Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-20 / 143. szám
r" "N VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK! DELMAGYARQRSZAG 75. évfolyam, 143. szám 1985. június 20., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint ülést tartott a Szeged városi pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottsága ülést tartott tegnap, szerdán délután a tanácsháza dísztermében, Fraknóy Gábor titkár elnökletével. A testületnek Oláh Miklós titkár adott tájékoztatót az idei országgyűlési képviselőés tanácslagválasztások tapasztalatairól, majd Székely Sándor elsó titkár előterjesztése alapján kiegészítette a pártbizottság saját hatásköri listáját. Ugyancsak az első titkár számolt be az előző pártbizottsági ülés óta végzett munkáról. A testület a tájékoztatókat és az előterjesztést elfogadta. A pártbizottság végül személyi kérdéseket tárgyalt. Török Juditot, aki a propaganda- és művelődési osztályt, eddig megbízás alapján vezette, a pártbizottság az osztály vezetőjévé nevezte ki június 20-tól. Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságát az ülésen Horváth Lajos osztályvezető képviselte. Kádár János látogatása az Országos Baleseti Intézetben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán az Országos Baleseti Intézetbe látogatott. Az elmúlt négy év során teljesen felújított, kibővített, s az egyik legkorszerűbb gyógyító intézményünkké formált kórház megtekintésére elkísérte Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A vendégeket Medve László egészségügyi miniszter, Gál János, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára és az intézet vezetői fogadták. Manninger Jenő főigazgató és Gyárfás Ferenc, az intézet pártbizottságának titkára kalauzolta Kádár Jánost a hazánkban legmagasabb színvonalú baleseti ellátást nyújtó — korábbi nevén Traumatológiai Intézetként ismert — kórházban. Elsőként a 11 szintes épület hetedik emeletén, az intenzív osztály munkájával ismerkedtek; itt korszerű műszerek segítségével percről per«®e követhetik nyomon a legsúlyosabb sérültek állapotát az orvosok. A 363 ágyas intézet néhány kórtermét tekintette meg ezután a párt főtitkára. Vendéglátói elmondták, hogy a betegek szükség esetén a nővérhívó készüléken azonnal beszélni tudnak az ápolónőkkel; a 3—5 ágyas kórtermek mondhatni összkomfortosak, felszerelésük az itt fekvők nyugodt gyógyulását segíti. Kenéz József bányász, aki tíz hete szenvedett közúti balesetet, Kádár János érdeklődésére elmondta, s mee is mutatta, hogy ágyának dőlésszögét egy gombnyomásra tudja változtatni, így az előírt terápiának megfelelően mozdulatlan maradhat, mégis kényelmesen étkezhet, olvashat. Egy másik betegszobában egy balesetben megsérült, s nehéz műtéten átesett asszony gyógyulásáról számoltak be, akinek a csípőjébe mindkét oldalon protézist ültettek be. A megújult kórházban két szinten 10 műtőt helyeztek el, így az azonnali beavatkozást igénylő sérültek ellátása mellett az úgynevezett programozott — tehát előre megtervezett — műtéteket is fennakadás nélkül elvégezhetik. Betekintve az egyik légkondicionájt operálóterembe, megnézték a baleseti sebészet speciális igényeinek megfelelő modern berendezéseket. A röntgenosztályon fejeződött be a kórházi körséta. A részleget a többi között olyan készülékkel szerelték fel, amelyen a legbonyolultabb vizsgálatokat is elvégezhetik. Megmutatták a vendégeknek a rendkívül összetett feladatot jelentő orvosi bravúr: a végtag-visszaültetés fázisait rögzítő képeket is; legutóbb egy fiatal nő karját operálták vissza sikerrel. Végezetül az intézet igazgatótanácsának tagjaival folytatott kötetlen beszélgetést Kádár János. Medve László szólt a baleseti ellátás országos helyzetéről, a kórház vezetői pedig beszámoltak arról, hogy a korszerűsítés tovább folytatódik: most újítják fel a baleseti sérültek utókezelését végző rendelőintézeti épületet, s a tervek között szerepel egy nővérszálló építése is. Kádár János miután megköszönte a tájékoztatást, elismeréssel szólt a látottakról, a nagy jelentőségű rekonstrukciós munka sikeres befejezéséről. (MTI) élelmiszeripar Feladatok egyeztetése — Mire lesz pénz, A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezető munkatársai, valamint Csongrád megye párt- és állami vezetői feladategyeztetö tárgyalásra ültek össze tegnap délelőtt a megyei tanács épületében. A tanácskozás középpontjában a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának fejlődése, a VII. ötéves terv előkészítése állt. A mai helyzet elemzésével indult a vita, majd konzultációval folytatódott: a fölvetődött problémák közül melyik oldható meg a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokból, hol lehet előrelépni szervezéssel, a hatékonyság javításával, s mi az, ami — bár jogos igény lenne —, az elkövetkező tervidőszakban sem valósulhat meg. Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese ismertette a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának legfontosabb gondjait. Ezután Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára fogalmazta meg azokat a kérdéseket, amelyeket a továbblépés érdekében meg kell válaszolni az ágazat és a megye vezetőinek. A szabályozó rendszer Érett borsó - festetlen dobozokban Konzervgyári jelentés A Szegedi Konzervgyár udvarán szokatlan a csend, más években sokkal nagyobb nyüzsgéssel járt a borsószezon. S ez egyáltalán nem véletlen: nyolc és fél millió forintért felépítették a feldolgozó gépsorokat befogadó könnyűszerkezetes épületet. A sürgésforgás azóta kisebb helyre korlátozódik és a munka is szervezettebbé válhat. A napi 32 vagonnyi borsószemet egyetlen előkészítő, mosó, osztályozó soron fel tudják dolgozni. A töltő és zárógépeknél elágazó futószalagokon sebesen vágtatnak a borsóval töltött üvegek és dobozok. Nagy Gyuláné, gyártásvezető helyettes minden szokatlan zajra felnéz beszélgetés közben. A terem közepén állva minden áttekinthető, ha egy-egy szalag megáll, kocogva öszszetorlódik üveg és doboz. Innen jól látni, hogy hol kell közbelépni, de villámgyorsan A. folyamatos gyártásban az egy-két perces leállások a legkellemetlenebbek, egy kis rész hibája miatt az egész rendszer megáll. A jó szervezésen sokkal több múlik, mint a ^munkaintenzitáson. Folyamatos termeléssel nyolc óra alatt hatvanezer üveg és száz-száztiz ezer doboz halad keresztül a két folyamatos működésű sterilizáló berendezésen, ahol 133 Celsius-fokon tartósítja az igen érzékeny borsószemeket. S az elkészült konzerv egy részét, jelenleg az üvegeset azonnal címkézik, csomagolják a szomszédos csomagoló és raktár épületben. Üvegekben, szállításra készen a borsó Diákok is dolgoznak a gyárban. Tizenhetedike óta 95 Borsod megyei középiskolásnak szerveztek itt „építő" termelő-tábort. Bagó János, üzemgazdasági főosztályvezető elégedett a beérkező borsó menynyiségével és minőségével. Igaz, az időjárás okozhat ütemtelenségeket. A borsó betakarítása általában 6 hét alatt megtörténik, ezalatt hétszáz vagonnyi szemből több mint ezer vagonnyi borsókonzervet szerelnének legyártani. A készárunak közel kilencven százalékát a szocialista országokba szállítják. Épp itt a szállításnál a bökkenő, jó lenne az első félévben minél több dobozos konzervet kiküldeni, de sajnos nem elég a festett doboz, mivel későn érkezett be az országba az import lemez. Sima dobozokba is kell zárni s ezt bizony címkézni kell. A dolgozók egy csoportja tizenkét órát tölt a gyárban, aki ezt nem tudja vállalni, az csak nyolcat. A nyújtott műszakot, mint tavaly, jól megfizetik, a pótlékokon kívül prémiumot is adnak a többletmunkáért. A borsószezon jól indult, s ha a folytatásba sem csúszik hiba, bizakodhatnak egy jó uborka, paprika és paradicsomtermésben. Esetleg még az utóbbi években szűkösen beszerezhető gyümölcsökből is sikerül felvásárolni. Enynyi mindennek kell összejönnie egy sikeres konzervgyári évhez. T. SZ. I. mire nemf szigorodása és állandó változásai, előre nem tervezhető volta károsan befolyásolja a termelést. A mezőgazdáknak a szabályozás és az értékesítés oldaláról is a biztonság hiányzik leginkább. Ügyszólván, egyetlen olyan termék sincs, amelynek megnyugtatóan biztosítva lenne a piaca. Nem sok történt a zöldségpiac szabályozása ügyében sem, a meghatározó jelentőségű Bosnyák téri piacon szinte áttekinthetetlen káosz uralkodik. Racionális terv volt az állati vér humán célú felhasználására a vérporító üzem létesítése. A felhalmozási adó bevezetésével ez a beruházás meghiúsulni látszik, pedig hosszabb távon mutatkozó haszna nem áll arányban azzal az összeggel, amit a felhalmozási adó címén nyerhet a költségvetés. Kérdőjelek halmozódnak a hódmezővásárhelyi állatorvosi kar és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola jövője körül is. Az első titkár a válaszok és a megye érdekeit figyelembe vevő döntések mellett azt is kérte, a MÉM az eddigiekhez hasonlóan támogassa az Öpusztaszeri Nemzeti Emlékpark további építését. Haskó Pál, a Csongrád Megyei Teszöv titkára, és Molnár Lajos, a szövetség elnöke a támogatási rendszer felülvizsgálatát, a növényvédő szerek minőségének fokozottabb ellenőrzését kérték. A minisztérium nevében Magyar Gábor miniszterhelyettes és munkatársai válaszoltak. Már korábban fölmerült néhány más kérdés, ezekre is választ adtak. A pénzügyi források ismeretében nem lesz lehetőség Szegeden új malom építésére, a szentesi erőtakarmánygyár rekonstrukciójára, új szegedi szalámiérlelö torony létesítésére. A VII. ötéves terv utolsó éveiben sor kerülhet a szegedi malom rekonstrukciójára. A vérporító üzem beruházására esetleg több érdekelt cég társulásával elő lehet teremteni a pénzt, s úgy megvalósítható. Lehetőség van viszont Szegeden féltartós tejet előállító üzem létesítésére — cz jövőre, a tervek szerint meg is valósul. A megye hütöipara meglehetősen elmaradott, jelentős fejlődésre nincs is kilátás. Sem pénz, sem a fejlesztést igazából indokló kereslet nincs egyelőre. Csökken a mélyhűtött áruk exportja, s az életszínvonal csökkenése meg az árak emelkedése miatt a hazai kereslet sem növekszik. Szóba került a kutatások fej'esztése, koncentrálása is. Ez szerteágazó kérdéskör, hiszen ide tartozik a homoki területek vizsgálata, az egyes zöldségfajták, valamint a biotechnológiai alapkutatások és kísérleti termesztés, egyáltalán, a tudománynak a gyakorlatban történő minél hatékonyabb alkalmazása, ennek megszervezése. Itt sem lehet a források bővülésére számítani, összefogással, az egyes ágazatok érdekeltségi rendszerének megszervezésével azonban lépni lehet. Az Élelmiszeripari Főiskola jövőjét illetően nem kétséges, hogy Szegeden szükség van erre az intézményre — kérdés csak az, hogy milyen formában. Megmarad-e önállónak, vagy a Kertészeti Egyetem egyik kara lesz, továbbá csak üzemmérnököket képez-e, vagy lehetőség nyílik okleveles mérnökök képzésére is? A hódmezővásárhelyi főiskolai kar a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez kerül, állattenyésztőket képeznek majd, ezt a mostani beiskolázásnál már a leendő hallgatók tudomására hozzák. A minisztérium vezetői azt mondták, ök már annak is örülnének, ha a szabályozás fő elemei és mozgásiránya kiszámítható, hosszabb távon állandó lenne. Igyekeznek a mezőgazdaság sajátos adottságait a szabályozás kialakításakor elismertetni, ez azonban nem mindig sikerül. A költségtöbbletek az iparból gyűrűznek be a mezőgazdaságba, arra törekszik a MÉM, hogy a VII. ötéves terv során ezeket ellentételezzék. T. I. Kis-Balaton-avatás Elkészült vízgazdálkodásunk egyik jelentós alkotása, a kis-balatoni vízvédelmi rendszer első szakasza. A létesítményt szerdán a tervezők, kivitelezők, vízügyi szakemberek, a három Balaton-parti megye párt- és állami vezetői, s a különböző főhatóságok képviselőinek jelenlétében avatták fel. A védelmi rendszer Balatonhidvégnél tartott üzembe helyezési aktusán Czinege Lajos miniszterelnökhelyettes mondott beszédet. Többek között hangsúlyozta: — Hosszú távra szóló környezet- és természetvédelmi programunk kiemelt célkitűzése csodálatos természeti kincsünk, a Balaton korábban aggasztó méretekben romló vízminőségének javítása, a vízi élővilág létfeltételeinek gyarapítása. Ebben lesz elsődlegesen nagy szerepe a készülő vízvédelmi rendszernek. A továbbiakban kis-balatoni vízvédelmi rendszer első ütemben elkészült létesítményeit a Minisztertanács elnökhelyettese jelképesen átadta Gál Ferencnek, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének. A kis-balatoni első ütem beruházásával együtt a Balaton védelme szempontjából igen nagy jelentőségű egyéb munkák is befejeződtek. 1