Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

w •wnm.riMeNb wwwu w»ii«wi»-4 * Péntek, 1985. július 12. Kádár János Dobáson (Folytatás az 1. oldalról.) ppkat rakott le az elmylt esztendőkben. jól fejlő­dik. Annál is inkább elis­merésre méltó ez, mivel gyenge minőségű földeken gazdálkodnak, ígv minden lehetséges tevékenységet, amely a tagság boldogulá­sához segíthet hozzá, meg kellett honosítaniuk, s ezt meg is tették. A termelés­ben elért sikerek mellett a legnagyobb eredmény talán az — tette hozzá Kádár Já­nos —, hogy itt jó szellemű közösség jött létre. A jövő­ben is ez lehet erőfeszíté­seik egyik legfőbb támasza, a másik pedig a mindenna­pok során végzett eredmé­nyes munka. A párt főtitkára ezután emlékeztetett arra, hogy az idén hazánkban kiemelke­dően fontos eseménysorozat zajlott le: a párt XIII. kong­resszusa, felszabadulásunk negyvenedik évfordulójá­nak megünneplése, s a kép­viselő- és tanácstagválasztá­sok. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus egyik jelentős témája volt pártunk ered­ményes mezőgazdasá"j po­litikája. amelynek töretlen folytatására szavaztak a ta­nácskozás küldöttel. — E politika ala^'án — mondotta — az elmúlt év­tizedek a mezőgazdaság len­dületes fejlődésének idősza­kává váltak. Ennek az előre­haladásnak rengeteg munka, töprengés, parasztságunk ál­dozatos helytállása volt a motorja. A mezőgazdasági dolgozók erőfeszítései mö­gött viszont ott volt, s ma is ott van munkásosztályunk segítő keze, az értelmiség munkája, dolgozóink össze­fogása. A fejlődés időközben újabb és újabb kérdéseket is felvetett — mutatott rá Kádár János. Eleinte a fő feladat az volt, hogy mind többet és többet termeljünk, itt és a gazdaság más terü­letein egyaránt Azután egy­re inkább előtérbe került — ezen kell töprengeni ma is —, hogy mi mennyibe ke­rül. A mezőgazdaságban és másutt csak úgy boldogul­hatunk, s csak úgy tudunk fejlődni, ha szem előtt tart­juk a Gazdaságosság köve­telményeit, hatékonyabbá tesszük a munkánkat. Az üzemekre és a dolgozó em­berre egyaránt értendő ez; ma úgy kell dolgoznunk, hogv minőségileg jobban végezzük el feladatainkat, amihez megfelelő érdekelt­ség is szükséges. Ehhez a programhoz kér­tünk támogatást a XIII. kongresszuson is, s céljain­kat — ahogyan a választá­sokon is kifejeződött — né­pünk egyetértéssel fogadta. Vendéglátóink is elmon­dották — folytatta a párt főtitkára —, hogy a támoga­tások csökkenése, a fokozó­dó közterhek, és egyéb prob­lémák, köztük értékesítési gondok miatt a mezőgazda­sági termelés bizonyos ága­zataiban nehezebbé vált a helyzet. Pártunk következe­tes, az agrárgazdaság ter­melési lehetőségeinek bizto­sítására törekvő politikát folytatott eddig is, s ezt te­szi ezután is. Az a célunk — hangsúlyozta —, hogy meg­felelő szabályozással a be­csületes munka feltételei mindenütt meglegyenek. S azt kérjük minden dolgozó­tól, hogy a feladatot, ame­lyet csak ő, és most tud el­végezni, tisztességgel oldja meg; Ezen vagyunk a Köz­ponti Bizottságban, ez a dolga a kormánynak, a me­zőgazdasági üzemeknek, köz­tük ennek a kollektívának is. Kádár János végül gratu­lált a Fehérakác Téesz nehéz körülmények között elért tisztes eredményeihez, sike­res aratást, további jó mun­kát kívánt a termelőszövet­kezet dolgozóinak, az ország valamennyi közös gazdasá­gának. (MTI) Haderőcsökkentés ww Oszi remények '<2, Bécs (MTI) Mindennemű haladás nél­kü' fejeződött be csütörtö­kön Bécsben a közép-euró­pai haderők és fegyverzet csökkentőjéről, folyó tárgya­lások 36. fordulója is. A NATO továbbra sem kíván megegyezni Bécsben, han­goztatta a szovjet nagykö­vet. Egyúttal mind szovjet, mind amerikai részről kife­jezték a reményt, hogy az őszi genfi csúcstalálkozó ösztönzést adhat a megálla­podáshoz Bécsben is — bár haladásra legkorábban a jö­vő év eleién van csak re­mény. A fordulón elmulasztották a gyakorlati lehetőséget, hogy — a szocialista orszá­gok februárj javaslatai alap­ján — megállapodjanak, sőt: a NATO még érdemi választ sem adott e javas­latra, hangoztatta a záró­ülésen Valerian Mihajlov, a Szovjetunió nagykövete. Az említett javaslat előirányoz­za, hopv elsőnek a szovjet és az amerikai haderőket csökkentsék a térségben (megpedig a Szovjetunióéi nagyobb mértékben), majd pedig kölcsönösen fagyasz­szák be a haderőket és a fegyverzetet, tárgyalva a to­vábbi csökkentésről. Róbert Blacljwill ameri­kai naevkövet, az ülés má­sik felszólalója megismétel­te azt a nyugati érvelést, miszerint a VSZ földrajzi előnye mellett fölénvben van hagyományos erőivel Ezért haderők és fegyver­zet egyidejű csökkentése a NATO számára hátrányos lenne, így a fegyverzet mér­sékléséről csak a későbbi szakaszban kellene egyálta­lán tárgyalni. Az amerikai kéoviselö ismét egyszer az ellenőrzés kérdését állította előtérbe, maid azzal vádol­ta a VSZ tagországait, hogy februári javaslatuk „min­dent vagy semmit" jellegű, s a NATO számára több szempontból is elfogadha­tatlan A NATO szóvivője, Jan Hein van de Mortel holland nagykövet az ijlés után ki­jelentette, hogy a szövetség tagországaiban és a hlATQ központiában yáltozayaíiul­tanulmányozzák a V§2j; ja­vaslatát, s csak későbbi idő­pontban adnak érdemi vá­laszt. Szovjet—kínai tárgyalások Moszkva (MTI) Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő csütörtökön Moszkvában fogadta a szov­jetunióbeli hivatalos látoga­táson tartózkodó Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyet­test. A találkozón Tyihonov megerősítette: a Szovjetunió kölcsönösen elfogadható for­mában, és az egyenlőség el­ve alapján javítani és fej­leszteni kívánja a szovjet­kínai viszonyt, a két or­száf gazd'***' ' " ljs kapcsolatait. Szovjet rész­ről készek arra is, hogy folytassa* a paiué^.-ú;.. ... naval a kétoldalú kapcsolatok és nemzetközi kérdések széles köréről. A szovjet kormány­fő egyszersmind kijelentet­te: közös erőfeszítésekre van szükség, hogy megtalálják a kapcsolatok további norma­lizálásának és javításának útjait. A kínai miniszterelnök­helyettes elégedetten szólt moszkvai tárgyalásairól és síkraszállt a két ország kö­zötti gazdasági együttműkö­dés további szélesítése mel­lett. A magas rangú kínai ve­zető moszkvai tartózkodásá­nak és Ivan Arhipov szov­jet miniszterelnök-helyettes­sel folytatott hivatalos tár­gyalásainak eredményeit értékelte csütörtökön Moszk­vában megtartott sajtótájé­koztatóján Igor Rogacsov, a szovjet külügyminisztérium első távol-keleti osztályának vezetője. A látogatás során mindkét részről megerősítet­ték — mondotta —, hogy a két ország egyaránt érde­kelt a gazdasági kapcsola­tok további szélesítésében. Rogacsov méltatta a Moszkvában szerdán aláírt gazdasági megállapodásokat. Megállapította, hogy ezek •lépést jelentenek a két or­szág kapcsolatainak norma­lizálása útján. Libanon Izraeli támadás £) Bejrút (MTI) Izraeli harci gépek és helikopterek szerda délután légitámadást hajtottak vég­re az észak-libanoni Tri­poli közelében található pa­lesztin menekülttáborok el­len. A halálos áldozatok száma húsz,' köztük hárhrn gyermek. Mintegy 55-en megsebesüllek. Bejrúti közlés szerint a támadók a Tripolitól észak­ra fekvő Nahr el-Barid és Badavi menekülttábort bom­bázták, és géppuskával lőt­ték a tengerpart menti or­szágutat is. Tel Avivban ez­zel szemben azt állították, hogy a gépek három „pa­lesztin katonai támaszpont" ellen intéztek támadást. Iz­rael az akciót megtorlásnak minősítette. Mint már je­lentettük, kedden két „ön­gyilkos merényleiet" követ­tek el robbanóanyaggal meg­rakott gépkocsik felhaszná­lásával az Izrael és libanoni csatlósai által megszállva tartott Dél-Libanonban. Közéleti napló KERESKEDELMI Marjai József miniszter­elnök-helyettes, csütörtökön fogadta Viktor Ivanov szov­jet külkereskedelmi és Ivan Davidov belkereskedelmi miniszterhelyetteseket, akik delegáció élén, a Szovjet­unióba irányuló magyar könnyűipari fogyasztási cik­CSEHSZLOVAK KITt' A Varsói Szerződés meg­alakulása 30. évfordulója al­kalmából — a népeink ba­rátsága, testvéri együttmű­ködése erősítésében, had­seregeink internacionalista összefogása elmélyítésében végzett munkásságukért — Gustáv Husák, a Csehszlo­GAZDASAGI EGY peck Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­kének meghívására július 8. és -1L« kőzött küldöttségeién Budapesten f . tartózkodott'' MaUhias Wissrnann, a'/' NSZK CDU—CSU parla­menti frakciója gazdaságpo­MAGYAR—SZOVJET MEGBESZÉLÉSEK kok és élelmiszer-ipari ter­mékek minőségéről, ex­portjáról folytattak tárgya­lásokat a Belkereskedelmi Minisztérium, az Ipari Mi­nisztérium, a Külkereske­delmi Minisztérium, vala­mint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékeseivel. NTETÉSEK ÁTADÁSA vák Szocialista Köztársaság elnöke a Fegyver barátságért Érdemérem különböző fo­kozatait adományozta ötven magyar tábornoknak és tisztnek, köztük a Honvédel­mi Minisztérium Katonai Tanácsa több tagjának. tlTTMÜKÖDÉSRÖL iitikai munkacsoportjának elnöke. Matthias Wissrnann megbeszélést folytatott a magyar^-NSZK gazdasági együttműködés Bél Jtz étéről és további bővítésének le­hetőségeiről. Burgenlandi borbolrány # Bécs (MTI) A hazánkkal szomszédos osztrák tartományban, Bur­genlandban jónak igéékezik aa idei bortermés — a gaz­dák körében mégis kataszt­rófahangulat uralkodik. Az ok: kiderült, hogy egyes ter­melők etilénglikol hozzá­adásával „javították" boraik minóséGét — ezek után vi­szont összeomlott az NSZK­ba irányuló export, amivel a burgenlandi bor elvesz­tette piacának 90 százalé­kát Néhány hónapja szivárgott ki, hogy néhány borgazdaság az egyébként fagyálló folya­dékokhoz használt glikolt kevert a borhoz, amivel ol­csó borból egycsapásra drá­ga aszú lett — s ezt még az (egyszerű) vegyvizsgálat is megerősítette. Az alaposabb vizsgálatok azután leleplez­ték a hamisítást s a követ­kezmények valóban kataszt­rofálisak az egyik legna­gyobb osztrák borvidék 15 000 termelője részére: a boruk túlnyomó részét im­portáló NSZK-ban hatósági utasítással kivonatták a kereskedelemből a burgen­landi borokat, azzal az in­doklással, hogy a glikol ve­seártalmakat okozhat. Az importőrök ezek után per­sze visszaküldik a maradé­kot s lemondják a további rendeléseket, következés­képp Ausztria viszonylag legszegényebb tartománya, ahol kulcsszerepe van a bor­exportnak, sok tízmilliós anyagi veszteségeket kény­telen elkönyvelni, feltehető­en hosszú távon is, az er­kölcsi kárról nem is beszél­ve. Az elkeseredett borgaz­dák a hazai és az NSZK­befi „sajtókampányt" vádol­ják, s azzal védekeznek j nem tudni, ki keverte a glikolt a borokba. Egyéb­ként is, magyarázzák, a ha­lálos adagnak legfeljebb egy harmipcada került a kérdéses borokba. Amelyek­ben, mondják például a vádlottak között szereplő rusztiak, amúgy is van ve­szélyes anyag: az alkohol. Mégpedig nagyobb, az egész­ségre károsabb mennyiség­ben, mint a kárhoztatott glikol. Antonov-ügy Eredménytelen szembesítés fj Róma (MTI) Soha nem ismertem Meh­met Ali Agcát, az általa hangoztatott vádak rágal­mak — jelentette ki Szer­gej Antonov bolgár állam­polgár, akit azzal gyanúsí­tanak, hogy köze volt a II.' János Pál pápa ellen 1981. május 13-án elkövetett me­rénylethez. A per során el­ső ízben szembesítették egymással Antonovot és Ag­cát. Ennek során a török terrorista ismét azt állítot­ta, hogy Antonov végig tá­mogatta őt a merénylet elő­készítésében, állítólag be­vallotta neki, hogy a bol­gár titkosszolgálat tagja. A merénylő buzgón bi­zonygatta, hogy nem súgták neki p vallomását, és nem csupán a vizsgálóbíró által mutatott fépyképsorozatról ismeri a három vádolt bol­gár állampolgárt, bár hoz­zátette, hogy Antonov „Baj­ramics" néven mutatkozott be neki. Az olasz tv-hiradó kom­mentátora szerint a szem­besítés teljesen eredmény­telen volt, és úgy tűnik: az ügyben egyre nehezebb lesz kideríteni a teljes igazsá got. Iráni akció © Teherán (Reuter) Irán csütörtökön közölte, hogy erői a déli fronton „villámgyors támadást" haj­tottak végre iraki területen. Bagdadban azt jelentették be. hogy a támadást az ira­ki csapatok visszavették és jelentós veszteségeket okoz­tak az ellenségnek. Don Quijote a tengeren „Lényének alapja a nyug­talanság. Örökké fut, szökik, halála napjáig. Szakadatla­nul járja az országokat, a tengereket, egyike a törté­nelem Iegbékétlenebb alak­jainak" — mondja Jákob Wassermann német író Ko­lumbuszról. Az Európa Ki­adó nemrég jelentette meg 1929-ben írt művét, 245 ol­dal, tele merész gondola­tokkal. írója 20 évig olvas­ta, böngészte a genovai ten­gerész életűtját, mielőtt mű­vét megírta. Könyve esszé; a kor és egyén viszonyának rajza, egy ismert és mégis ismeretlen életmű fényében. •Vízöntő Jakab (Jákob Wassermann) a vezérfona­lat Kolumbusz életének, lé­nyének Don Quijote-i voná­sában találta meg. A való­ság és az álmok, a nagy tettekhez szükséges fanatiz­mus és a Világ gonoszságá­nak ellentmondásai az ő életében is meghatározók voltak, de hiányzott életé­ből Sancho Panza; a föld­hözragadt, de néha szüksé­ges józanság. Az író könyvében a tár­gyilagosság igényével indul, de hamarosan kiderül, hogy Kolumbuszról csak elfogul­tan lehet írni, egyetlen szempont alapján felépíteni a sokszor összedőlt kártya­várat: rekonstruálni az élet­rajzot és a korfestést. Colón életrajzi adatai hiá­nyosak, ellentmondásosak. Genovai volt, ő maga ezt állítja — de soha nem ment el később sem szüleihez, egyetlenegyszer sem láto­gatta meg őket. Hívták Co­lombónak, Columbus-nak, Colónnak ... A portugál királynál telt audiencia után lett azonos azzal a Kolumbusszal -r- akit Amerika felfedezőjeként is­merünk. Amerika felfedező­je? Furcsa és ellentmondá­sos, hősi és kicsinyes ese­mények gubanca a XV. szá­zad első fele. Európából Velence gályái jelentik a kapcsolatot a Kelettel. A tenger későbbi jegyesei: Portugália és Spanyolország. Az utóbbi végső döfésre ké­szül a már haldokló arab uralom ellen. Portugália a tengernek él. Mindenki Ke­letre akar eljutni, ök is, de Afrika megkerülésével. Ko­lumbusz útjáig születtek eredmények. Az út rettene­tesen hosszú, de a fűszer és arany, amit hoznak — mjn­dént megér! Kolumbusz Ci­pangut, Kathajt — azaz Kí­nát és Japánt akarja elérni. Sajátságos középkori in­ternacionalizmusban élnek az emberek. Vasco de Gama portugál, legénysége a hajó­zó nemzetekből kerül ki. Kolumbusz maga olasz, a spanyol király szolgája, Por­tugáliának, Angliának, Fran­ciaországnak is felajánlja tervét, bármilyen ékesszóló is azonban (mint Don Qui­jote), kigúnyolják, hazug képzelődőnek tartják mint La Mancha lovagját. Magel­lán portugál, spanyol zász­lóval hajózza körül a földet. A terv, Kolumbusz terve az első pillanatban is fan­tasztikus — minden erejét , felemészti. Wassermann bizonyítja, hogy rossz ha­zafi (sőt egyáltalán nem kötődik senkihez — talán Izabella királynét kivéve), képzetlen tengerész, hűtlen férj, gondatlan, könnyelmű apa és rossz főnök. Viszont erős az akarata, kitartó, nagy fantáziájú, soha nem hátrál meg semilyen nehéz­ség előtt sem. 1486—1492-ig jár a mórok elleni harcban már kimerült, tépett ideg­zetű uralkodók nyakára. Mesének látszó dolgokkal kecsegteti őket akkor, ami­kor fülükbe recseg Granada visszahódításának kényszere — a fogadalom, amit be kell tartani. 1492-ben a királynő meg­könyörül a genovain, elin­dulhatnak a hajók a vá­gyolt Kelet felé. Wassermann „légvár-adásvételnek" neve­zi a világtörténelem egyik legfantasztikusabb szerződé­sét: két gyakorlatiasan gon­dolkodó, filléres gondokkal küzdő uralkodó kinevez egy soha nem látott területre tengernagynak, alkirálynak egy olaszt, akinek ékesszólá­sán kívül semmije sincs. A hosszú hajókázást a 3 gályának nevezett dióhéjjal számtalanszor leírták. Az utolsó rész az indiánok sor­sát tárja fel; két egymással kibékíthetetlen világ drámai találkozását. A gyarmatosító soha nem kérdezte meg, hogy az ott élők mit szól­nak az új uralkodójukhoz. Mert neki „joga" van az alacsonyabbrendűnek ki­kiáltott má,s civilizációjával szemben fellépni? Kolumbusz utolsó évei egy hatvanon felüli, a világ­tól elfordult öregember csa­tározásai, utóvédhareai — a győzelem halvány reményé­vel. Abban a hitben él, hogy Ázsiát találta meg, annak legszélét — ettől nem tágit. „Don Quijote erösebb Sancho Panzánál" — mondja Was­sermann. Elgondolkodtató könyvé­nek summázatával búcsúzik olvasójától: „Dicsősége tört cserép, nagy nehezen össze­'illeszti az ember, ám akkor egyszerre kiröppen belőle egy szellem — amely test­vériesen ránk köszönt". Rozsnyai Jenő 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom