Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

Szerda, 1985. május 8. 5 Elhunyt Vincze József Nyolcvannégy éves korában elhunyt Vincze József, a forradalmi munkásmozgalom régi harcosa; 1922 óta volt párttag. Villanyszerelő szakmát tanult, segédlevelének megszerzése után, 18 éves korában, belépett a Szociáldemokrata Pártba. A párt tagjaként részt vett számos baloldali megmozdulásban, tevékeny szerepet játszott sztrájkok szervezésében, választások előkészítésében, röplapok terjesztésében. Működéséért több munkahelyen hátrányos megkülönböztetésben volt része, a közvágóhídról és a Közúti Vaspálya Rt.-tői is elbocsátották, munkanélküli lett. Tagja volt az 1920-as és 30-as években a nyelvtanulás mellett politikai felvilágosító munkát végző szegedi eszperantó csoportnak, és részt vett a munkásotthonban készített házi újság szerkesztésében és terjesztésében is. A felszabadulás után, 1944. októberében, hét nappal a felszabadulást követően, belépett Szegeden a polgárőrségbe. A demokratikus rendőrség megszervezése után a közlekedési rendőrség tagja lett, ahonnan 1958-ban ment nyugdíjba. Tevékenyen részt vett az 1956-os ellenforradalom napjaiban a felforgató elemek elleni harcban, s a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása után a félrevezetett tömegek között, a nyílt utcán végzett agitációs és propagandamunkával hozzájárult a néphatalom politikai céljainak megismertetéséhez, s a konszolidáció folyamatának eszmei megalapozásához. Vincze József munkásságáért több magas elismerésben részesült, köztük megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, valamint a Haza Szolgálatáért Érdemérem és a Közbiztonsági Érdemérem arany fokozatát. Halálával fájdalmas veszteség érte a munkásmozgalmat. Temetéséről később intézkedünk. Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottsága Tanácsi tanácskozás A Tanácsi Koordinációs Bizottság Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével kedden ülést tartott az Országházban. A bizottság Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes előterjesztésében megvitatta a közlekedési feladatok tanácsi végrehajtásának helyzetét. Ezt követően Fonyó Gyulának, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettesének előterjesztése alapján a tanácsok hatósági tevékenységének továbbfejlesztési teendőiről tárgyalt. (MTI) Megbeszélés Dr. Kun László igazságügyminisziter-helyettes — dr. Bácsi Imre hadbíró ezredesnek az IM katonai főosztálya vezetőjének kíséretében — tegnap, kedden látogatást tett « Szegedi Katonai Bíróságon, ahol dr. Márkus András hadbíró ezredes, a katonai bíróság elnöke tájékoztatta a vendégeket az intézmény munkájáról. A megbeszélésen részt vett dr. Bódi György, a megyei pártbizottság osztályvezető je. Matuz István estje Nagy vállalkozásba fogott Matuz István, a Szegedről elszármazott kitűnő fuvolaművész. Február óta négy koncertből álló sorozatot mutatja be, összesen mintegy száz közreműködő részvételével, az utóbbi évtizedben született magyar műveket. Az első hangversenyre Budapesten került sor, majd Debrecen és Miskolc következett. A program ma, szerdán Szegeden ér véget a zeneművészeti főiskola nagytermében. Az este 7 órakor kezdődő koncerten Gallai Attila, Rékai Iván Kürtösi Elemér. Farkas Ferenc, Kocsár Miklós, Huszár Lajos, Szunyogh Balázs és Sárai Tibor kompozíciói szólalnak meg. Fellépnek Papp Katalin, Szekszárdy Piroska, Kerek Ferenc, Naay Ágnes, Fodor Gábor, Király István Bárkányi Pál és a Weiner kamarazenekar. Vezénvel Weninaer Richárd és Kocsár Miklós. Az estről felvételt készít a rádió. Székely Bertalan és történelmi tudatunk Hiábavaló minden jubileumi megemlékezés, ha nem ismerjük, és nem szeretjük azt, akit ünnepelünk. így van ez Székely Bertalannal, s született bár százötven esztendeje, meghalt háromnegyed százada, s kezdődhetnek a róla írott könyvek „o magyar festészet egyik legnagyobb egyénisége" jellemzéssel, mégsem becsüljük úgy, mint az utókora tiszte lenne. Mondhatnánk: tisztessége. Hacsak a nevében most alakult szadai baráti körben nem reménykedhetünk, hogy az évforduló után sem feledkezünk meg hathatósan gondozni emlékét. Ez bizonyosan nem Szadán (ahol utolsó éveit töltötte, s eltemették) múlik, hiszen a hajdani műteremből lett múzeum közművelődési táboraiból, s a szervező bizottság mostani pályázataiból legalább a lelkiismeret szavát halljuk. Igencsak ellentmondásos művésszel állunk szemben. Egyfelől el kell ismerni. Székely Bertalan mesteri tudását, a színek iránti ritka érzékenységét, műveltséget, kitartó akaratát, a művészetek iránti szereletét, sokoldalúságát, nevelő készségét. Másrészt nem hunyhatunk szemet afelett, hogy a történelmi eseményeknek egy-egy drámaian lélektani pillanatát festi meg, illusztrál, kommentál tehát, semmint a táj, alak. rajz, szín, forma elemeinek adna olyan találkozót, melyre éppen csak a festészet képes, minden allegóriás példálódzás nélkül. Vagyis: adna inkább festészetet, piktúrát. történelmi oknyomozás jelei nélkül. Erre a kétségtelenül találó bírálatra mindjárt Székely Bertalan ma is becsült munkáival válaszolhatunk. Székely Bertalan a vázlataiban — II. Lajos holttestének megtalálása; a Koronázás (1867), Zrínyi kirohanása (1885), A csodaszarvas űzése (1900), Murányi Vénusz (1876—78), és az egyetemesen elismert önarcképében (1860), az impresszionistákkal együtt tartó Táncosnőjében (1875), s még néhány tájképben igenis eleget tett annak a festészettel szembeszegezett jogos követelménynek, hogy ne illusztráljon. és ne allegorizáljon. Számomra is patetikus az Egri nők (1867). s a Dobozi Mihály és hitvese (1861). De vajon Székely Bertalan korának történelemszemlélete nem volt épD ilyen patetikusan végletes, s nem az „igazság" allegóriájával ruházta fel Mátyás királyt, s nem mitizálta saiát hősét, Kossuth Lajost? És nem allegorizál bizonyos fokig minden történelemszemlélet? Nem Székely Bertalanban és történelmi festészetünkben van a hiba, hanem elsorvadt történelmi tudatunkban. Nem sokat mond a mai köztudat számára Dobozi és felesége önként vállalt halála, se az egri nők helytállása, se Zrínyi kirohanása. Semmit sem jelenthet számunkra Székely Bertalan, vagy éppen Barabás Miklós, Munkácsy és Paúl László sem, ha nincs mit kivetítenünk képeikbe, ha nincs mit lássunk bennük, mert sem a történelmünket, sem a természetet nem ismerjük. Ha nem történelmi szemlélettel közeledünk felé. a, barokk pátosza, póza éppoly idegen, mint történelmi festészetünk teatralitása. Múltunkat vagy megtagadjuk. vagy úgy vállaljuk, amilyen volt. Székely Bertalan ragyogó rajzmüveszete. festői tudása piktúrá.jában a túlságos kigondoltságnak engedett, s ha vázlatai olyan frissek és mai ízlésünk számára is elfogadhatók, kész festményei logikai merevsége talán éppen a túlságos kigondoltságból ered. Tudása. lehet, megkötötte festői kifejezése szabad közvetlenségét. de a szabadságharc leverése után végül is a romantika és a történelmi pátosz volt az űr, mely a nemzeti művészet megteremtésére, a történelmi tudat felébresztésére kínálkozott. Azt a kort túlhaladhatta az idö, ez természetes, ám önismeretünk rétegeiben otthont találhat. Vagy inkább mi vehetnénk ajándéknak múltunkat, melyhez nem leereszkednünk kellene, inkább felemelkedni. K. A. Osztályülések az Akadémián Kedden újabb tudományos üléssel, illetve nyilvános osztályülésekkel folytatta munkáját a Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése. A filozófiai és történettudományok osztályának tanácskozásán Berend T. Iván akadémikus, osztályelnök számolt be az 1980. évi akadémiai közgyűlés óta végzett munkáról. Referátumában hangsúlyozta: az osztály tevékenységének középpontjában az. elmúlt öt évben az interdiszciplináris, azaz a több tudományágra kiterjedő vizsgálatok álltak. Folytatta hétfőn megkezdett munkáját kedden a légi- és űrfelvételek tudományos és népgazdasági hasznosításáról rendezett tanácskozás az MTA kongreszszusi termében. A kétnapos tudományos ülést az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya több más akadémiai osztállyal, valamint az Interkozmosz Tanáccsal és az OMFB-vel közösen rendezte. A keddi előadások elsősorban a távérzékelés környezetvédelmi hasznosításának, valamint a népgazdaság különböző ágaiban való alkalmazásának eddigi tapasztalataival foglalkoztak. Tegnap tartotta nyilvános ülését az Agrártudományok Osztálya az Akadémia dísztermében. Az osztály 1980. évi közgyűlés óta végzett tevékenységéről Tamássy István akadémikus, osztályelnök számolt be. Előadásában részletesen szólt a mezőgazdasági kutatás legfontosabb eredményeiről és jövőbeli feladatairól. Felhívta a figyelmet az agrártudományi alapkutatások fontosságára, valamint a mezőgazdasági innovációs folyamatok meggyorsításának szükségességére. A gazdaság- és jogtudományok osztályának ülésén Bognár József akadémikus, osztályelnök számolt be e tudományos műhelynek az 1980. évi közgyűlés óta végzett tevékenységéről. Az osztályhoz tartozó tudományágakban számottevő fejlődés, pezsgő élet és aktivitás észlelhető — hangsúlyozta —, a testületi egységek eredményesen működnek együtt egymással és az Akadémián kívüli intézményekkel — tudományos, társadalmi és politikai szervezetekkel, — s ennek nyomán befolyásuk és hatásuk a társadalom és a gazdaság alakítására lényegesen megnőtt. Az egyes tudományszakok jövendő feladatairól szólva a világtudomány és a hazai tudomány helyzetét és a társadalmi fejlődéshez való viszonyát tekintette át az osztály elnöke. Az Akadémia nagytermében tartották a Műszaki Tudományok Osztályának nyilvános ülését. A tanácskozás résztvevői meghallgatták Geszti P. Ottó akadémikusnak, az osztály közelmúltban elhunyt elnökének a műszaki tudomány szerepéről írt előadását, majd Halász Ottó akadémikus ismertette az osztály elmúlt ötéves tevékenységét, valamint a jövőbeni feladatokat. Az előadásokból kitűnt, hogy napjaink gazdasági körülményei között különösen nagy feladat hárul a műszaki tudományos kutatásra. A műszaki kutatásnak ugyanakkor szorosan együtt kell működnie a túrsdiszciplinákkal is. Hazánkban a műszaki kutatói bázis jelenleg viszonylag szétaprózódott. Kedd délután zajlott le a Biológiai Tudományok Osztályának ülése az Akadémia nagytermében. Tigyi József akadémikus, osztályelnök beszámolójában részletesen szólt az osztály elmúlt ötéves munkájáról, majd ismertette a következő időszak feladatait. Hangsúlyozta a biológiai kutatásoknak napjaink műszaki-gazdasági életében megnövekedett szerepét, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a hazai szakemberképzés még viszonylag elmarad u nagyobb feladatokból adódó igényektől. A következő időszak egyik legfontosabb feladata e megnövekedett teendők ellátására alkalmas szakemberek képzésének a biztosítása. Az Akadémia 145. közgyűlése ma, szerdán újabb osztályülésekkel folytatja munkáját. (MTI) Tanya a Royalban Több egybehangzó forrás megbízható közlése szerint még soha annyian nem voltak a Royalban a Szegedi Irodalmi Kávéház rendezvényein. mint hétfőn este. A zsúfolt teremben szinte asztal asztal hátán, a körülöttük ülők között idős és fiaTörténészkonferencia Kétnapos nemzetközi történészkonferencic. kezdődött kedden Budapesten, a Kossuth Klubban. Az MSZMP KB Párt történeti Intézete és a budapesti Osztrák Kulturális Intézet által rendezett — az 1918— 1925 közötti időszak középkelet-európai munkásmozgalom történetének kérdéseit megvitató — szimoózionon mintegy 30 neves történész: csehszlovákiai, jugoszláviai, lengyel, magyar, osztrák és román szakember vesz részt. A tanácskozást Erényi Tibor. a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese. Kari Schramek. az Osztrák Kulturális Intézet igazgatója, valamint Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes nyitotta meg. Beszédeikben egybehangzóan üdvözölték az eavedülálló és újszerű vállalkozást, amelynek során valamennyi érintett ország szakemberei együttesen tekinthetik át az Osztrák—Maavar Monarchia szétbomlása után önálló életet kezdett társadalmak első időszakát, a korszak munkásmozgalmát. Hangsúlyozták; a térség országainak mai együttélése szempontjából is fontos. hogy elfogultságoktól mentesen, a tudományos objektivitás igényével vizsgálhassák a szomszédos népek löilénclmét. A tanácskozás első napján a résztvevők magyar, osztrák és jugoszláviai történészek előadásait hallgatták és vitatták meg, amelvek egyebek között az 1920as évek magyarországi munkáspartjainak tevékenységével. Ausztria 1918—19-es történelmével, valamint a ket világháború közötti időszak jugoszláviai munkásmozgalmával foglalkoztak. tal. jólismert szegedi a.rcolc és ismeretlen érdeklődők — sokan, nagyon sokan. Egyetlen ember kedvéért, műveli) apropóján. „Lám. aki ennyi éven át, ennyit küszködött másokért, az ennyire érdekli az embereket", mondja valaki mellettem. ..Horváth Dezső ölelkö/ött a löddel, az mög üvele... A nép pártolta Horváth Dezsőt, pártolja most is . .. Aszongya a szomszédasszonyom, szóljunk a Horváth Dezsőnek, majd elintézi az. Az se atyaisten, mondja a másik. Nem. de az helyretöszi a dogokat." Fenti mondatok az est egyik fénypontjának számító (mindenesetre legüdébb, legemberibb és legautentikusabb megnyilatkozásának ható) résztvevőjétől. Gémes Eszter tői származnak. Attól az autodidakta balástyni parasztasszony tói, akinek Mindig magam című önéletírásai annak ide.ién folytatásokban lapunk közölte először. S aki az irodalmi kávéház legutóbbi, Milyen is a szögedi embör, ha tanyai? című rendezvényén az abszolút érintetteket képviselte. Azokat az embereket, akikről és akikért a beszélgetés központi témájául! szolgáló Horváth Dezsökönyv. a Magyarország felfedezése- sorozatban nemréSomogyi Karolync felvétele gen megjelent. A tizedik ember című szociográfia (riportkötet) szol. Embervedelmi ügyekben' mindig következetesen, ke-> mónyen, a tisz.ta humánum klasszikus eszköztárával kiállónak érezzük, tudjuk kollégánkat, a könyve révén ezúttal a Royalba tanyát, tanyákat beköltözhető Horváth Dezsőt. Ezen a ló háromórás estén, ahol többek között megszólalt a tanyai tanító, a tanácselnök, a népművelő, a néprajzkutató, és nem utolsósorban (több részlet révén) maga a szerző is — természetesen a tanyán élők sorsúval kapcsolatosan igen sok mindenről szó esett. ArróL hogy mi jellemzi igazából a tanyán élőket, a tizedik embert. Arról, mit tettek és mit nem a vezetők értük, és miben is áll pontosan felelősségük. Arról, hpg.v a tanyai életmód egyik nagy varázsa: a közvetlen emberközelség melege mi mindent is ér valójában. És persze még rengeteg egyéb dologról is. A tanya, a tanyán élők világa költözött be erre a pár órára a Royal Kávéház „úrias" környezetébe, ahol most végsösoron velük és értük tortént minden. Legalább most. és legalább ekképpen (is). És nagyon jól van ez így. Domonkos László