Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-20 / 143. szám

wr— Csütörtök, 1985. június 20. 3 Tiszta lappal indulnak Leányvállalat lesz az Ikarus-gyár A közelmúltban előzetes döntés született: leányválla­latként dolgozik majd to­vább az Ikarus szegedi gyára. Telihay László igaz­gatót arról kérdeztük, kinek jó ez. — Reméljük, mindenki­nek. A népgazdaságnak bi­zonyosan. hiszen a leány­vállalatok alapítása széles sodrású folyamat manap­ság. — A nagyvállalatnak? — Az Ikarusnak is lépést kell váltania. Követelmény a rugalmas gazdálkodás, a versenyképesség. A népgaz­daságban erősödik a ver­seny. Elébe kell menni en­nek, nem megvárni, mig megelőz bennünket a kon­kurrencia. — Az Ikarus monopol­helyzetben van Magyaror­szágon. — De mi a szegedi gyár­ban nem vagyunk. Más cé­gek is elvállalnak manap­ság olyan karosszéria- és lemezmunkákat, amilyene­ket mi végzünk. Az Ikarus szeretne olyan helyzetet te­remteni, hogy az egyes egy­ségei is versenyképesek le­gyenek. — Eddig nem voltak? — Nem tudjuk, azok vol­tunk-e. Nem tudjuk, a bel­ső elszámolásban művi úton kialakított áraink verseny­képesek-e. Ma már túlzott­nak tűnik az eddigi közpon­tosítás: túl sok az áttétel. Amikor eljött Szegedre a vezérigazgató, elmondta, a kollektívák képességeinek kibontakozását, a kezdemé­nyezőkészségük erősödését várja ettől a szervezeti vál­tozástól. Nekünk nem volt korábban vesztenivalónk, hiszen kiszolgáltak bennün­ket alapanyaggal, részegysé­geinknek biztos vásárlói voltak. Lesz a nagyvállalat­nak ezen felül is előnye: el­engedik a vagyonadó 50 szá­zalékát, a megmaradó bu­dapesti és székesfehérvári gyárban előnyösebb feltéte­lek alakulnak ki a kereset­szint-szabályozáshoz. — Miért jó a változás a szegedi gyárnak? — A fő előny: ha racio­nálisan dolgozunk és marad szabad kapacitásunk, azt a gyárnak legelőnyösebben használhatjuk ki. Nem kötő­dünk bérfejlesztésben az anyavállalathoz: a kereset­szintet csak a szegedi kör­nyezethez kell viszonyíta­nunk. Gyári hatáskörbe tar­toznak majd a fejlesztési kérdések is. — Milyenek lesznek ez­után a ,.játékszabályok"? — Továbbra is főként a nagyvállalati munkamegosz­tás szerinti termékeket kell készítenünk. Kapacitásunk és technológiai feltételeink arányában kötelesek löszünk kielégíteni az alapító igé­nyeit. Igénybe vehetjük a nagyvállalat bizonyos szol­gáltatásait: például a sajto­lót. Az alapanyagokat és a Gépesített mindennapink E képek a szegedi kenyérgyárban készültek, s bizony nosztalgiával is gondolhatnánk a hajdani kicsiny péksé­gekre, a tésztát dagasztó mesterre, a szépen kelő tésztára, a kenyér sütésének hangulatára. Modern világ... a kenye­rünk útja gépeken és berendezéseken keresztül vezet. Per­sze így is lehet finom mindennapit sütni. leányvállalat által készített alkatrészeket ezentúl nem önköltségi, hanem kölcsönös szerződésben kialakított árak alapján számoljuk el. — Mit veszíthetnek? — Előfordulhat, hogy va­laki jelentősen alánk ígér. A nagyvállalat akkor attól a cégtől vásárol, hiszen, ha más lényegesen olcsóbban elő tud állítani valamit, ak­kor nyilván mi dolgozunk túl drágán. Hangsúlyozom, ha jelentősen alánk ígér. Mi ugyanis messze vagyunk az alapanyaggyártóktól: Duna­újvárosból, Fehérvárról kell ideszállítani az anya­got, aztán vissza. Aki kö­zelebb van, a szállítási költ­ségek miatt a puszta föld­rajzi helyzetével is előnybe kerül. Ezt a kihívást vállal­juk. — Mit nyerhetnek? — Meg kell nézni, miben van előnyünk, miben va­gyunk korszerűbbek a kör­nyezetünknél. Felületkezelő és festőtechnológiában pél­dául. Az a rendszer csak két műszakban dolgozik, mióta újítottak, még keve­sebb időt használnak fel. Egyébként a műszakkihasz­nálás általában 1.4 körül mozog. Ezt közelíteni lehet a 2-'höz, beruházni sem kell hozzá. Hegesztési eljárások­nál, darabáruknál, prés­munkáknál szabadíthatnánk fel kapacitásokat. Szét lehet nézni az autóbusz-alkatré­szek közt is: mi az, amit eddig másutt készítettek, de Szegeden előnyösebben le­hetne gyártani. — Hitellel, adóssággal kezdenek? — Tiszta lappal indulunk. A nagyvállalat nem akar a gyárunknak az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetet te­remteni. Nem tudok hason­lóról: az indulás évében és még egy esztendőben nem vesznek el a leányvállalat nyereségéből — később is csak kétoldalú megállapo­dások alapján. Biztosítva lesz a bérnövekedés, mű­szaki fejlesztés. Stratégiai jellegű vállalatfejlesztés esetén külön fejlesztési alapot kapunk. Meghívnak a vállalati vezető testüle­tekbe. én például ígéretet kaptam, hogy a vezérigaz­gató delegál a vállalati ta­nácsba. Elmondhatom: a kölcsönös érdekeltség alap­ján kezdünk a változáshoz. — Mit szólnak hozzá a dolgozók? — A döntés után azon­nal tájékoztattuk őket. min­den lehetséges fórumon. Sok a régi munkás, akik akkor is itt dolgoztak, amikor ez a gyár még önálló tanácsi vállalatként dolgozott. Már­is földobtak jó ötleteket: valamikor gyártottak rozs­damentes szerelvényeket, még ma is jó üzlet, hozzuk vissza. Vagy: értékesítsük a sávhulladékot keritésanyag­nak. — Nem érez némi szoron­aást a megnövekedett önál­lóság miatt? — De. Ez igazi megmére­tés lesz, aminek a végered­ményében sohasem lehet bizonycfe az ember. Bízom a kollektívánk erejében: él­ni tudunk a változásból adódó lehetőségekkel. Tanács István Alakuló tanácsülés Vásárhelyen Tegnap, szerdán Vásárhe­lyen a városi tanács alaku­ló ülését tartották. Ezen többek között részt vett Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsá­gának első titkára és Petrik István, a megyei tanács el­nökének általános helyette­se is. Kissné Borbás Éva. a népfront városi bizottságá­nak megbízásából javasolta a városi tanács végrehajtó bizottsága létszámának meg­határozását. Ennek elfoga­dását követően a titkos sza­vazás eredményeként Vá­sárhely tanácselnöke Csiz­madia Sándorné, a tanács­elnök általános helyettese Lehmann István, az elnök­helyettes pedig Holler Lász­lóné lett. A végrehajtó bi­zottság további tagjai: Kas­sai Miklós, Szűcs Imréné, Fodor József, György Ist­ván, Széphegyi László, Oláh János, Kozári József. Gáli Gabriella és Péter Zoltán. A végrehajtó bizottsáe tagjainak ünnepélyes eskü­tételét követően Csizmadia Sándorné köszönte meg a megválasztottak nevében a bizalmat. Programbeszédé­ben utalt arra, hogy az el­múlt öt évben a városi ta­nács jelentős tevékenységet fejtett ki többek között a lakáshelyzet javításának ér­dekében. A tanács ezután megvá­lasztotta a számvizsgáló bi­zottságot és az új népi ül­nököket, a NEB tisztségvi­selőit és tagjait. Pótválasztásra készülünk A választások eseményso­rozata Szegeden sem feje­ződött be a június 8-i sza­vazással. Városunk 11 ta­nácstagi választókerületében tartanak pótválasztásokat június 22-én, szombaton. A szavazás rendje és mód­ja azonos a szavazás általá­nos szabályaival. A szava­zatszedő bizottságok szom­baton reggel 6 órától este 6 óráig, a június 8-i választá­sokra készült nyilvántartás alapján bonyolítják le a sza­vazást. A korábbi gyakor­latnak megfelelően a szava­zólapon egy jelölt nevét kell hagyni, mégpedig azét, aki­re a szavazó a voksát ad­ja. A pótválasztás eredmé­nyének megállapítása eltér az első választáson alkal­mazott módszertől. Az most is feltétel, hogy az adott vá­lasztókerület választópolgá­rainak több mint a fele sza­vazzon, de a megválasztott tanácstag az lesz, aki a leg­több szavazatot kapta, te­hát nem kell, hogy az ér­vényes szavazatok felénél többet kapjon. A szavazó­helyiségek ugyanott lesznek, ahol a június 8-i választá­sokon voltak. Személyi iga­zolványát és az értesítőcédu­lát mindenki vigye magá­val. Tanácstagielöllek Szegeden 17. vk. Halmosi Károly Kcrtai György 22. vk. Tóth Imre Vigh LajoS 25. vk. Csányi Zoltán Kanász Györgyné Németh István 27. vk. Dömötör Katalin Ormándlaky Péternc Zámbó Tibor 34. vk. Mészáros Tibomé Molnár Bálint 41. vk. Csire Ferenc Gulyás Andrásné 65. vk. Herczeg István Kocsis Attiiáné 72. vk. Czékus Lászlóné Maróti László 73. vk. Dr. Király Dezső Dr. Pcrjési László 74. vk. Dr. Bartha István Savanya Miklós 87. vk. Kertész Farkas József Nagy Ferenc Szirovicza Ernő A pótválasztás tanácstagi kerületei 17. vk. Határolja: Tisza— Római krt. 1—7.—Tápai u. páratlan oldala—Etelka sor —Körtöltés. Szavazóhelyi­ség: Tabán Altalános Iskola, Tabán u. 16. 22. vk. határolja: Római krt. 25—39.—József A. sgt. .39—75.—Retek u. 14-től vé­gig—Bihari, u. páros oldala —Rom u. páros oldala—Ró­mai krt. Szavazóhelyiség: Hóbiárt basa utcai óvoda, Hóbiárt basa u. 30. 25. vk. Határolja: Buda­pesti krt. 1—13-ig—Zöldfa u. 7.—Körtöltés—Lugas u. páros oldala—Budapesti krt. Szavazóhelyiség: Révai J. Általános Iskola, Sólyom u. 4. 27. vk. Határolja: Buda­pesti krt. 15—21-ig—Sólyom u. páros oldala—Körtöltés u. —Pentelei sor 1—7-ig—Bu­dapesti krt. Szavazóhelyiség: Révai J. Általános Iskola, Sólyom u. 4. 34. vk. Határolja: Mak­kosházi krt.—Agyagos u. 17-től végig—Körtöltés—Jó­zsef A. sgt. 138-tól végig— Makkosházi krt. Szavazóhe­lyiség: Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkás­képző Intézet, József A. sgt. 122. 41. vk. Határolja: Rókusi krt. 1—17-ig—Csáki u. pá­ratlan oldala—Vasúti töltés —Vértói u. páratlan oldala —Rókusi krt. Szavazóhelyi­ség: Rókus II. sz. Általá­nos Iskola, Csáky J. u. 2. 65. vk. Határolja: Kör­töltés—Csongrádi úttól a hódmezővásárhelyi vasúti pálya—Algyői út páros ol­dala—Körtöltés. Szavazóhe­lyiség: Petőfitelep., III. sz. Általános Iskola, Balatoni u. 11. • 72. vk. Határolja: Bence u. páratlan oldala—Bethlen Gábor u.—Bródy u.—Hajdú u. 2—32-ig—Bölcs u. 1-3­ig—Üjvárosi u. páratlan ol­dala—Vályogos u.—Bence u. Szavazóhelyiség: Általános Iskola, Jerney u. 2. 73. vk. Ságváritelep egész területe. Szavazóhelyiség: ságváritelepi Általános Isko­la, Postás u. 1. 74. vk. Hattyastelep egész területe.. Szavazóhelyiség: Altalános Iskola, Rendező tér 3. 87. vk. Határolja: Iskola u. páratlan oldala—Magyar u. 1—95-ig—Vaspálya u. 1—7-ig—Budzsák u.—Zalka Máté u. páros oldala—Ba­rázda u. páros oldala—Ma­kai út 111-ig—Kamara-töl­tés—Deszk közigazgatási ha­tára—Iskola u. Szavazóhe­lyiség: Általános Iskola, •Szerb u. 15. A SZOT ülése II népgazdasági terv teljesítéséről és a tennivalókról A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa szerdán ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese is. A testület megtárgyalta az idei népgazdasági terv telje­sítésének eddigi tapasztalala­tait és a tennivalókat. Gál László, a SZOT titká­ra előterjesztésében rámuta­tott, hogy a termelésben dol­gozó kollektívák tiszteletre méltó erőfeszítéseinek ellené­re sem sikerült eddig nép­gazdasági szinten megszün­Orlulay Gyula-emlékülés Somogyi Károlyné felvételei Ortutay Gjjulára emlékez­tek — születésének 75. év­fordulója alkalmából — szerdán a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Zenetudomá­nyi Intézetében tartott ülé­sen. Szabolcsi Miklós akadé­mikus megnyitója után Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke a politikus Ortutay munkásságát méltatta. Ortutay Gyula közéleti szerepéről Ádám György akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat el­nöke szólott. A tudós és ne­velő Ortutav alak iát Dömö­tör Tekla egyetemi tanár idézte fel. tetni a szokatlanul kemény tél és az energiakorlátozá­sok miatt keletkezett terme­léskiesést. Az eddigieknél lé­nyegesen nagyobb erőfes'zL tésre, valamint szervezettebb és fegyelmezettebb munkára van szükség ahhoz, hogy az idei terv céljai megvalósul­janak, és jól megalapozzák a VII. ötéves terv indítását. A SZOT titkára hangsú­lyozta hogy a veszteségek mind teljesebb pótlására va­lamennyi gazdálkodó egy­ségnél és vállalatnál meg kell tenni a szükséges intéz­kedéseket mert vannak még feltáratlan tartalékok. A na­pi munkában még mindig sok kiesést okoz az anyag­és alkatrészhiány, a fegyel­mezetlenség. a szervezetlen­ség. Rendkívül fontos tebát, hogy a munkaszervezésben, a munkaerő-gazdálkodásban és a termelőberendezések ki­használásában határozottabb megoldásokat alkalmazzanak. A szakszervezeti mozgalom kiemelkedő feladata, hogy segítse a dolgozók kezdemé­nyezéseit a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny lendületének té'vtatását. az idei terv teljesítése és a VII. ötéves terv indításának meg­alapozása érdekében. Fontos az is. hogv a vállalatok bel­ső érdekeltségi rendszerük fejlesztésével is jobban ösz­tönözzék a dolgozókat e fel­adatok teljesítésére — mond­ta a SZOT titkgra. Gál László referátumát vi­ta követte. A tanácskozáson Marjai József is felszólalt, és részletesen taglalta a gaz­dasági helyzetünket, a teen­dőket. A tanácsülés további napi­rendi pontként Nagy Sán­dornak, a SZOT titkárának előterjesztése alapján a test­nevelés, a sport, a turizmus fejlesztésének szakszerveze­ti feladatairól tárgyalt. Végül Baranyai Tibor, a SZOT fótitkára tájékoztatta a tanácsülést a legutóbbi SZOT-ülés óta végzett szak­szervezeti munkáról. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom