Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-26 / 174. szám

2 Péntek, 1985. július 26. A NftK VILÁGKONFERENCIÁJA Befejeződött az általános vita csütörtökön Nairobiban, a Nők Világkonferenciáján. A zárónyilatkozatot a tervek szerint penteken fogadják el. ÜDVÖM/ö TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Maldiv Köztársaság nemzeti ünnep, alkalmából táviratban üd vözölte Maurrjun Abdul Ga­jum köztársasági elnököt. KONO JOIIEI LÁTOGATÁSA HAZÁNKBAN Horn Gyula külügymi­nisztériumi államtitkár meg­hívására július 20—25. kö­zött látogatást tett hazánk­ban Kono Johei, a japán Üj Liberális Klub elnöke, parlamenti képviselő, a Ja­pán—Magyar Baráti Tár­saság elnöke. A japán po­litikus megbeszéléseket foly­tatott vendéglátójával a magyar—japán kapcsolatok­ról és fejlesztésük lehetősé­geiről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. KlNAI—OROSZ SZÓTAR Moszkvában, a S/<ovjet Tudományos Akadémia Ke­letkutató Intézetében csütör­tökön ünnepélyesen átadták a Kinai Népköztársaság nagykövetségének a Szovjet­unióban elkészített és kiadott új, négykötetes kinai—orosz szótárt. IRAKI OFFENZÍVA Szerda és csütörtök dél­előtt súlyos harcok folytak az iraki—iráni fronton — derül ki bagdadi és teherá­ni jelentésekből. Az INA iraki hírügynök­ség jelentése szori.pt pz jryki egysegek, a front észa­ki szakaszán., csütörtök haj­nalban indított offenZívájuk során visszafoglaltak egy magaslatot. A déli mocsár­vidéken ugyancsak folyta­tódnak a harcok. a világűr militarizálása Sajtóértekezlet Moszkvában © Moszkva (MTI) Teljes mértékben lehetsé­'gfs a világűr militarizálá­sának megakadályozása, eh­hez azonban mindkét fél nolitikai akaratára szükség van. A Szovjetunió részéről megvan ez az akarat. Az Egyesült Államoknak felül kell vizsgálnia jelenlegi, lem építő jellegű álláspont­ját, a világűr militarizálá­•;ávai kapcsolatban, és jóhi­szeműen kell megközelíte­nie azt a kérdéskomplexu­mot, amelyet a genfi tár­gyalásokon kell megvitatni, és ott is kell dönteni róluk — mondotta a vilanür mi­litarizálása megakadályozá­sának kérdéseiről csütörtö­kön Moszkvában tartott sajtóértekezletén Julij Kvl­cinszkij különleges megbíza­tású nagykövet, a genfi tár­gyalásokon a világűr milita­rizálásának megakadályozá­sával foglalkozó szovjet tár­gyalócsoport vezetője. A sajtóértekezleten Kvj­cinszkij kifejtette: a ..stra­tégiai védelmi kezdeménye­zés" néven ismertté vált amerikai űrfegyverkezés! terv megvalósításával az emberiség a fegyverkezési hajsza terén olyan küszö­böt lépne át, ahonnan már nem lehetne visszaút. Tel­jesen nyilvánvaló, hogy a kozmikus telepítésű „rakéta­elhárító eszközöket" az el­lenfél hasonló jellegű esz­közei ellen lehet bevetni — amennyiben ilyen létezik. A fegyverzet új. rendkívül ve­szélyes osztályának létreho­zásáról van szó. Alkalmazá­suk nemcsak védelmi célok érdekében képzelhető el — mint ahogy azt amerikai részről el akarják hitetni —, hanem a katonai fölény kivívása érdekében is — attól az illúziótól vezérelve, hogy a támadót nem fogja megsemmisítő válaszcsapás erni. A „csillagháborús" elkép­zeléseknek a fegyverkezé­si hajsza ú.i szakaszát ered­ményező megvalósítása a nukleáris fegyverzet ellen­őrzésének és csökkentésének alapját képező, a rakétael­hárító rendszerekről kötött megállapodás széteséséhez vezetne. Ezzel együtt esne szét az egész folyamat is. A világűr militarizálásának megakadályozása nélkül nem lehet komoly mértékben csökkenteni a fegyverzetet a Földön sem. A kinai államfő programja © Washington (MTI) Kina független külpoliti­kát kiván folytatni, nem óhajt szövetségre vagy stra­tégiai viszonyra lépni sem az Egyesült Államokkal, sem a Szovjetunióval — je­lenlette ki Li Hszien-nien kínai államfő szerdán, több mint, tíznapos egyesült ál­lamokbeli látogatásának har­madik napján. Li H.szién­nien H amerikai—kinai or­szágos kereskedelmi' tanács előtt beszelt és ebéden látta vendégül amerikai és kínai üzletemberek egy csoportját. Az amerikai—kínai kap­csolatokról szólva ' kijelen­telle, h«gy a gazdasági kap­csolatok továbbfejlődése a „jc politikai viszony" fúgg­yenye. A kinai vendég ggjanakkor csak finoman utalt a tajvani kérdésre rá­mutatva, hogy Peking és Washington kapcsolataiban még mindig „egy jelentős akadályon kell túllépni". Az Egyesült Államok je­lenleg diplomáciai kapcso­latokat tart fenn Tajvannal, ha nem is a legmagasabb szinten. Magyar-bolgár tárgyalások Lázár György fogadta Bonevet Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, nz Országos Tervhivatal elnöke és Stanis Bonev, a Bolgár Népköztársaság miniszter­elnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke július 24—25-én Budapesten tár­gyalásokat folytatott az 1986—90. évekre szóló nép­gazdasági tervek egyezteté­séről. A kővetkező ötéves időszak népgazdasági tervei­nek közel két éve tartó egyeztetése során a gazda­ságpolitikai és iparfejlesztés si célok figyelembevételé­vel összehangolták azokat az együttműködési lehetősé­geket, amelyek elősegítik a két ország előtt álló felada­tok hatékonyabb és eredmé­nyesebb megvalósítását. A tervegyeztetés eredménye­ként létrejöttek a kölcsönös áruszállítások folyamatos növelésének lehetőségei. A következő öt évre egyezte­tett áruforgalom közel 2,3 milliárd rubel értékű, ami több mint 20 százalékkal ha­ladja meg a jelenlegi terv­időszakban várható forgal­mat. A gépipari termékek kölcsönös szállítása az átla­gosnál gyorsabb ütemben nő; e termékek kölcsönös ará­nya a forgalomnak több mint 60 százaléka lesz. Bővülnek a két lírszág közötti termelési kapcsolatok. Az ipar fonto­sabb területein — a közúti járműgyártásban, a számí­tástechnikában és az elekt­rotechnikában, az anyag­mozgató gépek és berende­zések gyártásában, a szer­számgépiparban, a gyógy­szer- és növényvédőszer­gyártásban — szélesedik a gyártásszakosltás és a terme­lési kooperáció. Megállapodtak az érvény­ben levő szakosítási és kop­perációs megállapodásoknak a következő tervidőszakra lortenő meghosszabbításában és újak létrehozásában. A közúti járműiparban az együttműködés keretében csuklós autóbuszokat és tro^ libuszokat, valamint autó­busz-motorokat. futóműve­ket és egyéb főegységeket exportálunk, Bulgária pedig tehergépkocsikat és más közúti jármüveket, továbbá autóbusz-felszerelési cikke­ket, valamint különböző jár­műalkatrészeket és részegy­ségeket szállít. A számítás­technika területén — mun­kamegosztás alapján — olyan gépeket és berendezé­seket szállítunk egymásnak, amelyek mindkét fél számá­ra lehetővé teszik a hazailag gyártott számítógép-rendsze­rek kiegészítését. A munká­val való ésszerű gazdálko­dást szolgálja a Bulgáriában gyártott anyagmozgató gé­pek és berendezések növek­vő importja, amely gépipari termékbehozatalunknak egy­harmadát teszi ki, A tárgyalások eredményei alapján bővül egyes fontos nyersanyagok kölcsönös szál­lítása. A bolgár ammóniák­szóda-szállítások hazai fel­használásunknak kereken a felét fedezik, a magyar alu­míniumipari termékek ex­portja viszont a bolgár szük­ségletek kielégítésében kap növekvő szerepet. A két ország belkereske­delmi e'látását és választé­kának gazdagítását növekvő méFtékű fogyasztásicikk-cse­re segíti elő. Megállapodtak, hogy fejlesztik a két ország közötti turizmust. A gazda­sági kapcsolatokban az ed­diginél nagyobb szerepe lesz a műszaki-tudományos együttműködésnek. Az 1986—90-es tervidő­szakra szóló megállapodás­ban kijelölték a gazdasági együttműködés távlati fej­lesztésének főbb területeit és a fejlesztés fontosabb felté­teleit. Kiemelt helyet kap­nak az elektronika, a rugal­mas automatizált gyártó­rendszerek a robotok, vala­mint a biotechnika. Megál­lapodtak, hogy a központi tervező szervek közötti kap­csolatokat a tervezési együtt­működés terén tovább mé­lyítik. Tökéletesitik az együttműködés mechanizmu­sát. Törekednek a hosszabb távú megoldásokra, a válto­zó feltételekhez való rugal­mas alkalmazkodásra. Fo­lyamatossá teszik a terv­koordinációt. A tárgyalások befejezté­j^l Faluvégi Lajos és Szta-l nis Bonev az Országházban aláirtana zárójegyzőkönyvet. Az aláírásnál jelrti volt Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Ezt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Sztanis Bo­nevet. A találkozón részt vett Faluvégi Lajos és Ge­orgi Pangelov követtaná­csos, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Az esti órákban a bolgár miniszterelnök-helyettes és kísérete elutazott Budapest­ről. (MTI) Kuba nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára; Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke táviratban küldött üdvözletet dr. Fidel Castro Rúznak, a Kubai Kom­nista Párt Központi Bizottsága első tit­kárának, a Kubai Köztársaság Államta­nácsa és Minisztertanácsa elnökének: Tisztelt Fidel Castro elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a Moncada-laktanya elleni támadás 32. évfordulóján a Magyar szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisz­tertanácsa és népünk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küld­jük önnek, a Kubai Köztársaság Állam­tanácsának és Minisztertanácsának, a kubai népnek. Népünk elismeréssel tekint szocialista építőmunkájuk eredményeire, és további sikereket kiván a Kubai Kommunista Part II. kongresszusa határozatainak va­lóra váltásában. Nagyra értékeljük a Kubai Köztársaság következetes, internacionalista külpoliti­káját, és szolidárisak vagyunk a béke megóvásáért és a nemzetközi biztonkág erősítéséért, a társadalmi haladásért ki­fejtett tevékenységükkel. Örömmel tölt el bennünket, hogy né­peink hagyományos barátsága a marxiz­mus—leninizmus és az internacionalizmus elvei alapján állandóan erősödik, és or­szágaink együttműködése az élet minden területén fejlődik. Szívből kívánunk önnek és az egész kubai népnek újabb sikereket szocialista hazájuk felvirágoztatásában. k Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvö­zölte Flavio Bravót, a Kubai Köztársaság Nemzetgyűlése elnökét. Ugyancsak táv­iratban köszöntötte kubai partnerszerve­zetét a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa, a Szakszervezetek Országos Taná­csa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Honcada után egy emberöltővel Harminckét év, emberöl­tőnyi idő telt el azóta, hogy Fidel Castro Ruz fiatal ügy­véd vezetésével egy ifjakból álló fegyveres csoport meg­támadta a gyűlölt Batista­rendszer jelképét, a Santiago de Cuba-i Mon«ada lakta­nyát. A maroknyi fiatal vál­lalkozása elbukott, de az ak­ció következményeként a szigetországban felgyorsult a forradalmi erjedés folyama­ta. Pár évvel később a Gran­ma nevű jacht fedélzetén — újból Fidel Castro vezetésé­vel — fegyveresek szálltak partra, akik a nép támoga­tását élvezve győzelemre vit­ték Jósé Marti eszméit.­A kubac nép, amely évszá­zadokon keresztül harcolt az elnyomás valamilyen formá­ja ellen, a saját kezébe ve­hette sorsa alakítását: meg­szűnt a külföldi monopóliu­mok uralma, az egyenlőtlen­ség, az , igazságtalanság. Ugyanakkor a fegyveres harc befejezése nem jelentett még automatikus győzelmet, hi­szen a fiatal demokráciának kemény küzdelmet kellett vívnia minden haladó intéz­kedésért. Az új havannai lépések természetesen kiváltották Washington nemtetszését, söt haragját is, ami gazdasági bojkottban, politikai elszi­getelésben, majd a Disznó­öbölbeli katonai agresszióban öltött testet. A soká várt igazi függetlenséget azonban nem lehetett megfojtani, s Havanna a szocialisla orszá­gok támogatásától kísérve meghirdette a szocialista át­alakulás programját. A Ku­bai Kommunista Párt Állás­foglalásai alapján Kuba ma már a fejlődés minőségileg új szakaszát éli át. Még ak­kor iij, ha az ,utóbbi időben itt is megszaporodtak a főleg gazdasági eredetű gondok. Ez azonban egyáltalán nem mond ellent annak a ténynek, hogy Kuba kiállta az amerikai blokád nehéz időszakát, és szép sikereket ért el az ország építésében. Amennyire vak az Egye­sült Államok Kuba felé irá­nyuló politikája, annyira ör­vendetes tény, hogy Latin­Amerika egyre több államá­ban — az általános demok­ratizálódási folyamattal pár­huzamosan — ismerik fel a „havannai kapcsolat" szük­ségességét. Ennek legjobb bi­zonyítéka, hogy Bolíviától Brazíliáig sorra jelentik be a diplomáciai viszony vissza­állítását. Ez is mutatja, mennyire megnőtt az utóbbi időben a szigetország nem­zetközi tekintélye, amelyet elsősorban következetes an­tiimperialista és a kontinens érdekeit figyelembe vevő po­litikájával vívott ki. Hazánk és a többi szocia­lista ország sokoldalú ségít­séget ny-ijjt az ország fűjlesz­tési tervei, .megvalósításához, s az élpt rnUndén^,Í£xjiletét felölelik a kölcsönösen elő­nyös, mindkét nép érdekelt figyelembe vevő magyar— kubai kapcsolatok. Moncada 32. évfordulóján Kuba erő­sebb, mint valaha. Hozzá kí­ván járulni a térség igazi, békés fejlődéséhez, s egyút­tal nem engedi, hogy bárki letérítse a maga választott útról. — dl — A sikertelen akció utón bíróság elé vezetik a 26 éves Fidel Castrót (balról); az egy­kori laktanyából kialakított iskola főépülete, napjainkban Mi történt Pastorával ? © Managua (PL) Az elmúlt három héten 110 fegyveres támadást haj­tottak végre Nicaraguában azok az ellenforradalmár csoportok, amelyek Hondu­ras felől lépték át a határt. Egy felfegyverzett osztag szerdán géppisztollyal és gránátvetővel tüzet nyitott egy utasokkai zsúfolt hajóra az Escondido folyón. Az or­szág keleti partvidékén vég­rehajtott orvtámadásban egy katona meghalt, 17 utas — köztük két gyermek — meg­sebesült. A nemzetvédelmi minisztérium Managuában nyilvánosságra hozott közle­ménye szerint a hajón több külföldi — köztük amerikai — állampolgár is volt. © San Jósé (Reuter) Costa Rica-i területen megtalálták annak a heli­kopternek a maradványait, amelyen jelentések szerint Eden Pastora, az egyik ni­caraguai ellenforradalmi szervezet vezetője utazott. A megrongált helikopterre a nicaraguai határtól alig nyolc kilométerre bukkantak rá, de a gép utasainak sorsá­ról a hatóságok semmit sem tudnak. Eden Pastoráról — az egykori Zéró parancsnokról, aki később szembefordult a sandinistákkal — továbbra is ellentmondó hírek érkez­nek. Az ARDE ellenforra­dalmi szervezet szerint Pas­tora eltűnt, más források szerint megsebesült. Egyes, szemtanúkra hivatkozó je­lentések szerint a hétfőn „eltűnt" Pastora „ép és egészséges", s jelenleg Pa­namában, vagy Costa Ricá­ban tartózkodik. A borbotrány fejleményei Egy amerikai kormányhi­vatal rendeletére az Egye­sült Államokban azonnal ki kell vonni minden oszt­rák bort a bolti és az étter­mi forgalomból. Illetékes osztrák körök szerint a szo­katlanul éles rendelkezés azt jelenti, hogy az osztrák borok tartósan elveszítik amerikai piacaikat. A bécsi elkeseredést teté­zi, hogy a washingtoni dön­tésben közvetetten az oszt­rák fél is részes: mint ki­derült, amerikai részről már két héttel korábban kérték a mérgezett borok listáját, hogy azokat kivonhassák a forgalomból. Miután azon­ban az osztrák választ a mai napig sem kapták meg, teljes tilalmat rendeltek cl. • V I « 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom