Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

2 Csütörtök, 1985. május 23. Országos mezőgazdasági gépalkatrész-ellátási ta­nácskozás kezdődött szerdán, tegnap Szekszárdon, a Ba­bits Mihály Művelődési Köz­pontban. A Magyar Agrár­tudományi Egyesület Gépe­sítési társasága által rende­zett kétnapos eszmecserén több mint kétszáz vállalaté és szövetkezeti szakember vitatja meg a mezőgépipari alkatrészek gyártásának, for­galmazásának és felújítása-; nak kérdéseit. A megnyitó plenáris ülé­sén tartott előadásában Kár­páti József. az Agrotek Vál­lalat vezérigazgatója egye­bek között hangsúlyozta, hogy az alkatrészellátásban fokozatos javulásról beszél­hetünk, s ez annak köszön­hető, hogy megindult az importpótló alkatrészgyár­tás. Az elmúlt három évben csak a Agrotek Vállalat mintegy ezerféle hazai gyár­tású importpótló alkatrészt adott el a gazdaságoknak, évente egymilliárd forint ér­tékben. Felhívta a figyelmet az alkatrészfelújítás jelen­tőségére is. Míg korábban ezt a tevékenységet csupán kényszerűségnek tartották, ma már egyre inkább fel­ismerik a benne rejlő lehe­tőségeket. Így például új utakat nyitott meg a fel­újításban a műanyagbevona­tok alkalmazása. Ami a to­vábbiakat illeti, megfelelő­en szervezett gépbontással a kiselejtezett gépek alkatré­szeinek mintegy 30 százalé­kát fel lehetne használni — részben felújítással, részben anélkül — mintegy évi fél­milliárd forint értékben. A tanácskozás alkalmából a művelődési központ már­ványtermében kiállítás nyílt, amely bemutatja a hazai alkatrészgyártás és -felújí­tás eredményeit. Építőipari ifjúsági konferencia Az MTESZ székházában szerdán, tegnap megkezdte kétnapos munkáját a VI. építőipari ifjúsági konferen­cia, amelyet Trautmann Re­zsi), az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület elnöke nyi­tott meg. Hangsúlyozta, hogy időszerű témáról, az ember környezetének formá­lásáról tárgyal a konferen­cia, s összegezve azokat a kedvező tapasztalatokat,' új fejlesztési módszereket, ame­lyek hozzájárulnak környe­zetünk jobbításához. A találkozó első előadója. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter azokról a fontos építőipari és településhálózati fejlesz­tési feladatokról szólt, ame­lyeknek teljesítéséhez a kö­vetkező ötéves tervben kü­lönösen sok segítséget igé­nyelnek a fiatal műszakiak­tól. Mindenekelőtt azt kérte, hogy nyújtsanak segítséget a lakosságnak, az építészet iránt érdeklődőknek, a lakó­környezet. a település kor­szerűsítését, fejlesztését cél­zó törekvések megértéséhez. s nyerjék meg őket az ízlé­ses környezetformálás ügyé­nek. Rámutatott arra is, hogy a következő ötévei tervidőszak lakásépítési programjának valóra váltásá­ban továbbra sem nélkülöz­heti az építőipar a paneles módszert, amellyel évente 20—25 ezer lakást kell majd építeni. A miskolci, a győ­ri és a Bács megyei példák mutatják, hogy panelekből is lehet változatos, a város­képbe jól beillő épületeket, s kedvező alapterületi be­osztású korszerű lakásokat építeni. A fiatal műszakiak nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy ezek a kezdeményezé­sek széles körben elterjed­jenek, s gazdagítsák tovább a panelekből ízlésesen fel­építhető lakóházak, korszerű és kényelmes lakások vá­lasztékát. Építészeti felvilá­gosító munkával és példa­mutató tervekkel támogas­sák a családi házak, társas­házak és más kisebb lakó­épületek ízléses megformá­lását, s az építészeti közíz­lés fejlesztését. Az építőipar nem nélkülözheti a fiatalok közreműködését, aktív tá­mogatását az építési piacon folytatott verseny kibonta­koztatásában, a korszerű építőanyagok, építési mód­szerek elterjesztésében, és a vállalatok hatékonyabb gaz­dálkodásának fejlesztésében sem — hangsúlyozta So­mogyi László. A kétnapos találkozón a fiatal műszakiak több mint 70 előadásban ismerte­tik a környezetformáláshoz közvetlenül vagy áttételesen kapcsolódó munkájuk ered­ményeit és új kezdeménye­zéseiket. Az ország második legna­gyobb múltra visszatekintő napilapja, a Délmagyaror­szág, tegnap ünnepelte fennállásának 75. évforduló­ját. Ebből az alkalomból ba­ráti összejövetelt rendezett szerkesztőségünk a szegedi Sajtóházban. Kis ünnepsé­get, amellyel e háromne­gyed évszázadra emlékez­tünk, és amely első mozza­natában is alkalmat nyújt­hatott a visszaemlékezésre. Dobos Katalin, a Szegedi Nemzeti Színház tagja mon­dotta el Paul Eluard Egyetlen gondolat című versét, Madácsy László for­dításában, amely a háborús idők szigorú cenzúrájának ellenére 1943 januárjában jelent meg a Délmagyaror­szágban Magyarországon először a nagy francia köl­tő versei közül. Az ünnepség résztvevőit, az MSZMP KB. a Tátékoz­tatási Hivatal, a megyei és a városi pártbizottság, a megyei és városi tanács képviselőit, a lap egykori vezetőit, s azokat, akik je­lenleg is részt vesznek a Délmagyarország szerkesz­tésében, előállításában és terjesztésében, Sz. Simon István főszerkesztő köszön­tötte. A megyei és városi pártbizottság nevében Szé­kely Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Vég­rehajtó Bizottságának tag­ja, a szegedi városi párt­bizottság első titkára mon­dott méltató szavakat. — Alig hiszem, hopy sok lap van a világon, amely 75 esztendőt megélt volna. Ez sikerült a Délmagyaror­szágnak e változó világban. Igaz, volt, hogy betiltották a lapot, de az mindig újra és újra kivívta magának a folytatás jogát és lehetősé­gét. — A hagyományok köte­leznek is —r folytatta Szé­kely Sándor. — Azoknak a követelményeknek a jegyé­ben, amelyeket a párt XIII. kongresszusa állapított meg a sajtó számára, és ame­lyekről Kádár János is szó­lott. E követelmények kö­zül a továbbiakban az olyan erkölcsi kategóriákat emel­te ki, mint a bátorság, az igazság, a rendíthetetlenség és a türelem, amelyek esz­méinkkel párosulva a szo­cialista sajtó munkájának tartalmat kell. hogy (adja­nak. Az igazság, amelynek föltárása is nehéz és bonyo­lult folyamat, s kimondása sem mindig egyszerű. A bá­torság, mert erre is szükség van ahhoz, hogy felelőssé­get is vállaljunk a szocia­lizmus építésének folyama­tában. Az eszméink mellet­ti rendíthetetlen hűség és a türelem, amelyre a párt nyomatékosan int bennün­Szeged Megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bi­zottsága megállapítja, hogy a májuí 22-én 75 éves fennállását ünneplő Délmagyarország kiemel­kedő szerepet tölt be a város lakosságának tájé­koztatásában, tevékenysé­gével jelentős várospoliti­kai munkát végez. Ennek elismeréséül, az évforduló alkalmából a Somogyi Károlyné átveszi a Kiváló Munkáért kitünte­tést a világűr militarizálása ellen ket. Es a képzelőerő, amely­re különös szüksége van a sajtónak, hogy a jelen és a múlt tényei alapján próbál­juk meg faggatni a jövő •lehetőségeit, hogy nagyobb biztonsággal jelölhessük ki útjainkat. — A Délmagyarország szeretett, olvasott lapja Szegednek. Élő. eleven or­gánum, napi beszédtéma a városban. Ez mindazoknak jó érzés lehet, akik a lap előállításáért dolgoznak. A jubileum alkalmából a me­gyei és a városi pártbizott­ság nevében sok sikert kí­vánok a Délmagyarország minden volt és jelenlegi munkatársának — fejezte be köszöntőjét Székely Sán­dor. Az MSZMP Központi Bi­zottsága Agitációs és Pro­pagandaosztálya, valamint a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatala nevében Kar­valics László, a Központi Bizottság osztályvezető-he­lyettese köszöntötte a Dél­magyarország egykori és mai munkatársait. A lap múltját és jelenét összegez­ve hangsúlyozta, hogy ma a Délmagyarország valódi társadalmi támogatással te­het eleget feladatainak. A legnagyobb elismerés az új­ságíró számára — mondotta —, az olvasói értékítélet, amely — mint példányszá­ma is mutatja — magasra értékeli e lapot. Ezt követően Karvalics László a Kiváló Munkáért kitüntetést adta át a szer­kesztőség két régi munka­társának, a most nyugdíjba vonuló Somogyi Károlyné fotóriporternek, aki 25 éve, és Morvay Sándor olvasó­szerkesztőnek, aki közel négy évtizede dolgozik e szakmában; több mint 35 éve a Délmagyarországnál. Papp Gyula, Szeged Me­gyei Város Tanácsának el­nöke a városi tanács vég­rehajtó bizottságának hatá­rozatát ismertette. A végre­hajtó bizottság megbízta, hogy a Délmagyarország Mezőgazdasági gépek alkatrészellátása Ünnepség a Sajtóházban Hetvenöt éves a Délmagyarország végrehajtó bizottság a Délmagyarország részére a Szeged város címerével ellátott aranyplakettct adományozza. (A 47/1985. vb sz. határozatból) várospolitikai tevékenységé­nek elismeréseképpen, az évforduló alkalmából adja át a szerkesztőségnek a Szeged város címerével el­látott aranyplakettet. El­mondotta. hogy az elmúlt évtizedekben sokban hozzá­járult a Délmagyarország a váms fejlesztéséhez. Szege­den szinte nincs olyan csa­lád, amelyik ne olvasná a Dapot, ez is segített abban, hogy a várospolitika alap­vető kérdéseiben közmeg­egyezés alakulhatott ki. A 75. évforduló tisztele­tére a szerkesztőség a vá­rosi tanács támogatásával emlékplakettet alapított. A Kligl Sándor szegedi szob­rászművész munkáját dicsé­rő plakettet a tegnapi ün­nepségen elsőként azok ve­hették át, akik munkássá­gukkal jelentősen hozzájá­rultak 3 Délmagyarorezág jelenlegi karakterének ki­alakításához, - akik ma is segítik a szerkesztőség mun­káját, a lap előállítását és terjesztését. E plakettel fe­jezte ki elismerését a szer­kesztőség Antalffy György­nek Bódai Pálnak, Faragó Jenőnek, Nagy Pálnak, Sik­lós Jánosnak, Lökös Zoltán­nak és F. Nagy Istvánnak, a Délmagyarország volt fő­szerkesztőinek ; Péter Lász­lónak sajtótörténeti mun­kásságáért és a lapot segítő tevékenységéért, Liebmann Bélának, a szerkesztőség legrégebbi külső munkatár­sának, Dobó Józsefnek. a Szegedi Nyomda igazgatójá­nak és Rózsa Istvánnak, a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjének. Az ünnepség színhelyén, a Sajtóház klubjában Somo­gyi Károlyné fotókiállítása látható. * A Délmagyarország szer­kesztősége ezúton mond kö­szönetet mindazoknak, akik az évforduló alkalmából táviratban, telefonon, levél­ben vagy személyesen kife­jezték jókívánságaikat. Szerdán, tegnap a béke­mozgalom fővárosi székhá­zában ülést tartott az Or­szágos Béketanács elnöksé­ge. A testület áttekintette az idei béke- és barátsági hónap eddigi rendezvényei­nek tapasztalatait. A fasiz­mus felett aratott győzelem 40. évfordulója jegyében ed­dig lezajlott eseményeken százezrek fejezték ki béke­akaratukat, tiltakoztak az Egyesült Államok vezető kö­rei által szított fegyverke­zés. különösen a világűr mi­litarizálása ellen. A béke­mozgalomban együttműködő társadalmi és tomegszerve­zctek. szakmai és más moz­galmak gazdag programot kínáltak népünk béketörek­véseinek aktív kinyilvánítá­sára. A hagyományos nagy­gyűlések, fórumok, vitaes­tek mellett számos kulturá­lis rendezvény, hangverseny, nyugdíjas-találkozó, szakmai nao. békemenet. tudomá­nyos tanácskozas, barátsági és határtalálkozó, -papi bé­kegyűlés várta közös fellé­pésre a különböző korú, hi­vatású és felfogású embere­ket. Az elnökség megállapí­totta: az OBT plakátjai, ki­adványai, filmjei hasznosan segítették a szervező mun­kát. Üdvözölte a pedagógu­sok békemozgalmának meg­alakulását, a fiatalok or­szágszerte megfigyelhető mozgalmi cselekvőkészségét. A programok sokszínűsége, a helyi kezdeményezések so­kasága jelzi, hogy mind több ember törekszik szólni, ten­ni a békéért. Az elnökség értékelése szerint a választási előké­születekbe aktívan bekap­csolódtak az OBT tagjai és aktivistái, s a választási fó­rumokon is gyakran és nagy súllyal esett szó béketörek­véseinkről, népünk elköte­lezettségéről elért eredmé­nyeink megvédésére. E ren­dezvényeken kifejezésre jut az a meggyőződés, hogy a szocialista országok közössé­ge és védelmi ereje képes a militarizmus megfékezésére. Népünk a békehónap ren­dezvényein is kifejezi őszin­te szándékát a nemzetek kö­zötti együttműködés, a kap­csolatok bővítésére, s ezt a külföldi vendégek is tapasz­talhatják. A béketanács elnöksége úgy véli. hogy a hét végén Székesfehérváron sorra ke­rülő tanácskozáson, a béke­mozgalomban élenjáró szo­cialista brigádok első orszá­gos találkozóján újabb len­dületet nyerhet az üzemi munkásságnak és a mező­gazdasági dolgozóknak a béke ügyét szolgáló közéleti tevékenysége. A június 8-ig tartó mozgalmi hónap to­v*Kbi programjai pedig — köztük a június 1-jei buda­pesti lágymányosi. békenap, a hagyományőrzés jegyében — újabb tízezrek számára kinálnak vonzó részvételi fórumot. (MTI) Nagy László felvételei Baráti beszélgetés: Antalffy György, F. Nagy István, Koncz János, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára, Siklós János és Karvalics László

Next

/
Oldalképek
Tartalom