Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

Szombat, 1985. április 1 • • Ötven sor Lapozom az újságokat), s egyre csak sápadozol;. Szó- és jelentéskoptató nemzet vagyunk, — tudtam eddig is —, s mégis megdöbbent egy-egy kifejezés el,len indított társadalmi méretű attak. Én is voltam tinédzser, s vagy húsz évvel ezelőtt az új farmert magamra húzva, fürdőkádban ülve homokkal koptattam, hogy menő legyen. Csak hát a farmer nem hasonlítható édes anyanyelvünk szavaihoz. E szó-hypózás, jelcnléskoptafás legfrissebb áldozatát, a „felelősséget" jó néhány megelőzte az elmúlt évtizedben. Gondoljunk csak arra, miként üresítettük ki módszeresen, miként zsigereltük ki, metszettük ki tartalmát a közösség szónak. Annak a kifejezésnek, mely emberi kapcsolataink alapkifejezése, és melyből olyan mély érzelmpket, tartalmas indulatokat kifejező szavaink születtek, mint a közérzet, a közérdek, a közvélemény, a közjó, a közélet és sorolhatnám. S a szókoptatás eredményeként minden, amire ráhúzható volt a köz jelszava, egyúttal föl is mentett bennünket az egyéni érzések, a saját gondolatok nyilvános-' ságra hozatala, az egyéniség színeinek kibontakoztatása alól. De így voltunk a jog és kötelesség szópárral is. Még akkor is, ha egy ideig külön-külön használtál', ókét. Emberi jogokról, a fiatalság jogidról!-a nók jogairól beszéltünk, kicsit feledve a* jogosítványokkal együttjáró kötelezettségeket. A társadalmi változások újabb és újabb szavakat favorizáltak a Magyar nyetv értelmező szótárából. Így uralta el nemcsak a sajtó' nyelvét, de a hivatalos tájékoztatás csatornáit, söf, még az egyéni beszélgetéseket is a „reform". Reformtörekvésekről, reformgondolatokról, reformteltek tői hemzsegett újság, televízió, előadás. Ám ettől még nem reformálódott kellő mértékben életünk sok szelete, Az utóbbi évek egyik legdivatosabb kifejezése lett az innováció. S innovatív lett nemcsak a gyorsan reagáló progresszív gondolat, de gyakorta már az óvodások innovatív képességeiről hallhattunk, s minden parányi üzemecske innovációs terveken törte a fejét. • A legfrissebb zászlóhímzés sem ok nélküli. Társadalmunk fejlődésének mai szakaszában, amikor valóban rendkívüli fontosságúvá vált az emberi tényező, a közösségben kiteljesedő egyéniség, szinte óránként koptatódik a felelősség kifejezés. Annak idején, n 3!)-as évek végén joggal figyelmeztethettek íróink, ellenzéki politikusaink az írástudók felelősségére, a felelőtlenség társadalmában. Am, ma kicsit furcsának tűnik, állandóan a költők felelősségéről, az építészet felelősségéről, a pedagógusok felelősségéről, a tervezők felelősségéről, a művészet felelősségéről szónqkolni. Azt is próbálom megmagyarázni, hogy miért visszás ez a folytonos felelősség-szajkózás. A szocialista társadalomban kiteljesedő egyén számára a közösség állít mértéke', es teremt értéket. Ebben a közegben a szocialista ember felelősségével kell élnie mindenkinek, dolgozzon bár kisgyerekek között, tervezőintézetben, gyártósorok mellett, alkotóműhelyben vagy bárhol. Felelőssége egyforma, hangsúlyait a munkamegosztásban elfoglalt helye jelöli ki. Nincs tehát külön felelőssége a pedagógusnak, az orvosnak, vagy a külkereskedőnek. Felelősségünk azonos, és ez nem más. mint a szocialista társadalom aktív tagjának felelösséae. S ez nem fér össze a szókoptatással, mert ez mégiscsak több, mint egy farmernadrág. Tandi Lajos Ünnepség Pénteken emléktáblát avattak fel a vasasszakszervezet Koltói Anna utcai székházának dísztermében, a szakszerve/*. szövetséggé alakulásánaak évfordulóján. Az emléktábla avatása után a vasasmozgalom veteránjai, kitüntetett aktivisták, ipari vezetők és a dolgozók küldöttei ünnepi megemlékezést tartottak, amelyen Herczeg Károly. a vasasszakszervezet főtitkára mondott köszöntőt. Az ünnepségen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a SZOT elnöke. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára.' Magyar kulturális rendezvények Romániában Magyar kulturális rendezvényeket tartanak hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából Romániában április 16—19. között. Kiállításokon, zenei programokon, irodalmi és filmrendezvénveken mutatkoznak be a magyar alkotók és előadóművészek Bukarestben. valamint néhány vidéki városban A rendezvénysorozat első napján fotódokumentációs kiállítás nyílik „Magyarország 1945—1985" címmel a bukaresti Munkásmozgalmi Múzeumban. Ezt követően XIX. századi magyar tájképfestészeti kiállítás filmplakát-bemutató, árusítással egybekötött hangíeincz-kiállitás és fotóm.úvészeti tár • lat lesz a < román fővárosban. A Romániai írószövetség bukaresti székházában magvar írók részvételével tartanak irodalmi rendezvényt. A „Hazánk, Maffvaronszáe". a .,Szegénylegénvek" és a ..Koncert" című filmeket oedig a Magyar Filmnapok keretében mutatják be a bukaresti Stúdió moziban. Zenei naptár A szegedi szimfonikusok estje A Zenés Színházban csü- egy olyan- koncertet, ahol ez a legsikerültebb produkció, törtökör. este a szegedi az „adsza-nesze" kapcsolat Friedrich Ádámnak köszönszimfonikusok adtak kon- remek produkciót eredmé- hetöen. Eszményi széo hancertet Molnár László ve- nyezett Molnár dirigálása- gon. lágyan, könnyedén, fézényletével. A közreműködő val. Nem tudhatom, hogv nves hang3zínnel fűi. Játészólista Friedrich Adám most mi volt az oka a zene- kának stílustisztasúga, hangkürtművész volt. Molnár László kar közömbösségének. de- szeres tudása és ízléses, fikoncertjein mindig megnyerő a karmesternek a zenéhez való ideális viszonya. Termé- Meglepöen sok volt a tisz szetés, friss muzikalitás „„.•. koncentrált működésének. A rezesek, de esetenként a" fafúvósok sem mind fúltak színvonalukhoz méltóan. nom zenei fantáziája egyaránt mintaszerű. Herényi Bogáta Születésének 100. évfordulóján / Emlékezés Lukács Györgyre Lukács György filozófus, niszter és Szabó László, a nyos ülésszakot rendez áprizzziz.x a Magyar Tanács- pártbizottság titkára, a Ma- lis 17—19. között a Magyar ..eztá: .?".:; g közoktatásügyi gyar Tudományos Akadémia Tudományos Akadémia, a n-.^'oia.'.o.-.", a magvar és a képviseletében Szentágothai Művelődési Minisztérium, ••.c.r.rsti .-iá mur.kásmozga- János elnök és Kulcsár Kál- az MSZMP KB Párttörténe? -m i.i?"iclkedö személvisé- mán főtitkárhelyettes, a Ha- ti Intézete. Társadalomtuge születésének 100. évfor- zafias Népfront Országos dományj Intézete és a Policái'ón alkalmából koszorú- Tanácsa nevében Molnár tikai Főiskola. zási ünnepségei rendeztek Béla titkár és Juhász Ró_ pénteken a Mező Imre uti bert temető munkásmozgalmi a tisztelet, panteonjának sírsétányán, gait. Az Országos Béketaés egykori budapesti lakó- nács részéről Sebestyén helyénél. 2 Belgrád rakpart Nándorné elnök és 2-cs számú háznál. •t osztályvezető helyezte el A háromnapos eszmecsere,. osziai.vvezeioneiyezieei t program bról pénietisztelet, a kegyelet v.ra- ken saj£táfékJatót tP,rtot_ tak az Akadémia tudósklub'fíórréI Jóban. Kulcsár Kálmán, az „ MTA főtitkárhelyettese elLaszlo, az elnokseg tagia, az , ,, . , .. ' T . , —H, mondotta: a nemzetközi tuEotvos Loránd TudomanyA század kiemelkedő mai- „_,„» „ y egyetem >.kta gondolkodójának sír_ puszier György rektorhe ját, illetve az emléktáblát a lyettes és Rózsa Zoltán, a Himnusz hangjait követően Pártbizottság titkára rótta a Magyar Szocialista Mun- ^S^uklc^ Kfö ^ni.' kaspart Kozpor.ti es Buda- családjának tagjai is. oe;ti Bizottsága nevében Ói-ári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi ._„. Bizottság titkára és Borbély ^ Gábor, az MSZMP KB tagja. a budapesti pártbizottság titkára koszorúzta meg. A Művelődési Minisztérium részéről Köpeczi Béla mikénviseletében dománV<>s konferencián a szakemberek Lukács Györgynek a marxista elmélet XX. századi fejlődésében betöltött szerepét kívánják mega tanácskozássorozaton részben plenáris, részben szekcióüléseken fejtik ki a kiváló filozófus ért munkásságával kapcsolatos nézeteiket az előadók. A konferenciához kapcsoLukács György helye es lódóan Lukács György-kiálszerepe a marxista elmélet lítás nyílik április 15-cn a XX. századi fejlődésében Pejúfi Irodalmi Múzeumcímmel nemzetközi tudomá- ban. A megemlékezés az Internacionálé hangjaival A nevelés szolgálatában Huszonöt éves a Módszertani Közlemények Negyedszázada írta a Dél- Somfai László Az általános elvárásait." A 2009-es pélmagyarortizág: „Üj folyóira- iskolai nyelvtan és helyes- dányszámmal indujó lap jetot üdvözlünk Szegeden, a "ás kapcsolatainak néhány lenleg 7400 példányban jeSzegedi Pedagóoiai Főiskola időszerű kérdése; Veidncr Jenik meg, s ma valampnyés a Tanítóképző Intézet kő- János A fizikai mértékegy- nyi pedagógusképző intézzös kiadásálxin megjelenő ségek tanításában mutatko- mény közös módszertani Módszertani Közleményeket. Az új szakfolyóirattal a két intézmény elsősorban a körzetéhes tartozó általános iskolák mindennapi munkájával kíván közvetlen kapéiotaxet réresitent. 'úgjfitnálcj:or fbglalkozva az ország gei az úttörőmozgalomban. más tájainak oktatási és rik És kezemben a 25. évfovelési kérdéseivel is." Az ly'am első két száma. Az indító szám szerkesztő bi- egyikben dr. Dobcsányi Fezottsági bevezetőjében meg- renc. a Módszertani Közlefogalmazták a célkitűzéseket menyek főszerkesztője arról i.s: ..Lapunk az álta'ános is- ír hogy az érdeklődő pedakolc életével összefüggő idő- gógusok. a rendszeres olvaszerü kérdések megvitatása sók nélkül meghalt volna a kavesán egyrészt, a szocia- vállalkozás. A negyedszázazó nehézségek felszámolásá- folyóirata, nak módszere; Jármai Éva A jubileum alkalmából —Kelemen Jánosné Erkölcsi tegnap, pénteken Szegeden, beszélgetések tematikája az a Juhász Gvula Tanárképző osztályfőnöki órákon; Dobcsányi Ferenc A fizikai munkára • nevelés lehetősé-' lista nevelés elveinek r'kalmazásában a leghaladóbb, tudományosan megalapozott elvárásokat kívánja összegyűjteni. ismertetni touábbFőiskola dísztermében ünnepi kibővített szerkesztő bizottsáeji ülést tartottak. Dr. Siposné dr. Kedves Éíva, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte az ország tanárképző és tanítóképző főiskoláiról érkezett résztvevőket, vendégeket, akik között ott volt a megyei pártbizottság képviseletében Garainé Csanádi Mária, Csanádi Géza. a városi tanács művelődési osztályának vezetője és Simon dos feladatvállalás az általános iskolai nevelés szolgálatában csak úgv tölthette Gyula, a Pedagógiai Társabe célját, válhatott a min- ság társelnöke. Bevezetőt dennapi iskolai gyakorlat- dr. Szendrei János főigazgafe.ileszteni, másrészt az ban szemléletformáló, a ne- tó, a Módszertani Közleelőremutató módszertani tő- velő-oktató munkát megtér- mények szerkesztő bizottsárekvések kibontakoztatását mékenyítö .annak színvona- gának elnöke mondott, majd segíti elő. egyben a két in- lát emelő erővé, hogy erre .méltatta a lap negyedszázatézmény hallgatóit is köze- a bázisra épült. „A negyed- dos tevékenységét dr. Voklebb viszi életpályájukhoz." százados múlt p. meggyőző- sán József. a Pedagógusok A sárguló oldalakat lapoz- dcsek helyességét csak meg- Szakszervezete központi veerösitette. Ezért c jövőben zetőségének főtitkára, dr. is változatlanul azon fára- Kelemen Elemér, a Művedozunk, hogy minél szoro- lödési Minisztérium íöoszsabbra fűzzük a korszerű tályvezetőie és Szabó G. elmélet és az iskolai aua- László, a Csongrád megyei korlat egységét étzékeny tünács elnökhclyette%se. odafigyeléssel nyomon kö- Az évforduló alkalmából vessük az élet. a tarsada- kitüntetéseket is átadtak. A gatva föltűnik, hogy a szerkők között jórészt gyakorló iskolai tanárokat talajunk. Íme. néhány passzus a tartalomjegyzékből: Zenlay Károly Az oksági viszony felismertetése az általáno, iskola első osztályában; Sző- lom, a pedagógiai valóság főiskola Pro Academia Paeni TÓ'tp/ií A ' 4 r\ rí n l rvi n •» n r I /í I /'» án t<n vo K I /i m r% • #• t rényi József A' fogalmazási élő és időszerű problémáit. óra nevelési feladatairól; sürgető megoldásra váró tátulan intonáció, vagy csúnya színű hang. A vonóskar is okozott kénvelmetlen feszültséget a hallgatóságnál;. Akár Schubert I. szimfóniájára (D-dúr), akárBee. . . . . hoven VI. (Pastoralc) szim•zck. az összerágni tudás ke- főniájára emiékczünk. a pessege gazdagítja meg a __,fnvillftJltA metrumszinkárad mozdulataiból, áhítat, nyitottság, fogékonyság az adott mü szépségeinek, lényegének megértésére, s érzékeny. színes tolmácsolására. Jó forma és lempóérdirigens-muzsikusi portrét. megnyugtató metrumszinkron hiánya a magas és mélyMozgása is redukálódott az vonósok közt. többször igen utóbbi időben, világosabb, zavart.. A prímhegedü kéccvszerűbb lett nves szól>s7.tikus iátszaniegyszeiuDD leit. valóiban (de a második heÉppen ezért sajnálatos, gedűnél is) fokozottabban hogy mindezen szerencsés kiderül a nem eléggé bizadottságok ellenére a zene- tonságos, fölényes szólamkar nem volt képes azono- tudás, a virtuóz, apró techsulni ez esetben a karmes- nikát igénylő részek kenése, ter koncepciójával. Amit elnagvolása, vagy a szólamDoráti mond. többek között, cgvség megkérdőielezhetőkitünő önéletrajzi könyvé- sége. Schubert klasszikus ben — a karmester s zené- szellpmbcn fogant bájos szei közti kapcsolatról, igen szimfóniája ilyen negatívuf vvb-mreméltó. „A jó ze- mok miatt nem tudott valói produkcióban hihe- dj élménnw. édesedni. s nem d sok az adsza-nesze volt ízesebb a Beethovenszimfónia előadása sem. Az alapiéban jó karmesteri elgondolás szárnyaszegetté vált. a tökéletlen megvalósításban. Mozart Esz-dúr kürtverUn.vező a karmester és hangszeresei között, és ha mind a kettő ér valamicskét — mind szakmailag, mind emberileg —, akkor az eredmény rendkívüli lehet." A szegedi publikum is emlékezetében tarthat nem is senyének tolmácsolása volt Határörköszöntö Kiskunhalason Negyven éve alakult meg nyűak, az önkéntesek közül mellé önkéntesek százai soa demokratikus magyar had- sokan részesültek kitünte- rakoznak fel. A halasi hasereg, és annak részeként a tésben. tárörkerületben 73 önkénhatárőrség. Ugyancsak négy Varga István ezredes, a tes határőr csoportban köévtized műit ei azóta, hogy határőrség országos parancs- zel ezer munkás, tsz-tag, Szegeden létrejött a határ- noksága nevében rövid be- szellemi dolgozó állampolgár őrség magasabb egysége, szédben méltatta a halasi segíti a határ őrzését, a amely később Kiskunhalasra határőrök helytállását, majd nyugalom, a biztonság vétette át székhelyét. Az el- Vasmanszki károly ezredes, delmét. A polgári lakosság, múlt 40 évre emlékeztek kerületparancsnok mon- a Párt-, állami és társadaltegnap a halasi határőr- dott ünnepi beszédet. Meg- mi szervek jó kapcsolatának kerületi laktanyában. Kö- emlékezett a megtett útra, jeleként az ünnepségen üzeszöntötték az alakulat amlynek jellemzője, hogy a mek, intézmények képviselői nyugdíjasait, közöttük a ve- határőr békében is' mindig kötöttek szalagot a határőrteránokat, dr. Érsek Berta- harci feladatot teljesít a alakulat csapatzászlójára, lant, az egykori alapító pa- haza szolgálatában. Hazánk- Többek között a Kenderfonó rancsnokot, Öudás István ez- ban a négy évtized alatt 63 é Szövőipari vállalat ötezer redest, aki 1944 decemberé- hatarőr, tiszthelyettes es .... TZ.h K„t,4n««. Ü^ái - tiszt áldozta életét az állam- dolgozoja neveben Tóth ben, mint önkéntes kezdte a ha,ár g nép nyugalmanak László vezérigazgató és szolgalatot es nehany eve, őrzésében, köztük volt Hor- Frányó József gyárigazgató, mint kerületparancsnok váth Pál, aki .Mórahalom a megyei tsz-parasztok nement nyugdíjba; Gazsó Bé- körzetében és Kupcczik vében Bódi János TiszaIá alezredest, szintén nyűg- László, aki Tiszaszigetnél Maros-Szög Tsz elnöke ködíjast (aki lapunknak sok védte meg az államhatárt tötf szalagot. A honvédség évig tudósítója is volt). És életének feláldozásával. képviseletében Hídvégi Istköszöntötték az önkéntes A hősi tettek példája új ván alezredes köszöntötte határőröket. A hivatásos harcosokat nevelt. S ma már meleg szavakkal a halasi határőrök, a nyugállomá- az egyenruhás katonák határőröket. dagogica kitüntetésében részesült dr. Voksán József és Dobó József, a Szegedi Nyomda igazgatója. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vehette át dr. Riesz Béla főiskolai docens, a Módszertani Közlemények felelős kiadója. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott dr. Dobcsányi Ferenc főiskolai docens Miniszteri Dicséretben részesült Blazsetics Ferencné módszertani előadó. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta dr. Siposné dr. Kedves Éva főiskolai docens, ezüst fokozatát Balint József, a Szegedi Nyomda szedőtermi vezetője. Szakszervezeti Érdemes Munkáért kitüntetésben részesült dr. Szendrei János. dr. Veszprémi László gyakorló iskolai igazgató. a Módszertani Közleménvek szerkesztője. dr. Békésiné dr. Fejes Katalin egyetemi adjunktus, a Módszertani Közlemények szerkesztője. Szakszervezeti Munkáért oklevelet vehetett át Rácz Jánosné módszertani előadó. Kitüntetéseket kaotak a társfőiskolák munkatársai is. T. L.