Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

szűk kékre festve, deszkái bar­nára pácolva. Kicsit távolabb a Merkúrral közös használtautó­telep. Ekkora tarkaság láttán talán nem meglepő a kérdés: • — Érdemes ennyi mindenfélé­vel foglalkozni egy vállalatnál? — Meg kell élnünk — mond­ja Rózsa Ferenc. — Valamikor ez az üzem a GAZ 51-es és 63­as gépkocsik nagyjavítására ké­szült fel. Csakhogy ezek a tí­pusok a 70-es évek végén az egész országban selejtezésre ke­rültek. Ekkor a farmotoros Ika­ruszok nagyjavításával kezd­tünk foglalkozni. Ez a munka sem élt tovább három évnél. Ezután született meg az elha­tározás, hogy több lábon állva kell gazdálkodni. Negyedik éve vagyunk önállóak, saját dönté­seinktől függnek az eredmé­nyeink. Jelenleg gépjárművek ja­vításával: fődarabok részegysé­gek és alkatrészek felújításával foglalkozunk, gyártunk meglevő alvázakra 40-féIe speciális fel­építményt és hiányalkatrésze­ket. Ezenkívül még van keres­kedelmi tevékenységünk is. A XI. sz. Autójavítónál is kulcsszó a hatékonyság. Bedol­goznak a hazai járműprogram­ba. itt az utóbbi időszakban ne­héz az alvállalkozóknak árat emelni. A termékre iutó nyere­séget csak a munka termelé­kenységének fokozásával lehet növelni. Egyes termékeik árver­senyéről az előbb már esett szó. Hogy pénzt hozzanak a kerti szerszámok, ahhoz sem elegendő a gyártás puszta elhatározása. Olyan présformákat kellett ki­alakítani, amelyekkel a legke-. vesebb anyagból a legtöbb kerti segítő alakítható ki. Vallják, nem szégyen onnan tanulni, ahol náluk jobban csináljak. Az új elfogadására, a jórészt náluk ki­képzett szakembergárda megfe­lelően felkészült. Minden olyan termékre odafigyelnek, ami nye­reséget hozhat a számukra, a profil -kötöttségét rugalmasan értelmezik. B. I. Rozsda marja, nem ragyog? U-gy becsülik, a magyar személygépkocsi-állományban évente 5 milliárd forint kárt okoz a korrózió. A korrózióvédelem egyik külföldi szakértője már a húszas években megfogal­mazta a következő frappáns mondatot: Amíg ön ezt olvassa, addig a világon ... tonna fémet tesz tönkre a rozsda. A szám ma már nem lényeges, szakemberek talán ki tudnák számítani, ma mit le­hetne a pontok helyébe írni. Annyi bizonyos: a korrózióvédelem­mel óriási károk előzhetők meg. — Az lenne a leghatékonyabb korrózióvédelem, ha a megvé­deni kívánt fémtárgyat bevonnák arannyal — csak kérdés, meg­érné-e? — Pálmai Antal, a Medikémia Ipari Szövetkezet elnöke mondta ezt a BNV-n rendezett Hurgarokorr '85 elnevezésű nem­zetközi korrózióvédelmi kiállításon. A Medikémia ezen féltucat dí­jat és oklevelet szerzett, köztük a kiállítás díját, a közlekedési mi­niszter különdíját, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanács elnöké­nek különdíját, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elismerő oklevelét. Egyéni pályázatok keretében díjazták dr. Bozóki Ferenc, Pálmai Antal, dr. Sinkó Ferenc, és dr. Lábodi Imre közös munkáit. A szövetkezet fő tevékenysége a korrózióvédelem, termékeik közös márkaneve, a Prevent is, ezt a szándékot, a megelőzést jelzi. — A megelőzés nagyon fontos — mondják a szövetkezet ve­zető szakemberei. — Sokan akkor kérik az alvázvédelmet, amikor kilyukad a karosszéria. Akkor már nem ér semmit. — A rozsdától való védelem nemcsak a személykocsiknál fontos. — Egy magyar gépipari cég azon bukott meg, hogy eladott Dél-Amerikába egy drága gépet. Hajón szállították, s mire a meg­rendelőhöz ért, a párás, sós tengeri* levegőtől teljesen belepte a rozsda. Vagy egy másik terület: egyre több helyen lyukadt ki a víz- vagy gázvezetékcső. Rájöttek, hogy fölötte megy el a villa­mos, a korróziót a kóboráramok okozzák. — Van-e elég védőanyag? — Sok van, mégis elég rosszul mennek a dolgok. A korrózió­védelem szakma, sok-sok „finomsággal". Nem mindegy, mire, mi­lyen anyagot használnak, hogy az r>:g gazdaságosabb legyen. Egy kerti gépet be lehet aerosollal fújni, egy kombájnt már nem éri meg. Van, amire a műanyaggal való bevonás a leggazdaságosabb, van, amit átmeneti korrózióvédő-szerrel elég bevonni. A korrózió­védelem elmulasztása katasztrófákat is okozhat — például az óriási lepárló tornyoknál. De ha nincsenek tragédiák, a termelési kiesés akkor is gazdasági fennakadást, hatalmas pluszköltséget jelenthet. — Mire kapta a Medikémia a dijakat? — Átmeneti korrózióvédő termékünkre. Exportképes cikk, több százezer aerosolt szállítottunk például Lichtensteinbe. Több mint 6 millió forintos exportbevételünk volt belőle, tízmilliót meg­haladta az importmegtakarítás. — Tehát itthon is lehet kapni. — Aerosolos és hordós csomagolásban egyaránt. Fémtárgyak, szerkezetek átmeneti korrózióvédelmét szolgálja, raktározás, szállí­tás során. Színesfémeket is védeni lehet vele a „bemattulás" ellen. — A szövetkezet szakemberei maguk fejlesztik ki •termékeiket? — Hivatásszerűen foglalkozunk vele. Kell hozzá anyag, mű­szer, szaktudás, piaci szemlélet. A vásár arra jó, hogy itt el lehet dönteni, hogyan tovább, mire van szükség a piacon. A legfonto­sabb talán a személyes kontaktus és az általános információcsere. A Medikémia Szövetkezet a takarékos anyagfelhasználáshoz, az anyagok védelméhez szükséges fontos termékeket állít elő, export­képes minőségben. Jövedelmezőségi mutatója 58 százalék volt ta­valy, több mint harminc terméke viseli a Kiváló Aruk Fóruma emblémát. 1984. évben negyedszer érdemelték ki a Kiváló Szövet­kezet címet. TANÁCS ISTVAN R ózsa Ferenc műszaki igaz­gatóhelyettessel sorra jár­juk a XI. sz. Autójavító Vállalat néhány műhelyét- A forgácsolórészlegnél vegyes a géppark: hagyományos és má­soló esztergapadok, CNC-gépek egy-más mellett. Tarka a ter­mékskála is: egyszerű darabok­tól a bonyolult, nagy pontossá­got igénylő alkatrészekig. A fődarabszerelő műhelyben szét­szedett motorok, dugattyúktól megfosztott vázak. Délután lé­vén csak hárman dolgoznak. Ök a takarító végéem tagjai. Itt a betonpadlózat tisztántartása nem egyszerű seprüs feladat. A mű­szak alatt olajos réteg rakódik le, ezt kell eltávolítani forgóko­rongos, kefés nehézgéppel. A íelépítménygyártóknál a máso­dik műszak is a termo.szkocsikat építi. Stabil acélkeretet bélelnek ki hőszigetelő anyaggal. Erre kerül kivül-belül az alumínium­lemez-borítás. A Székesfehér­várról kapott lemezek formára hengerlését is már Szegeden végzik. Azért, hogy ne deformá­lódjanak a lemezek, a lehető leg­kevesebb helyen. végeznek he­gesztést. inkább a szegecselést alkalmazzák. Feltűnő, hogy az oldalak közepén is rögzíteni kell a lemezeket, mciT olyan széles­ségű táblákat nem szállít a Könnyűfémmű, amelyek a teljes termoszoldalt fednék. Ebben a termékfajtában éles a verseny a hazai piacon, ami Rózsa Ferenc szerint a májusi BNV-n dőlhet el. A szegediek hiszik, hogy a legolcsóbbak ök lesznek és a minőség miatt sem kell szégyen­kezniük. Egy másik műhelyben a présgépek alól kerti szerszá­mok kerülnek ki. Immár egész termékcsalád, hamarosan a Ská­la-boltokban találkozhat velük a vevő. Az udvaron személygéo­kocsi-utánfutók állnak, vasré­ítélve, igencsak eltérő fajtákhoz tartoztak a földi életükben a szőrmét kölcsönző derék négylá­búak. A vállfákon a legkülönbö­zőbb nemes és félnemes szőr­mékből készült drágaságok is lógnak. C.sak a tapintásuk sely­mes, puha. A világpiacon „ke­mény áruk". A Kárász utcán ízlésesen ki­alakított kis szalon várja a vá­sárlókat, amelyben csak a szö­vetkezet termékei kaphatók. Évente 10 milliós az itteni be­vétel. Áruit a város külföldi vendégei is szívesen viszik ha­za. A bundákon kívül bőrruhák és textilneműk is kelletik itt magukat. Kis szériás termékek. Ez már önmagában is nagy vonzerő. Mert létezik-e olyan hölgy valahol, aki örül, hogyha lépten-nyomon másokon olyan ruhát lát, mint amilyet éppen visel, vagy akár odahaza a szek­rényben hagyott? Párbeszéd, ötödször Több lábon állva B ármennyire is növekszik az automaták szerepe az iparban, lesznek ágazatpk még száz év múlva is, amelyek­nek a termelési folyamatából az emberi szubjektumot lehetetlen kiiktatni. Ilyen a bundaipar is. A szőrmeáruk kivitelét különö­sebb beruházások nélkül lehetett az elmúlt években jelentős mér­tékben bővíteni. A Szegedi Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet élt a lehetőséggel. Az évtized­forduló és a tavalyi év között 188 százalékkal, 7 millióról 20 millióra növelte tőkés exportját. Ez egy ilyen nagyságú szövetke­zetnél nem kis eredmény. A si­keres piacbővítés az egyik leg­fontosabb indoka, hogy az ün­nep alkalmából a kollektívát Kiváló Szövetkezet címmel tün­tették ki, A Tarján lakótelep közepén, a 10-es ABC mellett dolgozik a szövetkezet exportrészlege. Belé-' pő pillantása először az átlátszó zsákokban kötegelve pihenő hör­csögbőrökrc esik. A kis gereznák esetében nem vagyok gyakorlott becslő, de fogadni mernék, hogy ez a mennyiség több tízezer da­rabnál. A nagy pofazacskós, rak­tározó állatkát ma is a hagyo­mányos módszerrel fogják szer­te az Alföldön. Éppen most ér­kezett a hír, hogy a beszerzők­nek egy nap alatt újabb tízezer borocskát sikerült felvásárolniuk. Ez nagy siker. Ugyanis ezt az apró rágcsálót nem sikerült még domcsztikálni. A különböző szőrmegyártók versengenek a hörcsögvadászok kegyeiért. In­nen-onnan 47 forintot is ígérnek egy bőrért, pedig ekkora költség már veszteségessé teheti a kész terméket. Most jó áron, jó mi­nőségű alapanyaghoz jutottak a szegcdiek. A kemény télben hosszú szőrt növesztettek a ga­bonaföldek dézsmáló). A kikészített bőröket először válogatják. Nem mindegy, hogy milyen nagyságú, színű és min­tázatú rágcsáLóhag.yatékok kerül­nek egymás mellé. Néha a ter­mészet adta minőségen javítani kell. A kopaszon maradt bőrda­rabkákat érdekes formájú cél­szerszámmal kivágják, a kieső BÖLE ISTVAN (Ez a párbeszéd immáron ötödszörre ismétlődik. Mindig április utolsó napjaiban, a gyu­fagyárban, a vezetői irodában. Kovács József az elmúlt év eredményeit regisztráló paksa­métát teszi .ki az asztalra, én a jegyzetfüzetemet.) — Annyit már leírtam, hogy ismét rekord született — mon­dom bevezetőben. — És egyetlen eggyel sem több a dolgozónk, mint volt tavaly­előtt — mondja Kovács. — Ezt is előre lejegyeztem — mondom. — Akkor jöhetnek a számok — bólint a gyárvezető —, bele­lapoz a paksamétába, bár fej­ből is tudja a számot: — négy­százkét millió doboz gyufa került le a gyártósorról. A szegedi gyu­fagyár fennállásának 127. esz­tendejében túljutott a bűvös ha­tárnak számító négyszáz milliós termelésen. — És ismét születtek a gyár műhelyeiben új gépek — mon­dom. Kovács a telefon után nyúl. Jöjjön Borovics! fis Borovics József műszaki vezető jön. — Először talán a hosszú szál­imártóról beszélj — tanácsolja Kovács. — Mi gyártottuk ezt a gépet. Itt készült. És csak kétmillióba került összesen. — Gyufagyár ez. vagy gép­gyár? — Kényszerűségből az utóbbi is. Ilyen gépet ugyanis senki sem gyárt Európában. Egyedi darab a mienk is. Kértünk ugyan árajánlatot a nyugatné­met Roller cégtől, de lemond­tunk szolgálataikról. — És miért? — Tizenhat (millió forintért vállalták volna a munkát, és devizában kellett volna fizetni. — Kik voltak a konstruktő­rök? — Bagi György főgépész és két csoportvezető; Dávid József a tmk-ból é.s Horváth János a lakatosoktól. — Valamint — teszi hozzá Kovács — Borovics József a mű­szaki vezetői irodából. Kovács elővarázsol a szekré­nyéből egy kisebb meg egy na­gyobb dobozt. A nagyobbacská­ban három long size méretű ci­garetta van, a kicsikében tíz szál minigyufa. — Jobb szállodákban ma már ez a módi. — Volna piaca itthon is? — Nem tudjuk még, talán. — Tudnának ilyet gyártani? — Ha a háttéripar segítene benne. Magyarán szólva: jó mi­nőségű. esztétikus dobozok kel­lenének. Beszélgetésünk évről évre is­métlődő epilógusa; a eyár veze­tője meghív az ünnepségre. Ki­váló Vállalat lett ismét a gyu­fagyár. PETRI FERENC részeket bundás szeletekkel pó­tolják. Aztán kezdődhet az ösz­szevarrús. A hörcsögből fregolit készítenek. Ez amolyan, ha ki­fdrdítom is kabát, és ha befor­dítom is kabát. Bőrrel és bal­lonnal házasítva készül, könnyű és meleg. A Tolbuhin sugárúti központi telephely meós szobája egyúttal készáruraktár is. No, nem hal­mozódnak itt az elkészült bun­dák, mert a nagy- és külkeres­kedelmi vállalatok gyorsan el­szállítják őket. Egy ideje a szö­vetkezet slágerterméke a koreai kutyakabát. Ezt egy csehszlová­kiai szövetkezettel kooperáció­ban készítik. Az anyagot a partner szállítja. A konfekcioná­lás ellená''t"keként n-ir""^-* * madik kabátot a szegcdiek érté­kesíthetik. Etfdig azt . ii._ i, hogy a koreai jelző mögött egy kutyafajta rejtőzik. Pedig nem. Ez az élőhely megjelölése, a ter­mészetes mintájú bundákból

Next

/
Oldalképek
Tartalom