Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

szűk kékre festve, deszkái barnára pácolva. Kicsit távolabb a Merkúrral közös használtautótelep. Ekkora tarkaság láttán talán nem meglepő a kérdés: • — Érdemes ennyi mindenfélével foglalkozni egy vállalatnál? — Meg kell élnünk — mondja Rózsa Ferenc. — Valamikor ez az üzem a GAZ 51-es és 63as gépkocsik nagyjavítására készült fel. Csakhogy ezek a típusok a 70-es évek végén az egész országban selejtezésre kerültek. Ekkor a farmotoros Ikaruszok nagyjavításával kezdtünk foglalkozni. Ez a munka sem élt tovább három évnél. Ezután született meg az elhatározás, hogy több lábon állva kell gazdálkodni. Negyedik éve vagyunk önállóak, saját döntéseinktől függnek az eredményeink. Jelenleg gépjárművek javításával: fődarabok részegységek és alkatrészek felújításával foglalkozunk, gyártunk meglevő alvázakra 40-féIe speciális felépítményt és hiányalkatrészeket. Ezenkívül még van kereskedelmi tevékenységünk is. A XI. sz. Autójavítónál is kulcsszó a hatékonyság. Bedolgoznak a hazai járműprogramba. itt az utóbbi időszakban nehéz az alvállalkozóknak árat emelni. A termékre iutó nyereséget csak a munka termelékenységének fokozásával lehet növelni. Egyes termékeik árversenyéről az előbb már esett szó. Hogy pénzt hozzanak a kerti szerszámok, ahhoz sem elegendő a gyártás puszta elhatározása. Olyan présformákat kellett kialakítani, amelyekkel a legke-. vesebb anyagból a legtöbb kerti segítő alakítható ki. Vallják, nem szégyen onnan tanulni, ahol náluk jobban csináljak. Az új elfogadására, a jórészt náluk kiképzett szakembergárda megfelelően felkészült. Minden olyan termékre odafigyelnek, ami nyereséget hozhat a számukra, a profil -kötöttségét rugalmasan értelmezik. B. I. Rozsda marja, nem ragyog? U-gy becsülik, a magyar személygépkocsi-állományban évente 5 milliárd forint kárt okoz a korrózió. A korrózióvédelem egyik külföldi szakértője már a húszas években megfogalmazta a következő frappáns mondatot: Amíg ön ezt olvassa, addig a világon ... tonna fémet tesz tönkre a rozsda. A szám ma már nem lényeges, szakemberek talán ki tudnák számítani, ma mit lehetne a pontok helyébe írni. Annyi bizonyos: a korrózióvédelemmel óriási károk előzhetők meg. — Az lenne a leghatékonyabb korrózióvédelem, ha a megvédeni kívánt fémtárgyat bevonnák arannyal — csak kérdés, megérné-e? — Pálmai Antal, a Medikémia Ipari Szövetkezet elnöke mondta ezt a BNV-n rendezett Hurgarokorr '85 elnevezésű nemzetközi korrózióvédelmi kiállításon. A Medikémia ezen féltucat díjat és oklevelet szerzett, köztük a kiállítás díját, a közlekedési miniszter különdíját, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanács elnökének különdíját, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elismerő oklevelét. Egyéni pályázatok keretében díjazták dr. Bozóki Ferenc, Pálmai Antal, dr. Sinkó Ferenc, és dr. Lábodi Imre közös munkáit. A szövetkezet fő tevékenysége a korrózióvédelem, termékeik közös márkaneve, a Prevent is, ezt a szándékot, a megelőzést jelzi. — A megelőzés nagyon fontos — mondják a szövetkezet vezető szakemberei. — Sokan akkor kérik az alvázvédelmet, amikor kilyukad a karosszéria. Akkor már nem ér semmit. — A rozsdától való védelem nemcsak a személykocsiknál fontos. — Egy magyar gépipari cég azon bukott meg, hogy eladott Dél-Amerikába egy drága gépet. Hajón szállították, s mire a megrendelőhöz ért, a párás, sós tengeri* levegőtől teljesen belepte a rozsda. Vagy egy másik terület: egyre több helyen lyukadt ki a víz- vagy gázvezetékcső. Rájöttek, hogy fölötte megy el a villamos, a korróziót a kóboráramok okozzák. — Van-e elég védőanyag? — Sok van, mégis elég rosszul mennek a dolgok. A korrózióvédelem szakma, sok-sok „finomsággal". Nem mindegy, mire, milyen anyagot használnak, hogy az r>:g gazdaságosabb legyen. Egy kerti gépet be lehet aerosollal fújni, egy kombájnt már nem éri meg. Van, amire a műanyaggal való bevonás a leggazdaságosabb, van, amit átmeneti korrózióvédő-szerrel elég bevonni. A korrózióvédelem elmulasztása katasztrófákat is okozhat — például az óriási lepárló tornyoknál. De ha nincsenek tragédiák, a termelési kiesés akkor is gazdasági fennakadást, hatalmas pluszköltséget jelenthet. — Mire kapta a Medikémia a dijakat? — Átmeneti korrózióvédő termékünkre. Exportképes cikk, több százezer aerosolt szállítottunk például Lichtensteinbe. Több mint 6 millió forintos exportbevételünk volt belőle, tízmilliót meghaladta az importmegtakarítás. — Tehát itthon is lehet kapni. — Aerosolos és hordós csomagolásban egyaránt. Fémtárgyak, szerkezetek átmeneti korrózióvédelmét szolgálja, raktározás, szállítás során. Színesfémeket is védeni lehet vele a „bemattulás" ellen. — A szövetkezet szakemberei maguk fejlesztik ki •termékeiket? — Hivatásszerűen foglalkozunk vele. Kell hozzá anyag, műszer, szaktudás, piaci szemlélet. A vásár arra jó, hogy itt el lehet dönteni, hogyan tovább, mire van szükség a piacon. A legfontosabb talán a személyes kontaktus és az általános információcsere. A Medikémia Szövetkezet a takarékos anyagfelhasználáshoz, az anyagok védelméhez szükséges fontos termékeket állít elő, exportképes minőségben. Jövedelmezőségi mutatója 58 százalék volt tavaly, több mint harminc terméke viseli a Kiváló Aruk Fóruma emblémát. 1984. évben negyedszer érdemelték ki a Kiváló Szövetkezet címet. TANÁCS ISTVAN R

ózsa Ferenc műszaki igazgatóhelyettessel sorra járjuk a XI. sz. Autójavító Vállalat néhány műhelyét- A forgácsolórészlegnél vegyes a géppark: hagyományos és másoló esztergapadok, CNC-gépek egy-más mellett. Tarka a termékskála is: egyszerű daraboktól a bonyolult, nagy pontosságot igénylő alkatrészekig. A fődarabszerelő műhelyben szétszedett motorok, dugattyúktól megfosztott vázak. Délután lévén csak hárman dolgoznak. Ök a takarító végéem tagjai. Itt a betonpadlózat tisztántartása nem egyszerű seprüs feladat. A műszak alatt olajos réteg rakódik le, ezt kell eltávolítani forgókorongos, kefés nehézgéppel. A íelépítménygyártóknál a második műszak is a termo.szkocsikat építi. Stabil acélkeretet bélelnek ki hőszigetelő anyaggal. Erre kerül kivül-belül az alumíniumlemez-borítás. A Székesfehérvárról kapott lemezek formára hengerlését is már Szegeden végzik. Azért, hogy ne deformálódjanak a lemezek, a lehető legkevesebb helyen. végeznek hegesztést. inkább a szegecselést alkalmazzák. Feltűnő, hogy az oldalak közepén is rögzíteni kell a lemezeket, mciT olyan szélességű táblákat nem szállít a Könnyűfémmű, amelyek a teljes termoszoldalt fednék. Ebben a termékfajtában éles a verseny a hazai piacon, ami Rózsa Ferenc szerint a májusi BNV-n dőlhet el. A szegediek hiszik, hogy a legolcsóbbak ök lesznek és a minőség miatt sem kell szégyenkezniük. Egy másik műhelyben a présgépek alól kerti szerszámok kerülnek ki. Immár egész termékcsalád, hamarosan a Skála-boltokban találkozhat velük a vevő. Az udvaron személygéokocsi-utánfutók állnak, vasréítélve, igencsak eltérő fajtákhoz tartoztak a földi életükben a szőrmét kölcsönző derék négylábúak. A vállfákon a legkülönbözőbb nemes és félnemes szőrmékből készült drágaságok is lógnak. C.sak a tapintásuk selymes, puha. A világpiacon „kemény áruk". A Kárász utcán ízlésesen kialakított kis szalon várja a vásárlókat, amelyben csak a szövetkezet termékei kaphatók. Évente 10 milliós az itteni bevétel. Áruit a város külföldi vendégei is szívesen viszik haza. A bundákon kívül bőrruhák és textilneműk is kelletik itt magukat. Kis szériás termékek. Ez már önmagában is nagy vonzerő. Mert létezik-e olyan hölgy valahol, aki örül, hogyha lépten-nyomon másokon olyan ruhát lát, mint amilyet éppen visel, vagy akár odahaza a szekrényben hagyott? Párbeszéd, ötödször Több lábon állva B

ármennyire is növekszik az automaták szerepe az iparban, lesznek ágazatpk még száz év múlva is, amelyeknek a termelési folyamatából az emberi szubjektumot lehetetlen kiiktatni. Ilyen a bundaipar is. A szőrmeáruk kivitelét különösebb beruházások nélkül lehetett az elmúlt években jelentős mértékben bővíteni. A Szegedi Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet élt a lehetőséggel. Az évtizedforduló és a tavalyi év között 188 százalékkal, 7 millióról 20 millióra növelte tőkés exportját. Ez egy ilyen nagyságú szövetkezetnél nem kis eredmény. A sikeres piacbővítés az egyik legfontosabb indoka, hogy az ünnep alkalmából a kollektívát Kiváló Szövetkezet címmel tüntették ki, A Tarján lakótelep közepén, a 10-es ABC mellett dolgozik a szövetkezet exportrészlege. Belé-' pő pillantása először az átlátszó zsákokban kötegelve pihenő hörcsögbőrökrc esik. A kis gereznák esetében nem vagyok gyakorlott becslő, de fogadni mernék, hogy ez a mennyiség több tízezer darabnál. A nagy pofazacskós, raktározó állatkát ma is a hagyományos módszerrel fogják szerte az Alföldön. Éppen most érkezett a hír, hogy a beszerzőknek egy nap alatt újabb tízezer borocskát sikerült felvásárolniuk. Ez nagy siker. Ugyanis ezt az apró rágcsálót nem sikerült még domcsztikálni. A különböző szőrmegyártók versengenek a hörcsögvadászok kegyeiért. Innen-onnan 47 forintot is ígérnek egy bőrért, pedig ekkora költség már veszteségessé teheti a kész terméket. Most jó áron, jó minőségű alapanyaghoz jutottak a szegcdiek. A kemény télben hosszú szőrt növesztettek a gabonaföldek dézsmáló). A kikészített bőröket először válogatják. Nem mindegy, hogy milyen nagyságú, színű és mintázatú rágcsáLóhag.yatékok kerülnek egymás mellé. Néha a természet adta minőségen javítani kell. A kopaszon maradt bőrdarabkákat érdekes formájú célszerszámmal kivágják, a kieső BÖLE ISTVAN (Ez a párbeszéd immáron ötödszörre ismétlődik. Mindig április utolsó napjaiban, a gyufagyárban, a vezetői irodában. Kovács József az elmúlt év eredményeit regisztráló paksamétát teszi .ki az asztalra, én a jegyzetfüzetemet.) — Annyit már leírtam, hogy ismét rekord született — mondom bevezetőben. — És egyetlen eggyel sem több a dolgozónk, mint volt tavalyelőtt — mondja Kovács. — Ezt is előre lejegyeztem — mondom. — Akkor jöhetnek a számok — bólint a gyárvezető —, belelapoz a paksamétába, bár fejből is tudja a számot: — négyszázkét millió doboz gyufa került le a gyártósorról. A szegedi gyufagyár fennállásának 127. esztendejében túljutott a bűvös határnak számító négyszáz milliós termelésen. — És ismét születtek a gyár műhelyeiben új gépek — mondom. Kovács a telefon után nyúl. Jöjjön Borovics! fis Borovics József műszaki vezető jön. — Először talán a hosszú szálimártóról beszélj — tanácsolja Kovács. — Mi gyártottuk ezt a gépet. Itt készült. És csak kétmillióba került összesen. — Gyufagyár ez. vagy gépgyár? — Kényszerűségből az utóbbi is. Ilyen gépet ugyanis senki sem gyárt Európában. Egyedi darab a mienk is. Kértünk ugyan árajánlatot a nyugatnémet Roller cégtől, de lemondtunk szolgálataikról. — És miért? — Tizenhat (millió forintért vállalták volna a munkát, és devizában kellett volna fizetni. — Kik voltak a konstruktőrök? — Bagi György főgépész és két csoportvezető; Dávid József a tmk-ból é.s Horváth János a lakatosoktól. — Valamint — teszi hozzá Kovács — Borovics József a műszaki vezetői irodából. Kovács elővarázsol a szekrényéből egy kisebb meg egy nagyobb dobozt. A nagyobbacskában három long size méretű cigaretta van, a kicsikében tíz szál minigyufa. — Jobb szállodákban ma már ez a módi. — Volna piaca itthon is? — Nem tudjuk még, talán. — Tudnának ilyet gyártani? — Ha a háttéripar segítene benne. Magyarán szólva: jó minőségű. esztétikus dobozok kellenének. Beszélgetésünk évről évre ismétlődő epilógusa; a eyár vezetője meghív az ünnepségre. Kiváló Vállalat lett ismét a gyufagyár. PETRI FERENC részeket bundás szeletekkel pótolják. Aztán kezdődhet az öszszevarrús. A hörcsögből fregolit készítenek. Ez amolyan, ha kifdrdítom is kabát, és ha befordítom is kabát. Bőrrel és ballonnal házasítva készül, könnyű és meleg. A Tolbuhin sugárúti központi telephely meós szobája egyúttal készáruraktár is. No, nem halmozódnak itt az elkészült bundák, mert a nagy- és külkereskedelmi vállalatok gyorsan elszállítják őket. Egy ideje a szövetkezet slágerterméke a koreai kutyakabát. Ezt egy csehszlovákiai szövetkezettel kooperációban készítik. Az anyagot a partner szállítja. A konfekcionálás ellená''t"keként n-ir""^-* * madik kabátot a szegcdiek értékesíthetik. Etfdig azt . ii._ i, hogy a koreai jelző mögött egy kutyafajta rejtőzik. Pedig nem. Ez az élőhely megjelölése, a természetes mintájú bundákból