hasonlóan öt is „kiemelték": 1949-ben a Szegedi Cső- és Szerelvényértékesítő Vállalat igazgatója lett, ám 1951-ben . tüdővérzését követően visszament a Kendergyárba. 1950 —52. folyamán az alsóvárosi I. pártszervezet titkáraként végzett mozgalmi munkát, amely tekintettel a korszakra és a jelentős részben kis- és középparaszti városrész érthető gondjaira, nem volt könnyű feladat. 1952—55. között a városi pártbizottságon instruktorként dolgozott. 1955-től 1965-ben bekövetkezett haláláig betegállományban, majd nyugdíjban töltötte életének utolsó évtizedét. 1956 őszén tiszleletreméltóan helyt állt a legnehezebb napokban. November első napjaiban néhány elvtársával együtt fegyveres suhancokal tettek ártalmatlanná, s a megszerzett fegyvereket a városi pártbizottságon öszszegyűjtve felkészültek az ostro.mra. Erre azonban szerencsére Szegeden nem került sor. Nyugdíjas éveiben Pászti Ferenc főként a Munkásdalárdában tevékenykedett, annak egyik vezetője maradt haláláig. 1958-ban megkapta a Szocialista Kultúráért érdemérmet. Ugyanezen év decemberében mozgalmi harcostársai hosszas unszolására kérte munkásmozgalmi múltjának elismerését. Az ez ügyben írott rövid életrajzában foglaltak egyike-másika még legközelebbi hozzátartozóinak is újdonságot jelentett, lévén Pászti Ferencnek nem volt kenyere a dicsekvés. Küzdelmes, nehéz életútja szép példája a különösebb karrier nélküli, meggyőződéses munkásforradalmár életének. Születésének 80. évfordulóján illő tisztelettel emlékezünk rá. Serfőző Zoltán Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és a Szeged Megyei Váres Tanácsa szeptember 5-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor a Gyevi temetőben levő sírjánál koszorúzást tart Pászti Ferenc születésének 80. évfordulója alkalmából.