Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

2 Csütörtök, 1985. május 23. Enciklopédia A munkavédelmi vezetők, ma már nehezen igazodnak el a munkavédelemhez szükséges Ismeretanyagban. Ebben nagyon nagy segítséget nyújt az az egyedülálló mü, amelynek megjelentetésére az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár vállalkozott. A Munkaegészségügyi és munkavédelmi enciklopédiát — eredetileg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adta ki angol jiyelven, két és fél ezer oldal terjedelemben. A (ifi tagország és több mint húsz nemzetközi szervezet mintegy kilencszáz — nemzetközileg legismertebb. legkiválóbb — szakérlője által összeállított alapmű a munkavédelem és a munkaegészségügy minden ágával foglalkozik, s rendszerezett. közérthető áttekintést. nyújt a balesetmegelőző intézkedések teljes köréről. A háromezer oldalnyi terjedelem miatt, és a kézikönyvként való kezelhetőség érdekében az enciklopédiát három kötetben adják ki. Az első kötet megjelenése 19H6 végére várható, a második és a harmadik kötet egvegy évvel követi az előzőt. A magyar kiadás szócikkei többek között az ipar. a mezőgazdaság, a kereskedelem, a közlekedés, a háztartás területén, illetve a szabad időben előforduló balesetek okaival, a serülésekkel. a foglalkozási betegségekkel. egyes szakmák, foglalkozások ártalmaival, és ezek megelőzésével foglalkoznak. Az enciklopédiáról és az előfizetés feltételeiről érdeklődni lehet az OM1KK szerkesztési főosztályán; címe; 1428 Budapest, Pf. 12.. telefon: 134-419. • • Öngyógyítás — segítséggel Miért hanyatlik a kiegészítő tevékenység? Nemcsak a határra, a termelőszövetkezetek kiegészítő tevekenységére is aszályos idők járnak. Ma már sok helyütt csak emlék az ipari munkák gyors térhódítása. A statisztikák szerint 1981—82-ben még évente átlagosan 20—25 százalékkal bővült a kiegészítő tevékenység a mezőgazdasági szövetkezetekben, aztán 1983-ban megállt a növekedés, tavaly pedig csökkent a termelés. Mindez persze csak közvetve derül ki a számsorokból, hiszén folyó áron számolva az idei zárszámadásokon még 8—9 százalékos növekedést mutattuk ki a gazdaságok. Csakhogy ez már csalóka adat, mert változatlan áron számítva eltűnik a bővülés. Van termelőszövetkezet, ahol csupán tudomásul vették a változást, hiszen őket közvetlenül nem érintette a kedvezőtlén széljárás. Másutt már gondolkodásra, számítgatásokra késztette a gazdasági vezetőket, s igyekeztek úgy alakítani a termelési szerkezetet, hogy kiküszöbölhessék a csorbát. De bármily ügyes „vasmunkások" is dolgoznak a szövetkezetekben, nem egyszerű a köszörülés, mert érezhetően kevesebben akarják igénybe venni a fölajánlott szolgálatokat, s kevesebb a megrendelés is. Sokak szerint megcsappant a fizetőképes kereslet; elszaporodtak az Ipari vállalatoknál dolgozó gazdasági munkaközösségek, a termelőszövetkezetekből kiváltak ipari szakcsoportok, magyarán megjelent a konkurrencia a piacon. Sok helyütt nehéz helyzetbe kerültek, hiszen jórészt az ipari tevékenységből éltek. Különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságú vidékeken okozott nagv fejtörést az ipari tevékenység visszaszorulása, mert ezekben a térségekben az alaptevékenység hiányzó nyereségét az ipari munkával pótolták. De alapvetően mindenütt hasonló a helyzet. Ezt igazolja, hogy a szövetkezetek bevételének mintegy harmada származik a kiegészítő tevékenységből, de nyereségüknek már 40 százaléka. A kiegészítő jelző már régen nem illetné e munkát, szerves részévé vált a mezőgazdálkodásnak. Voltaképpen ez mindig is így volt, hiszen egykor a parasztember ráérő idejében söprűt kötött, fát szedett az erdőkben, vagyis, soha sem csak a földből élt. A legutóbbi időkben pedig a közgazdasági szabályozás is kényszeritette a szövetkezeteket az ipari munkavállalásra, mert az időjárástól független bevételeken túl, nagyobb nyereség is maradt a kiegészítő tevékenységen. Mielőtt bárki is könnyű haszonszerzéssel vádolná a szövetkezeteket, érdemes az Ipargazdasági Kutatóintézet vizsgálatának adatait felidézni. E szerint 1980-ban az állami iparban 8, a mezőÁz Eufrátesz Babilonnál Különíts, meghökkentő címet adott legújabb novellás kötetének Bodor Adum. A cini jelkep is, a szokatlan szimbóluma. sűrítménye, mint a bánatnak a könnycsepp: Az Eufrátesz Babilonnál. Könny és bánat szinte minden elbeszélés témája, a belenyugvással vagy a hétköznapiságbu mosódott, sokszor csak elmeneküléssel elviselhető valóság; a külvilág és az ember kapcsolata. Kapcsolat annyiban, hogy a megadáson, a tudomásul vételen túl sem kínálja a változtatás reményét, csak halvány lehetőséget sejtet a kötet legvégén. A rövid, robbanásig sűrített elbeszélésekben az idő abszurditása nem veszít éles fényéből, az ötvenes évektől napjainkig tart tükröt a világ elé. A témákban az ember és a külvilág helyenként Krúdyra emlékeztető álomszerű lebegése rejti a megszokhatatlan, megfoghatatlan külvilágot, ami ellen nem lehet harcolni, védekezni is alig. Az író gondos szerkesztését mutatja a ciklusokba rendezett, szigorúan tematikusán összeállitott, mégis elválaszthatatlanul egységes, szinte már egy regény fejezeteire emlékeztető komponáltság. ,,A menyetek éjszakája" novelláiban sokat emlegetett, bizonyos fokig túlírt ötvenes éveket látja es láttatja. A címadó elbeszélés egy lexikonból kivágott, vadromantikusan giccses, hihetetlen témájú képet rejtegető kamasz egyetlen napját mondja el, azt a napot, amikor édesapját letartóztatják. A páratlan hatást azzal éri el, hogy megmutatja: a fiú életében ez csak egyetlen epizód az élet apróbb eseményei közül, csak később áll össze egésszé, nő kitörölhetetlenül belevésődő emlékké. Az apa 5 és fél évet kapott — nem tudni miért? A többi elbeszélésben is hiába kérdez Bundás Rekk (A krétaszag eredete), a szakácsnő a kifőzdét bezáró Maxtól (A konyhatitok), vagy Borza és Losteiner (Tapasztalatcsere), a kérdések lehetetlenek, a félelem mondattá formált jelzései, amire válasz sohasem jön, mint ahogy hiába keresi a feleletet a miértre a hajdani börtönét meglátogató Boncz (Egy unalmas o'.ajlerakat), vagy Weisz Gizella, akit egy szénégetővel zárnak össze egy istenhátamögötti bányában. (A menyétek éjszaka ja). Részben ugyanezek az emberek ternek vissza a következő törtenelek lapjain. Az ido múlását egyegy szűkszavú utalásból lehet csak megtudni, változatlan a vesztes ember és a körülmények egyenlőtlen harcának krónikája. Az emberek keresztként hordozzák a magányt; magánéletük alig van, munkatársi kapcsrflalaik felemásak, megalázóak. Bodor Adám az aprólékosan megfigyelt, megelevenített valóságot a mese illúzióját keltő modorban mondja el. t\£ elidegenedést fokozza a költői, a témákhoz nem illó névadás, szereplői szinte mind romantikusan keresett neveket viselnek: Makaradze, Adam, Szelim, Barbara.de Anatólia, Akop Akopján, Rezo Kahaderni. Ezek az emberek grúziai tájakon vagy álomszerűen sejtelmes környezetben (például: egy perzsa diplomata lakásán) bukkannak fel —, de már a valóság ellen veszik fel a győzelemmel alig kecsegtető harcot. A kötet záró novella cselekménye egy közelebbről meg nem nevezett latinamerikai országban játszódik. Egy pár perces, hazug tv-film kedvéért az emberi mivoltukból kivetkőztetett, díszletté alázott indiánok sorsát, halálát mondja el a tárgyilagos hang mögött izzó részvéttel. (A testőrparancsnok maganya) Bobadilla őrnagy az egyetlen, aki maga is indián származása lévén legalább sajnálatot érez a védtelenek iránt — ezáltal közelebb kerül hozzánk, a valóságot sokszor csak megszenvedő, de talán alakítani, jobbá formálni is tudó emberekhez. (Szépirodalmi) Rozsnyai Jenő gazdasági iparban 22,5 százalék volt az elvonás mértéke a kettő árbevételből, egy esztendő múlva ugyanezen adatok 8, illetve 25,2 százalék voltak. A mezőgazdaság kiegészítő tevékenysége tehát mintegy háromszoros terhet viselt, s ráadásul ez még növekedett is. Azóta fovább romlott a helyzet. Tavaly megváltozott az ipari tevékenységet nagyrészt befolyásoló termelési adó összege, illetve a korábbi adó-visszatéritési kulcs mértéke. A bonyolult közgazdasági fejtegetéseket mellőzve, a végeredmény, hogy növekedett a termelési adó, s ebből következően ennyivel is kevesebb maradt a gazdaságok számláján. Ráadásul ez rosszkor jött, hiszen találkozott a kiegészítő tevékenység iránti kereslet fékeződésével. Sok helyen csökkenő árbevételt, növekvő adót, s ezekből fakadóan mérséklődő nyereséget tapasztaltak. Mindez nem volt elég, a bajokat még az is tetézte, hogy a megrendelők egy része fizetésképtelen lett, s így az elvégzett munkáért járó összegekel sem tudták „behajtani" a szövetkezetek. A tavalyi gazdálkodásuk alapján pénzügyileg nehéz helyzetbe került szövetkezetek egy tekintélyes csoportjában éppen a behajthatatlan követelések okozták a hiányt. Az ebből származó veszteségek meghaladják az 500 millió forintot. Ennél is többet árul el a fizetésképtelenség kártékonyságáról, hogy néhány gazdaságnak 30—50 millió forinttal tartoztak ipari üzemek, egy termelőszövetkezetben pedig 110 millió forint veszteség származott ebből. Ilyenkor persze könnyű mondani: be kell perelni a fizetésképtelen vállalatot, föl kell bontani a vele kötött szerződést. Jogilag természetesen igaza van az ekként vélekedőknek, de mint bölcs szövetkezeti vezetők mondják, aki tovább lát az orránál, nem tesz ilyesmit. Az oka egyszerű: ha késve is, de eddig még fizettek az ipari vállalatok, a szövetkezetek pedig munkát adhattak tagjaiknak, alkalmazottaiknak. S ami egyáltalán nem mellékes, feltétlenül szükségük van a kiegészítő tevékenységből származó nyereségre. Szorongatott helyzetben, két tűz között vannak a termelőszövetkezetek. Egyik oldalról a nyereség növelésének kényszere melegíti őket, másik felől az alapés a kiegészítő tevékenység jövedelmezőségének romlása éget sebeket rajtuk. Kétségtelen, nem tilos, sőt, kívánatos az öngyógyítás, de ez csak a külső orvoslással együtt lehet igazán eredményes. V. Farkas József Kamikaze növények Amíg egyes tudósok azon dolgoznak, hogy olyan növényeket fejlesszenek ki, melyek megvédik magukat; mások kidolgoznak egy eljárást, amelynek következményeként a növények — különösen a gyomok — elpusztítják magukat. Egy kutatócsoport az illionisi egyetemen meghatározta, hogy különböző gyomfajták hogyan szintetizálják a klorofillt, azt a zöld anyagot, amely lehetővé teszi, hogy a növény a napfényt táplálékká alakítsa ál. A tudósok ezeknek az ismereteknek az alapján kidolgoztak egy eljárást, amely megöli a gyomot azáltal, hogy túl sokat juttatnak a jóból a növénynek. Az eljárás abból áll, hogy éjszaka ALA-t, aminosavat tartalmazó oldattal permetezik be a gyomnövényt. Ezt am aminosavat használják a növények a klorofill termelésére. A növény az éjszaka folyamán átalakítja az ALA-t egy vegyi anyaggá, amely klorofillá változik, ha napfény éri. A vegyi anyag így nappal hatalmas menynyiségü klorofillá változik, át. A túlfeszített folyamat azonban gyengíti a gyom szöveteit. A belső nedvek elszivárognak, a gyom kiszárad, és négy órán belül elpusztul. Az eljárás nem hat termesztett növényekre, például a gyapotra és a szójababra. Az illionisi csoport most olyan oldószerekkel kísérletezik az Ala számára, amelyek az eljárás hatékonyságát tízszeresére is emelhetik. A tudósok az Egyesült Államok és más országok 60 gyártójával tárgyalnak, és arra számítanak, hogy találmányukat egy éven belül forgalomba hozhatják. A forgalomba hozatalhoz azonban még szükség van a hatóságok engedélyére. Ml? HOL? MIKOR? 1985. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: DEZSŐ ,» Nap kel 4 ora 58 perckor, és nyugszik 20 óra 24 perckor. A Hold kel 7 ora 8 perckor, és nyugszik 0 óra 13 perckor. VÍZÁLLÁS A. Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 019 cm (áradó). 1G.50: Jugoszlávia és szerepe a világban 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.10: Mt történik az atommagban? — (ism.) 17.30: Hírek 17.35: Tv-naptár 17.li: Gyermekeknek 10.15: Tudomány 18.45: Kicsiny, nagyvilág 19.15: RajzfiLm 19.30: Tv-napló 20.00: Politikai magazin 21.05: Vetélkedő 22.95: Tv-napló ÜJVIDEK 17.00: Tv-hiradó magyarul éo szerbhorvátul 17.13: Betűről betűre 10.15: Literatura 10.45: Dok.-műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó 2., szerbhorvátul 20.00: örökös hivás — 10. 21.05: Miről van szó? — vetélkedő 22.23: Gyöngédszivű katonatisztek — dok.-műsor PÉNTEK. DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.35: Tv-torna 8.10: 1TV 9.00: Zelk Zoltán: Tollászkodik a tavasz 9.25: Kamera 9.55: Az élet ereje — szovjet dok.-film — (ism.) 10.50: A lehetetlen lefilmezése — walesi rövidfilm 11.30: Képújság EBKlI HETVENÖT ÉVE született Galdi László (1910— 1974) nyelvész, egyetemi tanár. A felszabadulás után a budapesti román filológiai tanszék állandó előadója, 1983-tól címzetes egyetemi tanárként. Pályája kezdetén költeményekkel és románból készült műfordításokkal jelentkezett. A szótárírás volt a tornája egyetemi disszertációjának. s husz évvel később az akadémiai doktori fokozat elnyerésére készített disszertációjának is. A Madrovics Lászlóval együtt irt orosz—imagyar és magyarorosz szótárát 1931-töl számos változatban, milliós példányban adták ki. Jelentős volt munkássága. A magyar nyelv értelmező szótára és A magyar nyelv törtér.pli-etimológiai szótára előkészítésében. ö irányította a Petófi-szótár munkálatait: a 2. kötet szerkesztése közben ragadta e.l a halál. Páratlan nyelvtudása lehetővé lette, hogy francia, olasz, rornán nyelvű stilisztLkáknl és verstani elemzéseket ts írjon. HATVANÉVES Johsna Lederberg (sz. 1925) amerikai genetikus, 1978-tól a New York-i Rockefeller Egyetem rektora. 1958-ban a baktériumok genetikai anyagának kutatásáért Nobel-dijat kapott. ZENÉS SZÍNHÁZ Este 7 órakor: A Nyugat lánya (Jancsó—József—Juhászbérlét) . KISSZINH AZ Este 7 orakor: Dózsa György (Déryné 1. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 19, délután negyed 4. fél « es este háromnegyed 8 órakor: Flnshdance (színes, amerikai, kiemelt helyár!). Kertmozi: este 9 orakor: öl láda ananyrög (színes, m. b. francia, III. helyár!). Fáklya: délután háromnegyed és negyed 6 órakor: Bocsássanak meg, kérem (színes, szovjet); estit lét 8 órakor: Flashdancu (színes. amerikai, kiemelt liolyur!) Filmléka: délután 5 órakor: Cirkusz (eredeti orosz nyelvű filmi). Kiskorössy Halászcsárda, Kert: este 19 órakor: A kicsi kocsi újra száguld (színes, m. b. amerikai, III. helyár!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedeti személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécs* u. 4.) veszi fel. sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 oraig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt., 1. sz. alatt, Telefon: 10-109. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél B óráig, szombaton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fel 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krl. 29. szám alatti (körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7tol hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zóid Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. S. O. S. LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mmdennap este 7-lul reggel 7 óráig. Telefon: 11-090. EHlfi'J BUDAPEST 1. 8.05: Tv-torna — (Ism.) 8.10: ITV 9.50: Delta — (ism.) 19.15: Horgony a révben — csehszlovák tv-film — 11.45: Reflektorfény — (ism.) 12.15: Képújság 13.30: ITV 16.05: Hírek 10.15: Tizen Túllak Társasága 17.05: Tv-börze 17.15: Mihail Solohov-sorozat — Feltört ugar — szovjet film — 1. 13.45: Képújság 18.59: Adni érdemes . . . 19.10: ív-torna 19.13: Esti mese 19.30: Tv-hínado 29.00: Az ölsen bandát átverik — dán film 21.30: Panoráma 22.35: Tv-hínadó 3. 22.48: Himnusz BUDAPEST 2. 17.00: Képújság 17.03: Deltácska 17.25: Cimbora — (ism.) 13.10: Telesport 19.25: Egy kis házimuzsika — 20.00: A Magyar Rádió Gyermekkórusa — dok.-film 21.20: Tv-hiradó 2. 21.50: Súlyemelő EB 22.20: Képújság BELGRÁD 1. 8.20: Tv-naptár 8.30: Gyermekeknek 9.15: A mikrobiológia alkalmazása 9.33: Mi történIk az atommagban 10.00: Természetvédelem 10.30: Hirek 10.35: Művelődés 12.30: Hirek 16.35: Versek és mesék * KOSSUTH 3.20: Jegyzet 3.30: Thomas operáiból 8.50: Nagy mesterek — világhírű eluadómüvészek 9.44: Szólj, szólj sipom! — mondókák, gyermekjátékok Nyíregyházáról 10.95: Két keréken Magyarországon — A Szigetközben 19.35: Labirintus — zenei rejtvények fiataloknak 10.50: Mi ez a gyönyörű? 11.05: Világhírű énekesek operett- és zenésjátékfelvételeiből 11.39: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai — Thackeray regénye — 2. 12.30; Ki nyer ma? 13.45: Késői tavasz 13.09: Artúr Rubinstein (zongora) és Jasclta lleifetz (hegedű) felvételeiből 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót — A Bükk kapuja 14.19: A magyar széppróza századal — Csató Pál: A fantaszta — (ism.) 14.26: Filmzene 14.40: Külföldről érkezett... 15.00: Most jelent meg — Világirodalmi könyvszemle 15.30: Zenei tükör 16.05: Révkalauz 17.00: Vizsgálatok nyomában — rlportmüsor 17.25: Rómeó és Júlia — I'rokofjev balettje 18.05: Kritikusok fóruma — Somlyó György: Rámpa 19.15: Szorító — Tarnói Gizella és Havas Henrik összeállítása 20.00: Hallgassuk együtt: Liszt-müvek 20.43: Gáti József jutalomjátéka — Oidipusz Kólón oszban — Szophoklész tragédiája 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Vidrúczky — részletek 23.00: Gáti József legkedvesebb verseiből válogat 23.20: Magyar művészek operafelvételeiből 0.10: Toronyzene PETŐFI 8.05: Székely Mihály nótaf elvételeiből 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika 9.03: Napközben 12.10: Fűvószene táncritmusban 12.25: Útikalauz — üdülőknek 12.30: Mezők, falvak éneke 13.03: Nosztalgiahullám 14.00: Zenés délután — régi magyar dalok és táncok 14.30: Vásárrádió 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek ' — (ism.) 15.45: Közéleti térkép — riport• műsor — (ism.) 16.05: Találkozás a stúdióban — házigazda: Meixner Mihály 17.65: Jugoszláviái dzsesszfelvételek böl 17.30: Zöld telefon — környezetés természetvédelmi műsor 18.30: Slágerlista 19.05: Tudósítás a balatonfüredi Soling EB-röl 19.10: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Közkívánatra! 23.20: Nótacsokor 24.00: Éjféltol hajnalig PÉNTEK. DÉLELŐTT KOSSUTH 8.20: Tudomány és gyakorlat 8.50: Szebenyl János fuvolázik 9.33: Erdőszélen vadrózsa — óvodások műsora 9.53: Lotitósorsolás 10.05: Verhaeren versei 19.10: Zenekari muzsika 11.00: Gondolat 11.43: Népdalok 13.30: Ki nver ma? PETŐFI 8.05: Zenés játékokból 8.50: Tiz perc külpolitika 9.03: Napközben 12.10: Fűvószene /