Délmagyarország, 1985. június (75. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

4 Szombat, 1985. június 15.» • • Ötven sor A névtelen leveleknek papírkosárban a helye, ltogy most mégis közreadom bosszúságomat, azt mentse, hogy annak a bizonyos névtelen levélnek van feladója, mégpedig nem is akárki, hanem a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa. Legalábbis céges bofllékában juttatták el kollégámhoz az alábbi szövegű, megszólítás és alfiífáS nélküli levelet: „A kecskeméti szoborvitáról egy országot napilap szerkesztőségének ez a véleménye (lásd a mellékelt cikket!), egy újságocska (Délmagyarország) újságirócskájának véleményénél szemben." A rövidlátó provincializmus a beszűkült vidékiség Ismét ülheti torát. Miről is van s2ő tulajdonképpen? Május közepén a Stúdió *85 stábja részt vett azon a kecskeméti szoborvitán, ahol Kiss István Hunyadija állt az érdekek ütközőpontján. Merthogy a Hunyadivároslok kérésére és nevében rendelték az alkötást meghatározott helyre, ám a művészt — úgymond — elragadta a téma, s monumentális kompozíciója kiszorulna a térről, ezáltal a városrészből. Döntsünk demokratikusan — találta föl magát valaki — nyilvános vitán a városlakók mondják ki a végső szót. Mondom, szót, mert érvek alig hangzottak el. A „megrendelők — joggal — maguknak igénylik, a műVési — nem biztos, hogy joggal — saját komikussá vált elképzelését Védte, pedig pontosan tudta a feladat kötöttségeit is. (Ráadásul nem egyedi eset et. Felgyóre is készült tervévekkel ezelőtt, csakhogy „a művészt elragadta a téma', s oly nagyszabású kompozíciót csak nem hagyunk ily kis településen veszni'A „második fordulóban1' felkért művész nagyszerű alkotását április negyedikért végre felavathatták, mindenki örömére és megnyugvására.) Szóval döntés nem született Kecskeméten, az álláspontok nem közeledtek, újabb vizsgálódásokat helyez- . tek kilátásba. A Magyar Hírlap cikkírója így összegezte a látottakat: „...Még egy tanulság: elvi alapokon nyugvó, tisztességes Viták tüzében igenis közmegegyezéssel zárulhatnak még a látszólag legélesebb, sőt első pillanatra kibékíthetetlen nézetkülönbségek is." Csakhogy a vita nem dőlt el — legalábbis a tévé kamerái előtt nem. S kolléganőm ezen az áldemokratikus, mesterségesen szított, s érvek helyett indulatokat fölszikráztató, a valódi érdekeket elfedő esetné" nyen bosszankodva „álvitának'1 minősítette a kecskeméti fórumot, mivelhogy nem volt se témája, se tétje. Pedig hány égető, fontos kérdés várna közös megméretésre! Nem feladatom eldönteni a vitát, bár meggyőződésem, hogy a demokrácia nem perzsavásár, nem mindenki belebeszéléséhek igazolása, hanem a hozzáértők okos és körültekintő véleményalkotása, az ellentétes érvek meggyőző ütköztetése, valamennyi érdek eredőjének közös kikovácsolása. S van számomra még egy tanulsága ennek az a.ionim jelzésnek Ml, vidéken élők, mennyire berzenkedünk, ha vidékieknek, provinciálisoknak minősítenek bennünket, s legtöbbször mi magunk adUrtk alapot kisszerűségünk bizonyítására. A levélíró egy pesti jó szóért etikátlan és kisszerű cselekedetre szánja magát, ahelyett, hogy érveit sorakoztatná feli s az Oly régóta áhított, élő. termékeny, nem tekintélyekre alanuló. tartalmas, mások számára Is tanulságokkal szolgáló Vitára ingerelne. Nem. Egy fontos, és felelős szervezet cégéres borítékjában sérteget, „küszöb alatt", hangulatunkat, de belülről bomlasztják, sértik társaAz ilyen gesztusok nemhogy fölhorzsolják közéleti dalmi életünk demokratizmusát. Pesten és Vidéken, tévében és újságban, városlakók vitáján és az élet minden terepén leckéket kell még vennünk. Ezeket pedig osztályozzák! Tandi Lajos Kacagó kocogó - Szabadkáról Ahogy eddig évente, Idért 6em marad el Jugoszláv testvérvárosunknak, Szabadkának gyenmekszinházi vendégszereplése. Június 14-től 16-ig Makón, Kisteleken és Szegeden látható a Kacagó kocogó. Ez a darab (Rade Pavelkic munkája, 6zerbhorvát nyelvről Kopeczky László fordította magyarra) a vajdasági színházi találkozón a Kollektív játékért díjat nyerte. A mai játszótérben szűkölködő gyerekekről szól, megannyi leleményt, ötletet küld a néaőtér apróságainak! ha keresik, megtalálják játékterüket a betóhtertgerben. Tegnap pénteken. Makón játszották, ma délután 3 órakor kezdődik a kisteleki művelődési házban a második bemutató. A szegedi gyerekek holnap, vasárnap délelőtt 10 órára legyenek a MAV Petőfi Sándor Kultúrotthonban. Ott látható harmadszor a Kacagó, Pataki László rendezte. Murényí Mátyás komponálta muzsikáját, Peter Slaj koreografálta, Francét István tervezte diszletelt, jelmezeit. Kevesebbet, de jobbat! Vége az év elején indult ifjúsági rendezvénysorozatnak Csongrád megyében, vége Szegeden. A megyei ifjúsági vezetők, ahogy szokták, mérleget készítettek a programok színvonaláról a KISZ megyei bizottságának legutóbbi ülésén. Szembesítették terveiket, elképzeléseiket a gyakorlati tapasztalatokkal. Igen nagy témáról értekeztek, az ülésre két beszámoló is készült. A szeryezeti eseményeket Szilágyi János megbízott első titkár foglalta össze. A tavaszon szerzett tapasztalatok azt jelzik, hogy az elkövetkező időszakban is számtalan új elképzelésnek van helye. Olyanoknak, amelyek fokozatos reformokat indítanak el a KISZéletben. Nem szervezeti változásokra van szükség, hanem a tartalmi megújítás lehetőségeit kell mérlegelni, bevezetni. Ez a tartalmi megújulás vonatkozik a mozgalmi rendezvényekre is. (Ennek jeleit egyébként már idén tavasszal érzékelhették a fiatalok.) A forradalmi ifjúsági napokon igen maradandó élményt nyújtott a szegedi, március 15-i megemlékezés. A korhű öltözetek. a színház rendezője, Sándor János által összeállított műsor, a díszlet, az ünnepi beszéd helyett adott köszöntő, tehát a változtatások, találkoztak az emlékező közönség igényével. Hazánk felszabadulásának évfordulójára kiemelt figyelemmel készült a megyei KISZ-bizottság. A tervezett sok rendezvény közül az újszegedi emlékülés maradéktalan sikerrel járt, ám a többi szórakoztató, sportos programokon kevés volt a résztvevő. Ennek oka pedig nem az érdektelenség. A diákok például tavaszi szünetükben kirándultak, elutaztak a Városból, a családok pedig a több napos ünnep idején maguk szervezték programjaikat. Jól sikerült a szegedi békenapi fáklyás felvonulás. Veszelinov Ágnesnek, a bizottság megbízott titkárának a rendezvényekről szóló beszámolóját elfogadta a testület. Azzal a kiegészítéssel (mellyel minden tag egyet is értett), hogy jövőre még átgondoltabban, a fiatalok Igényeihez, érdeklődéséhez még iobban Igazcxiva kell az ifjúsági rendezvényeket tervezni. Fölösleges növelni a programok számát. Inkább kevesebbet, de színvonalasabb elfoglaltságot érdemes kínálni. A történelmi évfordulóról való megemlékezések pedig meghittebbek, hatásosabbak lesznek a fölösleges külsőségek, formalitások elhagyásától. A megyei KISZ-bizottság elfogadta a szentesi ifjúsági vezetőknek, a területi átszervezés óta Végzett munkájáról szóló jelentést. Ezt Csorba Gyula, a KISZ-bizottság első titkára terjesztette elő. Döntöttek a fiatalok a második félévben tárgyalandó témáikról is. M. E. A LÜDAS MATYI című magyar filmet vetítik gyermekmatinen holnap, vasárnap délelőtt 10 órától a Délép Vár utca 1. szám alatti intef kjubjóban. A M1TIÖK cimű Tinil-andevú ezúttal szegedi helyszínnel jelentkezik: a tévéműsor nézői ma, szombaton délután fél 3 órai kezdettel a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szak középiskola tanulóival Li !.»:;.• (állatnák, és Ikitüíikedhétnek meg az l-es programban. KÉT SZEGEDI PROGRAM is látható lesz a televízióban június 18-án, kedden a 2. műsorban: a regionális adás este fél 7-kor kezdődik (emlékeztetőül: Szentes. 23. csatorna), este Műsorajánlat 8 órától pedig a Szegedi beszélgetések-sorozatban a Gondban a család cimű szegedi stúdióprogram jelentkezik. Az adás vendégel — dr. Csáki Éva gyermekgyógyász, dr. Csányi József . •. Wiiigvl idó, dr. Farknsiliszky Teréz pszichiáter és dr. Magos Mária jogász — foglalkoznak a népességfogyatkozás problémáival, s a hagyományos család megrendülni látszó egyensúlyáról cserélik ki gondolataikat. A NASA OBRAZOVKA, a szegedi tévéstúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora június 19-én, szerdán 19 óra 10 perckor sugározza soron következő adását. A műsort június 22-én, szombaton 9 óra 30 perckor az l-esen megismétlik. A 25. miskolci rövidfilmfesztiválon a Magyar Televízió díját kapta Dénes Gábor PSALMUS HUMÁNUS — SZENT-GYÖRGYI ALHF.RT című portréfilmje, alnelynek ősbemutatója a közelmúltban volt a Szegedi Biológiai Központban. A szegedi egyetem világhírűvé lett Nobel-díjas tudósáról szóló, városunkat igen sokban érintő filmet június 19-én, szerdán este 8 órai kezdettel mutatja be a televízió 2. műsora. In memóriám Szabó István Ha élne, most ünnepelnénk 70. születésnapját Szabó Istvánnak, aki Szeged munkásmozgalmának egyik kiemelkedő alakja volt. A tiszteletadás mellett az utókor súlyos adósságát is törleszteni kívánjuk e megemlékezéssel, mivel Szabó István a kor emberének is példát mutató életútja sok tekintetben még ma is ismeretlen és feltáratlan. Szabó István 1915. június 15-én született Szegeden. Munkásmozgalmi tapasztalatokra már gyermekkorában szert tett, hisz édesapja. Szabó János (1893—1924) az első világháború ideje alatt a szegedi szociáldemokrata pártszervezet egyik vezető embere volt. Sőt 1917-ben a pártkör elnökévé is megválasztották. A Tanácsköztársaság kikiáltása után vezető funkcióban tevékenykedett. A Tanácsköztársaságot követő fehérterror időszakában Szabó Jánost az ellenforradalmárok elfogták és súlyosan bántalmazták, majd átadták a 'megszálló szerb katonai hatóságoknak, akik internálták. Hazatérését követően Szegeden azonnal bebörtönözték, ahol az egyébként is meggyengült szervezete gyógyíthatatlan tbcfertőzést kapott. Betegsége miatt Szabó Jánost 1922 szeptemberében ideiglenesen szabadlábra bocsátották. Megtört egészsége ellenére sem szakított a munkásmozgalommal. A szegedi szakszervezeti bizottság titkárává választották meg, mely tisztséget haláláig híven betöltötte. Szabó István kilencéves korában vesztette el három testvérével egyetemben az édesapját. Édesanyja, Arvai Mária, ápolta Volt férje példaadó emlékét és maga is tevékenyen bekapcsolódott a helyi munkásmozgalomba. A munkásmozgalmi munka során ismerkedett meg későbbi élettársával, Ladvánszky Józseffel (1889 —1940), aki 1924-ben szabadult a börtönből, ahol kommunista szervezkedés vádjával tartották fogva. Kiszabadulását követően Ladvánszky széles körű agitációs tevékenységet irányított és fejtett ki. E munkába kapcsolódott be özvegy Szabó Jánosné is. A két azonos gondolkodású ember között igaz szerelem szövődött és e kapcsolatból két gyermekük is született. Szabó Istvánra és lestvéreire úgy az édesapjuk, mint mostohaapjuk, Valamint édesanyjuk példája eltörölhetetlen mély hatást gyakorolt, amely későbbi életútjukat is determinálta. Az anya a mozgalmi munka mellett sokat olvasott, fejlesztette általános és politikai tudását és igen nagy gondot fordított gyermekei szellemi nevelésére is. Sokszor magéval vitte őket a Munkásotthon kulturális és politikai rendezvényeire. Ilyen családi hatások és körülmények között egyenes út vezetett Szabó István számára az illegális kommunista párt tagjainak sorába. A nagy világgazdasági (/álság éveiben létrejöttek az SZDP budapesti kerületi pártszervezeteiben és egyes vidéki pártszervezeteiben is — így Szegeden is — az ifjúsági csoportok, amelyeket a szociáldemokrata párt vezetősége mellett működő Országos Ifjúsági Bizottság fogott össze, Az illegalitásban tevékenykedő KIMSZ ezekben az ifjúsági szervezetekben eredményes munkát végzett, s a legtöbb csoport vezetésében ott voltak a kommunista fiatalok. Szabó István 1935-től, mint az illegális kommunista párt tagja, az Országos Ifjúsági Bizottság szegedi szervezetének titkári tisztségét töltötte be. Munkája során nagyon sok rendőri attrocitást kellett elszenvednie. A MÉMOSZ szegedi szervezetének szervező munkájában is kiemelkedő tevékenységet folytatott. 1936ban Apró Antallal együtt munkásmozgalmi tevékenységéért öt hónapi börtönbüntetést kapott. Családját ls sorscsapások érték. 1940 januárjában a börtönbüntetések során elszenvedett bántalmazások következtében meghalt nevelőapja, Ladvánszky József. Testvérét, Ferencet 1943 májusában vesztette el, tbc-ben halt meg. Szabó Istvánt mint megbízhatatlan elemet, 1943-ban munkaszolgálatosként bevonultatták. Alakulatát 1944-ben a tordai harcokhoz irányították, ahonnan már több életjelt nem adott magáról. Holttényllvánítása alkalmával halála helyét nem tudták pontosan megnevezni. Ez okmány alapján Szabó István 1944. október 15-én halt meg Erdélyben. Szabó István nem élhette már meg a felszabadulást és nem láthatta meg társadalmunk szocialista fejlődését. Emlékét azonban őriznünk kell és életének minél pontosabb megismerésével is adóznia kell az utókornak a magyar munkásmozgalom e kiváló harcosa előtt. Dr. Berta Tibor Múzsák nyári randevúi Ásotihalmon, Mártélyon, Makón, Csongrádon Az alkotótáborok, művésztelepek, szimpóziumok korát éljük. Az ország egyre több részén, elsősorban természeti és építészeti értékekben gazdag helyeken, központi és helyi mecénálással szervezik a művészetek nyári találkozóit. Olvasó- és zenei táborok, képző- és Iparművészeti telepek óriási vonzerőt jelentenek nem csupán a kezdő vagy kikapcsolódni, pihenni vágyó alkotóknak. Egyszerre továbbképző fórumok, feltöltődési lehetőségek, a közösségi megméretés találkozóhelyei. Csongrád megyében is gyökeret eresztettek, sajátos profilt alalytottak ki. és hagyományt teremtettek a képzőművészeti nyári műhelyei. Asotthalmon, az Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskola ősparkkal övezett épületében június 20-án, Keczer Tamás, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg a rajztanárok továbbképző stúdiójának és a képzőművészeti körök tagjainak megyei alkotótáborát. A júlíüs 3-ig tartó program művészeti vezetői Papp György grafikusművész és Benes József festő- és grafikusművész. Az elmélyülést bizto-i sító egyéni és l/ollektív alkotó munkát szakmai és kultúrpolitikai előadások, szabadidős programok egészítik ki. A tábor záróakkordjaként a résztvevők kiállítást rendeznek Asotthalmon készült munkáikból. Makón, rt'gfnfikiil művésztelep 15 Lttílu június 30án közös kiállítással nvitia meg háromhetes együttlétét. A Kocsis Imre vezette művésztelep munkájában többek köpött részt vesz Lux Antal. Benes József. Lenmiel András. Pásztor Gábor. Pinczehelyi Sándor, Kéri Ádám. Vendégként lesz jelen a Képzőművészeti Főiskola két tanára. Sváby Lajos és Raszler Károly. A mártélyi Országos Amatőr Ifjúsági Képzőművész Tábor az idén jubi'ál. Az augusztus 3-án kezdődő találkozó lesz a huszadik. Az évforduló jegyében rendezendő program tán még az eddigieknél is gazdagabb. A jól bevált szakmai munka mellett előadásokra, vetítésekre, koncertekre. kirándulásokra, is sor kerül, s a résztvevők — a hagyományókhoz híven — munkakiállításon mutatják be alkotásalkat a Vásárhelyi Tornyai János Múzeumban. Csongrádon a városi tanács és a Művészeti Alap közös vállalkozásában építkezés zajlik az alkotóházban és környékén. A meglevői lakóépülethez több műhely! épül, lesz festő- és szobrászműterem, grafikai műhely, öntőcsarnok. A Csongrádi Művésztelep 28 tagja — bár az idén nincs mód a közös munkára — szokásos kollektív tárlatát megrendezi augusztus közepén. Annál is inkább körültekintően szervezik a tárlatot, mert ezzel ünneplik a művésztelep megalakulásának 10 éves évfordulóját. Ha késő ősszel elkészülnek a bővítéssel és átalakítással, a csongrádi alkotóház egész évben beutalásos rendszerben fog működ-ni. A szívinfarktus A szívinfarktuson átesett betegek rehabilitációjának módszereiről, valamint a betegség megelőzésének lehetőségeiről tanácskozott második munkanapján, pénteken a Dunaújvárosban ülésező 32. belgyógyász vándorgyűlés. A résztvevők — a 15 megyéből é- az egyetemi városokbői érkezett 350 szakember — hangoztatták, hogy a szívinfarktus napjainkban már népbetegségnek számít, évente 25—30 ezer a friss infarktusos beteg. Kör.ülük 13—15 ezer még a kórházba szállítás előtt vagy alatt meghal, s a túlélőknek is csupán im~"ede áll Ismét munkába. Az utóbbi években mind általánosabbá vált egészségtelen táplálkozás, a túlhajszolt életmód, az erős dohányzás, a mértéktelen táplálkozás éa a kismértékű mozgás következményeként a betegség egyre fiatalabb korosztályokat érint. Visszaszorításához, megelőzéséhez arra van szükség, hogv már a gyermekkorban megkezdődjék az egészséges életmódra nevelés, igénnyé váljék a napi -testmozgás, torna, úszás. A mértéktartó, alacsony koleszterintartalmú ételekből összeállított étkezés, a dohányzás és az éjszakázás, valamint az úgynevezett etresszszítuáclók kerülése ls jelentősen csökkenti a betegséget okozó rizikófaktorok számát. Az infarktuson átesett betegek sem szorulnak már erősen kímélő életmódra, sőt, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azok egészségi állapota a legkielégítöbb, akik rendszeresen tornáznak. aktív életet élnek. A belgyógyászok tudományos fóruma ma, szombaton fejezi be munkáját.