Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

Eszterga, rokkantkocsi, Mikulás CSAPATMUNKA Kérdezhetik sokan c kitüntrtésdömping idején: valóban van nálunk ennyi élüzem. kiváló dolgozó, sikeres kollektíva? Attól függ, mihez mérjük. Lehet, hogy termelékenységünk, teehnológiai fegyelmünk elmarad a legfejlettebb országokétól, mégsem jogosulatlan az egymással, vagy saját tegnapi eredményeinkkel való összehasonlítás. Lehet, hogy az összeállításunkban szereplő kollektívák eredménye világnyi összehasonlításban kevésbé lenne csillogó. Az is bizonyos azonban, hogy ők hazai mindennapjaink lehetőségei, feltételei közt érték cl, amit elértek. Megérdemlik tehát az elismerést, a biztatást, törekvéseik igazolását. Eredményeink zöme csapatmunka gyümölcse. Ez igaz, ha malomipari gépek karbantartásáról, hörcsögbundák gyártásáról, új korrózióvédő vegyszerek kikísérletezéséről, netán a gazdasági és termőhelyi adottságoknak leginkább megfelelő termelési szerkezet kialakításáról van szó. R%sze van benne a vezetők jó koncepciójának, következetes irányításának, ellenőrző figyelmének éppúgy, mint a beosztottak hozzáértésének és szorgalmának. A közösségben nemcsak munkasikerek, hanem emberi kapcsolatok, vidám ünnepek, megosztott bánatok is összekapcsolják az embereket. Szerény lehetőségeinkhez mérten hét kitüntett kollektíváról adunk pillanatképet. Hosszú út az egyensúlyig M

ég Mikulás is voltam — (mondja Kátai János, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat karbantartó brigádvezetője. Mutat is egy fényképet, a piros sapka és a fehér bajusz közül csak a szemüvege csillog ismerősen. — Az öregek napközi otthonában rendezték ezt a Télapóünnepséget. Nyolcvankét—nyolcvanöt éves nénikék is voltak. (Mondtam nekik: gyere ide. kislányom! A többiek szerint jól sült el, sokat nevettek az idős emberek. Persze ez csak egv kedves epizód a számtalan közül, amely a Vállalat Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Május 1. és Petőfi Sándor brigádok tagjaival megesett. Munkájuk komolyabbik oldala a malmok, keverőüzemek berendezéseinek javítása, karbantartása. Három városba járnak, tevékenységük nagy szakértelmet, gyakorlatot, olykor nehéz fizikai munkát igényel. — Például? — Hcngercsere esetén a hengerek kiszedése. Egynek-egynek a súlya 250—370 kilogramm körül van. Van olyan malom, ahol ezt még mindig fogd meg, ereszd meg módszerrel kell csinálni. De ott is még kell feszíteni az izmokat, ahol csak egy villanymotort emelünk ki a helyéből. Kiderül, a hódmezővásárhelyi és a csongrádi még facsöves malom. A szegcdi félpneumatikus, a makói pneumatikus. Az is csak azóta, hogy tűz pusztított ott, s korszerűbbre építették újjá. — A csongrádi malom idén lesz 100 éves. Régi formájára alakítjuk, ez is a mi munkánk. Még a díszlécek, védőburkolatok is olyanok lesznek, mint új korában — 100 éves fénykép alapján csináljuk. Gajó Istvánné munkaversenyfelelőstől hallottam, hogy nemcsak „réglesitenek", hanem újítanak is. Tavaly a két brigád összesen 24 újítást adott be. — Az újításaink zöme munkavédelmi jelleeü. Például korábban a védőburkolatoknál 6 centinként volt a léc. de még igy is közé fért a dolgozók keze. Kicseréltük, most 25 milliméterenként vannak a lécek. Kellemetlen volt, hogy régen a védőburkolatokat szögelték vagy csavarozták. Ha valaki le akarta venni, mondjuk, az éltszíjat, előbb a burkolattal kellett bajlódnia. Most nyithatóak, pillanat alatt eltávolíthatók. Tettünk védőburkolatokat a transzmisszióhoz is, mert úgy láttuk, magasabb embert fejbe vághat. A másik fajta újítás, hogy a gyakran régi elmaradott berendezések hatékonyságát fokozzuk, kényelmesebbé tesszük a munkát. A Tisza-malomban volt például egy 40X4ü-es cső, amibe az emeleten ömlött bele a liszt, egy szinttel alatta kellett zsákolni, s ezen az alsó szinten lehetett elzárni is. Ha két-három napig nem zsákoltak, a többméteres lisztoszlop belekeményedett a csőbe. Szerkesztettünk egy olyan elektromos súbert, amelyik fönt zárja el a liszt útját, így a cső üres marad. — Nem zavarja-e munkájukat anyag- és alkatrészhiány? — Ami hiányzik, elkészítjük magunk. Egyébként szocialista szerződést kötöttünk az egyes üzemek kollektíváival, hogy mire megyünk az időre beprogramozott karbantartásra, biztosítják a szükséges anyagokat. Ez nekik is érdekük, hiszen minél kevesebbet állnak a gépek, annál többel termelhetnek. — Milyen a kapcsolatuk a termelőbrigádokkal? Termelők és karbantartók közt gyakori az ellentét. — Szerződést kötünk a termelésben dolgozó szocialista brigádokkal, hogy segítjük egymás munkáját. Például közösen tárjuk föl az egy-egy munkahelyen levő baleseti forrásokat. Segítünk megvalósítani a termelésben dolgozók, újításait. A többit megint csak a munkaverseny-felelős felsorolásából idézzük: négy kommunista műszakot vállaltak a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. A felszabadulási évfordulóra a többi szocialista brigádnak négyrészes előadássorozatot szerveztek szabad hazánk négy évtizedéről. Fejenként 120 óra társadalmi munkát teljesítettek tavaly. A természetjáró szövetAzt mondják, a jó keres'kedő vezérelve „mindent a kedves vevőért". Ügy látszik, a Csongrád Megyei Tervező Vállalat szakemberei sem röstellik a szomszédtól kölcsönzött jelszót a maguk gyakorlatában alkalmazni, imígyen átformálva: mindent a megrendelőért. Elvégre, nekik is vannak a kínált portéka után érdeklődő kuncsaftjaik, akik ráadásul — a beruházási piac szűkülésével — a korábbinál jobban megnézik, mire költik kevés forintjaikat. S ha az „áru" nem tetszik, könnyebben keresnek mást, mint néhány évvel korábban. Ám. ha jobbat és többet ajánlanak nekik, biztos, hogy maradnak. Szeretünk válogatni. Ezt felismerve a Csomiterv rendszeresen készít a leendő megrendelőknek többváltozatos tervjavaslatot. Székkulason máiépül az az iskola, amelynek környezetére — a kijelölt területre — alternatív beépítési ajánlati tervet nyújtottak be a községi tanácsnak, s a testület döntötte el, melyik megoldási választják. Nagymágocson a kastély közelében a tanácsháza környékének beépítésére háromféle megoldás tervrajza alapján mérlegelhettek a község lakói. milyen épülettipusoknak adjanak zöld utat, hogy az új falukép illeszkedjék a patinás műemlék hangulatához. A döntés előkészítése azt is jelentette, hogy a tervezők nyílt társadalmi vitára bocsátották elképzeléseiket, s amiben végül is a község lakóival rendezett fórumon megegyeztek, közösen elfogadott állásponttá, a közízlés — szakemberek formálta — elemévé vált. A javaslatokból megrendelés a megrendelésekből terv... s mindegy milyen értékű terv lett, megbecsülik, hiszen sok kicsi sokra megy. A változó körülményeket és a tervezők vállalkozókészségét érzékelteti, hogy az elmúlt évben 34 százalékkal több kiviteli tervet készített el, mint egy esztendővel korábban, ugyanakkor az árbevételük kevesebb volt, mint 1983-ban, annak csak 38,2 százaléka. Mindez persze nem jelenti. hogy a Csomiterv rosszabbul dolgozott, mert az említett bevételt az előző évinél jóval kisebb létszámmal érték el. Az egy dolgozóra jutó termelési érték ugyanis 102 százalékos volt. míg a vállalati eredmény a tervezettet 5 százalékkal haladségnek tagozata működik náluk. Ünnepi műsorokat adtak elő, verset mondanak, kispályás labdarúgóversenyt szerveznek. Felújították a vállalati üdülőt, kulcsos házat. — Rokkantkocsit készítettünk két mozgássérültnek. Ellátjuk a „szervizét" is, ha elromlik, csak szólnak, s megyünk megjavítani. S ha már ott vagyunk, mást is megjavítunk — legutóbb például a nagykaput. Az öregek napközijében székeket, asztalokat. Hogyan jut minderre idejük? — Családjaink is összejárnak, megértik a törekvéseinket. És nincs a brigádtagok közül senki, aki kihúzná magát a közös munkából. T. I. ta meg. A „kisebb létszám" sejteti. hogy voltak, akiktől búcsút kellett venni, aki pedig maradt, lépést kell tartson a követelményekkel. A több munkáért több pénzt elv alapján a nemrég bevezetett teljesítmény, béres elszámolás jól vizsgázott. .Jelenleg a dolgozók fizetésének 26,1 százaléka a jobb munkavégzésért adható — vagy ellenkező esetben visszatartható — mozgóbér. A fizetési boríték egyben a legjobb személyzetis is. A vállalat megteremtette a lehetőségét annak, hogy szakemberei minél jobban — országos és nemzetközi elismertséget is szerezve — kibontakoztathassák alkotó fantáziájukat. A magas színvonalú napi munkákon túl rendszeresen készülnek pályaművek a Csomiterv tervezőasztalain, s hogy milyen értékűek, jól bizonyítja, hogy tavaly Kiss Lajos Mongóliában nemzetközi pályázaton első dijat nyert, Somoskövi Sándor a Veszprém nyugati városrész rendezésére kiirt országos pályázaton kapott második dijat, a szegedi Holt-Maros környékének rendezését szolgáló pályázaton sikerrel szerepeltek Szemerey Márta és munkatársai, valamint Hévizi Miklós és munkatársai. A Hódmezővásárhely Susán városrész beépítésére meghirdetett országos pályázaton a díjazottak közt volt a mongóliai „trófeát" elhozott Kiss Lajos. S

ok gyengébb técszben láttam már tetszetős, , sőt hivalkodó irodát. Az ajtókon ott díszes betűkkel áll a vezetők neve, összes tisztségük. A sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben még a neveket sem írják ki az ajtóra, mégis első szóra tudja mindenki, kit hol kell keresni. Deák Sándor ötvenöt éves, a juhászat vezetője. Élete és a téesz története összefonódik. Ahogy ő mondta: — Mindig ott voltam, ahol a sűreje volt. Negyedszázada léptem be, a harmincévesek tenniakarásával, hitével. Akkor Az alkotómunkát jól kamatoztatták a műszaki fejlesztő tevékenyégben, melyet olyan szolgálati szabadalmak fémjeleznek, mint az emeléscs födémcsereeljárás, a vákuumos, illetve a sűrített levegővel, nyomás alatt történő szennyvízelvezetés, vagy a MOBIL nézőtéri lelátó szerkezet, amely például két hét alatt felépíthető — akár a Dóm téren, akár a Forma l-es világbajnokság magyarországi rendezvényén. Ha ez utóbbi már csak a lelátón múlna!... A tervező vállalat, bár nevében őrzi, hogy megyei, a megvalósult tervei alapján akár az ország térképét is választhatná cégtábla formájának. Most épül Pécsett egy Szegeden tervezett iskola, de többek közt Nyíregyházán, Budapesten, Kecskeméten, Balassagyarmaton Csomiterv-iskolában képezik a leendő szakmunkásokat. Az oktatásügyi beruházási programban a cég neve a legismertebb márka, s korántsem véletlen, hogy az irodaépületek tervezésének szinvonalat rangos kitüntetéssel ismerte el a szakmai közvélemény 1983-ban. Nóvák István Ybl-díjat kapott. S ha már az elismerésnél tartunk, hadd ismételjük meg: Szekeres Mihály szegedi belsőépítész egy hónapja Munkácsy-dí.ias művész. Természetesen a Csomiterv dolgozója. IGR1CZI ZSIGMOND még több téesz volt a faluban. En a Rózsa Ferencbe mentem, amely legkorábban, 1949-ben alakult. A második nekilendüléskor. 1960-ban másik három közös gazdasága is lett a községnek', az Aranykalász, a Béke és az Üj Élet. Magyar—Lengyel Barátság Tsz 1974-ben lettünk, amikor sorozatos egyesülések után a négyből egy közös gazdaság alakult. Cikkcakkos úton jutottunk el a mostani kiegyensúlyozott gazdálkodásig. Ebben a sok szakaszban voltak törések is, gyenge termések, veszteséges évek. Az elején, a munkaegységes rendszerben igen keveset kerestünk, sokszor „ugrott" az év végére az ígért 20 százalék. Más volt akkor az eszközellátás, sok fogattal dolgoztunk rengeteg takarmány fogyott. Fogatosként kezdtem, aztán leltem növénytermesztő brigádvezető, dolgoztam a (műhelyben is, harmadik éve foglalkozom a juhászattal. Ebben az a szép, hogy még ezek a szikes legelők is hoznak egy kis hasznot, tavaly például ebből is jött több mint egymillió forint. Sokat segített ezen a aazdaságon a hozzáértő és következetes vezetés. Az elnök korábban a közvetlen főnököm volt, lelkiismeretes fáradhatatlan embernek ismertem meg. Igaz, a többiektől is elvárja a becsületes munkát. Akitől hiába várja, azzal "oromba" is tud lenni. Elfogadjuk a 6tilusát, mi már ilyennek ismertük meg. Kiss Ferenc traktorosként kezdte, 1964-ben került a felszámolt gépállomásról az Üj Élet Tsz-be. Volt teherautó-sofőr, 1971-től a szolgálati kocsit vezeti. Azt mondja, az eredményeket az hozta, hogy a tagok szorgalmát tehetséges szakmai vezetés fogta egybe. Még így is el kellett telnie egy pár évnek, mire az eredmények is meglátszottak. Most már más munkahelyekkel is versenyben vannak. Sándorfalván sok az eljáró, jó néhány más helyi cég van; különösen arra büszke, hogy a téeszben lehet a legjobban keresni. Keresztúri István elnök húsz éve tevékenykedik a mezőgazdaságban. A sándorfalvi téeszbe 1976-ban került. Két évig volt főmezőgazdász majd felkérték az akkor „végnapjait élő" gazdaság vezetésére. Reális lehetőség volt, hogy beolvasztják őket a szegedi Felszabadulás Tsz-be. A megyénél azt mondták neki: akkor nyissa rájuk ismét az ajtót, ha eredményt tud felmutatni. 1978-ban már bemehetett hozzájuk. Azóta stabilizálódott a gazdálkodás. A tavalyi év 25 milliós nyeresége az ő adottságaik mellett szép eredmény. Nem rendkívüli — minden mezőgazdasági nagyüzemnek megvan rá a lehetősége, amelyik megtalálja a közgazdasági és termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezetet. Ha ehhez akarat is párosul, ki lehet emelkedni az átlagból. A téesz munkáját, eredményeit hozzáértők értékelték. Bár a díjat még nem adták át. a döntés már végleges: 1984. évi munkájára Kiváló Termelőszövetkezet címet kap a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz. TÖTII SZELES ISTVÁN Változó igények — változatlan minőség *