Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-20 / 143. szám

2 Csütörtök, 1985. június 20. Összehívták a CSKP kongresszusát 0 Prága (MTP •Jövő év március 24-rc ösz­s/.chivták Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusát — így hatá­roztak a CSKP Központi Bi­zottságának szerdán befeje­ződött kétnapos ülésén. A KB meghallgatta és egy­hangúlag elfogadta az elnök­ségnek Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára által elő­terjesztett beszámolóját a so­ron következő kongresszus összehívásáról és előkészíté­séről. Szovjet—szíriai tárgyalások D Moszkva (TASZSZ) a Kremlben szerdán meg- A kölcsönös bizalom nyílt Az SZKP Kozponti Bizott- kezdődtek a szovjet—szíriai légkörében megtartott meg­sága, a Szovjetunió Legfel- tárgyalások. A két küldött- beszélések során egy sor, a söbb Tanácsa Elnöksége és a séeet Mihail Gorbacsov, az Szovjetunió és Szíria szem­szovjet Minisztertanács meg- SZKP KB főtitkára, illetve pontjából érdeklődésre szá­hfvására szerdán munkaláto- Háfez Asszad, a Szíriai Arab mot tartd kérdést vitattak gatasra Moszkvaba érkezett Köztársaság elnöke vezeti. '..,.. .. , , . , Háfez Asszad, az Arab Üiiá- Mihail Gorbacsov a moszk- meg Kulonos iveimet for­születés Szocialista Pártja vai Kremlben megbeszélést ditottak a közel-keleti hely főtitkára, a Szíriai Arab folytatott Háfez Asszaddal. zet megtárgyalására. Köztársaság elnöke. A szíriai vendéget a repü lőtéren Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, mi­niszterelnök. Andrej Gromi­ko, az SZKP KB PB tagja, a miniszterelnök első helyette, se. külügyminiszter, Szergej Szokolov marsall, az SZKP KB PB póttagja, honvédelmi miniszter és más hivatalos személyiségek fogadták. Ismét Panmindzsonban Magos szintű találko­zóknál. nemzetközi tár­gyalásoknál ritkán követi olyan figyelem a külsősége­két, a légkörre utaló apró érzékelhető közeledéséig, sőt, úgy tűnik, hogy egyelő­re az alapvető véleménykü­lönbség sem csökkent. A népi Korea többször elő­jeleket, mint a' két Korea terjesztett, következetesen közötti megbeszélések ide­jén. A Phenjan és Szöul kö­képviselt nézete szerint a Korea-közi tárgyalások vég­zőit évtizedek óta fennálló célja az ország egységének feszültség, a meg-megújuló határkonfliktusok, a szem­benállás alig csökkenő szint­helyreállítása, a délen állo­másozó negyvenezernyi ame­rikai katona távozásának je ismeretében ez érthető elérése kell, hogy legyen. is: a megfigyelők sokszor ugyanis — jobb híján külsődleges igyekeznek következtetni a találkozók sikerére, a kap­csolatok alakulásának kilá­tásaira Ezért Phenjan ismételten ja­vasolta, hogy előbb ren­tényezőkböl dezzék az amerikai—észak­koreai viszonyt, vagyis az évtizedek óta fennálló tö­rékeny fegyverszüneti egyez­ményt váltsák fel tartós bé­A szakértők az elmúlt hó- keszerződéssel, ezt követően napban viszonylag kedvező pedig Szöul és Phenjan ír­összképet rajzolhattak fel. jon alá megnemtámadási Megszaporodott a közvetlen nyilatkozatot, tanácskozások száma, hiszen A Washington által is tá­a gazdasági megbeszélések mogalott déli álláspont vi­felújítása mellett asztalhoz SZOnt elveti e kétlépcsős in­Ültek Észak- és Dél-Korea dítványt, s inkább a közvet­Vöröskereszt-szervezetei- icn, egyelőre jórészt a ke­nek képviselői és megálla- reskedelmi egyezmények ki­podás született a két or­szág parlamenti delegáció­jának érintkezésfel vételéről terjesztésében kimerülő kap­cso'latbövítésben látja a kö­vetendő utat. Nem ritkán is. A következő — ezúttal emlegetik egy észak—déli alapvetően ismét gazdasági csúcstalálkozó szükségessé­gét is, míg Phenjanban ezt logikusan — a párbeszéd alacsonyabb fórumain való függő­témájű — találkozóra épp ma kerül sor Panmindzson­ban. Legutóbb biztató le­bonyolítási változtatásként előrelépéstől teszik engedélyezték az újságírók- Vc nak, hogy átléphessék a de­markációs vonalat és a tár­gyalóasztalt is úgy helyez- ..„ ... , ték el. hogy a delegációk ?„?/* ** T Látható tehát, hány kedvező hogy a né­külső ese­D Washington (MTI) Túlnyomórészt a Bejrút­ban fogva tartott amerikai tú­szok helyzetével, a gépeltérí­tés következményeivel fog­megbeszélésekről nem volt hajlandó nyilatkozni. Az elnök igyekezett visz­szautasítani minden össze­hasonlítást az öt évvel ez­alkozott Reagan elnök kedd előtti iráni túszügv és a je­esti — közép-európai idő sze- 'enlegi helyzet között. Mint rint szerdára virradóan meg- emlékezetes, Carter elleni tartott — sajtókonferencia- támadásainak központjában ján Az elnök azonban - a akkor amerikai foglyok biztonsaganak erde­keire történő hivatkozással k°rmany „tehetetlen maga­— kitért minden érdemi kér- tartása" állolt. Most arra hi­dés elől, nem válaszolt arra, vatkozott, hogy akkor vilá­milyen diplomáciai és egyéb — esetleg katonai — intéz­kedéseket foganatosít az Egyesült Államok a még fogságban levő, mintegy 40 gosan „egy állam hajtott végre terrorcselekményt", most viszont nem lehet azo­nosítani a terroristákat, s bár az Egyesült Államoknak amerikai, illetve a korábban vgnnak felderítési adatai_ az foglyul ejtett hét további amerikai állampolgár szaba­don bocsátásának biztositá­ira. Reagan ismételten kijelen­esetleges „megtorlásnak" fel­tétlenül ártatlan emberek, mindenekelőtt az amerikai túszok esnének áldozatul. Fenyegető hangon beszélt tette, hogy Washington nem azonban arról, mi történhet, hajlandó engedni a gépelte- ha a túszoknak bántódása ritők követeléseinek és je- esnék, s nyíltan Nabih Ber­lezte, hogy nem kéri fel erre rit. a síita Amal vezetőjét az izraeli kormányt sem — tette felelőssé további sór­bár az ezzel kapcsolatos sukért. A kambodzsai kiiliigyminiszter­heiyeltes látogatása J3 Budapest (MTI) sel a két ország kapcsolatai­Kong Korm, a Kambod- ról, az időszerű nemzetközi zsai Népkötársaság külügy- kérdésekről. A kambodzsai miniszter-helyettese június külügyminiszter-helyettest 17. és 19. között látogatást fogad'ta Várkonyi Péter kül­lett hazánkban, és megbeszé- ügyminiszter és Kótai Géza, lést folytatott Roska István az MSZMP KB külügyi osz­külügyminiszter-helyettes- tályának vezetője. A VEGA-program első állomása Leszállás a Vénuszon A közös szovjet—amerikai légköri mérések folytatása Szojuz—Apollo űrrepülés mellett egy különleges fúró­óta (1975) nem volt olyan val néhány cm-es talajmin­széles és bonyolult nemzet- tát vesznek, majd ezt bejut­közi összefogás az űrkuta- tatva az egység belsejébe, tásban, mint a szovjet Ve- analizálják kémiai összeté­nyera-típusú űrszondáknak telét. A mérési eredménye­a Halley-üstököshöz indítá- ket, amelyekre kb. 15 perc sa. A műszerek és a be- szükséges, a bolygó mellett rendezések tervezésében, elrepülő Halley-szondákat építésében a szovjet, fran- reléállomásként használva cia és magyar szakemberek rádión sugározzák a Föld­mellett amerikai, bolgár, re. lengyel, NDK-csehszlovák. és osztrák kutatók vettek ré6zt. A Vegák Vénusz-légköri ballonszondájának pedig az Ausztráliában, hőmérsékletet' NSZK-ban, Spanyolország- ^om«r-sekletet, ban, a Szovjetunióban és sűrűségét, a szélsebességet, az USA-ban levő hatalmas a megvilágítási viszonyokat rádiótávcsövek is veszik. ^ a villámokat. Ez a bal­Ezeknek az adatoknak a NSZK-beli, valamint , A !fgkörl^ ballonszonda i. xi. felfúvódik, es egy léggöm­bön lebeg kb. 55 km ma­gadásait másságban. Együtt sodródva a felsőlégkörrel méri a nyomást, lonszonda két nap alatt (ennyi időre tervezik a kapcsolattartást) fél fordu­latot tesz meg a Vénusz kö­közös feldolgozására is sor kerül. Magyarországról a Köz­ponti Fizikai Intézet mérnö­kei és fizikusai, a Csillagá- rül. Az adatokat rádióadó­szati Kutató Intézet csilla- ján keresztül közvetlenül a Gászai, valamint a Buda- Főidre sugározza. A tervek pesti Műszaki Egyetem mér- szerint a ballonszonda a nökel vettek részt a Vega- program végeztével, miköz­ürszondák tévéelektroniká- berl a hélium kinyomódik jának, a Tünde részecske- belőle, lassan leereszkedik Analizátornak, a Plazmag a Vénusz felszínére, és le­ion- és elektron-spektmmé- száHás közben is folytatja a temek, a BLISZI-adatgyűj- légkör tanulmányozását. tőnek és a földi beméröbe­rendezéseknek a kifejleszté­sében. (A TIT Budapesti .Vega-műszereket és az űr szondák modelljeit a nagy A Vega-űrszondák Halley­kutatóegységei, azaz az üs­tökösszondák a Vénusz ár­30 Planetáriumában a magyar nyékos Qldala fe,ett kb —40 ezer km-rel repülnek el. A Nap körül — mester­közönség is megtekintheti.) ^ges bolygóként — majd­A Vega-szondák Vénusz- egy fordulatot tesznek egységei belépve az igen meS- Ket nappal a legna­sűrű légkörbe, ejtőernyővel 8y°bb megkozelítes előtt fékezik leszállásukat. Kb. 60 <kb. 14 millió km-rol) kez­km magasan két részre vál- dlk a felvételek es a mere­mik- légköri ballonszondára sok készítését a Halley-us­és felszíni egységre. - tökösből. Az űrszondák mé­lyen berepülnek 'majd az A felszíni leszálló kb. egy üstökös több oygkm órán keresztül éri cl a boly- átmérőjű légkörébe, akó­gó felszínét. A légköri le- mába. és mintegy 5000— szállás alatt komplex mó- IOOOO kilométerre megköze­don vizsgálja a légkört: mé- üti Vc. a Halley-üstökös eddig ri a hőmérsékletet, nyomást, nem játott részét, az alig 5 vizsgálja az aerosolrészecs- km-es jeges, szilárd magot, kék és a felhőzet kémiai összetételét. A felszínen a Dr. Horváth András egy része a tárgyalópartner «ág viszonyának jóval sú­' értelén foglalt helyet. lyüSabb' ™goldaUan ker" J desei mellett. Mégis, az uj­Ami viszont a külsősége- bóli panmindzsoni találko­ken túlmenő, tartalmi kér- zó híre mindenképp örven­Péter László déseket illeti, ott jóval ke­vesebb az optimizmust su­detes, hiszen azt jelzi, hogy a szembenálló felek a tár­gárzó fejlemény. A párbe- gynlóasztal mellett keresik a széd megélénkülése ugyan­is mindeddig nem vezetett el a lelek álláspontjának j£- • 0' megoldást zésére. a válság rende­Szegö Gábor RADIOTELEX POZITÍV VÁLASZ VÁRHATÓ Az Európai Gazdasági Kö­zösség kedvezően reagált a KGST-tagországoknak ar­CSAO CE-JANG HAZAUTAZOTT Csaó Ce-jang kínai minisz­terolnök szerdán hazautazott ra a nemrégiben beterjesz- Hollandiából. Négynapos hi­tett javaslatára, amely a vatalos látogatás idején tár­szervezeti szintű kapcsolatok gyalásokat folytatott a hol­megteremtését és az együtt- land kormány tagjaival. A működés fejlesztését indit- tárgyaló felek megállapodást ványo/.U — jelentette u írlak alá a két országban TASZSZ hírügynökség Az kölcsönösen megvulósitan­EGK Luxumburgban folyó dó beruházások előmozdítá­kulügyminisztériumi ta- sára. A holland Philips-cég nácskozásának résztvevői ha- bejelentette, hogy elvi meg­larozatot fogadtak el arról, állapodúst kötött kínai part­hogy pozitív válxszt adnak nerével egy színes képcső­it KGST végrehajtó bizott- veket előállító közös vállalat ságának múlt heti, Brüsszel- létrehozására Kínában, ben átnyújtott szándékleve- . jéré. „NYUGODT ÉJSZAKA" PONOMARJOV A damaszkuszi egyezmény SPANYOLORSZÁGBAN másnapján az első nyugodt A Borisz Ponomurjov ve- éjszaka koszöntött a bejrúti zetésével Spanyolországban menekülttáborok környéké­tartózkodó szovjet legfelsőbb re, miután kedd délután a tanácsi küldöttség kedden Palesztinai Nemzeti Meg­megbeszélóst folytatott a spa- mentési Front képviselői nyol parlament (Cortés) két Bordzs el-Baradzsnéba láto­háza külügyi bizottságainak gattók. Szerdán minden va­tagjaival. A tárgyalások egy- lószinúség szerint megkezdó­aránt átfogták a szovjet— dik a sebesültek elszállítása, spanyol viszony és a nemzet- s az egyezmény más pontjai­kózi helyzet témakörét. nak végrehajtása. A mi Hermán Ottónk Születésének 150* évfordulójára 7. „A magyar géniusz" Hermán Ottó a Haz 1882. decem­ber 1 fi-i ülésén kifogásolta, hogy tan­könyveink nem számolnak „a nem­zeti géniusszal". A magyar szellem­nek. magyar észjárásnak, magyar lel­kületnek ez a kifejezése tőle vált or­szágosan használt szállóigévé Tóth Béla Szájrul szájra című gyűjtemé­nyében, amelyben „a magyanság szál­lóigéit" szedte össze, Magyar géniusz cím alatt elmondja, hogy Hermán már 1877-ben Természetrajz és nem­zeti szellem című értekezésében hara­got adott ebbéli fölfogásának. Ké­sőbb, 1889. május 21-én a közoktatás­ügy költségvetésének tárgyalásakor szellemes példával felelt meg azok­nak, akik nem akartuk fölfogni, mit ért ö nemzeti géniuszon, magyar szel­lemen. Ha valaki megkérdez egy öreg parasztembert, hogy hány éves, ez felelhet így: „Hetvenöt esztendős, uram." S ha megjegyzi a kérdező, hogy bámulatos, hisz nincs ösz haja, erre megint így válaszol: „Hát, hi­szen még jó karban vagyok, hanem egy lábbal már a sírban állok." Ezt, úgymond Hermán, bármilyen nyel­ven, németül, franciául ugyanígy el lehet mondani, le lehet más nyelvre fordítani, Ám ö Abádszalókon ezt a párbeszédet így hallotta: „Hetvenöt év nyomja a vállamat." „Erre azt mondtam: -Bámulom, nagyon, hogy még egy ősz haja szála sincsen-, mi­re ő azt felelte: -Még nem harangoz­tak, de már beesteledett.* Ebből vi­lágosan kicsillan a magyar nemzeti géniusz. .." Hermán Ottó nem tudta, nem tud­hatta, hogy azon a napon, amelyen ő a magyar Országgyűlésben először emelt szót. a magyar géniusznak, a nemzeti léleknek a műveltségben va­ló kifejezéséért, tehát 1882. december 16-án született Kodály Zoltán, akiről kongeniális társa, Bartók Béla írta a kővetkezőket: „Ha azt kérdezik tő­lem, mely művekben ölt testet leg­tökéletesebben a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály mű­veiben. Ezek a művek: hitvallás a magyar lélek mellett." Hermán Ottó a nemzeti kultúrának minden elemével foglalkozott a Par­lamentben. „A mi harcunk. — mon­dotta egyszer — elsősorban az, hogy a népet az alkotmány, a művelődés és a munka sáncaiba bevezessük." Hibáztatta, hogy a népoktatás és az egyetem között nincs szervesen egy­másra épülő középiskola, és nem tar­totta kielégítőnek a tanító- és tanár­képzést. Szóvá tette, hogy 1885-ben Lévay Ferenc tanfelügyelő Szegeden megtiltotta a március 15-i és október 6-i ünnepségeket azon a címen, hogy „a fiatalkorúakat védi a politikától". Sürgette az Alföldön a mezőgazda­sági szakoktatást. Kifogá:olta, hogy a mezőgazdasági tanintézetek német mintát követnek, és nem veszik fi­gyelembe a sajátos magyar viszonyo­kat. Az állam nem gondoskodik a hazai mezőgazdaság alapját adó kis­termelő parasztság szakképzéséről. A latintanításnak „észképzö" szere­pét elismerte ugyan, de a latin­görög nyelvnek és irodalomnak a ta­nítását a természettudományi tárgyak rovására túlzottnak minősítette. Az egységes középiskola híve volt, úgy ítélve meg, hogy ebből az iskolafaj­tából a legszabadabb az út, a pálya­választás a legkülönfélébb szakosodás irányába. Többször bírálta Hermán az egye­temek munkájút. Elsősorban a taná­rok kinevezésének korabeli gyakorla­tát: ebben a koimánypárthoz való hűség, öröklés és házassági kapcsolat nagyobb szerepet töltött be, mint a szakmai alkalmasság. 1886-ban a pesti jogi karról megállapította, hogy öt egyetemi tanár egyetlen tudomá­nyos közleményt, kettő még csak hír­lapi cikket sem írt. Követelte, hogy az egyetemi tanári kinevezésnek tu­dományos értekezések színvonala, tartalmi értéke legyen a föltétele. Szomorúan állapította meg, hogy „ma Magyarországon a tanári pálya nem hivatás többé, hanem hivatal". Bírálta hasonló okok miatt a Ma­gyar Tudományos Akadémiát is. Sür­gette a tudományos élet decentrali­zálását, és rámutatott ebben a könyvtárak és a múzeumok szere­pére: „Minél több ponton, minél több könyvtár váljék hozzáférhetővé országszerte." , ,A múzeum — szö­gezte le — hivatva van arra, hogy hazánkat bizonyos oldalról kimerí­tően ismertesse, mégpedig ismertesse úgy, hogy más országokkal vagy tu­lajdonképpen a tudománnyal lépést tartson minden tekintetben." 1885. április 23-án Hermán a Ház­ban, napirend előtt, bejelentette, hogy előző délután a szegedi színház le­égett. Volt ugyan benne tűzoltó­berendezés, de a szerkezet gombját az épületben helyezték el, és nem akadt, aki a riasztóberendezés gomb­ját megnyomhatta volna, az üveget benyomja és a csapot megnyissa. Szeged másodszor is fölépítette színházát, mutatott rá később, de a színház a város életében nem pótol­hatja a kulturális intézetet, a gazda­sági intézetet. Ezekre — telte szóvá — a városnak „nincs pénze". Töbhször állást foglalt Hermán Ottó a harmadik egyetemnek Sze­gedre telepítéséért. Először 1880-ban, de később is, amikor már nem voit szegedi képviselő, szintén a város mellett kardoskodott. „Csak olyan harmadik egyetemet tudnék pártolni — mondotta 1893-ban —, mely ép­pen a magyar nemzeti érdek szem­pontjából terveztetik." Elképzelése szerint Szegedet magyarsága tette al­kalmassá, hogy a magyar tudomá­nyosság központja legyen. Hasonlóan gondolkodott ebben, mint a könyv­táralapító Somogyi Károly. (Következik: A Város vendége.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom