Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

75. évfolyam, 162. szám 1985. július 12., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Kádár János Dabason Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Pest megyei Dabasra, a Fehérakác Termelőszövetkezetbe látogatott. Munkaprogramja során a párt főtitkára f eHsereste a téesz több üzemegységét; találkozott brigádok tagjaival, akik egész évi munkájuk fontos állomásához érkeztek: ezen a napon indultak meg a kombájnok a gazdaság földjein, hogy betakarítsák az idei gabonatermést. Kádár János kora délután érkezett Dabasra; elkísérte Petrovszki István, a KB osztályvezetője és Kovács Imre. a KB osztályvezetőhelyettese. A vendégeket Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára, Balogh László, a megyei tanács elnöke, Adori Károly, a dabasi pártbizottság első titkára és Petike Jánosné, a nagyközség tanácselnöke, valamint a gazdaság vezetői fogadták. A dabasi pártbizottság székházában kezdődött a program. Kádár János — miután megismerkedett a házigazdákkal — meghallgatta Kakucsi Gabriella elnök tájékoztatóját a Dabasi Fehérakác Termelőszövetkezet munkájáról, terveiről, az ott dolgozók életéről. Ez a termelőszövetkezet a megyében a legnagyobb területen. 11 ezer hektáron gazdálkodik. Tagságának száma meghaladja a 3 ezret, s — a több száz nyugdíjas mellett — az aktív dolgozók átlagéletkora 35 év. A Fehérakác kollektívája megtalálja számítását a téeszben; így nem csábít munkahely-változtatásra a főváros közelsége. Kedvezőtlen termőhelyi adottságok — mostoha talaj- és éghajlati viszonyok — nehezítik a tsz munkáját. Ennek ellenére a termelési érték 1980 óta minden évben meghaladja az egymilliárd forintot. A növénytermesztésen belül — az országos gabonaprogrammal összhangban — meghatározó jelentőségű a gabonafélék termelése; így a szántóterület 40 százalékán őszi kalászosokat termesztenek. A legjövedelmezőbb növények közé tartozik a napraforgó, jelentős tétel a kukorica és a silókukorica. A gazdálkodás viszonylag kedvezőtlen természeti, körülményei arra késztették a téeszt, hogv termelési fő profilja az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó feldolgozó tevékenység legyen. Így került a gazdálkodásban első helyre a szarvasmarha-ágazat — emellett egyébként sertés- és juhtenyésztéssel ifi foglalkoznak —, s a jövedelmezőség fő forrása lett a tejtermékek készítése. Az állattenyésztés jövedelmezőségének javítása a legsürgetőbb napi teendők közé tartozik, erre sarkallják a téeszt a növekvő takarmányárak, a közgazdasági szabályozók eseti szigorodásai is. Itt a megoldást — hangzott el a tájékoztatóban — nem siránkozással, a kedvezőtlenebb lehetőségek miatti sajnálkozással, hanem a jobb hatékonyságra. a termelés fejlesztésére, a jövedelmezőség ésszerű növelésére törekvéssel kívánjuk megtalálni. Jócskán javított az eredményességen, hogv a szarvasmarha-ágazat 1978tól kezdett intenzív fejlesztése 6orán előbb saját kivitelezésben egy növendéküsző-telepet, majd több mint hét és fél száz férőhelyes "szakosított tehenészeti telepet létesítettek. A nagyüzemi termelés mellett a téesztagok a háztájiban és a kisegítő gazdálkodásban a közös aktív támogatásával az utóbbi tíz évben ötszörösére növelték a termelést. Az elnök tájékoztatott arról, hogy a gazdálkodáshoz szükséges anyagi bázis fontos forrása a melléküzemágakban végzett ipari tevékenység is. Üjabban az ipari termékek exportja foglalkoztatja a téeszt; nemrégiben autóalkatrész-gyártó üzemet indítottak be. — Ügy érezzük — mondta tájékoztatója végén az elnökasszony —, hogy az új körülményekhez való rugalmas igazodással mi is hozzájárultunk a magyar mezőgazdaságnak azokhoz az eredményeihez, lamelyeket a felszabadulás 40. évfordulója esztendejében a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongreszszusa is elismert. A tájékoztató után üzemlátogatással folytatódott a program. A házigazdák először a termelőszövetkezet korszerű szarvasmarha-tenyésztő telepét mutatták meg, ahol természetes környezetben alkalmazzák az állatok nevelésének legújabb módszereit. Ezzel is csökkentették a termelési költségeket — mondta Králl Béla termelési főmérnök. Kádár János megnézte a gépesített fejőházat, majd betekintett az elletőistállóba is. A tejüzem volt a következő latnivaló. Itt Fogarusy Zsolt • termelési elnökhelyettes szólt arról, hogy a Fehérakác számára a jövedelmezőség egyik fő forrása lett a tejtermékek — tejföl, túró, tejszín — készítése. A tejüzemnek napi 50 ezer liter a teljesítménye. Katonás renaoen gördülődübörgő kombájnok — öszszesen 18 ilyen betakarító gépóriás — látványa fogadta a látogatókat a' termelőszövetkezet határában azon a búzatáblán, ahol csütörtök délelőtt kezdték meg az aratást. Mire a párt főtitkára ideérkezett, már 20 hektáron végeztek a napsütéses időben is embert és gépet egyaránt próbára tevő munkával. Hogyan haladnak? — kérdezte Inoka Pál kombájnost Kádár János. Minden erőnkkel igyekszünk, most jó az időjárás is, reméljük jól fogunk haladni — hangzott a válasz. Jó legyen a termés, ez a lényeg — búcsúzott ettől a munkáskollektívától Kádár János. Ezutá n megtek i ntette a téesz fajtakísérleti tábláját, s itt is elismeréssel szólt a látottakról. Kötetlen baráti beszélgetéssel fejeződött be a látogatás. A párt főtitkára a téesz vezetőinek, a vendéglátóknak, a munkáskollektívák képviselőinek a körében szólt a látottakról. Mint mondotta, a közös gazdaságban szerzett tapasztalatok arról győzték mee. hogy ez a_ kollektíva szilárd ala(Folytatás ta 2. oldalon./ Szedik a barackot és a nyári almát Az eső hátráltatja az aratást Az őszibarackfák kisebbik része csak a korai fajta, de Szatymazon ebből .is van bőven, A Finn—Magyar Barátság Tsz.ben a hét elején a Springold fajtát szedték éppen. A zöld lombozatból csak itt-ott virít ki egy-két barack, a téli, zord időjárás' hatása meglátszik a termésátlagon. A téesz a ládákba nagyság szerint válogatott barackból háromszázötven mázsányit értékesített eddig az ország több nagyvárosában 25—28 forintos áron. A nyári almából százhúsz mázsa kelt el kilenc forintért. A többit most szedik, válogatják, szállítják folyamatosan az üzletekbe. Feketü Istvánné, a szedőbrigád tagja a többi aszszonnyal együtt a válogatószínben serénykedett. Leginkább az apróbb C és D méretű barackkal teli ládák szaporodtak mellette. — Június második harmadától augusztus végéig tart a barckszezon, addig ez a legfőbb munkánk. Egy kis. ládát egy sor barackkal kettő hatvanért szedünk teli, a válogatásért kettő húsz jár. Két fajta érése közti időben egy-két napig mást is dolgozhatunk, legutóbb szőlőt kötöztünk. A később érő barackfajták több termést adnak, a Fordon különösen sok van. Remélhetően a szedésig nem esik már baja. A szüretnél lengyel csoport és nyolcadikat végzett helybéli gyerekek brigádja is segédkezik ugyanannyi bérért, mint a téesztagok. Az eső Szatymazon is jól jött, a gyümölcsök nagyobbra nőnek és a paprikaföldet kevesebbszer kellett öntözni. A 102' hektárnyi paradicsompaprikán még lehet jó termés, a tavalyinál mindenképpen sokkal szebb. A mórahalmi határban, a Homokkultúra Szakszövetkezet tábláján tegnap kezdték a búza aratását. Mivel nincs száritójuk, megvárták, míg a nedvességtartalom lement 14,5 százalék alá. A múlt héten befejezték az őszi árpa aratását, a közösében két kombájn dolgozott, tizenhat a tagi gazdaságok apró parcelláit járta. Az 1800 hektáros 'gabonaterületnek csak fele a közösé. A hét eleji 18 milliméteres csapadék itt is jól jött a kiszáradt homokon. Az aratási kényszerpihenőt kihasználva a kombájnosok traktorra ültek, és a tagok gazdaságaiban felszántották a tarlót. Lehetett kezdeni a másodvetéseket, a napokban kerül a földbe a tarlóburgonya, bab, borsó; a káposztát és a karfiolt is kiültethetik. Az errefelé nagy .területen termelt paradicsom szára jól fejlett, de az első virágzás kötődése a hűvös idő miatt gyenge volt. A mostani virágzás több bogyót ígér. A jövő héten kezdik a barackszedést, sajnos a tavaszi jégverés miatt csak ipari lébaracknak tudják értékesíteni az 52 hektáros terület termését. A városkörnyéki kötöttebb talajokon a nedvesség miatt tegnap még tartott a kényszerszünet az aratásban. A József Attila Tsz-ben délután próbálkoztak az újrakezdéssel, mert a reggeli ködös, harmatos idő után sokára szikkadt fel a talaj. T. Sz. I. Szaporodnak az almával és barackkal megrakott ládák a Finn—Magyar Barátság Tsz válogatószír-je mellett Termelőszövetkezeti tanácskozás Budapesten, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Hazában csütörtökön Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a TOT elnökének vezetésével a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek elnökei és titkárai a betakarítási munkákkal kapcsolatos feladatokat vitatták meg. A tanácskozáson rámutattak: a kedvezőtlen időjárás miatt várhatóan nehéz aratás növeli a nagyüzemek közötti együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás fontosságát. A nagy teljesítményű betakarítógépek jobb kihasználására és az aratási munkák idejének csökkentésére a nagyüzemek az idén is megszervezik a gépek „vándoroltatását". A téeszek felkészültek a nagy nyári munkára, az iparral együtt jó előre megszervezték a termés átadását, átvételét. Több helyen vállalkoznak bértárolásra, a termés helyben tartására addig, ameddig az állami raktárak fogadni tudják a búzát., Az aszályos évek után az idén a nagy esőzések okeznak gondot. Az ország több megyéjében — különösen Szabolcs-Szatmárban — jelentős terméskieséssel járt a belvíz. A károk mérsékléséhez az üzemi tartalékok mozgósítása és a külső segítség mellett a szövetkezetek összefogására is szükség van. A tapasztalatok szerint a szőlőskertekben is tetemes a fagykár. A tanácskozáson az első félévben tapasztalt termelési gondokról szólva többen kifejtették: akadozott az állatátvétel. A jószágok továbbtartása a termelők költségeit növelte meg, ami számukra méltánytalan. Kérték, hogy a szerződés szerinti átvételi időpontban az átvevők minősíték az állományt, és ennek megfelelően fizessenek. Beszéltek arról is, hogy az ipari tevéT kenység jövedelmi helyzete romlott, ami főleg kedvezőtlen adottságú üzemekben nehezítette az amúgy sem rózsás anyagi helyzetet. (MTI)