Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-06 / 81. szám

Szombat, 1985. április G. • • Ötven sor Száguldunk, keresztül az ébredő országon. „Tavasz van! Gyönyörű!" A sárga csoda (csoda, hogy elindult) falja a kilométereket. Ki tudja hányadszor ámulunk hazánk szépségein, a zsendülő határ előmerészkedő zöldjein, a kócos facsoportok díszsorfalán, a szépülő városok kozmetikázott arcvonásain. Felhőtlen maga­biztosságunkat a mellettem ülő idegenforgalmi szak­ember rombolja szét: „Nézzétek, a zöldülő velesen nylonzsákok kergetőznek. a műtrágyái zsákokkal szórakozik az áprilist szél." S ettől kezdve megváltozik a hangulat, a kocsiban ülök közül mindenkinek van egy története arra, hogy a ha­nyagság, a nemtörődömség, a felelőtlenség miként szeplősíti természeti szépségeinket, épített környeze­tünket. Pedig — mint az idegenforgalomban jártas barátom megállapítja — csak egy kis figyelmesség, gondosság, türelem és önbecsülés kellene ahhoz, hogy Magyarország, Európának ez a kéttenyérnyi területe valóban igazi vonzerő, nagyszerű látványosság, ottho­nos ország legyen. Nemrégiben a Hazafias Népfront és a Városszé­pítő Egyesület szervezett tisztasági akciót. Gyerekek és felnőttek szorgoskodtak Szeged utcáin, terein, gyűj­tötték a szemetet, a hulladékot — szépitkezett a város [elszabadulásunk születésnapjára. Legtöbb helyen me­netrendszerűen érkeztek is szállító járművek, nehogy i a szel játékaivá váljon az egyszer Inár összegyűjtött újságpapír, tejes zacskó, villamosjegy, cigarettacsikk, kötszer, sörös üveg, kon/.erves doboz. Mondanom sem kell, akadt olyan hely a városban, nem egy, ahová vé­gül is nem érkeztek meg azok a bizonyos jármüvek, s másnapra a kis kupac tartalma ternyi méretben terült szét. S ki szereti a fölösleges munkát, kinek a szám­lájára irható a megvámolt, önként vállalt szépítő te­vékenység kudarca? (Innen már csak egy ugrás a kö­vetkező logikai lépés — vajon, miért nem lehet a háztartási szemetet a kukába és nem mellé üríteni, az utcai hulladékot az erre kijelölt tároló edénybe tenni, a csikket a csikktartóba dobni, a műtrágyas nylonzsákokat összegyűjteni, s az erre kijelölt helyre elszállítani?!... A környezetszennyezésünk elleni küzdelemnek mindenekelőtt mi, városlakók lehetnénk példamutató úttörői. S vannak szép számmal, hiszen aki e verő­fényes ünnepeken sétálgatva ismerkedik az új város­részekkel. vagy megújuló régi negyedekkel, tapasztal­hatja, hogy az emberek jó része mind igényesebb köz­vetlen környezetére. Rendben tartott játszóterek, fel­újított homokozók, szépen mcgmetszelt fák, házak ciött, gonddal művelt virágoskertek között méginkább feltűnő a vitorlázó papír zsebkendő, a széttörött bo­ros üveg, az elhagyott félcipő. Naivitás lenne azt hinni, hogy akár vezényszóra, akár néhány közös akció nyomán, de társadalmi oí­íenziva eredményeként is máról holnapra eltüntet­hető minden szeplő, mely csúfítja környezetünket. Sokszor hallhattuk már, bizonyára még gyakorta kell ismételni, hogy a szennyezés góca tudatunkban tenyé­szik. Amig önmagunkkal nem vagyunk eléggé igénye­sek, addig hogyan várhatnánk cl, hogy egy nagy kö­zösség érdekében hajoljunk le egy vitorlázó újság­lapért? Pedig hát akkor már nem is gondolnánk se magunkra, se a társadalomra — hiszen ez természe­tes gesztusunk. Sok ilyen gesztusból őrizheti meg ar­cának szépségét ez a haza. Tandi Lajos A költészet napjai Makón Nyolcvan évvel ezelőtt, koszorúzzák a főtéri József 1905. április 11-én született a Attila-szobrot, majd 3 órá­magyar költészet XX. száza- lói a városi tanács diszler­di géniusza. József Attila. mébep emlékülést tartanak. A születésnap több mint más- A vendégeket Joó Sándor fél évtizede hazánkban a tanácselnök-helyettes köszön­költészct ünnepe. József At- ti. a konferencia elnöke llia tila életében a mi tájunk. Mihály József Attila-díjas mindenekelőtt Makó és Sze- irodalomtörténész. előadói ged rendkívüli szereppel bír. Fodor András. József Attila­e két város ringatta kolté- oiias költő, a Magyar Írók sfeeténék bölcsőiét. A pálya- Szövetségének alelnöke, Szi­kezdés városában, Makón, geti Lajos irodalomtörté­április 9-én, 11-én és 12-én nész. a szegedi József Attila Tudományegyetem docense és Domokos Mátyás József Altila-dijus kritikus, a Szép­Könyvkiadó iguz­„Jó szóval oktasd, játszani is engedd" címmel a Magyar költészet napi rendezvénye­ket tartanak. Költészet és zene cimmel irodalmi ünnepi hangverseny lesz áp- katoja. rilis !)-én, kedden este 6 órai kezdettel a József Attila­emlékbizottság ,szervczésé-n Rádió és az emlékbizottság ben. Az est műsorában fel- irodalmi estet rendez ápri­lépnek a Zeneakadémia Ma- lis I2-én. pénteken este ne­kóról származó növendékei. £.yod 8-tól az. útlorőház (régi Kiss Tibor. Szentpéteri Csil- városháza) dísztermében. A la. Nagy Róbert, Kecskés Ba- műsort Mary György allitot­lázs. Balhori Eva es Bárányi ta össze, bevezetőt mond La­Anikó, valamint Fodor Zsó_ tor 1-ászló József Altila-dí­ká, a Szegedi Nemzeti Szín- Jas költő, műfordító, egykori ház művésze. A .programban makói diák. Szerkesztő-ren­Schumnnn, Schubert, Vival­di és Chopin müvei szere­pelnek! Irodalmi ünnepség lesz a születésnapon, április 11-én, dezö Dorogi Zsigmond. A műsorban, melyet a rádió egyenes adásban közvetít a Kossuth adón. közreműködik Fülöp Zsigmond. Havas Ju­csülörtükün délután a TIT dit, Kohut Magda. Oszter Csongrád megyei szervezeté- Sándor, Papp Zoltán, Simán­Kitüntetések Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Országos Elnöksége a magyar—szovjet barátság ápolása és erősítése érdeké­ben kifejtett kiemelkedő te­vékenységük elismeréséül a társaság Aranykoszorús jel­vényével tüntette ki dr. Koncz Jánost, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkárát és dr. Lovászi Józsefet, a megyei pártbi­zottság politikai munkatár­sát. Április 4-e alkalmából a belügyminiszter dr. Pap Já­I os rendőr őrnagynak, a Katonai ügyészség helyettes vezetőjének a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fokozatát adományozta, va­lamint 15 éves szolgálatért érdeméremmel tüntette ki. Ugyancsak a belügyminisz­ter dr. Szabó Benedek ka­tonai ügyészt dicséretben és jutalomban részesítette. A legfőbb ügyész dr. Veréb Balázs katonai ügyésznek a Kiváló Munkáért kitüntetést adományozta. A honvédelmi miniszter Wciglingcr Bélát, a katonai ügyészség polgári alkalmazottját a Haza Szol­gálatáért Érdemérem bronz fokozatával tüntette ki. Tegnap, pénteken vette át a Kiváló Munkáért kitünte­tést a Közúti Igazgatóság három dolgozóia: Angyal József gépkezelő, Jójárt Já­nos hid mérnök, és Sinkó Antalné gyors- és gépíró. A Kőbányai Sörgyár sze­gedi kirendeltségének veze­tője, dr. Dóczy István ugyancsak Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. nek. a makói városi tanács­nak. es a József Attilu-em­dy József. Váradi Hédi. Va­iékbizottságnuk rerylezésé-j fazsdy Emmi és a Kalaka ben. Délután 2 órakor meg-UÍcgyütlcs Úttörő­távírászok versenye Az országos úttörő-gyors­távírász-bajnokság pénteken fejeződölt be Leninváros­ban. Az Úttörőszövetség, az MHSZ és a Munkásőrség által immár 18. alkalommal megrendezett „Lenin ifjú távirásza" elnevezésű ver­senyen az ország legjobb 20 leány és 34 fiú úttörö-táví­rásza indult. Az országos bajnoki címet a leány kategóriában Szaba­dos Zita, a miskolci 21. szá­mú általános iskola tanuló­ja, a Lenin Kohászati Mű­vek rádiósklubjának tagja, a fiú kategóriában Németh Ferenc, a budapesti Sződ­liget utcai általános iskola tanulója, a Vegyépszer rá­diósklub tagja nyerte el. A leány csapatverseny győz­tese Bács-Kiskun, a fiú csa­patversenyé Szolnok megye csapata lett. Az összetett csapatversenyben Heves me­gye ifjú távírászai szerez­ték meg az első helyet. A bajnokság legjobb 35 résztvevője nyáron a zánkai úttörővárösban kéthetes rá­diós szak táborozáson vehet részt. (MTI) Dózso György Illyés-bemutató a Kisszínházban „A kakas épp harmadszor szólt, / Dózsa feje Szegeden volt" — Juhász Gyula verse óta fokozottabban érezhet­jük: Dózsa György nevének kel! legyen valami speciáli­san dél-alföldi, négv és fél évszázad kődéből előbonta­kozó. sajátságosan itteni han­gulata. Amikor először hal­lottam, hogy Dózsa leje ál­lítólag tényleg szülővárosom­ban lehet valahol — a do­log nagyjából az 197 l-es szabadtéri premierrel egy időben történhetett —, az a szinte meghatározhatatlan varázsú borzongás futott vé­gig rajtam, amit sok szege­dj érezhetett Attila sírjának legendája, vagy akár a bn­szorkányégetések múltba ve­sző mondái hallatán. Dózsa Györgynek, mint nemzeti történelmünk nagv alakjá­nak csak akkor van, csak akkor lehet valóban mara­dandó. sejtjeinkbe ivódó, igazi belső hatása, ha ez az egyénbe asszimilálódott mí­tosz szívódik föl minden él­tető nedvével együtt a szű v s;.n Hernádi Oszkár felvétele Csornák János (Dózsa György) és Kovács Zsolt (Mészáros Lőrinc) az előadás egyik jeleneiében „készen érkező", világo- kodva afféle igazán hősies látó, tiszta ember vegze- Dózsát teremtett. Olyan Dó­tebb pátriát nem prótokol- lének alakulását), másrészt zsát, aki meg nem alkuvá­li'.ris és nem provinciális, pedig egy bukott helyzetben sában. a nemzeti egységet a ,.urambátyám"-alapokon sze- „sanszot" kapott hős válasz- végsőkig, reménytelenül is retni akaró szellembe. (áf ának hogyan ját-mikéntiét, védeni képes akaratában a ez utóbbi „plusz traPikum- szemünk láttára magaszto­Nem természetes-e, ha ionás"-mivoltának teljes sul szoboreszmennyé. akihez ilvon érzelmi-intellektuális egészében. Igen: utóbbi eset- a fehér ruhás lányok dalai előzmények után kicsit a ki i- ben már az 1958-os bemu- szólnak, akiért a gyertyák tikus is úgy várhatta a csü- Wtó után annyit vitatott Zú- cgnek — és akinek megfor­törtók esti ünnepi szegedi pólya-motívumra gondolok, múlásához fiatal színészeink Dozsa-premiert, Illyés Gyula Meggyőződésem, hogy ameny- közül nem is nagyon lehetett mniár klasszikusnak számi- nyíre dramaturgiai hiányos- volna megfelelőbbet találni, t:» drámájának előadását a sága lehet a darabnak ez a mint Madách Színházból Kisszínházban. mint a nagy- momentum, annyira kulcsa Szegedre vendégeskedni ér­voő. aki régóta nélkülözött js nK Egész. megértésének, kezett Csernák János. Lehet­inyencíalathoz jut? Olyan lli.szen. ha a trónra törő Zá- ne mondani, hogy alapvető­itekhez, amelynél egyszerre pólya merő önérdekből kör- en egysíkúan (hérosz volt, ielcnt^ különleges vonzerőt a nyékezi meg a már elfogott hérosz ma, és az is marad­fegás' garantált, védjegyek- prrasztvezért, s végső soron alapokon) építette föl és ele­kel ékesített, előzetes biza- a nézőnek eldönthetetlen, ver.itetle meg ezt a valóban lommal megszavazott minő- vaion a Nagy Politikai Ma- bámulatos székelv katona­sége és a zsigereknek kü- mpulátornak, vagy az obiek- embert — ha nem tudnánk, lör.leges, egyéni alapokon tive jó szándékú, bár önző hogy részben nem ő, huncm olyannyira kedves íze-borsa, mentsvárkinálónak tekinten- a drámából építkező rendezői A Dózsa György című Ily- c:<'-c Zápolya alaki-, — leg- felfogás ludas az ügyben, 1 vés-műről illik tudni, hogy a illl'bb ennyire rejtély kell le- 'észben pedig ilyen alap­Rákosi-korszak második, már «ven Dózsa minden realpoli- helvzetoen lelkiismeretes a biztos bomlás előjeleit ha- liki:si meggondolást nelkü- színész aligha tehet egyebet, túrozottan mutató szakasza- liizo- mar-mar eszelősen e - mint amit o telt. Dozsaja hun keletkezett, s A magyar hasító ullaspontja is a fel- .tv vult a stílus, az értelme­irodalom története joggal ír- hindit menekülési lehető- zft xgezeteben meggyőzővé, hetin róla. hogv törekvése ^ggcl szemben. A kerdes hitelessé, m. tobb - a ha­voll: „a példamutató hősies- £»pan az ebet,: amennyire gyomanyos (es ma. napsag ség és a forradalmi pátosz Do«a erkölcs, fólenye .mi- nagyon hasznos!) magvar egyben a nemzet figyel- Hvtn ervenyesul, annyira történelmi hosfeUogashoz mcztelöie legyen, jelezve a c'iezhető-e vajon a paraszti hűvé és annak megfelelővé. Mészáros Lőrinc alakja nz a tigura, aki afféle „irányí­tó protagonistának", sőt. ka­szocialista építés általáno- hadaTk_ f° ideológusa Mesza­sabb értelmű baját és torzu- ',,K ^oilnc :illal képviselt tilsait." A kissé hivatalos forradalmi program hitele, _ ^ . __ hangnemű érvelés mögül elő- ennek magasabbrendusege. tnlizálornak: is nevezhető, ö „hajtja ki" Dózsából mind­-'ellik az illvési törekvés vi- elutasitast indokolando? ....„„^ ... agosságu. miszerint „a tör- K'.amczay Tibor irta annak g/l ami benno iejtözik es tcnelmi drámában sosem a 1Lae:'t:'n^ az In.dalm^ Ujsagban, Dózsává teheti. Kovács Zsolt néha ugyan kissé túljátszott­kor a fontos, hanem az em- bo«v a válasz nemleges. Am. bori magatartás", ahogyan a e/- a dramaturgia, hianyos­niűsorfüzetben is olvashatjuk sag pyitva hagyja a kérdést. az alkotói hitvallást. Illyés Cyula drámái mindig egy. ma.idnem azt mondhatnánk, az eredendő írói szándék el­nök lünő. összességében még­is igen átgondoltnak tetsző alakítást nyújt, gáadásul a pap intellektualitásál kellő Himalája-expedíció A jövö hét szerdáján in- folytatják az utat gyalog, he­duí Budapestről a második gyí ösvényeken, patakokon, magyar Himalája-expedíció, függöhidakon át. 4300—4400 Tagjai gyakorlott heg.ymá- méter magasságban tervezik szók: mar mind a tizenkel- kiépíteni a bázistáborukat, ten meghódították a Kauká- 4—5 napi akklimatizúlódás zus. a Pamír, az Andok 6—7 után fokozatosan emelked­ezer méteres csúcsait. Ezúttal nek feljebb és feljebb. Ter­a Himalája 7893 méter ma- veik szerint 5—6 tábort ver­gas Himalchuli nevű csü- nek a 'hegyen, utolsó tábo­csára szeretnének feljutni. ruk 7400 méter magasság kö­Miként Orbán Pál, az ex- rül lesz, s innen „rohumoz­•oedíció vezetője az MTI zúk" meg a csúcsot a legjobb munkatársának elmondta: erönlétü hegymászók, repülőgéppel utaznak Rómán Az expedíció tagjai két év át Új-Delhibe, majd a nepá- óta készültek erre az erö­li Katmandu városba. Fel- próbára. Különleges munká­sz.eielesüket, élelmüket előre- kut végeztek: kéményeket, küldték. A másfél tonnányi magas épületeket tartottak terhet Katmanduban veszik karban, vasszerkezeteket fes­át. és tehergépkocsival szál- tettek, s az ígv szerzett ke­lítják Trisuli Bazár helység- resetükből, valamint egyesü­be. ahol csatlakozik hozza- leteik anyagi támogatásával iuk az idegenvezető és a G0 fedezik a 80 naposra terve­teherhordó. Segítségükkel zett expedíció költségeit. mindenkoron a magyarságot ]jnere is: vajon a Dózsa hangsúlyváltásokkal teszi Oltalmazni akaró nagv mű- Györgyök nem menthettek ÍKcn érzékletessé. Juhász Rá­vész tanításait példázzák, a volna-e at magukat boldo- ,u (Anna) és Bácskai János Dózsa-dráma esetében (pél- cabb id»kbe mindig ílveten (MtnyuS) színtelenebb telje­dául, többek között) azt. dor.tesekkel, imigyen hasz- Sllményt nyújtott, noha az hogv a nép nélkül sohasem a. 'Kazun nepuknek ls iRa/ az eiőbbinek szerep­lehel történelmet csinálni. Megtehettek volna — csak- formálási lehetőségei,. az légyenek bármily szépek-és bn«v akkor nincsenek hosok. utobbinak dramaturgiai nenn-irlinak tíinök a szóin- " így nem lehet drama sem. u",uumal1 M és píígrambeszédek & *z • .Msiség törvényé" . adottságai" kevesebb teret az, ami végső fokon mindé- is nvujtottak Tetszett viszont Dózsa alakja és tragikuma ne„ eluralkodva. végérvé- l engyel János Máté szerepé­ebben az alkotásban kettős nvessé teszi a dráma hang- . , ... . . szerepét kap: látni lehet egy ütését, végkicsengését, stilu- btr" tovabbu- a viszonylag ielk-m megizmosodásának fo- sát, egész, csakis ebbéli vol- rövidebb színpadi jelenléttel lyamatát (ezzel (Dai'huzamo- tóban mérhető maradündó- is figyelemre méltó llollai svn. látszólag paradoxonként, s;:Rát. Kálmán (Herendy). A Bran­„Hösi" mű ez tehát, akár denburgit játszó Flórián An­höskölleménynek is nevezen- tait a Werböczit alakító Szán. dű , An ÜIY w"?Tri tó t-ajos, és a Bathorit meg­mat a drama íolott: néha már-már agitatív, retorikus formáló Király Levente oly­har.gnem, a véleményem sze- kor hatásos, olykor túlzottan nni szükségtelenül „agitpro- is eK-V húron pendülő triónak pos", nyugodtan elhagyható- hatott. Ignác atya szerepében megváltoztatható, didaktikus H'rezeg Zsolt viszont röpke tefejezés („jön :> török", veti Percekre is egyedi színeket oda nyeglén a távozó Brun- tudott vinni a produkcióba, denfcurgi: véleményem sze- Hogv Dózsa feje végül is rint ez. a dráma igazi vége) Szegeden van-e. vélhetően „ , ... senki sem tudja. Hogy Illyés - egyarant ezt bizonyítja. Gyu)a Dozsa György című A szegedi előadás jól érez- kétrészes drámája most sze­te meg az i.l.vési mü lenti ged: színpadon Játható, fel­alapproblematikáját. S eb- tehetően sokan tudják. Azt ben az értelemben „klusz- pedig, hogy Dózsa György szikus". teljesen hugyomá- cs az általa képviselt esz­nyos izü produkciót kaphat- nieiség mekkora erö lehet tünk csütörtökön este. Sán- egy róla szóló dráma kap­rfor János rendező elsösor- csán mai nemzedékek ion­ban Varga Mátyás rendkívül los nevelési tennivalói kö­ízlcses. stílusos és hatásos zött. garantálja ez a produk­riiszletképére és Molnár ció. n^lre hasonló ci 1 cgü Jel- örüljünk ennek! mezeire — no meg a említett felfogásra támasz­Domonkos László i '

Next

/
Oldalképek
Tartalom