Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-26 / 174. szám
10 Péntek, 1985. július 26. Emlékezés Schönherz Zoltánra Születésének 80. évfordu- el Schönherz Zoltán emléklója alkalmából csütörtökön tábláján. a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában megkoszorúzták Schönherz Zoltánnak, a magyar és a nemzetközi kommunista és ifjúsági mozgalom kiemelkedő személyiséSchönherz Zoltán 1905-ben született Kassán. Fiatalon, középiskolás korában bekapcsolódott a forradalmi ifjúsági mozgalomba. Egyetemi tanulmányai befejeztégének, a munkásmozgalom vei Csehszlovákia Kommumártírjának emléktábláját. A megemlékezés és a kegyelet virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szönista Pártjának pártmunkásaként dolgozott. Az 1938-as első bécsi döntést követően a Magyarországhoz csatolt területen szervezte az illegális kommunista mozgalmat, majd 1939 végén a Szovjetunióba ment, ahonnan 1940 elején tért vissza Budapestre, s végzett illegális pártmunkát. Áprilisban visszatért a Szovjetunióba, majd az év végén ismét bekapcsolódott a magyar vétség Központi Bizottsága kommunista mozgalom munképviseletében Köpf Lászlóné. a Központi Bizottság titkára és Horváth Attila politikai munkatárs, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Garamvölgyi József országos titkár, valamint Juhász Róbert osztályvezető. a Magyar Ellenállók, Antifasiszták képviseletében Úszta Gyula alelnök és Földes László, az országos bizottság tagja helyezte kájába: tagja lett az akkor megalakított Titkárságnak, majd az 1941-ben létrehozott Központi Bizottságnak. ö irányította az 1941 tavaszán megalakult, féllegálisan működő Függetlenségi Bizottságot is. Schönherz Zoltánt 1942 nyarán letartóztatták; szeptemberben a vezérkari főnök kilönbírósága hazaárulás vádjával halálra ítélte és kivégezték. Magyar haltenyésztők Leningrádban Legújabb haltenyésztési eredményeiket, korszerű tenyésztési rendszereiket mutatják be a magyar vállalatok és szövetkezetek a negyedik nemzetközi halászati kiállításon, amelyet augusztus G—16. között rendeznek Leningrádban. Az Agrober modul rendszerű halkeltető telepét viszi el a kiállításra. A kellető alapegységeit konténerekbe építették be, így azok gyorsan üzembe állíthatók, viz melegítésére pedig napenergiát is felhasználnak. A válialat a halkeltetö rendszert több fejlődő országban már üzembe állította. Az eredményekről tablókon számolnak be az érdeklődőknek. A szigetszentmiklósi Agrárfejlesztő Közös Vállalat szintén halkeltetö konténereket és halnevelő ketreceket kínál a szovjet partnereknek. A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet tükrös hibrid ponty nemesítéséről, az új fajták kitenyésztéséről tájékoztatja a külföldi szakembereket. A kiállítás látogatóinak a Horgászcikk Készítő és Értékesítő Vállalat horgászfelszereléseket mutat be. Kis-Bosnyák Szentesen Zöl d ség közvetítés haszonlesés nélkül Ki garabollyal, ki után- hűtik, ha nem. már rakják íutós, tetöcsomagtartós au- is vagonba az árut. Egy-eg> tóval, ki lovas kocsin, más szezonbéli napon tonnaszám, meg már „nehéztüzérséggel": Az elmúlt hét végén csak teherautóval várakozik sorá- paprikából 60 vagont inéira. Az a közös bennük, hogy tott útjára a KZR. X. Y. háztájiban, hobbikertben, pedig biztos lehet benne, magángazdaságban termelt hogy kartonjára az őt megzöldséget, gyümölcsöt hoz- illető összeget vezetik rá. (A nak — mi célból is? Azt KZR nem törekszik nyerenem mondhatom, hogy el- ségre. Az eladási árból az adásra, mert nem találkoz- áru kezeléséárt, szállításáért nak a vevővel. Azt nem állíthatom, hogy megőrzésre, mert a frissen szedett paprikának, karfiolnak legké5 százalékot, forgalmazásáért kilónként egy forint ötven fillért számít le, a többi a termelóé. Csak pélsőbb másnap már végleges daképp; ha tíz forintért tapiacán kell lennie. Az sem Iáit vevőt Sopronban X. Y. volna helytálló, ha bizományi értékesítésnek neveznénk az árucserének ezt a módját. Akkor hát? A leg- dezésére. Közvetítés ez találóbb szó talán a „köz- de haszonlesés nélkül, paprikájára, nyolc forint lesz a termelőé, s kettőt fordít a társulás költségei feis. hivetités" volna, ha nem len- 6zen a raktárházakat, hűtőne a zöldségkereskedelem tárolókat, az anyagmozgató frontján e szónak oly rossz gépeket, a szállitójárműveihangzása. (Az ember óhatat- ket, a hűtővagonokat a KZR lanul a közvetítők nyeresé- is bérli!... A rendszer taggére gondol...) Nos, akkor gazdaságaitól egyébként még nevezzük nevén: a szentesi az 5 százalékot sem kérik. Korai így . summázhatnám a Szentes környéki kistermelök véleményét, s bizony a helyükben én is így tennék; vinném inkább a Kis-!Bosnyákra. Ha volna fólia alatt érő paprikám, húsz, egyszerre termő őszibarackfám. (A tárgyilagosság úgy kívánja. hogy azért hozzátegyem: a KZR technikai adottságai egyelőre nem teszik letaetővé, hogy számolatlanul, megfontoltság és biztos piaci háttér nélkül fogadják a kistermelőket. Hiszen elsősorban a taggazdaságokból érkező, szerződésekkel fedezett árut kell fogadniuk. Fölvállalták mégis az új szerepkört. S úgy tűnik, érdemes volt.) Pálfy Katalin „Több ötletre, kezdeményező készségre lenne szükség" Interjú Fraknóy Gáborralf a városi pártbizottság titkárával Gazdaságpolitikai aktivaértekezletet tartottak tegnap het kapni. Egy pár zokniért Szegeden, a rókuki pártházban. Fraknóy Gábor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának titkára a szegedi és a Szeged környéki termelőegységek vezetői előtt ismertette az első félév gazdasági eredményeit, és a következő időszak sípulóverek — tennivalóit. Ennek kapcsán kértünk tőle interjút, amelyet Vagy: ebben az az alábbiakban közlünk. éves terv. Mivel jellemezné ennek az előkészületeit? — Az a bő fél esztendő, amit mostani tisztében eltöltött, elég volt arra, hogy fő vonalaiban megismerje a várost és környékét, de bizonyára kevés ahhoz, hogy a „friss szem", az újonnan érkezett látásmódja megkopjon. Melyek voltak az első benyomásai? — Több ötletre, kezdemé- sem akadályozza meg, hogy sunk a szellemi kapacitás, a műszakiak szakértelme, szorgalma. Még mindig olvasok összegző jelentéseket, hogy milyen rossz helyzetben vannak, milyen kevéssé becsülik meg őket. Senki nyezö készségre lenne szükség. A szint, a dinamizmust hiányolom jó néhány ipari és kereskedelmi vállalatnál. Van néhány kivétel: a Taurus, a Volán, a Szevafém, vegyipari szövetkezetek. Sok helyen mégis az volt az érzésem: pusztán csak megvannak. Dolgoznak, hellyelközzel javul is a munka színvonala, de hiányoznak a hosszú távú koncepciók, a kiemelkedő ötletek, á cégeknek fazont adni tudó egyéniségek. — Nehéz hosszú távú koncepciókat alkotni, hiszen sűrűn változnak a szabályozók. — Tény, hogy egészében nem olyanra sikeredett a szabályozó rendszer, amilyennek az 1984. áprilisi KBhntározatban elképzelték. A változatlan szabályozás egyébként is illúzió. Főbb „cm adnak ma, teszem azt 15 százalékot, csak 5-öt, akkor jövőre már 5-ötsemtudvonalakban legyen állandó, vagy legalább kiszámítható, egyházi közgazdász-vándorgyűlésen nagyon világosan megmondták az ország gazdasági vezetői: elhatározott amin pedig változtatni kell, nak adni. Annak sem ,aki azon a kellő időben változtassanak. De nem tartom elfogadhatónak azt a szemléietet, hogy amikor csinálni k< llene valamit, azzal kezdjék: hej, azok a szabályozók. . Hogy azért nem gondolkozom, mit csináljak, mert mire megcsinálnám, úgyis megváltoznak a szabályozók. Azon mindig lehet gondolkodni, hogy mit gyártsak. Nem rég voltam Győrben, az agitációs és propaganda tanácskozáson, ahol a legsikeresebb magyar vállalatok mutatták, mondták, ők hogyan csinálják. A termékek korszerűsége nem a szabályozóktól lugg, valamennyi kiemelkedő hazai példa ezt igazolta. — Napirenden a Vll. öta városba kell utazni. Láttam a közelmúltban boltot, ahol garmadával álltak a júliusban, országban tóhtszázféle sajtot gyártanak — a boltokban csak néhányat látni belőlük. Nincsenek Szegeden olyan or— A legnagyobb erőforrá- szág0s hírnévre szert tett áruházak — talán a Centrumot kivéve —, amelyek a valódi kereskedelmi tevékenységükkel emelkedtek ki az átlagból. Gondolkoztam már rajta: ha az eddig ellátatlan új lakótelepeken a Mészöv által építendő üzletek a Skála-hálózatba beépülnének, az talán pezsdítő erőt jelentene. — Az építőiparra is ráférne ~ verseny... — Tradíció volt, hogy úgyis az itteni épitöket bízzák meg a munkákkal. Házépítésre, tatarozásra a mai helyzetben csak versenytárgyalás útján lenne szabad megbízást adni. Aki olcsóbban, jobbat tud, az építsen ebben a városban! Persze, úgy olcsóbban, hogy az Hogyan magyarázzák árai meg a határidőt garantálni is tudja. Vagy ha nem, vállalja annak gazdasági konzekvenciáit! Nem pedig úgy, hogy a versenytárgyaláson aláígér a többinek, de olyan feltétéleket szab, hogy mire elkészül az épület, ötmillióval többe kerül. Én itt is a valódi verseny híve vagyok. Jártak itt nemrégen jz Országos Szakipari Vállalattól, hogy kirendel tséget létesítenének Szegeden. Ök már érzik, most a legjobban kardoskodik hogy keresni kell a piacot, az egyenlösdi mellett. A nyír- Támogatjuk őket is, másokat akár 20—30 százalékkal fölemeljék a műszakiak és a közgazdászok bérét. Ahol ezt meg merték tenni, ahol feladatra orientált prémiumrendszert dolgoztak ki, ott nem maradnak el az eredmények. A kisszövetkezetek, géemkák azt bizonyították, hogy rengeteg alkotó készség, ötlet, odaadás van még tartalékban, de csak akkor kerül a felszínre, ha ezért a vállalatok megadják a megfelelő árat. meg a régi dolgozóiknak, hogy öli azért kapnak csak öl százalékot, mert a műszakiaknak ,'5-öt adnak? — Ezt a csatát meg kell vívni. Véleményem szerint meg is lehet politikusán csinálni. Az érvelés egyszerű: ha a megfelelő <szeilemi kapacitással rendelkezőnek is, akik idejönnek és tisztességes versenybe szállnak, mert az a véleményünk, hogy igenis kelljen megküzkö7ponti szándék, hogy nincs deni a megrendelésekért, de Zöldségtermelési hiszen az egységes minőség. a magas fokon szervezett, irányított termelés garancia Rendszer az idén először fölvállalta a magánkertészek, kistermelök áruinak toróbbítását is. Nagybani piac ez arra- ho8y árualapjuk jo áron találjon vevőre.) „Ez aztán a bizalom" — mondtam magamban, ami-s ,. , .... kor sorra kérdeztem a kis„Évttzedes múltja termelöket s egyikük sem tudta, mennyit kap paradicsalád háztáüiát is integráló c&omaért répájáért, gombáháztájiját ts integráló jáert. „Blztos, hogy jó] já. tehát, csak éppen másmilyen. mint a szegedi... Csikai Miklós, a KZR igazgatója; van annak, hogy a 19 taggazdaságot és általuk 3500 társul*'s — az országban egyedülállóan — nem csupán a zöldségtermesztés folyamatát irányítja, hanem ,,„ . „„... „„„ M . „. megszervezi az értékesítést N?" runk" — állították egybehangzóan, pedig a pénzt talán csak tíz-tizenkét nap múlis. Kézenfekvő volt hát. meg inkább fölvinni Pest, ., , .... re, Miskolcra, s jó áron elhogy-amikorszoba kerül egy * elfurikázni a szentesi nagyoani piac lete- no,„»„„„., • , „ sitésének terve, akkor a a*ül ezen a KZR-t bízták meg a nem a taggazdaságokbői kikerülő portéka értékesítésével is.) Ezen a „piacon" nincsenek vevők. A rendszer áthéten is harminc-negyven forintért adták a szép őszibarackot, amivel itt a DélAlföldön már Tiszát lehetne rekeszteni? „Itt legalább tudom, lhogy ahogy eladják, vevői sem vásárolnak — ha- aszerint fizetnek engem, nem az aznapi elérhető leg- nem más keres azon, amimagasabb áron biztos vevőt ígérnek ismerve ért én dolgoztam meg. Aza termelőknek — tán az ember annak *ds ki az országos piaci van téve, hogy cipeli az helyzetet. Jön tehát X. Y. áruját előre-hátra az orreggel egy kocsiderék tölte- szágban, s vagy jól jár. vagy ni való paprikával — előtte nem 72 órával bejelentkezett —, ideje az átvevő ellenőrzi a miMeg kinek volna kilózgatni a piacon, hagyni, hogy a kofák turnöséget, s ha megfelel az káljanak benne! Itt meg átáru, a termelő már távoz- veszik egyben, amit hozok, hat is. A többi a KZR mun- Higgye el, ez a legbiztosabb katársainak dolga. Ha kell, piac." Rókusra költözik a troli a Bakay Nándor utcai remízböl. Harminchárom jármű „lakik" majd éjszakánként az új telepen. Másfél kilométer felsőyezetéket kellett építeni az SZKV szakembereinek, hogy az elektromos járművek az új garázsba gurulhassanak. Felvételünk a rókusi telepen készült tovább segítség. Amelyik cég nem tud megélni, annak meg kell szűnnie. Ha én vállalati vezető vagyok: vagy föl tudok készülni a versenyhelyzetre, vagy nem. Márpedig az a tapasztalatom, hogy igazi versenyhelyzet sok területen még nincs — néhol talán nem is lesz —, de ahol lehetne, ott sem nagyon készülnek rá. — Például•> — Nekem egyik vesszőparipám a kereskedelem. Sokat jártam az országot, és az a véleményem. Szeged az egyik leggyengébben ellátott megyeszékhely. Csúnyák, kopottak az üzletek, a kirakatkultúra ott tart, hegy néhol alig látni át az üvegen. Nincs igazi választék, mert nincs valódi kereskedelmi konkurrencia: ide, például a tavaszi holmi ugyanabból a Vörös Október Ruhagyárból három héttel később érkezett meg, mint a Skála Metróba. Megleptek a környező községek ruházati cikkekkel való ellátásának alapvető hiányosságai: ahol nincs helyi áfész, ott még egy gatyát sem le- kedrii. még a munkaerőért is a va Halatoknak. — A lépésváltásra másfajta szemléletre is szükség van. A vezetői munka színvonalát lényegesen befolyásolja a káderpolitika . . . — Többször adódott már olyan szituáció, hogy egy közepesen gazdálkodó egység vezetőjét mindenki megnyugodva szemlélte: van néhány millió nyereség, nincsenek nagy zűrök, nem kgll szanálni, tehát az illető jól dolgozik, maradjon, csinálja ezután is, amit eddig. Ebben is az az idejét múlt nyugalom érhető tetten, hogy ec'dig is megvoltunk vele, ezután is megleszünk. Én ilyenkor gyakran visszakérdezek: volt, mondjuk, nyolcmillió nyereség, ez rendben van, de mennyi lenne, ha azon a helyen egy ambiciózus — netán fiatal — szakember ülne? A mi gazdaságunk ma olyan helyzetben van, hogy veszteségnek számit minden ki nem használt lehetőség — a gazdasági munkában e szemlélet jegyében kellene tevékenyTanács István Nagyvázsonyi lovasprogram Csütörtökön Nagyvázsony- Pál kiszabadítja rabságából ban a Balatontourist Nord mátkáját. Magyar Benignát, sajtótájékoztatóján bejelen- A másik jelenet Győri tették, hogy augusztus 9—10 Nagy János kurucvezér és —11-én rendezik meg — im- Rabutin császári fővezér már a tizenharmadik alka- párviadalát jeleníti meg. lommal — a nemzetközi Az 1848—49-es szabadsághírű lovasjátékokat, ame- harc emlékére látványos lolyek a nagyvázsonyi várhoz vaskarüsszelt mutatnak be. fűződő történelmi esemé- A történelmi jelenetek nyeket idézik fel. A jelene- mellett díjugrató verseny, tekben 150 lovas részvételé- fogathajtás és néptáncegyütvel megelevenednek a végvári vitézek életének epizódjai. török elleni harcai. Korhű kosztümökben mutatják be azt a jelenetet, amelyben a török elleni csatából hazatérő tesek bemutatója szórakoztatja a közönséget. A tájékoztatón elmondták, hogy az augusztus 8-i főpróbára és a következő három nap bemutatóira több mint 30 000 győztes hazai és külföldi érdeklődőt Kinizsi várnak.