Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-12 / 136. szám

3 Szerda, 1985. június 12. Molnár József felvétele Tegnap, kedden, az ország minden megyéjéből Szegedre érkezett több száz mezőgaz dasági szakember ismerkedett a gabonakutató intézet munkájával. Az intézetben tartott elméleti tájékoztató után az öthalmi telepen levő, huszonöt hektáros szántóföldi kísérleti parcellákon az államilag elismert búzafajták és fajtajelöltek bemutatóját tekintették meg. Képünkön: a GK—Ságvári fajtát szemrevételezik, melyből jó termést várnak az idén A rokkantak évének utórezgései Baleset, betegség. Egyikünk másodpercnyi figyelmetlenség, a puszta véletlen, másikunk alattomos kór áldozataként veszíthet el valamit önmaga egészéből, egészségéből. A mankóra, botra, tolószékbe kényszerült ember azonban éppúgy teljes életre vágyik, mint szerencsésebb társai. Éppúgy igényli a munkát, a mozgást, a művelődést, a társaságot, azt, hogy rá is süssön a Nap... S ugyan ki talál ebben kivetnivalót? I 1.1 Mindannyian emlékezünk még az 1981-es esztendőre, a rokkantak nemzetközi évére. Mi magunk, a tömegkommunikációban dolgozók is valóságos hadjáratot indítottunk, hogy fölhívjuk a figyelmet a rokkantak, a mozgássérültek életének nehézségeire. a segítségadás szükségességére. Akkor tíz év alatt megoldandó feladatokról szóltunk, mondván, ennyi idö kell ahhoz, hogy a szemléletváltozástól a tényleges tettekig lényegesen javuljanak a mozgásukban gátolt emberek életkörülményei. Nos, eltelt azóta négy esztendő. Közel sem beszélünk már annyit a mozgássérültekről. Az efféle kampányok sorsára jutott volna ez is: lanyhult a lelkesedés, feledésbe merült még a téma is? Hogy miként látja mindezt dr. Michailovits Lehel, aki éppen az 1981-es év első eredményeként megalakult Mozgássérültek Csongrád Megyei Egyesületének elnöke lett? A fiatal fizikussal —, hogy is mondjam csak — igen mélabús beszégetést folytattuk az itt élő mozgássérültek életéről, a négy éve föllobbant mozgalom ma már pislákoló lángjáról. Az egyesület tagjai : a megye 4—5 ezernyi mozgássérültjéből 700 — úgy érzik, hogy a korábban tett sok-sok ígéret javarészt megalapozatlan volt. A remények legtöbbje lassan szertefoszlik. Az okok? A gazdasági, pénzügyi helyzet adott, s mint tényt, tudomásul veszik a mozgássérültek, akár a többi állampolgár. Vannak azonban egyéb, ellenük ható tényezők. Önmagában az hogy (érdekképviseleti szerveik egyesületi formában jöhettek létre. Ez azt jelenti, hogy költségvetési támogatást nem kapnak. Márpedig nem elég létrehozni egy egyesületet, valamiből fönn is kell tartani. Szerették volna például megteremteni tagjaik rendszeres támogatási alapjait. De miből? A tagdíj tovább nem emelhető. Ismert okokból tanácsi költségvetési támogatást nehéz szerezniük. A kommunista szombatokat hirdetnek ugyan szociális és városfejlesztési célból, de ami energia, munkakedv ezután még marad az emberekben, azt vállalatuk és saját érdekeik szerint „fektetik be". Sajnos tény: egyre csökken az a támogatás, amit az egyesület ki tud könyörögni. Egy-két megyei város tanácsa érthetetlen módon teljesen elzárkózik a segítségadástól. A jószándékot bizonyította Szentes, amikor 1981-ben nagyobb öszszeget utalt át részükre, 'Csongrád rendszeresen ad 16 ezer forintot. A szegedi tanács kinyitotta a pénztárcáját, amikor a klub épült: 250 ezer forinttal toldotta meg a megyei tanács egyszámlájáról kapott 600 ezer forintot. A működéshez eddig évente 20 ezer forinttal járult hozzá a városi tanács. 2. Ezenkívül azonban alig van biztos pénzforrása a szervezetnek. Kapcsolatuk mas intézményekkél, szervezetekkel esetleges, véletlenszerű, csupán személyi jellegű és egyirányú: mindig a mozgássérültek „kilincselnek". Küszködnek a klub működtetéséhez — takarítás, iülés, programszervezés — szükséges összeg előteremtésével. A népszerű, szinte művelődési intézményként működő klubban rendszeres a filmvetítés, irodalmi esteket, találkozókat rendeznek, sok a látogatója a számítógéptanfolyamnak, de kézimunkafoglalkozásokon és a kondicionáló tornán is megtelik a helyiség. Igény valamennyi foglalkozásra van, de az előadok, a tanfolyamvezetők, az oktatók is pénzből élnek ... Az egyesület évente, mintegy 150 vállalatnak küld beszámolót tevékenységéről, és kéri támogatásukat. Hat vállalattól, négy szocialista brigádtól meg is kapja. A sok gond közepette akad még példa, éppen Szegeden a dicséretes hozzáállásra. A lakáshivatallal sikerült segítőkész kapcsolatot kialakítaniuk: az idén például 5 tanácsi és 2 tanácsi értékesítésű, szövetkezeti lakást utalnak ki a mozgássérülteknek, az egyesület javaslatára. Sót először nyílik lehetőség arra, hogy a rászoruló mozgássérüllek 100 ezer forintig ter jedő pénzügyminisztériumi támogatásban részesüljenek: új lakásukat rokkantságuk nak megfelelő módon alakíthatják át az odaítélt összegből. Szegeden eddig ketten kérték ezt a segítséget. íla nyilvánvalóan kevés is az, ami eddig történt a mozgáskorlátozottak érdekében, mégiscsak előrelépés az is, hogy az egyesület két tagját tanulmányi ösztöndíjban ré szesiti- Ha lassan is, de fej lődött a rehabilitációs mun ka. az OTP Bécsi körúti he lyiségét a népfrontosok tár sadalmi munkában foglalkoztatóvá alakítják, így 8—10 embernek — az egyik szege di vállalat jóvoltából — lesz itt lehetősége könnyű munkára. Bedolgozásra jóval nagyobb igény lenne, sajnos, ilyet nem kínálnak a szegedi vállalatok, szövetkezetek. S hogy mégsem olyan sö tél a kép 4 esztendővel a rokkantak éve után, mutatja az autójavító kisvállalatok kai fünálló, életképes együttműködés is. S hogy a segítőkészségen kívül alkatrész is legyen, ha szükséges, 50 ezer forintot utalt át az egyesület próbaként a Tolbuhin sugárúti szervizbe, biztosítandó a nycomatos tagok folyamatos alkatrészellátását. Nem nélkülözhetik ezek az emberek sem a jó levegőt, a napfényt, a kellemes környezetet. Az idén a szegedi KISZ-bizottság fölajánlotta a mozgássérülteknek újszegedi táborát egy hétre. Ez idő alatt igazán kedvezményes áion, teljes ellátást élvezve üdülhetnek itt az ország minden részéről ideérkező egyesületi tagok. A szegediek pedig — ezenkívül —, egy budapesti autóbusz-kirándulásra készülnek. Kistelek tanácstagjai és a póttanácstagok Az alábbiakban ismertetjük először Kistelek, majd Mórahalom várost jogú nagyközségek újonnan megválasztott tanácstagjainak és a póttanácstagoknak névsorát, választókerületenként. 3. Valóban elcsendesült egy kissé a társadalom a mozgássérültek ügyében. Nem hangzanak el nagy szavak és ígeretek. S ezekre, különösen a megalapozatlanokra, nincs is szükség. Valami azonban történt ebben a csöndben is, ha valóban nem is annyi, mint amennyi ezt a 4—5 ezernyi embert joga szerint megilletné itt a megyében. Talán az össztársadalmi lehetőségek is szerényebbek lettek, bizonyos fokig érthető hát ez a hallgatás. Arra azonban nincs magyarázat, ha a pénzbe nem kerülő szervezés, figyelem, emberi jószándék hiánya, a közömbösség miatt szenvednek hátrányt azok, akik a sorsnak amúgy is kegyvesztettjei. Chikin Ágnes 1. Dr. Nagy Magdolna tanácstag Sümegi László póttanácstag 2. Czékus János tanácstag 3. Dr. Pálinkás Pál tanácstag Papp Pál póttanácstag 4. Balasi Pálné tanácstag Szél Istvánné póttanácstag 5. Bischof József tanácstag 6. Makalicza Mária tanácstag Kovács István póttanácstag 7. Zsótér Tiborné tanácstag Völgyesi József póttanácstag 8. Ott József tanácstag 9. Kormány Béla tanácstag Vigh István póttanácstag 10. Kürtösi Zoltán tanácstag Gonda Magdolna póttanácstag 11. Czcigcrschmidt Sándornc tanácstag Mucsi Ferencné póttanácstag 12. Krizsán Sándor tanácstag Krizsán Katalin póttanácstag 13. Zelei Antalné tanácstag Szani András póttanácstag 14. Schrcibcr László tanácstag Bagány László póttanácstag 15. Majoros István tanácstag Virág Imre póttanácstag 16. Nagy Ferencné tanácstag Túri Mária póttanácstag 17. Pap István tanácstag Balasi Ferenc póttanácstag •18. Horváth János 19. Kovács Andrásné 20. Rózsa János 21. Sipos István Gilieze László 22. Sejben Lajosné Ifj. Süli Lászlóné 23. Róvó Géza Balogh László 24. Bán József Balázs István 25. Zádori Károlyné Weiser Vilmosné 26. Pigniczki Sándor Bali Józsefné 27. Ferenczi Jánosné Takó Józsefné 28. Kovács József 29. PÖTVALASZTAS 30. Kovács István Kapás Antal 31. Rabi István Holcsik György 32. Vigh Rudolf 33. Kucsora Imre 34. Rácz Imre Tisóczky Ferencné 35. Szerző Pétcrné Jágcrné Szatmári Ilona tanácstag tanácstag tanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag tanácstag tanácstag póltanácstag tanácstag póttanácstag Mórahalom tanácstagjai és a péttanácstagok 1. Szűcs Istvánné 2. Csala Károlyné Vörösné Ábrahám Zsuzsa 3. Hebők Mátyísné Börcsök Szilveszterné 4. Bóka István 5. Bózsó Veronika Varga Ferencné 6. Masa Szilveszter Kohán Istvánné 7. Murányi György 8. Dr. Vida Endre Katona László 9. Masáné Lékó Ilona Németh Józsefné 10. Ambrus Bélár.c 11. Hajdú Imre 12. Kismarczi József Kopasz György 13. Kószó Imréné 11. Csiszárné Mócsán Mária 15. Gercsó Arpádné Szabó Andrásné 16. Kószó Mihályné Vassné Volford Mária 17. Börcsök József Szögi László 18. Bálint István Dobó Lajos tanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag tanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag tanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttá nácstag 19. Volford Imre Masa József 20. Farkas Ferenc Jójárt Pál 21. Frank András 22. íirdögné Gárgyán Mária Szabó Irén 23. Szabó István 24. Katona István Oltványi Ferenc 25. Kapovits Endre Paplógó József 26. Börcsök Jánosné 27. ÓtottKovács Józsefné Koncz Dezsőné 28. Muskó Jenő Masa István 29. Bibók Istvánné Vass Józsefné 30. Tanács Imre Dobó István 31. Árva Béla 32. Papdi Nándor 33. Furus István Szabó János 34. Masa József Balogh Lajos 35. Szűcs Imre Németh Szilveszter tanácstag póttanácstag tanácstag póttá nácstag tanácstag tanácstag póttanácstagi . tanácstag 1 tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag tanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag tanácstag póttanácstag Agócsi Jánosné köszöntése Apja , gyufagyári munkás, anyja napszámos volt, és tizenegy gyermeknek adott életet. Piroska néni hat osztályt járt. Tizenegy éves korában már dolgozott a Szegedi Kenderfonógyárban. Szedőlányként alkalmazták, és — ahogy hallottam töle szervezett egyszer egy egyszemélyes sztrájkot is. Nehezen tűrte ugyanis, hogy a művezető basáskodik. Az első világháború idején viszont már a fölnőttekkel együtt sztrájkolt. Le is tartóztatták. A textilmunkás-szakszervezetnek és a Szociáldemokrata Pártnak 1924-ben lett tagja. Mindig azt tette, amit kellett. Agitátor volt, propagandista. Szeged felszabadulása után a kommunista párt tagja lett. Később lelkes és meggyőződéses falujáró. Neki is köszönhető, hogy létrejött a szocialista mezőgazdaság. Komoly szerepe volt a nőmozgalomban is. Az ellenforradalom idején is helytállt, bátorította a kétkedőket. Az MSZMP felsővárosi szervezetében Nagy László felvétele Horváth Károlyné, Agóc si Jánosné és Oláh Miklós vezetőségi tagként végzett pártmunkát. Emellett aktívan vett részt a nötanács munkájában. A városi tanács lakásgazdálkodási hivatalának aktivistája, és népi ülnök volt a bíróságon. Agócsi Jánosné elvtársnő, Pireka néni párttagságát a Központi Bizottság Titkársága 1924-től ismerte el. Piroska nénit, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosát tegnap. 80. születésnapja alkalmából Hot* váth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára és Oláh Miklós, a szegedi városi pártbizottság titkára köszöntötte. Átadták neki a megyei pártbizottság emléklapját é$ a virágokat. További jó munkát és egészséget kívántak neki.